Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-15 / 139. szám
IM. Júnfns 15, csütörtök JtéfteA macyaR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS- KISKUN tv.ECYEI LAPJA Mi okozza a baleseteket? Éjszakai riport az országúton Sötétedés után a nappalihoz képest valamivel kisebb a forgalom. Az országúti közlekedés rendjére vigyázó járőrnek azonban ilyenkor is ébernek kell lennie. Ki tudja, melyik járművezető vét a közúti forgalom szabályai ellen? Lámpa nélkül — részegen Egyik este, a Kecskemét környékén vezető országutakon tart ellenőrzést a járőr. Celleng Mihály alsóesalánosi földműves lovaskocsijával a solti betonúton találkozik — kivilágítat- lanul. Gazdája, Kisfáiból jövet, egész úton lámpa nélkül közlekedett, noha indulásakor már erősen sötétedett. A lovaskocsi-hajtót a rendőrjárőr ittasságáért is megbünteti. Celleng Mihály, mielőtt a kocsira ült volna, ismerőseinél jócskán felöntött a garatra; mire igazoltatásra kerül a sor, csak nagy üggyel-bajjal tud lekászálódni a bakról... Arra persze nem gondol: az ittasság hány baleset okozója volt már országutainkon! A kecskeméti aluljáróban újabb — kerékpárral haladó — szabálysértőre lesz figyelmes a közlekedési rend őre. Motorkerékpárjával elébe kanyarodik és megállítja a friss horzsolástól sebzett arcú fiatalembert. Italra telik, de kerékpárlámpára már nem! >' — Hogy hívják? — Bálint Gábor. — Hol dolgozik? A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál. Kőműves vagyok... A kerékpáros férfi szájából, miközben beszél, erős borszag árad. Nem is tagadja: — Kocsmában voltam. Onnan jövök. Miért; inni talán nem szabad? Bálint Gábort — a lámpa nélkül közlekedő ittas kerékpárost — két kisgyermek várja odahaza-... Szegénykék! Apjuk kocsmában herdálja el a pénzt, amit más rendes ember a családjára költ... Éjfél után pár perccel parancsot kap a közlekedési járőr: — A kecskeméti alsópályaudvar melletti vasúti átjárónál súlyos baleset történt. Most jelentették, azonnal a helyszínre kell menni! Két sérülés egy éjszaka Az oldalkocsis motorkerékpár nyolcvanas tempóval száguld a baleset színhelyére. Mint kiderül, Juhász István szegedi villanyszerelő nem törődött az átjáró előtti, sebességcsökkentésre figyelmeztető jelzőtábla utasításával, és 50 kilométeres óránkénti' sebességgel nekirohant a sorompónak. Eszméletét vesztve zuhant a sínek mellé, ahonnan már a mentők száll'tották el 20 napon túl gyógyuló fejsérüléssel és egyéb zúzódások- kal. Pótutasát agyrázkódással kezelik a megyei kórház baleseti sebészetén. A sorompón és a motorkerékpáron keletkezett anyagi kár majdnem ezer forint. Szomorú eset “ okuljanak belőle a járművezetők! Fogadják meg a tanácsot: a jelzőtábQtapkSzhffi T ervtúltelj esi tés — tervszerűen! Vállalataink vezetésében sok szempontot kell figyelembe venni. Ezek közül legfontosabb a megtermelt javak mennyiségének állandó növelése olymódon, hogy a termelés folyamatában rendszeresen csökkentsük az előállítás költségét. Igaz és megfellebbezhetetlen szempont ez. Megvalósítása türelmes és néha áldozatkész munkát igényel, amelyben legtöbb vállalatunknál nincs is hiány. Végrehajtása közben azonban nem egyszer elfelejtkezünk arról, hogy egy-egy vállalatunk tervében meghatározott termék mennyisége országos szükségletekhez szabott; s a tervteljesítés iramában olyan áruféleségekből teljesítjük túl terveinket, amelyekre sem a tervek szerint, sem az ország szükségletei szerint — a tervkészítés mai precizitása mellett a kettő legtöbb esetben ugyanaz — nincsen szükségünk. Ilyen esetben aztán a nehéz munkával teljesített büszke tervtúlteljesítési jelentés csak fanyar mosolyt csalhat ki miniszteriális vezetők arcán. „Jó, jó, — mondhatják ilyenkor — nagyon szép a végzett munka, de mennyivel járul ez hozzá külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyához?” Talán véletlennek tartják a tervtúlteljesítés és a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának összekapcsolását? Vagy tévedésnek? — Nem. Nem véletlen és nem tévedés az. Mert ugyanazon termelőerőkkel, amelyeket a tervtúlteljesítésbe fektettek — némely árucikk tekintetében feleslegesen —, külkereskedelmi mérlegünket javíthatnánk, ha a külföldi megrendeléseket is a vállalat tcrvtúlteljesítésének arányában elégítenénk ki. Megyénk országgyűlési képviselőinek legutóbbi megbeszélésén, amelyen a Bács-Kiskun megyei ipari termelésről volt szó, éppen Nyers Rezső pénzügyminiszter — mint legilletékesebb ismerője e kérdésnek — vetette fel azt a helytelen szemléletet, amely a vállalatok tervtúlteljesítésén belül elhanyagolja az exportterv túlteljesítését: Arra kell törekednünk — mondotta —, hogy ha egy gyár évi tervében az exportkötelezettségek 10:100-hoz, akkor a túlteljesítés is ebben az arányban alakuljon. Azaz 100 forint túlteljesítésen belül ne 3—i forint, hanem legalább tíz forint legyen az exportárucikk túlteljesítése! A Nyers elvtárs által említett kívánalom — teljesíthető. A technológiai előírások, s a termelés más tényezőinek ismerete a biztosíték arra, hogy a tervek túlteljesítése — ne ahogy esik. úgy puffan — történjen, hanem a legmaga- sabbfokú. előrelátással és tervszerűséggel. (—ng—.) Iák utasításainak mindenkor tegyenek eleget — különben saját mulasztásuknak esnek áldozatuk Lelkiismeretbeli kötelesség! — Éjszaka növekszik a bal eseti veszély — mondja útközben a közlekedési járőr. — Ilyenkor csak nagy óvatossággal szabad vezetni! Vonatkozik ez a kerékpárosokra is, akik mostanában egyre másra követnek el szabálytalanságot. Valamely este például Pataki Imre Körösi-hegyi lakost bírságoltuk meg, mert a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat előtt lámpa nélkül vezette kerékpárját. Kéri István vasútállomási munkás és Kirí Mihály Szol noki-hegyi lakos ugyancsak emiatt fizet pénzbüntetést. Legalább megtanulják: ha úton vannak, zseb-, vagy kerékpárlámpa egyiküknél sem hiányozhat. Ebben az évben már 102 balesetet jegyeztek a közlekedési rendőrség naplójába, s eközül tíz volt a halálos, 45 pedig a súlyos. Négy járásban — a kecskemétiben, a kiskunfélegyháziban, a dunavecseiben és a kiskőrösiben — alig öt hónap alatt rendkívül sok ez a 102 baleset! Az okokat keresve igen gyakran a cikkünkben említett szabálytalanságokhoz jutunk el. Ezek pedig arra figyelmeztetnek: járművezetők — hogy megelőzhessék a baleseteket — lelkiismeretbeli kötelességüknek kell, hogy tekintsék a közlekedési rend megőrzését! Kohl Antal PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1; szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta* Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Tel.l 15-29. 27-49 A TISZA PARTJÁN Ne dobjuk el a fizetési jegyzéket A hibás árut kicserélik az üzletben Többször előfordult, hogy vásárlásból hazaérve, vagy egykét napos használat után vesz- szük észre: hibás árut adtak pénzünkért a boltban. Sokan ilyenkor szidni kezdik a kereskedelmet, az előállító ipart, pedig ha ismernék az üzleti szabályzat idevonatkozó utasítását, nem esnének kétségbe, hogy ezúttal az ablakon dobták ki pénzüket. Olvasóink tájékoztatása érdekében felkerestük Paulik Jánost, a megyei tanács v. b. kereskedelmi osztálya vezetőjének helyettesét, s megkértük ismertesse, hogy mi a teendő, ha hibás árut kap a vevő az áruházban vagy boltban. — A legutóbb kiadott üzleti szabályzat nagy súlyt helyez arra, hogy a szocialista kereskedelem kultúráltan szolgálja ki a vevőket — kezdte tájékoztatóját Paulik elvtárs. — A hibás árukkal kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a vásárlástól számított nyolc napon — rejtett hiba esetén hat hónapon — belüli reklamáció esetén a boltvezető köteles azt kicserélni, kijavíttatni, vagy pedig, ha szükségesnek látszik, a pénzt visszafizetni. Az áru kicseréléséhez természetesen fel kell mutatni a fizetési jegyzéket, amely bizonyítja, hogy a vásárlás valóban abban az üzletben történt, s fel van tüntetve rajta a vásárlás időpontja is. Ha a jegyzék elveszett, de kétséget kizáróan igazolódik, hogy a vevő ott vette a hibás árut; akkor is ki kell cserélni. Amennyiben a boltvezető nem tudja a hiba eredetét megállapítani, az árut elismervény ellenében átveszi a vevőtől és elküldi azt a szállító vállalatnak* vagy szakvéleményezés végett a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézetnek. Az utóbbihoz a vevők közvetlenül is fordulhatnak. — Mi az azonnal észrevehető és a rejtett hiba közötti különbség? — Ha például valaki inget vásárol és otthon, amikor kibontja veszi észre, hogy hibás, nyolc napon belül vigye vissza kicserélni. Minden árura vonatkozik ez, csak az izzólámpára nem, mert azt az üzletben azonnal kipróbálják hogy jó-e. Rejtett hiba általában a na- gyobbértékű áruknál fordul elő, ami esetleg csak többhetes használat után mutatkozik. Ha azonban a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézet megállapítja, hogy a vevő helytelenül használta, illetve kezelte az árut* akkor nem cserélik vissza. — N O — Hűs ital helyett — hűvös modor Vihar előtti fojtó hőség. Reggel óta járjuk a határt és a már dél körül bekapott kenyér—sza- lonnás tízórai, tikkasztó szomjúság formájában ugyancsak követeli jussát. Üj erőt, felüdülést szerez már az is, amikor a faluba érve meglátjuk az italbolt cégtábláját. Betérünk. A pulton bambi és Hírős kínálja magát, s bár egy pohár szóda esetleg kisfröccs volt „csak” előbbi vágyunk, a kísértésnek nem tudunk ellenállni: OKOS PATIKUS v'V-h^kjiÉ: — És ha nem tud mit javasolni kedves kolléga, adjon ebből az üvegből a pácienseknek... Desztillált víz van benne... — Kaphatnánk egy Hírőst, jégbehütve? Az eladó olyan csodálkozással és megrökönyödéssel nézett ránk, amely legfejebb csak egy holdutast illetne meg. Amikor megszólalt, a hangjában rideg elutasítás, némi fölény is érződött: — Majsán jegetTt Micsoda luxus?! — Miért, talán nincs jégvermük? — kérdezzük szinte ártatlan szelídséggel, s ama sokat emlegetett négylábú háziállatunktól tanult józan türelemmel. Hallani kellett volna milyen türelmetlenül, ingerülten csattant a válasz: — Van, kettő is.'.l De azért nem fogadunk még egy embert, hogy idehordja!... Ezek után már meg sem mertük kérdezni, hogy mi célt szolgál tulajdonképpen a jégverem, ha nem hordják ki belőle a jeget? Mert ha ebben az italboltban nem kifizetődő a. jéghordás, nyilván a többiben sem. Ha viszont máshova jut, akkor miért lenne éppen ez kevésbé gazdaságos? Vagy azt hiszi a 2-es számú kiskunmajsai földművesszövetkezeti italbolt vezetője, hogy hűvös, elutasító modorával megfelelően tuaja helyettesíteni a jégbehűtött üdítő italokat?! Ha így van, nem irigyeljük a maj- saiakat! . — éné — b
