Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-06 / 157. szám

4. oldal 19<n. Július «, csütörtök Népművelés és nevelés A Rostás Fardí-Sgy és tanúlságai Jánoshalmán a községi kul­turális bizottság jó irányítása következtében lerakták alapjait az egységes falusi népművelés­nek. Néhány évvel ezelőtt még ellentétre, vitákra adott )kot a rendezvényekből be­folyt összeg igazságos el­osztása. Mindegyik tömegszervezet a maga zsebére gondolt, s emiatt bizony — jó néhányszor — a kulturális élet szenvedett csor­bát. Kevesebb gondot fordítot­tak a tartalom javítására. Erre felfigyelt a községi pártbizott­ság és hathatós erkölcsi és po­litikai segítséget nyújtott a kul­túra terjesztőinek, népszerűsí­tőinek. Közösen beszélték meg a feladatokat, a lehetőségeket, valamint a művelődési adott­ságokat. Dági Sándornéra bíz­ták a 13 tagú kulturális bizott­ság irányítását, s jó munkájá­nak köszönhető, hogy a társa­dalmi szervek összekovácsol ód- tak. megszűnt az egymás kö­zötti Jiaragoskodás és ma mór a megértés szellemében mun­kálkodnak. II Pénzügyileg is rendet terem­tettek. A különböző szerveze­tek rendezvényeiknek 15 szá­zalékát fizetik be a kulturális bizottság OTP számlájára, s ebből az összegből fedezik a díszletek, jelmezek kölcsönzési díját, valamint a legjobban sze­replő műkedvelő csoportok" ju­talmazását. A műkedvelők a nyarat az őszi, téli népművelés előkészü­leteire használják fel. A közeli napokban látnak hozzá Jókai: A kőszívű ember fiai című re­génye színdarabváltozatának próbáihoz. Augusztus végén mutatják be a szabadtéri szín­padukon. Szeptember elején pe­dig megkezdik Tabi: Különle­ges világnap című vígjátékénak próbáit. A premiert november­re tervezik. Örvendetes, hogy az eddigi sikerek láttán a felnőttek közül is számosán vállal­nak szerepet a színjátszó csoportban. Legutóbb Konesek Ferencné, Borbély Gyula, Újvári Géza és Csorba Benedek jelentkezett a műkedvelő- gárdába. Kulturális életünk fejlődése megköveteli, hogy a népműve­lés irányítói állandóan bővít­sék általános és politikai mű­veltségüket. A kulturális bi­zottság tagjai úgy határoztak, hogy akik még nem rendelkez­nek középiskolai végzett­séggel, ősszel megkezdik tanulmányaikat a dolgozók gimnáziumának levelező ta­gozatán. Ezenkívül a kulturális bizottság tagjai vállalták, hogy az idén induló ideológiai továbbképzés­ben is részt vesznek. Jánoshalmán jó úton halad a népművelés. A kulturális, ne­velő munkát fontos politikai feladatnak tekintik, s e felis­merés megmutatkozik az ered­ményekben, a tervek gondos előkészítésében, az általános műveltségi színvonal fokozásá­ban. Ha továbbra is ily lekese- déssel és szeretettel munkál­kodnak a kulturális élet to­vábbi fellendítéséért, akkor a jövőben még ktmagaslóbb sike­rekre számíthatnak. Bieliczky Sándor „JÓ szerencsét a felelet66 ajándéknak és a tanévzáró ün­nepélyre eljöttek, hogy megis­merjék ezeket a kedves gyerme­keket. Nem jöttek üres kézzel, minden pajtásnak egy szép könyvet, papírszalvétát, gyuja- címkét hoztak, s az iskolának egy csillogó, sárgaréz bányász­lámpát ajándékoztak. Amikor Reippel Márton bá­nyász kiosztotta az ajándékokat, meghatódva ölelte meg a kis harmadikosokat. A szülők szeme sem marddt szárazon, amikor Paprika Zsófi a UJ/b. osztály nevében arra kérte a bányász­küldöttség tagjait: Vigyék el az iskola tanulóinak forró üdvöz­letét, s mondják el a bányászok nak, szorgalmasan dolgoznak ők is, hiszen a jó tanulásért ka­pott vándorzászlót megőrizték. A TANÉVZÁRÖ hangulata még ma sem múlt el teljesen