Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-19 / 168. szám
I 4. oldal IMI. Július 19, szerda Egységes irányítással Falvainkban, városainkban a tervszerűen fejlődő kulturális élet egyik alapvető feltétele, hogy a rendelkezésre állé erőforrásokat, a kulturális célú kezdeményezéseket időről időre összehangolják, s olyan egységes művelődési tervet alakítsanak ki, amely lehetőséget ad egyre nagyobb erőfeszítések megtételére, s kiterjeszti a népművelési munka hatáskörét minél szélesebb tömegekre. Ebben a tekintetben igen nagy jelentősége van a megyeszerte megalakult kulturális bizottságok munkájának. Mint ismeretes megyénk minden községében, városában létrejöttek ilyen bizottságok, s hogy ezeknek a fontos kulturális szerveknek a munkáját felsőbb szihten Is ösz- sze lehessen hangolni, megalakították á járási kulturális bizottságokat is, sőt több mint egy éve eredményesen végzi tevékenységét a megyei kulturális bizottság, melynek határozatid jó néhány alapvetően fontos és aktuális művelődési probléma megoldását segítették elő. A bizottságok munkája eredményesnek mondható. Ebben az esztendőben, de már nagyrészt az előző évben is valóban tudatosan és sokoldalúan összehangolt egységes falusi művelődési tervek jöttek létre és a bizottságok a megvalósulás időszakában is rendszeresen figyelemmel kísérték, hogyan válnak az előre meghatározott elképzelésekből tettek. Jó néhány esetben a falusi kulturális bizottságok munkája döntően befolyásolta egy-egy elhanyagol- tabb, tervszerűtlenebbül dolgozó falusi művelődési intézmény tevékenységének megjavulását, tökéletesebbé, eredményesebbé válását. A megyei kulturális bizottság tevékenysége is alapos tervszerűséggel és minden részletre kiterjedően bontakozott ki. Ma már ott tartunk, hogy nincs olyan fontosabb és az egész megye kulturális életét érintő intézményünk, szervezetünk, vagy egy-egy időszak tevékenységét meghatározó elképzelésiünk, amelynek terveit a kellő időben ne vitatta volna meg a megyei kulturális bizottság, s ne hozott volna azok megvalósulásával, munkájuk eredményesebbé válásával kapcsolatban előre mutató határozatokat A kflnebnúltban egy átfogó értékű határozatot hozott a megyei kulturális bizottság. A határozat hangsúlyozza, hogy a megyei kulturális bizottság az eddigieknél rendszeresebb kapcsolatot tartson fenn a Járási, városi és községi kulturális bizottságokkal, s az sem maradhat el a jövőben, hogy egy-egy járási vagy községi bizottság fontosabb problémával foglalkozó ülésén ne képviseltetné magát a megyei kulturális bizottság. A járás!. Illetve a községi bizottságok munkája állandónak és rendszeresnek mondható. Mégis megszívlelendő a megyed kulturális bizottságnak az a határozata, amely javasolja az alsóbb szerveknek, hogy a negyedévenként ülésező nagyobb létszámú bizottság válasszon saját tagjai sorából egy olyan szőkébb körű ügyintéző bizottságot, amely legalább havonta egy ízben összeül, így gyakrabban foglalkozik a községek falut érintő; s a munka közben felmerülő problémákkal. Gyorsabban és rugalmasabban tud dönteni egy-egy váratlanul felbukkanó nehézség elhárításában. A szarosabb kapcsolat kialakításának az is fontos módja lenne, hogyha a járási kulturális bizottságok tagjai egy- egy járás, illetve község kulturális bizottságával az eddiginél rendszeresebb kapcsol atot teremtenének, vállalnák egy-egy község művelődési vonatkozású patronál ását Minden remény megvan arra, hogy a szervezettebb tevékenység feltételei e fontos megyei határozatok végrehajtása során végérvényesen kialakulnak. S a legszorosabb együttműködés szellemében képes lesz a megyei kulturális bizottság szinte a megye minden tájegységének, kisebb területi egységének sajátos problematikáját a legközvetlenebb tapasztalatok aiapján megismerni. — Ennek ismeretében még az eddigieknél is differenciáltabb módon dönteni, határozni. A kulturális bizottságok előtt ma igen fontos feladatok állnak. Ezeknek végrehajtása a legmagasabb fokú szervezettséget kívánja. Most van az ideje az 1961—62. évi kulturális tervek elkészítésének. A múlt esztendő tapasztalatai szerint változatlanul a helyi kulturális bizottságok állítják össze ezeket a terveket A megyei kulturális bizottság a tervek összeállításának megkönnyítése oéljából bizonyos alapvető elveket tartatmaaő tervjavaslatokat bocsátott a járási kulturális bizottságok rendelkezésére, amelyek ezeket eljuttatták a községi kulturális bizottságoknak. Ezeknek az elveknek a figyelembevételével, s a helyi szempontok messzemenő érvényesítése mellett készítik aztán el saját szervezeti lehetőségeiket felhasználva a községi és területi tervjavaslatokat az illetékes helyi bizottságok. Fontos feladat bárul a járási kulturális bizottságokra, amelyeknek összesíteniök kell a helyi terveket és természetesen a sajátos regionális területi kívánalmaknak megfelelően kiegészíteni, kibővíteni és egységbe kovácsolni. Augusztus. végén a megyei kulturális bizottság mái' minden bizonnyal birtokában lesz a megye egész területét érintő kulturális terveknek. A kulturális bizottságokra tehát nagy felelősség hárul. Nem kisebb gond nyomja a vadukat, mint községük, városuk, járásuk, illetve az egész megye őszi és téli kulturális fejlődésének meghatározása. Létesítsenek állandó tárlatot a Kecskeméti Katona József Múzeumban A megyei tanács végrehajtó bizottsága, a megyei tanács művelődési osztálya minden évben jelentős összegeket költ a megyében élő képzőművészek támogatására. Elsősorban az egymást követő kiállítások, a helybeli művészek új alkotásainak bemutatása ad alkalmat arra, hogy gyarapítsák a megye, a közösség birtokában levő műalkotásokat így történt ez Baján is Éber Sándor műveinek idei kiállításán, s jelentős összegű vásárlás követte Bozsó János grafikai kiállításának megnyitását is. Megvásárolják Éber Sándor Száradó hálók és Havas vonatkert című nagyméretű alkotását, megvásárolják Bozsó Jánosnak három reprezentatív akvarelljét (Városszéle, Utcarészlet Kecskeméti tornyok). Úttörőtábor című olajfestményét és Cigányváros című vásznát is megvették a kiállítás után. Igen értékes alkotás került ezeken kívül is a megyei tanács birtokába, Prohászka József önarckép című olajfestménye. . * Az alkotások nyilvánosság előtti bemutatása bizonyára rövidesen sorrakerül. Igen helyes és mindenképpen célravezető lenne, ha a Katona József Múzeum egyik termét a legértékesebb Kecskeméten lévő műalkotások kiállítására használnák fel, s ott egy fokozatosan gyarapodó, állandó tárlatot létesítenének. Csak helyeselni lehet azt is, hogy több nagyméretű, értékes képzőművészeti alkotást juttat a megyei tanács a birtokában levő és most vásárolt anyagból a Bajai Városi Tanácsnak a reprezentatív házasságkötő terem díszítése céljából. A megyei tanács egyik nagy üléstermében pedig a Bács megyében élő művészek egy-egy reprezentatív alkotását helyezik el. Cs. I* O.) A nap már magasan állt a tő fölött, amikor a kis karaván megérkezett Elől néhány személygépkocsi haladt, utána hatalmas teherautó dübörgőit A konvoj rágördült a tóhoz vezető egyik útra. Az erdész hiába Integetett, hiába kiáltozott, hogy tilos út, ügyet sem vetettek rá — az erdész hadonászott, a karaván haladt.. Már közel voltak a vízhez, amikor csendőr állt eléjük széttett karokkal. Az első kocsiról írást nyújtottak feléje, mire a rend marcona őre tisztelgett és utat engedett A teherautóról emberek ugráltak le, amikor a partra értek, és azonnal megkezdték a lerakodást Az óriási rakodótérről modem kis úszódarut emeltek le, majd ráhelyezték m vízre. Ezután a felszerelés többi része következett: búvárruhák, légzőkészülékek, fényképezőgépek és televíziós kamerák, köztük néhány speciális, méregdrága apparátus, vízalatti közvetítésre. A környékbeliek mindebből nem tudtak semmit, csak azt, hogy valamiféle munkálatok kezdődtek a Toplitz-favon.. vagy a Töplitz-tóban? A táblák „életveszély” felirata csak fokozta a borzongó kíváncsiságot. — Nem nehéz kitalálni, mit csinálnak ott — mondotta a szemüveges, kopasz, textilessegéd. Háború lesz és hol lehet csodálatosabb óvóhelyet építeni, mint a mi tavunk medrében? Azt mondják, gépeket láttak a víz körül. A tófeneket kotorják, bunkert készítenek. Emlékezzenek csak arra, amit mondtam, egyszer úgyis kiderül... — Lidércek tanyáznak ott a habokban — suttogta Irer^e néni, az öreg javasasszony, aki halottlátástól kezdve tenyérjóslásig mindenre vállalkozott, aki otthonosan mozgott a túlvilágon, csak éppen itt a földön voltak állandó problémái — a csendőrséggel. A forró nyári napokon hólabdaként gördültek házról házra s nőttek rémhírlavinává a munkálatokról szóló mendemondák. A világsajtó is felfigyelt Mind gyakrabban érkeztek újságírók, hogy megpróbáljanak megtudni valamit. Amit ilyen áthatolhatatlan titokfal vesz körül, az érdekes lehet.. A riportereket eleinte be sem engedték a munkálatok színhelyére. Persze tiltakoztak. Az eredmény: megkapták a belépési engedélyt, egy nagyon furcsa megszorítással: Az ötödik ügyosztály Caehaalovák film Feszült cselekményű kémdráma pereg előttünk. Újszerű és érdékes, nemcsak a bűnös munkáját és üldözését látjuk, hanem belátunk a kulisszák mögé is, az állambiztonsági szervek munkájába. Teljesen modem, a legkorszerűbb nyomozó apparátust látjuk: — az öltözőszekrénybe beépített fotocellás fényképezőgépet az országúton közlekedő járműveket a távolból figyelő speciális televíziót az ellenséges rádióadó-állomás helyének felderítésére szolgáló műszereket. A film egyik főalakja, a csehszlovák vegyiüzem mérnöke, akit a Halál a nyeregben című filmből már ismert Lukovsky alakít. Jó színészi készséggel ábrázolja az ingadozó, megrémült embert, aki tizenegy év előtt még szemben állt a népi demokratikus rendszerrel, de ma már hásznos, építő tagja az új társadalomnak. Régi barátja most múltjára hivatkozva zsarolja: és egy Nyugat-Németor- szág részére dolgozó kémbandába szervezi be. Titkos leadó kezelését bízza rá. A kémszervezet vezetőjét, Karlikot Jiri Vrstala játssza. Nem a megszokott rosszkülsejű, antipatikus kém. Csinos, jó megjelenésű fiatalember, külsőleg szinte megnyerő, de ugyanekkor elszánt hidegvérű gyilkos. A nyomozást a fiaital Jonas hadnagy vezeti, akit Jaroslav Mares személyesít meg. Vidám fiatalember, szereti a futballt, és szeretne régi munkahelyére, a repülőkhöz visszakerülni. A rendezőt, Jindrich Polákot érezhetően ez a szándék ve* zette, hogy az izgalmas cselekményen, a nézők szórakoztatásán túlmenően biztonságos érzést is ébresszen: a külföldről beszivárgó diverzánsokat biztos kézzel teszik ártalmatlanná. A mérnök feleségét Nadja Gajerova játssza és új arc a csehszlovák filmen Éva Stnko- vá, a kémszervezet vezetőjének szeretője, aki meggyőzően alakítja az önmagával meghason- lott, és az országból mindenáron kiszökni akaró asszonyt Kétsoros kuloricakomhájn a harmadik negyedév gyártmányai kosött Üzemeinkben a mindennapi termelőmunkával párhuzamosan a gyártmányok konstrukciója is szüntelenül fejlődik, a cikkek választéka bővül. A harmadik negyedévben ismét számos új termék mintapéldánya készül el és egész sor korszerűsített cikk sorozatgyártását kezdik meg. A mezőgépipar egyik újdonságának, a kétsoros kukoricakombájnnak a mintasorozata is a harmadik negyedévben készül el a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban. Az új gép tíz óra alatt 5—7 holdnyi területről takarítja be a kukoricát tehát kétszerannyi munkát végez, mint az egysoros kombájn. Igen nagy előnye az is, hogy nem kell hozzá különleges traktor, bármilyen típusú traktorhoz hozzákapcsolható. Az első húsz kombájn alkatrészei már nagyrészt elkészültek, szeptember első napjaiban megkezdik a szerelést és a kukoricabetakarítási idényre a húsz gépet a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátják. Jövőre már több száz kétsoros kukoricakombájn készül hazai és külföldi rendelésre. Ha bármi szenzáció történik a Toplitz-tó körül, azt leadhatják ugyan lapjaiknak — de csak a Stern című nyugatnémet újság után! Ha a tó titka még nem is, de az már hamarosan kiderüli, mi volt ennek a nem mindennapi kikötésnek az oka. Az egész akciót a Stem szervezte, és ami a lényeg, fizette. Mikor ezt megtudták, az újságírók érdeklődése megsokszorozódott. Világos volt: ha egy lap hatalmas összeget szán valamire, attól azt reméli, hogy behozza a ráfordított pénzt, méghozzá az egyetlen lehetséges módon — a példányszám ugrásszerű emelkedésével. Ezt pedig csak átlagon felüli, kiemelkedően érdekes írásokkal érheti eL „A szenzáció az utcán hever, csak le kell hajolni érte” — hangzik a régi zsurnaliszta-közmondás. „A szenzáció a tó mélyén hever, csak felszínre kell hozni” — mondogatták egymásnak a Toplitz-tó körül ugrásra készen várakozó újságírók. Közben a búvárok igazán mindent megtettek, hogy a szenzációt felszínre hozzák. Az egyébként sima víztükör naphosszat gyűrűzött, csobbant a le- és felszálló nehéz búváröltözetektől. Napok múltak, hetek követték egymást, és néhány újságíró már értesítést kapott szerkesztőjétől: utazzék haza, a lap nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy hétszámra napidíjat fizessen — semmiért. ... felhős volt az ég, eső szemerkélt azon a napon. A munka azonban a rossz idő ellenére sem szünetelt Az egyik búvár a felszínre bukkant és izgatottan integetett. Lecsatolták fejéről a hatalmas sisakot és csak úgy kirobbant belőle a régen- várt kiáltás: — Ládák! A kis darut azonnal odavontatták. Lánc cslkorgott a csigán, aztán csobbant a víz, a búvár újra leszállt, egy ideig dolgozott a mederben — a láncot erősítette a ládához. — Rövidesen megrándult a lánc, ez volt a jel. — Felhúzni! — kiáltotta a darukezelőnek a Stern egyik riportere. Az expedíció részvevői, az újságírók feszülten figyeltek. Nagy pillanat volt. Egyik sarkával felfelé bukott ki a vízből az első láda. Azonnal partra szállították. A riporter, aki hozzálátott, hogy kinyissa, alig tudott megmozdulni a körülötte zsúfolódó tömegtől. Akkor már ott voltak az osztrák hatóságok képviselői is. Egy gyorsírónő készenállt arra, hogy vezesse a hivatalos jegyzőkönyvet, felberregtek a filmfelvevőgépek, felhúzott fényképezőgépek meredtek a ládára, és odairányultak a legkülönbözőbb televíziós társaságok kamerái is. Nagynehezen engedtek a rozsdás eresztékek. Csikorogva megnyílt a láíja fedele és egymásra rakott, SS-pecsétekkel telenyomott akták tárultak a bámu'ó'r szeme elé: Kinyitották az első iratot. (Folytatjuk.)