Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-19 / 168. szám

\ 1961. július 19, tövei* 5. oldal Bevált a minőség szerinti bérezés — Javult a termékek minősége — Emelkedett a termelékenység Hat hónap alatt 1 millió 375 ezer fehérnemű a Bajai Ruhaüzemben Á Bajai Ruhatizem ez évi ter­ve az ugrásszerű fejlődés kö­vetkeztében 10 millióval na­gyobb az 1960. évinél. Vajon hogyan birkózott meg a válla­lat kollektívája ötéves tervünk első félévében a megnövekedett feladatokkal? , Három százalékkal nStt a termelékenység Miklós István Igazgató és Varga István tervosztályvezető a sokat mondó számok birtoká­ban közűik az eddigi munka igazán elismerésre méltó ered­ményeit — Hat hónap alatt 1 millió 375 ezer darab fehérneműt gyár­tottunk, azaz 31 ezerrel többet az előírtnál. Ennek következté­ben több mint 3 százalékkal nőtt a munka termelékenysége a tervhez viszonyítva — mond­ja Varga István. Miklós István igazgató még hozzáfűzi: — A választékot is bővítettük. A gyermekfehéme- műköm kívül 150 ezer férfiinget is átadtunk a kereskedelemnek. A számszerű tervteljesítéssel együtt fokozatosan javult a ter­mékek minősége. 1960 második félévéhez viszonyítva, 196t-ben az elsőosztályú áruk részaránya 4,5 százalékkal emelkedett, a belső visszavetés pedig 5 szá­zalékkal csökkent Jelentős az előrehaladás a munkahibás le­értékeléseknél is: az első félév­ben 1 százalékos volt a Javulás. Progresszív célprémium Minek köszönhető a minőség Javulása? A vállalatvezetőség, a pártszervezet javaslatára három tagból álló min őségellen őrzó- brigádokat szervezett és a Sop­roni Ruhagyárban szerzett ta­pasztalatok alapján kísérletkép­pen egyes termelési egységek­ben « dolgozókat is bevonta az ellenőrzésbe. Több kulcsponti helyen dol­gozó asszonyt, lányt bíztak meg menetlcözfcerri ellenőrzéssel, és részükre progresszív célprémi­umot tűztek ki- — A minőség­javítás e két módszere bevált, ezért a célpirémiumoa rendszert a jövőben széles körben bevezet­jük. A fenti intézkedésen, felül alkalmazzuk a minőségi bére­zést is, arai azt jelenti, hogy a selejtes munkát végzők béréből levonjuk az úgynevezett »kis-«- és »nagyjavítások-« összegét és azt annak adjuk, aki a javítást végzi. Ezen felül az új dolgozók segítésére állandó jelleggel két munkamódszer-átadót állítunk be — mondotta Miklós elvtárs. Műszaki normák Ezek után nézzük meg: milyen jelentősebb intézkedések tör­téntek az elmúlt félévben? — Főbb profiljainknál a rendelke­zéseknek megfelelően bevezet­tük a műszaki normákat, intéz­kedtünk a rejtett tartalékok fel­tárására. Három 28 fős szalag­ból két termelési egységet szer­veztünk automata lyukkötő- és kéttűs varrógépeink jobb ki­használása érdekében. Ugyanitt és ugyancsak a jobb munka­elosztás érdekében központi va­salóhelyet rendeztünk be. A műszaki normák alkalma­zásával párhuzamosan, a szak- szervezettel karöltve, felderítet­tük a «kieső időiket-« és a dol­gozók segítségével a hiányossá­gokat fokozatosan megszüntet­tük. A műszaki brigád hathatós támogatásával pedig tovább tö­kéletesítettük a melegváltást — válaszolta Miklós István igaz­gató. Javultak a munkakörülmények Varga István elmondotta, hogy a beruházások összsege az első félévben meghaladta a félmillió forintot. Ebből az összegből be­szereztek többek között 20 da­rab „sivatagi ventillátort” 46 ezer forintért. A munka meg­könnyítését szolgálja a beállí­tott teherlift is, amely 187 ezer forintba került Miklós elvtárs megemlítette, hogy az idei be­ruházások túlnyomó része a munkafeltételek megjavítását se­gítette elő. A fentieken kívül megnyílt a férfi és női zuhanyozó, s el­küldték a kiutalást a központi fűtéshez szükséges marabu ka­zánokra. Ennek eredményekép­pen a télen már mind a mun­katermekben, mind az irodahe­lyiségekben központi fűtés lesz. Bevezetésül ezeket mondotta Miklós elvtárs: — Eredményeink elérésében sokat köszönhetünk a szocialista brigádmozgalomnak, a dolgozók verseny kedvének, fiataljaink, asszonyaink és lányaink szorgal­mának. Sikereink további foko­zása céljából alkotmányunk tisz­teletére újabb versenyt indítot­tunk. Munkástársaink az ered­mények megtartását, a minőség további javítását vállalták. A vállalatvezetőség pedig egy-egy mosógépet ad a versenyben leg­jobb eredményt elérő három ter­melési egységnek, Tari Sándor &qtj. it&ödkezeti gazda okas gép*.: Lóvontatású battériás permetező Őívenöt hal'galó vesz részt a Bajai Tanítóképző Intézetből a Csillebércen megnyílt ifjúve- zető-képző táborban. A fiatalo­kat hétfőn Kerényi József ta­nár. kísérte el útjukra. új permetező előnye a? eddig ismert sorközjáró motoros gé­pekhez mérten az, hogy amíg ezek mindegyikénél egy motor- kompresszorra és egy ahhoz értő emberre van szükség, addig D14- dás Sándor gépeinél csak min.- den ötödikhez kell egy motor és egy kezelő. További előnye, hogy a 90 centiméter sortávolságú szőlőkben is használható, mert a 120 literes tartályú gépitek 53 cm a legszélesebb része. A töl- tőkészülék magas nyomással préseli a levet a tartályba. Át­lag hat hold szőlőt lehet vele naponta bepermetezni. Előállí­tása is jóval kevesebbe kerül 9 motoros típusokénál. Míg ez utóbbiakból ötnek a költsége 133 ezer forint, az új gépből ugyan­csak öt darabot, töltőberende­zéssel együtt, 65 ezer forintért elkészíthetnek. M. 3. A prémiumrendszer mérlege a bácsalmási járás termelőszövetkezeteiben Hagy gonddal csépeljék a búzavetőmagot EUőrendfl feladata mezőgaz­dasági üzemeinknek, hogy min­den vetőmagnak szánt búzafaj­tát, hazait és külföldit egyaránt, nagy gonddal, a keveredés fel­tétlen megakadályozásával csé­peljenek el. A szabvány előírá­sainak megfelelő vetőmagot csak akkor kapnak, ha a külön ara­tott egyes búzafajtákat elkülö­nítve asztagolják és minden té­tel cséplése előtt és után gon­dosan kitisztítják a cséplőgépet. A búzavetőmagot csak tiszta zsákokban, fertőtlenített magtá­rakban, elkülönítve szabad tá­rolni. Fontos, hogy minden üzem­ben, ahol vetőmagot csépelnek, az azzal kapcsolatos feladatot és a teendőket még a munka meg­kezdése előtt ismertessék a dol­gozókkal. ■ A legnagyobb veszélyt az ide­gen anyagokkal való keveredés okozhatja. Részben ennek az elkerülése végett — a fentebb elmondottakon kívül — szüksé­ges, hogy a cséplőgép minden irányban, pontosan vízszintesen álljon. A gép állításánál az ural­kodó szél irányára is figyelem­mel kell lenni, mert a szél je­lentősen befolyásolja a szalma- és a törekrázó munkáját, vala­mint a szíjak fennmaradását Gondosan kell ügyelni arra, hogy a dob a búzavetőmag csép- léséhez szükséges fordulatszám­mal dolgozzék. Ha kisebb a dob fordulatszáma, akkor sok szem marad a szalmában, ha pedig nagyobb, akkor a dob töri a sze­met. A cséplés megkezdésekor legelső feladat megállapítani, hogy a dobkosarat helyesen ál­Htották-e be és munkája töké­letesen megfelel-e a szemvesz­teség nélküli cséplés követelmé­nyeinek. Jól csépelni csak megfelelő szélességű és elég feszes szíja­zattál lehet Alapvető követel­mény az is, hogy a cséplőgép etetése egyenletes és folyamatos legyen. A vetőmag cséplésénél az osztályozóhenger használata kötelező. Ezt az őszi búzavető­mag cséplésénél 2,4 mm széles­ségű nyílásra kell beállítani. Termelőszövetkezeteink a megalakulásuktól kezdve a hagyományos munkaegy­ség-rendszer alapján osztják szét a közös jövedelmet. Ezt a módszert ismerik legjobban, s jelenleg is 10 közös gazdasá­gunkban csak ezt alkalmazzák. Számos olyan tapasztalat van a munkaegység-rendszerről, hogy általa közvetve kifej ezés- re jut a tagok anyagi érdekelt­sége a több és jobb munka végzésében — mégis szüksé­gessé vált közvetlenül ható anyagi ösztönző módszerekkel kiegészíteni az elosztás régi formáját. Tavaly még csak három ter­melőszövetkezetünkben al­kalmazták a premizálást,— az idén már a közös gazda­ságok 66 százaléka beve­zette. 15 termelőszövetkezetben a ter­ven felüli hozamok 20—50 szá­zalékát kapják a tagok — ez a legelterjedtebb módszer a já­rásban. A másik forma az, amikor a terven felül elért ho­zamokért kiegészítő munkaegy­séget írnak jóvá. A katymári Vörös Csillag Tsz kertészeté­ben például minden megter­melt 110 forint érték után egy munkaegységet kap a dolgozó. A premizálás főleg a kertészet­re és egyéb kapásnövényekre terjed ki, kevesebb helyen az állattenyésztésre is. Fél esztendő alatt máris számos kedvező és kedvezőtlen tapasztalatot szereztünk a pre­mizálással kapcsolatban. Hiba, hogy egyes szövetkezetekben nem eléggé körültekintőek — például minden növényre azo­nos .premizálási kulcsot, száza­lékos arányt állapítanaík meg. Ez nem helyes, hiszen a nö­vénytermesztésben nem minde­nütt azonos a munkaigényes­ség. Előfordul az is, hogy nem veszik figyelembe a talajadott­ságokat, holott ©nélkül sem le­het igazságos a jutalmazás. Ott, ahol a premizálási rend­— EBBE a gazda­ságba a nap bármely időszakában bejelentés nélkül jöhet az ellen­őrzés, a gépállományt, mindenkor példás rendben találja! Ezt a véleményt az állami gazdaságok me­gyei igazgatóságának alaptalan dícsérgetés- re semmiképpen sem hajlamos főmérnöke jelentette ki legutóbb, a Kunfehértói Állami Gazdaságban. Bizo­nyításul a szerényen kalauzoló Dobrádi Ist­ván társaságában vé­gigvezetett a gazdaság saját erejéből épített, fedett tárolószínéin és gépműhelyén. A rend valóban példás: az it­teni műszaki vezetőik a mintegy 15 millió fo­rint értéket képviselő géppark becsületesen őriző sáfárai. A min­dig gondosan elgsreb­lyézett udvarról látni a szín alatt katonás lé­niában, táblával jelzett helyen sorakozó, kü­lönféle erő- és munka­gépeket. Az ekék a rozsdásodás ellen le- zsírozva állnak, a vil­lanymotort ügyes desz­kaházikóba építették be. A műhely a főmér­nök találó megjegyzé­se szerint „nem afféle kóoer, hanem dolgozó­hoz Ólő munkahely”. Valóban, a padló rend­szeres seprésről árul­kodik, a tiszta falon oktató jellegű baleset- védelmi plakátok, íz­lésesen felszögezve. A szerszámoknak áll­ványt rendszeresítet­tek, a szerelők bejáró ruhájának szekrény e­Milliós értékek gondos sáfárai szert «lapos körültekintéssel ve- zették be, meg is van az ered­mény. A katymári Oj Élet Tsz- ben például 40 családtag kap­csolódott be a közös munkába. A csikériai Űj Barázda Tsz-ben a gyümölcsszedésnél 20—50 százalék prémiumot adtak, s ennek révén gyü­mölcsből ac idén 32 ezer fo­rinttal több a bevétel, mint tavaly volt A premizálás riönyA «0 alábbi példa is bizonyítja, ál bácsalmási Lenin és a kunba­jai Vörös Csillag Termelösz/^ vetkezet 5—5 hold korai fejes- káposztára szerződött Mivel aS utóbbi szövetkezetben mindé« megtermelt 110 forint értékű áru után pótlólag egy munka­egységet írnak jóvá, — a tag­ság arra törekedett, hogy a kár* posztát primőrként adja át Ez sikerült is: az 5 hold után 126 481 forint bevételük lett. amelyért a tagságnak 1264 mun­kaegységet írtak Jóvá. Ez 40 forintjával számolva 50 560 fo­rintot jelent, — a többi a közős pénztárban marad. Ezzel szem­ben a bácsalmási Lenin Tsz ha­sonló területről csak 14165 fo­rint bevételt ért el, mivel a ká­poszta egy része későn került értékesítésre. ket állítottak be, s egyéb példák is igazol­ják a valóban elisme­résire méltó rendszere­teket TÉVED, aki azt hi­szi, hogy ez csak afféle magáért való, csupán a szemnek jóleső rend. A gépek teljesítőképes­sége, élettartama dön­tően függ a karbantar­tástól, a tárolástól. — Nem véletlen például, hogy az 1959-ben újon­nan érkezett négy Szu- per-Zetor traktor még ma is nagyobb javítás nélkül, üzembiztosán dolgozik, s ugyanez több gépről elmondha­tó. A traktoros munka eszköze a gép, s csak jó munkaeszközzel le­het eredményesen dol­gozni. A gépműhely­ben tapasztalt állapo­toknak közvetlenül és közvetve nagy részük van a Kun fehértói Ál­lami Gazdaság terme­lési sikereiben — erre tanítottak meg engem is az ott látottak. CSAK AJÁNLANI tudom, hogy a gazda­ságban sűrűn megfor­duló termelőszövetke­zeti szakemberek sza­kítsanak időt a géppark megtekintésére is, hogy a mind több saját gé­pet vásároló szövetke­zetekben egyre ritkább látvány legyen a ma még bizony gyakran előforduló eset, hogy az udvar sarkában fű nö­vi be a rozsdásodó ekét, vagy a karban­tartás elhanyagolása miatt súlyos pénzeket fizetnek rá a teher­autókra. G*. M*. A Jutalmazna hogy ebben az évbe* a já­rás termelőszövetkezeteinek szerződött zöldségféléből kö­zel 1 millió forint bevét«« Ifik volt Am ez a szám még nagyobb la lehetne, ha a premizálási ará­nyokat nem egyöntetűen állapí­tották volna meg. Ezért nem tudták időben elvégezni a zöld­borsó-szedést, szerződéses köte­lezettségeiknek csak 62 száza-* lókban tettek eleget, S" nyole termelőszövetkezet közel 59 ezer forint bevételtől esett el. Némelyik szövetkezetben! kedvvel alkalmazzák egyes munkák esetén a célprémiu­mot; egy-két helyen például a munkaegységen felül holdan­ként 20—30 kg gabonát adtak azoknak, akik az aratásban Is részt vettek. Vízin Gergely EGYRE TÖBB gép könnyíti meg közös gazdaságainkban a munkát Termelőszövetkezetein­ken kívül szakszövetkezeteink is mindinkább arra törekednek, hogy a szőlő művelését gépesít­sék. A keceli Kinizsi Szakszö­vetkezet egyik gazdája, Dudás Sándor géplakatos például új­fajta permetezőgépet konstruált, amelyet már sikerrel alkalmaz­tak is. A LÖVONTATASÜ gépből — amely két és fél sort perme­tez egyszerre — Dudás Sándor próbaként többet is készített. Jelentős területeket permeteztek már velük a keceli Vörös Zászló Termelőszövetkezetben, a Kini­zsi Szakszövetkezetben és a csá­szártöltési Űj Barázda Termelő- szövetkezetben is. a gép készítője « kíss Bálint-féle battériás permetezőt alapította át lóvontatásúra. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom