Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-19 / 168. szám

I 4. oldal IMI. Július 19, szerda Egységes irányítással Falvainkban, városaink­ban a tervszerűen fejlődő kul­turális élet egyik alapvető fel­tétele, hogy a rendelkezésre ál­lé erőforrásokat, a kulturális célú kezdeményezéseket időről időre összehangolják, s olyan egységes művelődési tervet ala­kítsanak ki, amely lehetőséget ad egyre nagyobb erőfeszítések megtételére, s kiterjeszti a nép­művelési munka hatáskörét mi­nél szélesebb tömegekre. Ebben a tekintetben igen nagy jelen­tősége van a megyeszerte meg­alakult kulturális bizottságok munkájának. Mint ismeretes megyénk minden községében, városában létrejöttek ilyen bi­zottságok, s hogy ezeknek a fontos kulturális szerveknek a munkáját felsőbb szihten Is ösz- sze lehessen hangolni, megala­kították á járási kulturális bi­zottságokat is, sőt több mint egy éve eredményesen végzi te­vékenységét a megyei kulturá­lis bizottság, melynek határoza­tid jó néhány alapvetően fon­tos és aktuális művelődési prob­léma megoldását segítették elő. A bizottságok munkája eredményesnek mondható. Eb­ben az esztendőben, de már nagyrészt az előző évben is va­lóban tudatosan és sokoldalúan összehangolt egységes falusi mű­velődési tervek jöttek létre és a bizottságok a megvalósulás időszakában is rendszeresen fi­gyelemmel kísérték, hogyan vál­nak az előre meghatározott el­képzelésekből tettek. Jó néhány esetben a falusi kulturális bi­zottságok munkája döntően be­folyásolta egy-egy elhanyagol- tabb, tervszerűtlenebbül dolgo­zó falusi művelődési intézmény tevékenységének megjavulását, tökéletesebbé, eredményesebbé válását. A megyei kulturális bi­zottság tevékenysége is alapos tervszerűséggel és minden rész­letre kiterjedően bontakozott ki. Ma már ott tartunk, hogy nincs olyan fontosabb és az egész me­gye kulturális életét érintő in­tézményünk, szervezetünk, vagy egy-egy időszak tevékenységét meghatározó elképzelésiünk, amelynek terveit a kellő időben ne vitatta volna meg a megyei kulturális bizottság, s ne hozott volna azok megvalósulásával, munkájuk eredményesebbé vá­lásával kapcsolatban előre mu­tató határozatokat A kflnebnúltban egy átfogó értékű határozatot hozott a me­gyei kulturális bizottság. A ha­tározat hangsúlyozza, hogy a megyei kulturális bizottság az eddigieknél rendszeresebb kap­csolatot tartson fenn a Járási, városi és községi kulturális bi­zottságokkal, s az sem marad­hat el a jövőben, hogy egy-egy járási vagy községi bizottság fontosabb problémával foglal­kozó ülésén ne képviseltetné magát a megyei kulturális bi­zottság. A járás!. Illetve a községi bizottságok munkája állandónak és rendszeresnek mondható. Mé­gis megszívlelendő a megyed kulturális bizottságnak az a ha­tározata, amely javasolja az alsóbb szerveknek, hogy a ne­gyedévenként ülésező nagyobb létszámú bizottság válasszon sa­ját tagjai sorából egy olyan szőkébb körű ügyintéző bizott­ságot, amely legalább havonta egy ízben összeül, így gyakrab­ban foglalkozik a községek fa­lut érintő; s a munka közben felmerülő problémákkal. Gyor­sabban és rugalmasabban tud dönteni egy-egy váratlanul fel­bukkanó nehézség elhárításá­ban. A szarosabb kapcsolat ki­alakításának az is fontos mód­ja lenne, hogyha a járási kul­turális bizottságok tagjai egy- egy járás, illetve község kultu­rális bizottságával az eddiginél rendszeresebb kapcsol atot te­remtenének, vállalnák egy-egy község művelődési vonatkozású patronál ását Minden remény megvan ar­ra, hogy a szervezettebb tevé­kenység feltételei e fontos me­gyei határozatok végrehajtása során végérvényesen kialakul­nak. S a legszorosabb együtt­működés szellemében képes lesz a megyei kulturális bi­zottság szinte a megye minden tájegységének, kisebb területi egységének sajátos problemati­káját a legközvetlenebb tapasz­talatok aiapján megismerni. — Ennek ismeretében még az ed­digieknél is differenciáltabb módon dönteni, határozni. A kulturális bizottságok előtt ma igen fontos feladatok állnak. Ezeknek végrehajtása a legma­gasabb fokú szervezettséget kí­vánja. Most van az ideje az 1961—62. évi kulturális tervek elkészítésének. A múlt eszten­dő tapasztalatai szerint válto­zatlanul a helyi kulturális bi­zottságok állítják össze ezeket a terveket A megyei kulturá­lis bizottság a tervek összeállí­tásának megkönnyítése oéljából bizonyos alapvető elveket tar­tatmaaő tervjavaslatokat bocsá­tott a járási kulturális bizott­ságok rendelkezésére, amelyek ezeket eljuttatták a községi kul­turális bizottságoknak. Ezeknek az elveknek a figye­lembevételével, s a helyi szem­pontok messzemenő érvényesí­tése mellett készítik aztán el saját szervezeti lehetőségeiket felhasználva a községi és terü­leti tervjavaslatokat az illeté­kes helyi bizottságok. Fontos feladat bárul a járási kulturá­lis bizottságokra, amelyeknek összesíteniök kell a helyi terve­ket és természetesen a sajátos regionális területi kívánalmak­nak megfelelően kiegészíteni, kibővíteni és egységbe ková­csolni. Augusztus. végén a me­gyei kulturális bizottság mái' minden bizonnyal birtokában lesz a megye egész területét érintő kulturális terveknek. A kulturális bizottságok­ra tehát nagy felelősség hárul. Nem kisebb gond nyomja a vadukat, mint községük, váro­suk, járásuk, illetve az egész megye őszi és téli kulturális fejlődésének meghatározása. Létesítsenek állandó tárlatot a Kecskeméti Katona József Múzeumban A megyei tanács végrehajtó bizottsága, a megyei tanács művelődési osztálya minden évben jelentős összegeket költ a megyében élő képzőművészek támogatására. Elsősorban az egymást követő kiállítások, a helybeli művészek új alkotá­sainak bemutatása ad alkalmat arra, hogy gyarapítsák a megye, a közösség birtokában levő műalkotásokat így történt ez Baján is Éber Sándor művei­nek idei kiállításán, s jelentős összegű vásárlás követte Bozsó János grafikai kiállításának megnyitását is. Megvásárolják Éber Sándor Száradó hálók és Havas vonat­kert című nagyméretű alkotá­sát, megvásárolják Bozsó Já­nosnak három reprezentatív akvarelljét (Városszéle, Utca­részlet Kecskeméti tornyok). Úttörőtábor című olajfestmé­nyét és Cigányváros című vász­nát is megvették a kiállítás után. Igen értékes alkotás ke­rült ezeken kívül is a megyei tanács birtokába, Prohászka Jó­zsef önarckép című olajfestmé­nye. . * Az alkotások nyilvánosság előtti bemutatása bizonyára rö­videsen sorrakerül. Igen helyes és mindenképpen célravezető lenne, ha a Katona József Mú­zeum egyik termét a legértéke­sebb Kecskeméten lévő műal­kotások kiállítására használnák fel, s ott egy fokozatosan gya­rapodó, állandó tárlatot létesí­tenének. Csak helyeselni lehet azt is, hogy több nagyméretű, értékes képzőművészeti alkotást juttat a megyei tanács a birto­kában levő és most vásárolt anyagból a Bajai Városi Ta­nácsnak a reprezentatív há­zasságkötő terem díszítése cél­jából. A megyei tanács egyik nagy üléstermében pedig a Bács megyében élő művészek egy-egy reprezentatív alkotását helyezik el. Cs. I* O.) A nap már magasan állt a tő fölött, amikor a kis karaván megérkezett Elől néhány sze­mélygépkocsi haladt, utána ha­talmas teherautó dübörgőit A konvoj rágördült a tóhoz ve­zető egyik útra. Az erdész hiá­ba Integetett, hiába kiáltozott, hogy tilos út, ügyet sem vetet­tek rá — az erdész hadonászott, a karaván haladt.. Már közel