a gyerekekből. A strandon, vagy a zöldlombú erdők között, a hegyoldalon játszva, sokszor felhangzik a gyerekek ajkáról vidáman a dal: Sej, ha nyílik a tárna, Hívogatva ásít felénk, Mintha bennünket várna A szén, a fekete szén... Gémes Gábor £lgy dobás, utolsó felvonás... jscÁWt •» - — -— terrorista akciókkal, bomba- merényletekkel akarják meg­állítani a történelem kerekét, s Algériát a franciáknak meg­tartani. Milyen eséllyel? Ezt így látja a karikaturista. II Ezer ágra süt a nap, a levegő olyan mozdulatlan és fülledt, mintha az ég töretlen kékje valóban buraként borulna a földre. Meleg ez a javából, s noha mint „tikkadt vándor” sóvárgunk egy pohárka víz után, megrökönyödünk a látványon. Kiskunfélegy­házán a gépállomás előtti agyagos gödröt strandnak használják! Általános iskolás gyerekek, 10—14 évesek, lehetnek vagy húszán, lányok, fiúk vegyesen. Úszkálnak, lubickolnak a szennyes, itt-ott nádas vályoggödörben. Mint megtudtuk, nyáron itt nem ritka a hasonló látvány. Egészségtelen, fertőző betegségeket ter­jesztő vízben „hűsítik” magukat a környéken lakó családok gyer­mekéi. Megtudtuk azt is, hogy annak idején, évekkel ezelőtt ki­függesztették a „Fürödni tilos* táblát a gödör partján, ahol gyak­ran fürösztik a lovakat, teheneket is. De hiába. Néhány elszánt legényke eltüntette a táblát, s azóta is változatlanul Itt strandol­nak. — Nem tudjuk, hogy a kiskunfélegyházi városi tiszti­orvos, az ifjúságvédelmi bizottság és a rendőrség mit tett annak érdekében, hogy felszámolja ezt a „zugstrandot”, de úgy látjuk, erélyes Intézkedésre van szükség. A gyerekek egészségét veszé­lyeztető gödörről azt is hallottuk, hogy nem egy kisgyerek lelte már benne halálát Olyankor megszeppentek egy kicsit, aztán megint kezdődött elölről minden. Kiskunfélegyháza strandja évről évre fejlőd», s ennek most, a melegvíz feltárásával még nagyobb lehetőségei vannak. Nem lehet hát azt mondani, hogy szűkében vannak a fürdési lehető­ségeknek. De még ha úgy lenne is, az egészségügyi hatóságoknak akkor sesa lenne szabad ezt tfaalL JTan £tx* Arinként 130 kilométeres '.ebességgel halad az „éceánbusz“ Rövidesen már nemcsak a le­vegőben, hanem a vízen is a legnagyobb sebességgel lehet majd közlekedni. Nemsokára kipróbálásra kerül az első „óceánbusz”, amely száz utast szállít és százharminc kilomé­teres óránkénti sebességgel ha­lad. Szakemberek véleménye szerint az új jármű forradal­masítani fogja az egész vízi- közlekedést A meghajtó gáz­turbina 20 ezer lóerős, a hajó­test úgy van megépítve, hogy hasonló nyomást bír ki, mint a kétszeres hangsebességgel száguldó repülőgép. Hónapokon át tartó bírósági tárgyalás után ítélet született az özv. Csorba Gyuláné meg­gyilkolásával vádolt Rostás Far­di és bűnbandájának perében. A büntetések — mint az vár­ható volt — súlyosak: két ha­lálos büntetés, három életfogy­tig, egy 14 évig tartó börtön és ennél kisebb büntetések. (A hu­szonkilenc vádlott közül nyol­cán megfellebbezték a súlyos ítéleteket, huszonegy — a gyil­kosságban részt nem vevő, il­letve abban csak közvetve sze­replő — vádlottakkal szemben jogerős a megyei bíróság ítéle­te.) Mielőtt az ítéletek indokolásá­ról szólnánk, hadd vázoljuk rö­viden a bűnlajstromban legsú­lyosabbként szereplő bestiális rablógyilkosság körülményeit. A gyilkosság előkészítése Idős Rostás Fardl 1950. őszén 5000 forintért telket vásárolt Mogyoródon. Pontosabban: a telek vételárának csak a felét fizette ki, s az a veszély fenye­gette, hogyha az előre megálla­podott határidőig ki nem fi-zeti a hátralevő összeget, úgy az előleg is elvesz. Pénzre voit hát szüksége. Ehhez jött kapóra a Sztojka Péter »Pecóval« és Rostás Tamással való találko­zása Kiskunhalason. Tőlük sze­rezte a hiedelmen alapuló érte­sülést, mely szerint a Dunave- csén lakó Csorba Gyuláné na­gyobb összegű készpénz birto­kosa. Ekkor, az 1959. december 24-e körüli napokban született meg az idős, magányos asszony kirablásának és meggyilkolásá­nak terve A bűncselekmény elköveté­sét körültekintően szervezték meg. Megállapodtak abban, hogy Dunavecse környékét (több mint három héten át) messze elke­rülik és csak a megbeszélt na­pon, január 17-én találkoznak az előre kiszemelt helyen, a gyilkosság helyétől két órai já­rásra levő Fűzhalmi erdőben. Az idős Rostás Fardi-féle ci- gánykavarán, amelyhez Rostás Tamás is csatlakozott, látszólag több héten át céltalanul kóbo­rolt a dabasi járás területén, (a megyei bíróság minden napra nézve tisztázta tartózkodási he­lyüket), majd január 16-ról 17- re virradó éjjel Bugyi község­ből szinte lóhalálában vágtat­tak át Solt közeiében levő Fűz- halmi erdőbe, ahol Rostás György »Tigris« személyében újabb szereplő csatlakozott a bandához. (Rostás György »Tig­ris« volt a feje a környéki ci­gányoknak, s csak az ő bevoná­sával tudták hallgatásra bírni társait). Erre az időre jött oda a kiskunhalasi megbeszélés sze­rint Sztojka Péter »Pecó« is. Január 17-én délutántól janu­ár 18-án estig a Fűzhalmi erdő­ben tárgyalták meg a gyilkos­ság részleteit: nevezetesen, hogy az idős nőt megkötözik, kira­bolják, a házat rágyújtva őt elevénen elégetik, azt a látsza­tot keltve, hogy szerencsétlen­ség áldozata lett A bestiális cselekmény Ilyen előkészületek után ju­tott el január 18-ról 19-re vir­radó éjjel a banda idős Rostás Fardi által vezetett kilenc tagja — hat férfi és három nő — a mit sem sejtő áldozat magáno­sán, a legközelebbi szomszéd« tói 50—60 méterre álló háza közelébe. A házat a hat férfi vette körül úgy, hogy az áldo­zat nem menekülhetett. Az idős asszony, aki csak az ajtó fesze- getésekor döbbent rá, hogy megtámadták, utolsó leheletéig védekezni próbált az ásóval la­kásába törő gonosztevőkkel szemben. Ajtójának feltörését hallva könyörgött: ne bántsák, — Hiába jajgat úgyis agyonüt­jük — válaszolta idős Rostás Fardi, majd Rostás Tamással felváltva ásóval több ütéssel teljesen szétverték a fejét. A bestiális cselekmény végre­hajtása után gondosan átkutat­ták az egész lakást, s igen nagy volt csalódásuk, amikor mind­össze háromezer forint körüli készpénzt találtak. Kárpótlásu1 felsőruha-darabokat dobáltak össze batyuba gondosan, hogy a lakás feldúltsága feltűnést ne keltsen. Majd osztozkodásra vo­nultak vissza a Fűzihalmi erdő­be. A hosszú “ 29 vádlottal szemben 52 vádcsoportba fog­lalt — bűnlajstromban, ame­lyet a bűnüldöző és igazságügyi szerveink gondos és kitartó munkája során sikerült bizonyí­tani, ez a legsúlyosabb cseleke­det. A halálraítélt Rostás Ta­mást például 26 bűncselekmény terheli, közte a gyilkosságon kí­vül három rablás, erőszakos ne­mi közösülés, stb. Sok felelőtlen rémhír terjedt el a több mint félévig tartó per idején. Ezek egyrésze a bor­zalmakra éhes fantáziák szüle­ménye. Nagyobb része azonban a cigányság társadalmi problé­máját hibásan, rosszindulatúan megítélő véleményeknek van. A megyei bíróság ftéletindoko- lása szinte ezeknek válaszol. A nemes legyőzi a gazt! A törvényességet a legmes­szebbmenőkig biztosították a tárgyalás folyamán. Ugyanak­kor a vádlottak Igen különbö­ző megítélés alá estek a bünte­tés kiszabásánáL Az elbírált bűncselekmények legnagyobb részét három kiemelkedő sze­mély: Idős Rostás Fardi, fele­sége Rostás Mura és Rostás Ta­más irányításával követtték ei a banda tagjai. Mindhárman olyanok, akik életük folyamán csak bűnözéssel foglalkoztak, kóborló életmódot folytattak, s egész gondolkodásmódjuk, élet­formájuk a társadalmon való élősködésre, a bűnüldöző szar­vek előtt való rejtőzködésre rendezkezett ba Ilyen Sztojka Péter és idős Rostás Fardi Ru­dolf nevű fia is. Néhányon az elítéltek közül viszont már munkás életmódra áttért cigá­nyok. Érthető, hogy ez kedvezően be­folyásolta a büntetés kiszabá­sát Az elítéltek többsége azon- ban még ingadozik a kóborló bűnöző és a dolgozó életforma között Közülük való például Rostás Fardi másik fia: Rostás Lajos »Laci«, akit a rendkívüli enyhítést jog alkalmazásával két fed és hat hónapi börtön- büntetésre ítélt a bíróság, s aki ezt zokogva vette tudomásul Nehéz az út amely a sok év­százados ősi, lényegében nomád életmódtól a kulturált ember munkáséletéig elvezeti a ci­gányságot. De feltétlenül eljut­nak idáig. Bizonyításul sok pél­dát lehetne sorolni erre a me­gye üzemeiben, állami gazda­ságokban, tsz-ekben dolgozó, iskolába járó, becsületesen élő cigányokról. De mint ahogyan a kapálás után a gyom is kinő, néha még náluk is győzedel­meskedik az élősködő jellegű múlt csábítása, különösen, ha a Rostás Fardihoz és Rostás Tamáshoz hasonló gonosztevők befolyása alá kerülnek. A megyei bíróság ítélete pél­dásan tett különbséget a legel­vetemültebb gonosztevők, más­részt a sok évszázados életmód­juk, társadalmi helyzetük miatt, a bűnözésre hajlamos, de már a kulturált ember munkás éle­tével barátkozó és a dolgos életre áttért cigányok között. Ez a »leválasztó« feladat, a ci­gányság munkás, becsületes életmódra való nevelése egész társadalmunk feladata és bizo­nyos, hogy az újra meg újra ki zöldűlő gazt előbb-utóbb el nyomja a nemes növény: a ci gányok kulturált életszintre va­ló emelkedése. ’ Pemy Irén A nyugatnémet Süddeutsch« Zeitung közölte ezt a karika­túrát a francia ultrákról, akik „ZUGSTRAND' VEGE VAN a tanításnak, s a nebulók már vidáman für- denek, kirándulnak, élvezik a vakáció nyújtotta örömöket. A Kiskunhalasi Felsővárosi Álta­lános Iskola Ill/b. osztályának a tanulói még most is sokat gondolnak a tanévzáró ünne­pélyre, ahol igazi szénbányá­szokkal ismerkedtek meg, s tő­lük hallották, hogyan fejtik, szállítják a felszínre az ipar ke­nyerét — a szenet. A dorogi szénbányászok és a felsővárosi iskola tanulói kö­zötti több mint hathónapos ba­rátság véletlen folytán alakult ki- Még a múlt év decemberé­ben történt. Társadalmi alapis­meretek órán a pajtások meg­tanulták a Bányász c. verset és elolvasták a 72 óra a föld alatt című olvasmányt. Ezekből ér­tették meg, miért duruzsolhat a kályha jó meleget árasztva, s megtanulták becsülni az ország egyik legnehezebb munkáját végző dolgozóit, Nem csoda hát. hogy a tanulók szívük forró szerétét és üdvözletét tolmácsol­ták a dorogi bányászoknak. EZ ÉV ELEJÉN nagy öröm érte a Ill/b. osztály pajtásait. Ajánlott levelet hozott a posta, benne kedves ajándékok. Egy képet, amelyen a dorogi szén­bányák egyik vájára látszik munkaközben. A pajtások dol­gozatírással válaszoltak a bá­nyászoknak. Valamennyien meg­köszönték az ajándékot, s leír­ták, milyen az iskolájuk, az osz­tályuk. Ezenkívül egy albumot készítettek, amelyben Kiskun­halas nevezetességeit ismertet­ték. A bányászok megörültek az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom