Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-06 / 157. szám

■Bam & 1961. WHtis Si íslttKrtSS Útirány: Románia, Bulgária, Torokország, Irak, Izrael Műszaki normákkal dolgoznak jZ ÉM Vibrátor- és Építőgépgyártó Vállalat kalocsai telepén Kalocsa város üzemel között egyre jelentősebb szerepe lesz a több mint egyéves múltra visszatekintő Vibrátorgyámak. Fejlődését sok tény bizonyítja. Kezdjük azzal, hogy termé­keinek kétharmad részét kül­földre szállítja. Ismerik Romá­niában, Bulgáriában, Törökor­szágban, Irakban és Izraelben az itt gyártott vibrátorokat. Az igényes külföldi vevők elége­dettek az áru minőségével. Töb­bek között éppen ezért az ex­portáló vállalat kiküldöttje nem Pesten az anyavállalat­nál, hanem helyben veszi át az exportra szánt terméket. Szük­séges megemlíteni, hogy a gyár termelése duplájára emelkedett, azaz 1961. első hat hónapjában annyit termelt, mint 1960-ban. Ez a gyors fejlődés számos új problémát vetett fel, nevezete­sen; új technológiák alkalma­zását, a műszaki normák kidol­gozását és bevezetését tette szükségessé. Hogyan oldotta meg ezeket a feladatokat az üzemvezetősége? Gépesítés — korszerűsítés Az anyavállalat a megnöve­kedett feladatokhoz tíz nagy teljesítményű megmunkáló gé­pet — revolver-eszterga, maró, oszlopos fúró, gyalu stb.-t — biztosított, amelyek közül öt új gép. Beállításukkal megte­remtették az előfeltételeket a termelés gyorsütemű emelésé­hez. Ezzel egy időben hozzá­kezdtek az egyes alkatrészek tökéletesítéséhez. — A bordás csapágyházaknál az alumínium homoköntés helyett bevezették a kokillaöntést Ez azt jelenti, hogy 1 milliméterrel csökkent a megmunkálandó felület, szak­nyelven: a ráhagyás. Ezáltal könnyebb, gyorsabb lett az esz­tergályosok munkája. Régeb­ben a pocrvédő hüvelyt alumí­niumból készítették, s hatvan forintba került. Az alumíniu­mot most műanyaggal helyette­sítik. Műszakilag megalapozott normák Hosszú vita, érvelés útján ér­tették meg a munkások, hogy csak a műszaki normák beve­zetésével valósul meg a szocia­lista elv: ki mennyit dolgozik, annyi bért kap. Ennek megfele­lően az órabér és prémiumos bérelszámolási rendszert a tel­jesítménybér váltotta fel. A he­lyi sajátosságoknak megfelelően bérmaximumot is kialakítot­tak. Ezt 120 százalékban jelöl­ték meg. Ezzel kapcsolatban Deák elvtárs, a telep vezetője a következőket mondja: — Száz­húsz százalékos teljesítés esetén a dolgozó 110 százalékos bért kap. Tovább a megkezdett úton — A műszaki normák kidol­gozásával kapcsolatos munka nem fejeződött be. Mihelyt az esztergaműhely biztosította az egyhónapos előretartásit, a sze­reidében is lehetőségünk nyílik arra, hogy szélesebb körben al­kalmazzuk a haladó technoló­giát, s az ennek megfelelő mű­szakilag megalapozott normát — mondja Deák elvtára. Szükség van új, korszerű munkamódszerekre, mert csak ennek birtokában tudják valóra váltani azt az elképzelésüket, hogy éves tervüket a harma­dik negyedév végéig teljesítik. V. K. ívhegesztő tanfolyam kisiparosoknak Kecskeméten a KISOSZ me­gyei vezetősége ívhegesztő tan­folyamot szervezett tagjai ré­szére. A 40 órás tanfolyamon a kisiparosokon kívül vállalati alkalmazottak is részt vettek. A tervek szerint Kecskemé­ten és Kalocsán rövidesen újabb tanfolyamot indítanak. Von fák le a tanulságot A foktői Rákőczi Termelőszövetkezet gondíai Nem könnyű a kalászosok aratása a foktői Rákóczi Ter­melőszövetkezetben. Idén ala­kult a gazdaság, ősszel vetett félholdnyl parcellák tarkítják a határt — most még bizony szó sem lehet Igazi nagyüzemi mun­káról. Másrészt az időjárás sze­szélyessége következtében a ku­korica, paprika, burgonya, ré­pa második kapálása egybe esik a kalászosok, s a borsó, lencse betakarításával. 5,öreg” is a termelőszövetke­zet — a tagság átlagos életko­ra ötvennyolc esztendő. A két­százhetven tag közül kilencven­négyen 65 évesnél Idősebbek. A fiatalság túlnyomó része évek óta városban dolgozik, a kapát- kaszát szüleire és nagyszüleire „hagyományozta”. Ráadásul harminc-negyven szövetkezeti gazda — túlnyomó részük éppen a legnagyobb földterülettel lépett a termelő­szövetkezeibe — alig-alig támo­gatta munkájával a közös gaz­daságot. A háztájiban termelt primőrsaláta, a fokhagyma igen jövedelmezőnek bizonyult, érdemesnek látszott elszállítani a Dunán akár Budapestig is. A közös kanások művelése pe­dig — a többiekre maradt..s A fenti okok miatt megké­sett a kapálás és ezzel, vala­mint a korai aratás tenger munkájával küzd a tagság zö­me és a vezetőség. E küzdelemnek azonban tel­jes sikerrel kell végződnie, a kitűnő termés egyetlen betaka­rítható szeme sem prédálódhat el vallja Martonyi János el­nök és Hostvánszky József me­zőgazdász. Ennek érdekében meggyőzték az eddig távolma­radt tagok nagy részét: nekik em jó, ha elhúzódnak a kö- -ös munkáktól, örvendetes a háztáji területek leleményes, szorgalmas hasznosítása de nem a közös rovására! A zár­számadáskor rosszul jár az a szövetkezeti gazda, aki piaco­lással tölti el a kapálás, aratás ideiét. Mi több: a termelőszö­vetkezet a munka elhanyagolá­sával okozott kárt. megtéríttet­heti az ilven tagokkal. 4 felvilágosító SZÓ ered- ->i én veképpen a munkaképes tagság túlnyomó része ma már odaadóan dolgozik a közösben. Persze, kezdettől fogva jobban haladna a munka, nem gyülem- lene ennyire össze a tennivaló, ha előleget osztottak volna 3 teljesített munkaegységekre. A vezetőség azonban kissé túlzot­tan óvatoskodott a termelési szerződések megkötése idején, nem bízott a jó termésben, nem mert kellő mértékben szerző­dést kötni. Remélhető, hogy ta­nultak saját kárukon, s jövőre megteremtik az előlegosztás feltételeit. Az is üdvös lenne, ha a vá­rosokban dolgozó fiatalok leg­alább most, a mezei munka dandárjának idején szabadsá­got kémének vállalatuktól és kivennék apjuk, nagyapjuk ke­zéből a kaszát, segítenének ne­kik a kapálásban. A foktői Rákóczi Termelő- szövetkezet az elmondottak miatt most bizony némi külső munkaerőre is szorul, mert a tagság a legnagyobb igyekezet­tel sem képes epéikül megbir­kózni a sürgős tennivalókkal. Ezt a lehetőséget is arra kell azonban felhasználni a szövet­kezeti gazdaságnak, hogy gyor­san „utolérje magát” — és töb­bé ne legyen szüksége külső kapások, kaszások részvételére. O. Nagy László 15 hízott sertés egy portáról A kunfehértói Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben az éven­te leadott 200—250 hízott ser­tésen kívül a szövetkezeti gaz­dák is mintegy 150 disznót ne­veinek szerződésre a háztáji gazdaságokban. A termelőszö­vetkezet ehhez takarmányt biztosít tagjainak — az jdén például egy kg árpát osv.t előleg­ként egy munkaegységre — a hízók Halasra való szállításá­hoz pedig ingyen adja a fuvart mindenkinek. Egy vontatónak adott legutóbb szállítanivalót Papp Zoltán al­sófehértói, újonnan belépett szövetkezeti gazda, aki 15 ser­tést hizlalt meg, s ezenkívül két szarvasmarhája hízik még szerződésre. Csak a sertésekért közel 30 ezer forintot fizetett ki neki az Állatforgalmi Válla­lat. Az ugyancsak Alsófehér- tón lakó Keszll Jánostól 9 da­rab hízott sertést szállítóiak el az elmúlt napokban. Anyarozs-szedőgép Mélykúton Szem Sándor, a mélykúti Béke Termelőszövetkezet mezőgaz­dásza és Odor Ferenc, a Bácsalmási Földművesszövetkezet gyógy­növénytermelési felelőse egy K—25-ös Zetorra szerelhető anya­rozsszedőgépet szerkesztett. A gépet először a mélykúti Béke Termelőszövetkezet anyarozs-tábláján próbálták ki. Próba után apróbb tökéletesítésre szorult, de ma már hibátlanul működik. Teljesítményét személyesen mértem le. Napi 12 órás munka­idő alatt nyolc holdon szedi össze üzemzavar nélkül az anya­rozsot Közepes termés esetén 3 mázsa az eredménve, s naponta több mint száz ember munkáját végzi el. ' Franek Béla föagronómus Őszre készül a kiskőrösi pincegazdaság Messze van még a szüret, de az Alföldi Állami Pincegazda­ság kiskőrösi telepén már javá­ban tart a felkészülés a must és a bor fogadására. Tizenhe­ten dolgoznak a különböző gé­pek javításán, a hordók és tá­roló helyiségek tisztításán. A kiskőrösi telepen 48 ezer hektoliter bort tudnak tárolni. A környék szakszövetkezetei eddig 25 ezer hektoliter mustra és borra szerződtek. A szerző­désikötések jelenleg is tartanak és a számítások szerint ebben az évben szintén megtelik majd a pince az ízletes kiskőrösi lí­rákkal. !* DCéizül az ízletes, {inönt ebéd Kecskeméten, a Horog utcá­ban a ZIM Kecskeméti Gyár­egységének volt kultúrtermé­ben alakította ki a városi ta­nács végrehajtó bizottsága a kecskeméti óvódások központi konyháját Az új, modem kony­ha felállítására azért volt szük­ség, mert a régi kicsinek bizo­nyult, ahol nemcsak az óvodá­sok, hanem a napközi otthonos iskolások részére is főztek, s a létszám meghaladta az 1300 főt. Az új konyha felállításával tehermentesítették a régit oly­képpen, hogy a Horog utcában csak a város óvodásainak ké­szítik az ízletes, finom ebédet és az uzsonnát Az ételhordó kocsi három­negyed tizenegykor indul. Mire a kecskeméti öregtemplom nagyharangja a delet kongatja a város legtávolabbi részében levő óvodákban is az asztalon párolog a finom leves. Az új konyha kapacitása je­lenleg nincs kihasználva, mert csak 280 óvodásnak főznek. —* őszre azonban változik a hely­zet A régi konyhán étkezők átcsoportosításával növelik az étkezésben résztvevők számát A létszámnövekedés nem állít­ja különöebb probléma elé a konyha dolgozóit vezetőit Jú­liusban egy univerzális konyha­géppel egészítik ki a modem felszerelést, amely gép 18 mű­veletet végez. — Beállításával nemcsak gyorsul a munka, ha­nem könnyebb is lesz. Szöveg: Ven esz Károly, Fényképezte: Pásztor Zoltán és Tóth Sándor. Pár perc múlva kész °a levestészta. Asztal mellett Jobbol­dalon Szabó Mihálync főszakács és Vecsei Sára« Babról Marsa Jenőné, Brada Lászlóné, Szabó Antalné. Szemben: Erdős Andrásnál Minőségi ellenőrzés. A főszakácsnő és Borbély Lajosáé konyhavezető ízletesnek találja a levest A Kisfaludy utcai óvodában jóízűen kanalazzák an ételt az egészségtől majd kicsattanó apróságok. A képen Molnár Ildikó és Kanabe László, akik aa ősszel már nem itt ha­nem a napközis iskolákban fogyasztják a központi kon' -e dolgozóinak finom föztjeit,

Next

/
Oldalképek
Tartalom