Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-22 / 224. szám

1961. szeptember 22, péntek 1 el dal Vetik az őszi búzát Látogatás a Kiskunfélegyházi Tangazdaságban ( A félegyházi tangazdaság olasz búzájáról és simazinos kukoricájáról már írtunk lapunk hasábjain. Most olyan területét látogattuk meg a gazdaságnak, amelyen még a múlt évben csak bíbicek tanyáztak. Ez egy ti­zenhét holdas, még nem telje­sen feltöltött tó, amelybe ez év tavaszán halivadékot telepítet­tek és most közel ötezer kilogramm pon­tyot adnak át e területről a népgazdaságnak. Zalai Géza, a gazdaság veze­tője szerint azonban ez csak mellékcél volt, a fő cél: meg­teremteni az alapot 150 hold eöldséges öntözésére, amelyen már jövőre igen nagy mennyi­ségű árut termelnek. Távlati terVük a tó vizének felhaszná­lása gyümölcsös öntözésére is. A gyümölcstermesztésben már ebben az évben is szép eredmé­nyeket mutatnak fél. A har­madéve átvett, elhanyagolt, kis területű gyümölcsösből az idén már több mint száz­ezer forint értékű almát, őszibarackot termelt a tan­gazdaság. Külön elismerést érdemel a gazdaság, hogy igen szép te­hénállománya részére — ez az állomány félmillió forint hasz­not hoz, közel 500 000 liter tejet ad évente — ezer köbméter si­lót már elkészített téli takar­mányozásra és még másfélezer köbméter elkészítése folyamat­ban van. Az őszt mezőgazdasági mun­káknak is időben nekifogtak. ötszáz holdnak közel tel« fel van már szántva, az őszi árpa vetése folyik, a az őszi búza vetését is — nem vár­va az esőre — elkezdték. «B. t.) A verseny eredményeként tovább nőtt a termelés 33 millió forint értékű árut gyártott augusztusban a tanácsi könnyűipar A megyei tanács könnyűipari üzemei a jobb szervezés és irá­nyítás, az új munkanormák be­vezetése, és az egyre szélesedő szocialista versenymozgalom eredményeként, augusztus hó­napban tovább növelték terme­lési eredményeiket. A különbö­ző iparágakban dolgozók több mint 33 millió forint értékű árut adtak a népgazdaságnak. Fellendítjük a baromfitenyésztést Igen értékes útmutatást ka­pott községünk a járási pártbi­zottságtól a jövő évi termelési tervek elkészítéséhez, a kínál­kozó jövedelemforrások mennél jobb kiaknázásához. Ennek nyomán községünk adottságait figyelembe véve úgy tervezzük, hogy ahol erre lehe­tőség van — és Jászszentlászlón sok van — az asszonyokat első­sorban a tanyák körüli egy-két holdas gyepes területeken ba­romfineveléssel foglalkoztatjuk. Sok aprőjószág elfér ezeken az idáig kevéssé hasznosított por­tákon mind a közös, mind a saját háztartás számára. Elgon­dolásaink szerint a baromfi tar­tást nem munkaegységértékkel számolják majd el a tsz-ek, ha­nem mindjárt az értékesítés napján készpénzben fizetik ki az előzetes egyezség szerinti pénzösszeget. A kertészetben hasonlóak az elgondolásaink. A területeket már a tél folyamán felosztjuk családokra. Megtárgyaljuk, ki, miből, mennyit vállal. A zöld­ségfélék értékesítésekor ugyan­csak készpénzben tervezzük ki­fizetni a szerződésben előre meg­állapított munkadíjat. Papp Adám Fiatalok a paprika földön Tíz hold paprika kertészete van a kunszállási Alkotmány Tsz-mek, s ebből hét hold öntö­zéses. Holdanként! nyolcvan mázsa termés volt a tervük az öntözéses fehér ceoeá papriká­ból. Elég mostoha volt az időjá­rás. de Törteit András bácsi, a kertészeti brigád vezetője azt mondta: Ha kell éjjel-nappal öntöznek, de a tervet akkor is teljesítik. Más termésből amúgy- is van. kiesés, legalább a ker­tészet pótoljon valamit. Nemcsak szavak voltak ezek, mert a tervüket máris, teljesí­tették, több mint hatszáz mázsa paprikát adtak a Kecskeméti Konzervgyárnak. A kertészetben dolgozik egy 12 tagú KISZ-munkacsapat is. Az öntözés mellett még jutott idejük közel háromszáz mázsa paprika leszedésére is. S mivel á munka túlteljesí­tése prémiumot is jelent, azt kívánjuk, hogy találják meg számításukat. (P—r.) rtnn'iwyiYró^f * »■»»»<><■« Est család — iiegyf enothónapi boHőn (Bírósági jegyxet) Mint annak idején hírül adtuk, bírósági eljárás indult idősBódi Mátyás, Bódi Mátyásné és if­jabb Bódi Mátyás kecskeméti lakosok ellen. Nevezettek a Kecskeméti Ládagyárban szóra­koztak a nyereségrészesedéssel sgybekötött mulatságon. Ifjú Bo­ái szórakozópartnere Orbán Irén izsáki lakos volt, alá — mikor az idősebb Bódi többet ivott a kelleténél — a fiúval együtt ha­zakísérte őt. A kapuhoz érve a két férfi karonragadta a lányt és a lakásba cipelte. „Ez lesz a menyed.. .” — mondta idős Bódi a feleségének, és a szobába tusz­kolták. A leány kétségbeesetten segítségért kiáltozott. Erre ha­tolt a lakásba egy éppen a ház előtt haladó honvédtiszt. Bódiék mindhárman nekitámadtak, töb­bek között baltával is ütlegelni kezdték és súlyosan megsértet- tél?. Az ügy tárgyalásakor idős Bo­riinak még egy aljasságára is fény derült. Az előbbiekhez ha­sonló módon az utcán erősza­koskodott egy fiatal nővel, aki­nek három járókelő sietett a se­gítségére. Bódi mindhármukra rátámadt. Bűncselekményeikért méltó büntetést szabott ki a bíróság. Idős Bódi Mátyást háromrend­beli könnyű, és egy súiyos testi sértésért, valamint személyes szabadság megsértéséért kétévi börtönre, Bódinét és fiát súlyos testi sértésért 10, illetve 11 hó­napi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Hozzátartozik még az ügyhöz, hogy ifjabb Bódi előzetes letar­tóztatását továbbra is fenntar­tották és ellene újabb eljárás van folyamatban. Becstelenségét azzal tetézte még, hogy a nyá­ron — kihasználva a lakásabla­kok nyitottságát —több helyi’e behatolt és szemérem elleni erő­szakot követett el. Reméljük, nem marad el a megérdemelt büntetése. Tőzegből és a különböző szer­vestrágyákból 14 400 tonnát szál­lítottak az állami gazdaságok­nak, termelőszövetkezeteknek, szakszövetkezeteknek, a talaj- erőgazdálkodási és talajjavító vállalatoknak. Készítettek 6400 négyzetméter mozaiklapot, ce­mentlapot és járdalapot, vala­mint 4300 tonna betoncsövet, kútgyűrűt és különböző beton­árut. Az égetett téglatermelés megközelítette a négymillió da­rabot, emellett elkészült 5 millió 500 ezer darab préselt nyers­tégla, az égetett mész mennyi­sége pedig meghaladta a 165 tonnát. Mezőgazdasági kisgépekből 450 darabot adtak a kereskedelem­nek. A bútorgyárakban és fa­ipari vállalatoknál elkészült 2300 négyzetméter ajtólap és ablak- tok, 5000 négyzetméter parketta. Gyártottak 860 darab kárpito­zott fekvő- és ülőbútort, 1100 darab gyermekágyat A gyü­mölcs- és zöldségtermés megfe­lelő csomagolását pedig 186 ton­na súlyú láda készítésével segí­tették. A . textilfeldolgozó és konfek­cióipari vállalatok női, férfi és gyermekruhákból, valamint kü­lönböző fehérneműkből több mint 30 000 darabot adtak a ke­reskedelemnek. A nyomda dol­gozói 37 tonna súlyú napilapot, könyvet és folyóiratot nyomtak, illetve kereskedelmi nyomtat­ványt készítettek. A Kiskun Ci­pőüzem pedig több mint 28 000 pár gyermekcipőt és női cipőt adott a kereskedelemnek. Nagygyakorlaton adnak számot egész évi munkájukról a légoltalmi egységek A KORSZERŰ háború viszo­nyai között elmosódik a határ a front és a hátország között. Ilyen helyzetben igen nagy a szerepe a lakosság légoltalomra való felkészítésének; Ám fe­gyelmezett, hozzáértő mentés­nek, kárelhárításnak, elemi csa­pások (árvíz, tűzvész, földren­gés stb.) esetén is felbecsülhe­tetlen értéke van. Ezért nagy- jelentőségű az az oktató-ki­képző munka, melyet 1952 óta a tanácsi végrehajtó bizottságok légoltalmi parancsnokságai vé­geznek. Évről évre sok ember vesz részt a tanfolyamokon, amelye­ken a modern fegyverek hatá­sának ismeretére, az ellenük való védekezésre, az esetleges kárfelszámoló és mentési mun­kálatok szakképzett, fegyelme­zett és öntevékeny végzésére oktatnak. Egy-egy kiképzési év eredményességéről rendszerint nagygyakorlaton adnak számot a légoltalmi egységek. Idén — a kiképzési tervnek megfelelően — augusztustól kezdve a me­gyék székhelyein tartják meg a légoltalmi nagygyakoriatokat. KECSKEMÉTEN — mint azt korábban hírül adtuk már — szeptember 24-én, vasárnap reggel 6-tól déli 12 óráig tart ez a gyakorlat.'Színhelye a ter­vek szerint az épülő Leninvá- nos sok „rom”-eltakarításra alkalmat adó terepe. A kecs­keméti egységlek jelentős társa­dalmi munkával kötik össze gyakorlatúikat Épületbontáson kívül sok törmeléket takaríta­nak el, egyébként is szükséges munka végzése közben gyako­rolják a vízvezeték-helyreállí­tást. villanyátszerelést stb. A NAGYGYAKORLAT célja lemérni a légoltalmi beosztottak felkészültségét és megismertetni a lakossággal is, hogy adott esetben mi a teendője. Remél­jük, sikeres vizsga lesz. JCiáUítás Töfrllá Jláizló képjtib&L örömmel értesültünk arról, hogy a Műcsarnok októben el­ső felében a félegyházi születé­sű Holló László Kossuth-díjas festőművész képeiből kiállítást rendez a félegyházi Kiskun Múzeumban. Ezen a kiállításon ma élő egyik legnagyobb fes­tőművész személyesen is meg­jelenik és vagyont érő képeiből néhányat szülővárosának aján­dékoz, s a kiállítás után azok a Kiskun Múzeum birtokáén maradnak. A nagyszabású ki­állítás előkészületei folynak, bizonyos, hogy nagy érdeklő­déssel és szeretettel várja nagy­nevű szülöttét és művészi ké­peit az egész város apraja- nagyja. (|, m.) SÜSSÉL MINDIG, NAPOCSKA Délelőtti sétán as apostagi bölcsőde lakót V Szüntessék meg a kétkedést, borúlátást A lakosság húsellátásában ** fontos szerepe van a terv­szerű, zökkenőmentes felvásár­lásnak, az Állatforgalmi Válla­lat tevékenységének. Hogyan látja el feladatát a Bács-Kiskun megyei Állatforgal- ;tni Vállalat, mit tesznek a hiva­tal kommunistái a felvásárlási tervek teljesítése érdekében? Nézzük meg először a statisz­tikát. A kimutatások szerint az első félévben a hízott sertés és a vágómarha felvásárlási tervét a vállalat 99 százalékra teljesí­tette. Az elmaradás abból adó­dott,' hogy szarvasmarhából va­lamivel kevesebbet vásároltak az előirányzatnál. Ezt azonban azóta már pótolták. Júliusban, valamint augusztusban vágómar­hából négyezer mázsával, hízott sertésből pedig 3300 mázsával vásároltak többet a tervezettnél. A részlettervek azonban csak kisebb részét képezik az éves feladatoknak, éppen ezért az ed­digi túlteljesítés nem tükrözi, a tényleges helyzetet. Annál is in­kább így van ez, mert az éves tervben felvásárlásra előirány­zott hízott sertéseknek majdnem 20 százalékára még mindig nincs megkötve a szerződés. Hogyan teljesítik majd az éves tervet? A hivatali pártszervezet több alkalommal foglalkozott ez­zel a kérdéssel. A közelmúltban vezetőségi ülésen és párttaggyű­lésen tanácskoztak erről. Kezde­ményezéseik közé tartozik, hogy még ebben a hónapban pártak- tíva-értekezletre hívják össze a vidéki kirendeltségeken dolgozó párttagokat és pártonkívüli ve­zetőket a szerződéskötések meg­gyorsításának elősegítésére. Természetesen még ilyen in­tézkedések mellett sem ígérke­zik könnyűnek a szerződéskö­tési tervek teljesítése. Fokozza a nehézségeket, hogy egyesek túlzottan borúlátóan ítélik meg a helyzetet és eleve a tervtelje­sítés lehetetlenségét emlegetik. Nyilvánvaló, ha így látnak mun­kához, ha ilyen meggyőződéssel folytatják a szerződtetéseket, ak­kor nem vár-ható jelentős ered­mény. De azért vannak ott a kommunisták és más vezetők is, hogy ha nehézségek jelentkez­nek, akkor keressék és találják meg azok leküzdésének mód­ját, ilyen helyzetben bizonyít­sák be vezetői képességeiket. A szerződéskötési munka meg­javításának előfeltétele, hogy megszüntessék az apparátusban is hangot kapott kétkedést, bo­rúlátást. A tények azt igazolják, hogy ha egy kicsit is leleménye­sek a vállalat felvásárlói, akkor nagyon sok lehetőséget találnak a szerződéskötési és felvásárlási tervek teljesítésére. B aján a Lenin Termelőszö­vetkezetben hallottuk, hogy még tavalyi kukoricájuk is van legalább 30 mázsányl, ugyanakkor már lehet törni az idei termést. Mit csinálnak a ta­valyi készlettel? Eladják? Azt válaszolták, hogy azzal a jövő évi értékesítésre hizlalnak ser­téseket. Bizonyára iobban járna a termelőszövetkezet, ha várna egy évet, hanem mihama­rabb hizlalna sertéseket. Erről természetesen tanácskozni kelle­ne a szövetkezet vezetőivel. Vajon tudja-e valamennyi ser­téstenyésztő, hogy az ez évi ér­tékesítésre leszerződött hízók után — az aszály sújtotta kecs­keméti, kiskunfélegyházi, kiskő­rösi és kalocsai járásokban két és fél, máshol pedig két mázsa kukoricát, vagy árpát kapnak a vállalattól a napi piaci árnál jó­val olcsóbban. Tapasztalataink szerint azok a termelőle, akik megismerik ezt a lehetőséget, élnek is annak előnyeivel és szí­vesen kötnek ez évi értékesítés­re sertéshizlalási szerződést. Nagy szerepé van a tervek tel­jesítésében annak is, hogy a te­nyésztők milyen súlyúra hizlal­va értékesítik a sertéseket. Az ügyes és leleményes felvásárlók mindezt nem bízzák a véletlen­re, hanem megmagyarázzák a nagyobb súlyban történő eladás előnyeit, azonkívül szakmai ta­nácsokat nyújtanak a gyors és eredményes hizlaláshoz. A felvásárlási tervek telje­" sítése tehát igen sokolda­lú, körültekintő tevékenységei igényel. Az Állatforgalmi Válla­lat kommunistáinak lankadatlan erőfeszítésére, munkájuk továb­bi javítására van azonban szük­ség ahhoz, hogy a terveket ma radéktalanul teljesítsék. Nagy József I

Next

/
Oldalképek
Tartalom