voltak a vízhez, amikor csendőr állt eléjük széttett karokkal. Az első kocsiról írást nyújtottak fe­léje, mire a rend marcona őre tisztelgett és utat engedett A teherautóról emberek ugráltak le, amikor a partra értek, és azonnal megkezdték a lerako­dást Az óriási rakodótérről mo­dem kis úszódarut emeltek le, majd ráhelyezték m vízre. Ez­után a felszerelés többi része következett: búvárruhák, légző­készülékek, fényképezőgépek és televíziós kamerák, köztük né­hány speciális, méregdrága ap­parátus, vízalatti közvetítésre. A környékbeliek mindebből nem tudtak semmit, csak azt, hogy valamiféle munkálatok kezdődtek a Toplitz-favon.. vagy a Töplitz-tóban? A táblák „életveszély” felirata csak fo­kozta a borzongó kíváncsiságot. — Nem nehéz kitalálni, mit csinálnak ott — mondotta a szemüveges, kopasz, textiles­segéd. Háború lesz és hol lehet csodálatosabb óvóhelyet építeni, mint a mi tavunk medrében? Azt mondják, gépeket láttak a víz körül. A tófeneket kotorják, bunkert készítenek. Emlékezze­nek csak arra, amit mondtam, egyszer úgyis kiderül... — Lidércek tanyáznak ott a habokban — suttogta Irer^e né­ni, az öreg javasasszony, aki halottlátástól kezdve tenyérjós­lásig mindenre vállalkozott, aki otthonosan mozgott a túlvilágon, csak éppen itt a földön voltak állandó problémái — a csendőr­séggel. A forró nyári napokon hólab­daként gördültek házról házra s nőttek rémhírlavinává a mun­kálatokról szóló mendemondák. A világsajtó is felfigyelt Mind gyakrabban érkeztek újságírók, hogy megpróbáljanak megtudni valamit. Amit ilyen áthatolha­tatlan titokfal vesz körül, az érdekes lehet.. A riportereket eleinte be sem engedték a mun­kálatok színhelyére. Persze til­takoztak. Az eredmény: meg­kapták a belépési engedélyt, egy nagyon furcsa megszorítás­sal: Az ötödik ügyosztály Caehaalovák film Feszült cselekményű kémdrá­ma pereg előttünk. Újszerű és érdékes, nemcsak a bűnös mun­káját és üldözését látjuk, ha­nem belátunk a kulisszák mögé is, az állambiztonsági szervek munkájába. Teljesen modem, a legkorsze­rűbb nyomozó apparátust lát­juk: — az öltözőszekrénybe be­épített fotocellás fényképezőgé­pet az országúton közlekedő járműveket a távolból figyelő speciális televíziót az ellensé­ges rádióadó-állomás helyének felderítésére szolgáló műszere­ket. A film egyik főalakja, a cseh­szlovák vegyiüzem mérnöke, akit a Halál a nyeregben című filmből már ismert Lukovsky alakít. Jó színészi készséggel áb­rázolja az ingadozó, megrémült embert, aki tizenegy év előtt még szemben állt a népi de­mokratikus rendszerrel, de ma már hásznos, építő tagja az új társadalomnak. Régi barátja most múltjára hivatkozva zsa­rolja: és egy Nyugat-Németor- szág részére dolgozó kémbandá­ba szervezi be. Titkos leadó ke­zelését bízza rá. A kémszervezet vezetőjét, Karlikot Jiri Vrstala játssza. Nem a megszokott rosszkülse­jű, antipatikus kém. Csinos, jó megjelenésű fiatalember, külső­leg szinte megnyerő, de ugyan­ekkor elszánt hidegvérű gyil­kos. A nyomozást a fiaital Jonas hadnagy vezeti, akit Jaroslav Mares személyesít meg. Vidám fiatalember, szereti a futballt, és szeretne régi munkahelyére, a repülőkhöz visszakerülni. A rendezőt, Jindrich Polákot érezhetően ez a szándék ve* zette, hogy az izgalmas cselek­ményen, a nézők szórakoztatá­sán túlmenően biztonságos ér­zést is ébresszen: a külföldről beszivárgó diverzánsokat biztos kézzel teszik ártalmatlanná. A mérnök feleségét Nadja Gajerova játssza és új arc a csehszlovák filmen Éva Stnko- vá, a kémszervezet vezetőjének szeretője, aki meggyőzően ala­kítja az önmagával meghason- lott, és az országból minden­áron kiszökni akaró asszonyt Kétsoros kuloricakomhájn a harmadik negyedév gyártmányai kosött Üzemeinkben a mindennapi termelőmunkával párhuzamosan a gyártmányok konstrukciója is szüntelenül fejlődik, a cikkek választéka bővül. A harmadik negyedévben ismét számos új termék mintapéldánya készül el és egész sor korszerűsített cikk sorozatgyártását kezdik meg. A mezőgépipar egyik újdon­ságának, a kétsoros kukorica­kombájnnak a mintasorozata is a harmadik negyedévben készül el a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban. Az új gép tíz óra alatt 5—7 holdnyi területről ta­karítja be a kukoricát tehát kétszerannyi munkát végez, mint az egysoros kombájn. Igen nagy előnye az is, hogy nem kell hoz­zá különleges traktor, bármi­lyen típusú traktorhoz hozzá­kapcsolható. Az első húsz kom­bájn alkatrészei már nagyrészt elkészültek, szeptember első napjaiban megkezdik a szerelést és a kukoricabetakarítási idény­re a húsz gépet a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátják. Jövőre már több száz kétsoros kukori­cakombájn készül hazai és kül­földi rendelésre. Ha bármi szenzáció történik a Toplitz-tó körül, azt leadhat­ják ugyan lapjaiknak — de csak a Stern című nyugatnémet új­ság után! Ha a tó titka még nem is, de az már hamarosan kiderüli, mi volt ennek a nem mindennapi kikötésnek az oka. Az egész akciót a Stem szervez­te, és ami a lényeg, fizette. Mi­kor ezt megtudták, az újság­írók érdeklődése megsokszoro­zódott. Világos volt: ha egy lap hatalmas összeget szán valami­re, attól azt reméli, hogy behoz­za a ráfordított pénzt, méghoz­zá az egyetlen lehetséges módon — a példányszám ugrásszerű emelkedésével. Ezt pedig csak átlagon felüli, kiemelkedően ér­dekes írásokkal érheti eL „A szenzáció az utcán hever, csak le kell hajolni érte” — hangzik a régi zsurnaliszta-köz­mondás. „A szenzáció a tó mé­lyén hever, csak felszínre kell hozni” — mondogatták egymás­nak a Toplitz-tó körül ugrásra készen várakozó újságírók. Közben a búvárok igazán mindent megtettek, hogy a szen­zációt felszínre hozzák. Az egyéb­ként sima víztükör naphosszat gyűrűzött, csobbant a le- és fel­szálló nehéz búváröltözetektől. Napok múltak, hetek követték egymást, és néhány újságíró már értesítést kapott szerkesztőjétől: utazzék haza, a lap nem enged­heti meg magának azt a luxust, hogy hétszámra napidíjat fizes­sen — semmiért. ... felhős volt az ég, eső sze­merkélt azon a napon. A munka azonban a rossz idő ellenére sem szünetelt Az egyik búvár a felszínre bukkant és izgatot­tan integetett. Lecsatolták fejé­ről a hatalmas sisakot és csak úgy kirobbant belőle a régen- várt kiáltás: — Ládák! A kis darut azonnal odavon­tatták. Lánc cslkorgott a csigán, aztán csobbant a víz, a búvár újra leszállt, egy ideig dolgozott a mederben — a láncot erősí­tette a ládához. — Rövidesen megrándult a lánc, ez volt a jel. — Felhúzni! — kiáltotta a da­rukezelőnek a Stern egyik ri­portere. Az expedíció részvevői, az újságírók feszülten figyeltek. Nagy pillanat volt. Egyik sarkával felfelé bukott ki a vízből az első láda. Azon­nal partra szállították. A ripor­ter, aki hozzálátott, hogy ki­nyissa, alig tudott megmozdulni a körülötte zsúfolódó tömegtől. Akkor már ott voltak az oszt­rák hatóságok képviselői is. Egy gyorsírónő készenállt arra, hogy vezesse a hivatalos jegyzőköny­vet, felberregtek a filmfelvevőgé­pek, felhúzott fényképezőgépek meredtek a ládára, és odairá­nyultak a legkülönbözőbb tele­víziós társaságok kamerái is. Nagynehezen engedtek a rozs­dás eresztékek. Csikorogva meg­nyílt a láíja fedele és egymásra rakott, SS-pecsétekkel telenyo­mott akták tárultak a bámu'ó'r szeme elé: Kinyitották az első iratot. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom