Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-19 / 116. szám

1. oldal

1961. május 19, péntek

Tanulságos ásatás

A szokottnál korábban beköszöntő tavasz nemcsak a mező- gazdasági munkák megindulásának kedvezett. Azt is elősegítette, hogy már februárban hozzáláthatott a Kecskeméti Katona József Múzeum első leletmentő régészeti ásatásához.

Hagyán is kezdődött a dolog?

Nagy László, a Szalkszentmár- ton községhez tartozó „Cifra- híd” közelében lakó parasztember munka közben kis agyagedényt talált. Feltűnt neki a mázatlan edényke formája és díszítése, és az úttörőházban alakult helytörténeti gyűjteménynek ajándékozta. Azt is észrevette azonban, hogy tanyája közelében szántás közben gyakran veti fel hasonló edények töredékeit az eke. Egyéb sem kellett a kis hely- történeti „múzeum” lelkes barátainak, s a legelső derűsebb napon kirándultak, összegyűjtötték a Nagy László által megjelölt helyen található cserepeket. Sikeres munkájukról annak rendje és módja szerint jelentést tettek a múzeumnak. E híradás alapján kerülhetett sor az ásatásokra, melynek eredményeképpen közel harminc sír jutott felszínre.

Hamva8ztá808 sírok

A temetőhely feltárt részéből kivétel nélkül hamvasztásos sírok kerültek napvilágra. A sírok nagyrésze a bronzkor első feléből származik, azaz több mint 3500 éve pihen a helyén. A sírokban általában egy-egy kézzel formált, nagyméretű mázatlan agyagedényt találtunk — néhány közülük szép karcolt díszítéssel. A karcolatokat mésztartalmú agyaggal töltötték ki, s ez az edények barna felületén fehér színével ízlésesen kiemeli a mintázatot. Az agyag- urna száját tállal fedték ' be, majd kisebb gödörbe helyezték a hamvakat rejtő edényt Gyakran leltünk pohárszerű kisebb edénykét az urna mellett

Előfordult az is, hogy az elhunyt akkor nagy értéket képviselt bronz ékszereit is a sírba helyezték. A bronz ugyanis Alföldünkön ebben az időben igen ritka kereskedelmi áru volt Így nagy becsben tartották. A kereskedelem elsősorban vízi úton zajlott le, így nem meglepő, hogy a Duna közelében fekvő temetőből számos olyan bronztárgy került elő, amely eddig h'ányzott a kecskeméti múzeum gyű töményéből. A feltárások másik fontos eredménye az a néhány kora-vaskori sír, amely a bronzkori temető területén került elő. Korábban is sejtettük, hogy a Duna—Tisza köze e korban — mintegy 3000 évvel ezelőtt sem volt lakatlan. Mind ez ideig azonban nem sikerült ilyen korú leletek nyomára bukkanni a kecskeméti múzeum gyűjtőterületén. E sírokból bronzból öntött tőr, dísztűk, karpereCek, nyakék és bronz gyöngyök kerültek elő.

f ern e'ésf a buzgóság...

Korábban említettük, hogy a temető feltárásához elsősorban a helytörténeti gyűjtemény lelkes pártolóinak ügybuzgalma ségített hozzá. Számos bronzkori és középkori temető- és telephelyet Ismernek, melyeket egyelőre nem veszélyeztet ugyan a megbolygatás, de féltő gonddal figyelik e területek sorsát, s amennyiben szükségesnek látszik, jelentést tesznek a múzeumnak, hogy az elkerülhetetlen leletmentő feltárásokat elvégezze. Nem követik tehát azt

az elvétve előforduló helytelen

gyakorlatot, hogy hozzá nem értő pedagógusok, vagy régiségbarátok vezetésével maguk próbálják e lelőhelyeket feltárni. Az ilyen ásatások — néhány többé-kevésbé épen kiemelt tárgy érdekében — felbecsülhetetlen értekeket tesznek hasznavehetetlenné egyszer s mindenkorra a tudomány számára. Ezért az ügybuzgalomért, mely nemcsak káros, de törvénybe ütköző is, sem megbecsülés, sem köszönet nem igen jár. Hasznos, tudományos eredményeiket és a területre vonatkozó történeti következtetéseket eredményező munkát csakis a múzeumok támogatásával és szakavatott irányítása mellett lehet végezni, amint ezt a szalkszentmártoni példa is bizonyítja.

Remények

A Katona József Múzeum Igen nagy területen — a kecskeméti, a dunavecsei, a kiskőrösi és a kalocsai járásban — hivatott elvégezni a régészeti leletmentést. Nem kis feladat ez. Elvégzését egyelőre még nehezítik a megye rossz közlekedési viszonyai, valamint a múzeum részéről a közlekedési eszköz hiánya. Reméljük azonban, hogy e tekintetben jótékony változások fognak beállni, növekszik minden bizonnyal feladatkörük is. Biztosak vagyunk benne, hogy még igen nagy az olyan, első látásra talán jelentéktelennek tűnő leletek száma, melyekről a múzeum soha nem kap értesítést, s így azok nyom nélkül elpusztulnak. Hisszük, hogy a nagy számban megalakult községi helytörténeti gyűjtemények, s a múlt emlékeit megbecsülő dolgozó emberek a jövőben gyakran felveszik a kapcsolatot a múzeumokkal, így a kecskeméti múzeummal is, jelentős segítséget nyújtva az egyébként pusztulásra ítélt régiségek maradéktalan megmentéséhez.

Horváth Attila a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója

A Hírős Város többek között arról is híres, hogy irodalmunk legkiválóbbjait ihlette meg. Katona, Petőfi, Jókai és kultúránk sok más jelese mellett az Alföld nagy költője, Juhász Gyula is ismerői és tisztelői közé tartozott. Közismert a Katona József sírján című költeménye — ajánlása: Kecskemétnek küldöm —, melyet sok más versével együtt, Móra Ferenc előadása után az 1926. január 10-1 irodalmi esten Kaszab Anna színművésznő ismertetett meg a kecskemétiekkel. Most előkerült egy cikk is: Héj- jas Iván városában a címe, és a Hétfői Rendkívüli Üjság 1922. július 24-i számában jelent meg, Jegenye álnéven. A költő olyan biztonsággal választja el benne egymástól a két Kecskemétet, a pogromozó fajvédelem, valamint a kultúra és haladás városát, hogy teljes terjedelmében idekívánkozik:

A Hírős Város valamikor, nem is olyan régen, két dologról volt nevezetes. Arról, hogy a legna- nagyobb magyar drámaíró benne látta meg a napvilágot (igaz hogy benne is temetődött el a szár- nyaszegett, porbahullt géniusz), azután arról, hogy neki volt a leggazdagabb termése és legnagyobb kivitele jó fajta gyümölcsökben. A háború előtt még a nevezetes földrengés is hozzájárult hírességéhez, de az utóbbi időkben egészen más nevezetessége lett a nagy alföldi városnak, ahol valamikor Jókai jogászkodott és első színdarabját írta a zsidó fiúról, Petőfi pedig vándorszínészkedeti és másolta Jókai kísérletét.

Kecskeméten már nyoma sincsen a romboló földrengésnek, de az a réeu names kultúrhaJhjtLtndíkaédtlmi bizfrtttág. alakult 3Ciikunlíle.gtf-liázán.

Szerdán a városi tanács védnöksége alatt megalakult a városi és járási műemlékvédelmi bizottság Kiskunjélegyházán. — Elnöknek Gulyás Istvánt, a városi tanács v. b. műszaki főelőadóját választották. Tagjai: dr. Mezősi Károly múzeumigazgató, Móczár Károly iparművész, tanát, Fekete János, a járási tanács v. b. elnökhelyettese, Mészáros László általános iskolai igazgató és Török Jenő építész- mérnök.

A bizottság feladatának tekinti Kiskunfélegyházán és a járás községeiben a műemlékek nyilvántartásba vételét, helyreállítását, új műemlékek felkutatását.

Százhektáros parkerdő Kecskemét határában

Kecskemét határában százhektáros területen parkerdő létesítéséhez kezdtek. A város lakóinak régi vágya valósult meg, a természetkedvelők eddig ugyanis csak- 11—20 kilométerre találtak pihenésre alkalmas erdőt. Az új park közvetlen a Város mellett húzódik majd, és mintegy harminc fafajta díszíti a romantikusan kialakított sétányokat. A többi között tölgy, fenyő, vadgesztenye, hárs nyújt árnyas pihenőt a kirándulóknak. A parkerdőben sok olyan fa kap helyet, amely az Alföldön eddig ismeretlen még. Eddig már 15 hektáron készültek el a parkosítással, fásítással.

<vi.)

Ba'elt a világ ifjúságáról

Vaszilij Szolovjov-Szedoj, a hírneves szovjet zeneszerző most fejezi be új balettjét, amelynek ihletője a moszkvai világifjúsági találkozó volt. Témája: Egy olasz leány beleszeretett a szovjet kereskedelmi flotta egyik tengerészébe, és a lány minden vágya, hogy eljusson a moszkvai fesztiválra. A balett alap- gondolata a világ fiataljainak barátsága és kölcsönös megértése.

^Úárúmjigrós itdmjláiie

Ez volt a címe annak a népi

táncnak, amellyel a szalkszent- mártoniak elsők lettek a dunavecsei járási kulturális seregszemlén.

Percekig zúgott a taps, s a tánctól kifáradt lányok boldogan álltak a rivalda fényében.

D. Kovács Júlia, a községi tanács adminisztrátora, KISZ vezetőségi tag, aki szintén részese volt ennek a sikernek, boldogan beszél a KISZ tánccsoportjáról, elsősorban arról, aki hosz- szú időn keresztül fáradozott velük, nem szidta, inkább bátorította a nyolc táncost, ha valamit nem jól csináltak.

A lányok nevében is köszönöm Apatics János pedagógus, kultúrotthon-igazgató segítségét. Tánccsoportunk három éve alakult és nyolc lánytagja van. Sajnos, kevés a fiú a községben és így kénytelenek voltunk eddig olyan táncot tanulni, amit lányok is bemutathattak. Reméljük azdhban, hogy nemsokára már páros tánccal is felléphetünk a seregszemléken. Mit mondhatok a táncosokról? Szorgalmasak és ügyesek. Kovács Tériké, Mészáros Ica és Hős Erzsébet gépírást tanul, s mindhárom az itteni termelőszövetkezetekben akar majd dolgozni.

Somogyi Erzsi, Weisz Erzsébet és Kiss Mária már termelőszövetkezeti tagok, D. Kovács Zsófia is odajár a szüleinek segíteni. Valamennyien dolgozunk, de ha a próbáról van szó sohasem

hiányzik senkt Talán ennek is köszönhetjük ezt a szép sikert. Az elsők között végeztünk tavaly is a kiskunhalasi seregszemlén és május 21-én újra Kalocsán kell bebizonyítanunk, hogy a Háromugrós leánytánc megérdemelten lett az első a járási versenyen ... M. J.

KIRÁNDULÁS UTÁN

Ezt nevezed te portörlőnek Edömér?

JUHASZ QYULA KECSKEMÉTRŐL

gyomány is nagyon elmosódott,

amely Kada Eleknek, ennek a művészlelkű és áldásos tevékenységű polgármesternek a munkája nyomán támadt Modem művésztelep volt a város végén, A mai magyar képírás számos kitűnősége dolgozott és tanított itt, de jött a kurzus, és most dudva és gyom terem a régi virágzás helyén.

1/ecskeméten van a leg- ■* szebb városháza, ez is Lechner remeke, mint a szegedi, de bár jogakadémiája is van, a színháza az idén teljes csődbe jutott, mert zsidókat nem engedtek be, a kisgazdáknak pedig nem kellett még az a művészet se, amelyet a Hazudik a muzsikaszó (Erdélyi Mihály és Neumann Ferenc kispolgári ízlésű operettje. G. F.) jelképezett. Ez a kecskeméti operett, amely Szegeden és Budán sláger lett, a kecskeméti színházban két üres házat „vonzott”. Klasszikus drámákkal nem is próbálkoztak. A város mostanában szabadult föl a lidércnyomás alól, amely az orgovánvi hősök miatt ülte meg és amelynek majd hangos, majd néma terrorja alatt állottak azok is, akik elítélték és szégyenleitték azokat az ismert eseményeket. Mert a nép zöme józan és higgadt, a magyar paraszt minden erényével és hibájával. Maradi és önző, de dolgos és becsületes.

Héjjasékról nyilvánosan nemigen beszélnek, vagyis inkább hallgatnak. A nagyvendéglőben hátizsákokkal és tollas, cowboykalapokkal hazatért „fölkelők“ iddogálnak. Igen hangosan vannak, mindenki jól ismeri őket, egy másik. asztalnál a muszáj! csodáról folyik a vita, mert Kecskeméten egy Idő óta sok csoda történik, a föld titkos mélye munkálkodik, egy-egy lökést ad, és másnap repülő bútorokról, kicsapó lángokról és egyéb boszorkányos tüneményekről beszélnek városszerte. Mégis mozog a föld! — gondolja magában az ember, és Kecskeméten nagyon sok jóindulatú ember reménykedve várja, hogy ne csak hátrafelé mozogjon, mint mostanában.

U ogy a régi dicsőségből is ** lássunk valamit, fölkeressük a legnagyobb magyar drámaíró szülőházát. Nemigen tudnak róla, nagynehezen tudunk odatalálni. A szobában, ahol a Bánk bán költője született, raktár van, prózai összevisszaság, semmi sem emlékeztet a nagy névre. Kiérünk a széles, poros országúira, amely Izsák felé vezet, már esteledik, a nyárfák rejtelmesen zúgnak- búgnak. Kísérőnk azt panaszolja, hogy ■ Kecskeméten még az ébredő kultúrát sem pártolják, egy Fehér Ember című intra- zigens ellenforradalmi szemle múlt ki legutóbb részvétlenség miatt. Nekünk eszükbe jut, hogy Volt itt egy nagytudású, lelkes, rajongó, fiatal szociológus, aki a faj nemesítésről irt igen értékes tanulmányokat, s a jogakadémián tanított, vajon, mi van most vele? Buday Dezsőnek hívták, úgy olvastuk, hogy 6 k i „népítélet” áldozata lett annak idején. A fajnemesítést itt a gyümölcsfákon végzik, ami Ken hasznos és jövedelmező, d* azért az ember is megbecsülendő és kímélendő. Eljő majd as idő, amikor ezt nemcsak tanít-1 ják, de gyakorolják is, az igazi’ kereszténység szellemében •

Másik cikket * irt Kea*1 1 kemétről: ez mér színházi vonatkozású. A szegedi Színházi Újság 1921. november 12-i számában jelenít meg, Riport a kecskeméti színházról a címe. Ebben beszámol a Cigánybáró helyi előadásáról, bírálja a klasszikus drámákat mellőző, a fölszínes operettekre építő műsorpolitikát, dicséri a fiatal szubrettet, Véghelyi Izát

Kérdezhetné valaki: miért soroltam Juhász Gyulát a város tisztelői közé, hisz mindkét cikke erősen kritikai jellegű? Mert a 20-as években Kecskemét múltjával szemben a jelenét bírálni egyet jelentett nemcsak a haladás, hanem a város igazi szeretedével is. És mert a jövőbe pillantó ez a szeretet:

E földön még az ő vetése érik

S velünk lesz ő, magányos halhatatlan

Az aratásban és a diadalban!

— amint a Katona Józsefről szóló költemény hirdeti.

C közleménnyel koránt sincs kimerítve a költő és Kecskemét kapcsolatának a háttere, a személyes kapcsolatok földerítése még a jövő feladata. Legyen ösztönző e néhány sor a nagy költő emlékének további ápolására.

Dr. Grezsa Ferenc