Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-19 / 116. szám

1961. május 19, péntek S. «Idái Ä termelés irányítója: a főmérnök A Kiskunhalasi Vastömeg- eikikipari Vállalat termelésének helyes, célszerű, gazdaságos megszervezésében döntő szere­pe van a vállalat műszaki dol­gozóinak. Egyrészt a termélés irányítása — ezen belül a meg­levő adottságok ésszerűbb ki­használása —, másrészt a távlati tervek megalapozása jelentős feladatot ró valamennyiükre. A vállalat főmérnökének, Ot­to vén yi Ferencnek kezébe fut­nak össze a szálak, s indulnak ki a vállalat egészét átfogó mű­szaki intézkedések. Vele beszél­gettünk a pillanatnyi és a soron következő feladatokról. Műssahilag megalapozóit normák A első és a vállalat egészét érintő munka, a normarende­zés befejezéshez közeledik. En­nek lébonyolításában az orosz­lánrész a technológiai osztályra hárult. Már tavaly ősszel meg­kezdődött a munkanap-fényké­pezés, később folytatódott azok értékelése, maid a különféle technológiai módosítások kidol­gozása, a szóródásvizsgálat, a kapott adatoknak az országos normalappal való összehasonlí­tása. melynek eredményeként a vállalat területén a jelenleg használt normák 80—85 száza­léka műszakilag lesz megal­kotva. Célgépesíiés A megnövekedett drótfonat- és drótszövet-igények kielégíté­se céljából az üzemviteli osz­tály dolgozói tökéletesítették a már meglevő gépeket, ugyan­akkor a TMK-ban dolgozók és a szocialista címért versenyző brigádok bevonásával két gépét készítettek. Ezeknek az intéz­kedéseknek következtében en­nél a gyártmánynál a termelés 50 százalékkal növekedett. Az épülettömegcikk-gyártás- nál a menetfúrás, a csavarozás és a darabolás volt a szűk ke­resztmetszet. Ezek megszünteté­sére már elkészült és üzemel egy négyorsós csavarozógép, egy háromorsós függőleges menet- fúrógép és egy metszőtárcsás darabológép. Az utóbbiból még kettő készüL Mind a három fajta gép a termelékenységet növeli, a gyártmányokra fordí­tott idő csökkentése révén. A darabológép ezenkívül a gépi fűrészlapok használatát Is meg­szünteti. A vállalat élve a lehe­tőségekkel, további célgépeket tervez. Távlati tervek A távlati terv keretében tár­gyalások folynak az Ikarusz és a vállalat között Üzemünk az Ikarusznaik eddig csak pótal­katrészeket gyártott Izsákon. Most indul be az Ikarusz 31-es alvázak próbagyártása. Ha pé­kár 1962-ben bekapcsolódunk az Ikarusz exporttervébe ist Az elképzelések szerint izsáki te­lepünk teljesen átáll az alváz­készítésre Az általunk gyártott alvázra helyben szereljük majd az oda szállított futóműt és a motort, ezáltal nem tehervo- naton, hanem saját »lábukon« futnak fel Pestre a társasgép­kocsik teljes készregyártásra. Előkészületek A másik távlati feladat Kis­kunhalason jelentkezik: a boj­lerkazánok gyártásának beindu­lásáról Van szó. Ennek terme­lése ez évben kisebb mértékben megindul. A tervek szerint olyan műszaki előkészítést kell biztosítanunk, amely lehetővé teszi, hogy 1965-re csak ebből a termékből 85 milliós terme­lést érjen el a vállalat. Ennek biztosítása érdekében az egyik új nagycsarnok átrendezéséhez már hozzákezd tünk. Társadal­mi munkában elkezdtük az új festőszín építését, hogy az ér­kező új gépeknek helyet biz­tosíthassunk. Feladat tehát bőven van. Ezért valamennyi műszaki dol­gozó közös erőfeszítésére van szükség. Az eddig elért eredmé­nyek viszont azt bizonyítják, hogy a vállalat műszaki dolgo­zói a soronlevő jelentős nagy feladótokat sikeresen, a válla­lat és a népgazdaság érdekei­nek megfelelően oldják majd meg. Gacsáji István üzemi tudósító Törődnek a fiatalokkal A mélykúti Kossuth Ter­melőszövetkezetben nagy gon­dot fordítanak arra, hogy az if­júság jól érezze magát. A kis- létszámú pártszervezet segít­ségével a fiatalok néhány hete létrehozták húsz tagú KISZ- szervezetüket Titkáruk, Tunbász Pál veze­tésével 50 holdon négyzetesen, fészektrágyázással vetették el a kukoricát (az egész szövetkezet­ben az összesen 623-ból száz holdon került ily módon földbe e takarmánynövény vetőmagja), s elvállalták e terület megmű­velését is. A tervezett 14 má­zsa — májusi morzsolt állapot­ban értendő — átlagtermés fö­lötti mennyiség pénzértékének fele a KISZ-sZervezeté lesz. A szövetkezet törődik a fiatalok kultúrálódásával, szóra­kozási lehetőségének a megte­remtésével is. A Mélykúton hagyományos májusfatáncot az elmúlt vasárnap, Í4-én a Kos­suth Termelőszövetkezet is meg­rendezte. Júniusban televízióké­szüléket kapnak szövetkezetük­től a fiatalok. A gondoskodást élvezik a_ község úttörői is. akiknek if­júsági termelőszövetkezetük lét­rehozásához 1400 négyszögöl, felszántott területet ajándéko­zott a Kossuth. A képen az ezer négyzetméteres alapterületű új szerelő­csarnok, ahol a második ötéves tervben a bojlerkazánokat gyártják majd. (Fényképezte: Engi.) I\ fiatal kelő kukorica legvesze­delmesebb kártevője a 6—9 milliméter nagyságú, szürke színű ormányos bogár: a kukoricabarkó. ^WWVVVVVWVVVVVVWWVVVWVWyWS/WWWA^VVVVVVVVVl T. T k:iEt DKrisüFifr és ifoBt Egyre több szülő választja gyermekének a felvilágosult tár­sadalom új fajta és érthetőbb ünnepi aktusát, a névadó ünnep­séget. A napokban három család négy gyermekének rendeztek névadó ünnepséget a Félegyházi Városi Tanács feldíszített anya­könyvi termében. Parádi József MÁV mozdonyfütö és felesége tizenharmadik gyermekének, Attilának, Karádi Ferenc kubikos és neje ikreinek: Annának és Veronikának — akik a szülőknek hetedik, illetve nyolcadik gyermekük —, valamint Fazekas János és felesége mezőgazdasági munkások kisfiának, István Pálnak — szülei hatodik gyermekének tartották meg a névadó ünnepélyt. Az ünnepi külsőségek lezajlása után Korponai Zoltán, a tanács igazgatási osztályának vezetője, az Elnöki Tanács aján­dékaként a sokgyermekes anyáknak pénzjutalmat nyújtott át. Parádi Józsefnénak 2000, Karádi Ferencnének 2600, Fazekas Jánosnénak pedig ezer forint pénzjutalmat adott át őszinte jó kívánságok kíséretében. Hogyan védekezzünk a kukoricabarkó ellen Szakszerűbben öntözzenek termelőszövetkezeteink — cAz éjim kai ötiiöKÍi e Lő miéi — Több ezer holdat öntöznek már termelőszövetkezeteink, s egyre növekszik az a terület, ahová mesterségesen juttatják az esőt A legtöbb szövetkezeti gazdaságban azonban hiányos­ságok tapasztalhatók az öntözési munkák megszervezésénél. Az esőztető öntözésit például elenyészően kevés helyütt alkal­mazzák éjjel, noha nyomós ér­vek indokolják a nappali öntö­zés felváltásét az éjszakaival. Nyáron a nappali öntözésnél a nö­vényekre csőztetett via menyiségének 30—10 szá­zaléka nagyon gyorsan el­párolog. A nappal gyakoribb széljárás a mesterséges esó köreinek de- formálásával lehetetlenné teszi az egyenletes öntözést, s való­színűleg biológiailag is káros a hatása annak, ha hideg vizet kap a felmelegedett növényzet. __________ Az éjszakai öntözésnél viszont di g sikerül a még fennálló I a párolgás mindössze 4—5 szá- problémákat kiküszöbölni, ak- I zalékos, s az említett többi hát­Egyre több pecsenyekacsát adnak a közös gazdaságok Megszűnik a szezonjelleg a Kiskunhalasi Barneválban AZ ELMÚLT gazdasági év­ben részben, ez évben pedig teljesen felszámoljuk gyárunk Idényjellegét, mert termelésünk új profillal, a pecsenyekacsa feldolgozásával gazdagodott. En­nek az új árucikknek a beve­zetése a törzsgárda tagjain kí­vül több szezonmunkásnak is állandó munkaalkalmat bizto­sít. Ez nemcsak nekünk, hanem az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek Is jó jövedelmet biztosít. EZ ÉVBEN vállalátunk kö­rülbelül 300 ezer 8 hetes két kiló 20 dekagrammos átlagsú­lyú pecsenyekacsát dolgoz fel, melynek egyrészét exportálja, másrészét belföldön értékesíti. A pecsenyeáruk külföldre szál­lításával tovább növeljük a ma­gyar baromfiipar hírnevét. Az ÁRU feldolgozásának gyors biztosítása a vállalat mű­szaki gárdájára hárul. Azért je­lentős e feladat, mert a beér­kező árumennyiség nem egyen­letesen oszlik el a nyári hóna­pokban, hanem Időnként lökés­szerűen érkezik. Ennek a nagy­tömegű árumennyiségnek fel­dolgozása pedig csak megfelelő gépesítéssel oldható meg. Ezen­kívül a vállalat vezetősége je­lentős segítséget kap a szocia­lista címért küzdő brigádoktól, amelyeknek tagjai már eddig is sok jó és hasznos dolognak voltak kezdeményezői. Csényi József üzemi tudósító rányos tényező sem áll fenn. Hogy előnyei ellenére miért alkalmazza csak egy-két terme­lőszövetkezet megyénkben az éjszakai esőztető öntözést, en­nek egyszerűen az az oka, hogy nem hajlandók jövedelempót­lékban részesíteni az éjjeli ön­tözésnél dolgozókat Így aztán senki nem vállalja azt Pedig a másutt megadott, s általában 30 százalék pót­lék bőven megtérül az éj­szakai öntözés gazdaságos­sága révén. A fülőpházi Kossuth Terme­lőszövetkezetben éjszaka öntöz­nek, s az azt végző szövetke­zeti gazdáknak a nappali öntö­zésért járó munkaegységek két­szeresét írják jóvá. A tiszakécs- kei Szabadságban két műszak­ban, nappal és éjszaka is öntöz­nek. Az öntözés gazdaságosságá­nak megállapítása végett ajánl­juk, hogy a terme! őszövetkeze­tek öntöző csapatai vezessenek munka- és üzemnaplót Az egyikben rögzítsék a munka­csapat teljesítményét, s az ön­tözés időtartamát, a másak azt tartalmazza, hogy az erőgép mennyi üzemanyagot fogyasz­tott, a szivattyú pedig milyen mennyiségű vizet juttatott a növényzetre. Végül nagyon fontos teendő az öntözés idejének helyes megválasztása is. Ehhez tudni kell, hogy a talaj a növényzet által nem hasznosítható »holt«, ■ felszívható »hasznos« vizet tartalmaz. A kettő aránya növényfélesé­genként változó, öntözni akkor is kell, amikor kézzel tapintha- tóan némi nedvességet ugyan még tartalmaz a talaj, de azt — »holt« víz lévén — már kép­telen a növényzet felszívni. T. I. A bogarak mir kora tavasszal, az első meleg napokon megjelennek. A kukorica keléséig a tavaszi vetésű gabonanövényeken (árpa, zab) káro­sítanak, majd a kukoricatáblára mennek át. A növényt két-három- leveles koráig rágják. Cslpkeszerűrr« rágják ki a leveleket, majd a fő eret is elpusztítják. Elsősorban éjjel garázdálkodnak, de nappal is meg­találhatók a növényeken. A kártétel következtében a levél előszűr a cou- csi részen kezd sárgulni, majd meg- vörösödve elszárad. A kukoricán kí­vül a fiatal napraforgót, takarmány- és cukorrépát babot valamint a borsót Is megtámadhatják. A nős­tény bogarak tojásrakása júliusig tart, a lárvák a gyökereken rágnék, őszre bebábozódnak, majd bogárrá alakulnak, s Így telelnek át A kukoricabarkó ellen katasatrilia holdanként 1* kg HCH, vagy DOT tartalmú szerrel védekezzünk. A porozást az esti órákban végezzük. Egyébként az 1 százalékos Danáoos permetezés Is eredményes a kártevő ellen. Szűcs József Bár festményed olyan jó lenne mint • fekete kávéd. Jó híre van a me­gyében a garai Vörös Csillag Termelőszövet­kezetnek. Ezt annak köszönhetik, hogy szor­galmasak a szövetke­zeti gazdák, idejében megművelik a földe­ket, s lelkiismeretesen gondozzák az . állato­kat. A napokban Pusz­tai József elvtárssal beszélgetve sok min­dent tudtunk meg a közös gazdaság életé­ről, terveiről. /Tizenegy évvel ez­előtt indultak el a kö­zös úton a Vörös Csil­lag Tsz tagjai, s ma már olyan eredmé­nyekről számolhatunk be, amelyek valóban méltóak a jó hírnévre. — Gara délszláv község — kezdte Pusz­tai elvtárs —, de jól megférnek együtt a magyarok és a dél­szlávok. A legjobban dolgozó növényter­£cjijiilt dobban a izía mesztési brigádunk délszlávokból áll, ve­zetőjük Zegnál Ger­gely. ök és a többi brigád már befejezte a cukorrépa egy elését. A vöröshagyma és a napraforgó második, a 800 hold kukorica első kapálását és a paprika palántázását szintén elvégezték. — Igazán nem panasz­kodhatunk. Az idő kedvez, s mi Idejében elvégezzük a munkát. Néhány érdekessé­get is megtudtunk a tsz elnökétől. Mind a 800 holdon hibrid kukori­cát vetettek marton- vásári 1-esből, amely­ből 200 holdat négy­zetesen ültettek. A 155 holdnyi lucernából 25 holdat öntöznek, s az 50 hold napraforgót exportra termelik. Az állatállomány után is érdeklődtünk. — Célul tűztük ma­gunk elé, hogy főkép­pen sertéstenyésztés­sel foglalkozunk. Je­lenleg 100 tenyészko- cánk, 360 süldőnk és 100 hízó sertésünk van. Ez évDen 1000 korú­val sertést szeretnénk felnevelni, s közfo­gyasztásra 660 hízott sertést adunk át az államnak. Ha már itt tartunk, el kell mon­danom, hogy a sertés- állomány növekedése szükségszerűen írja elő a férőhelyek szá­mának a növelését. Augusztusra befejez­zük az 500 férőhelyes süldőszállás építését. Már elkészült a 100 férőhelyes anyakoca­szállás és a 30 férőhe­lyes fiaztató, amit még 20 férőhellyel bőví­tünk. Szeretnénk egy baromfitelepet is épí­teni, de erre fttér nincs pénzünk. Ha nem kapunk állami tá­mogatást, akkor is megteremtünk egy 1500-as baromfitörzset. Néhány keresetlen mondat és mégis kike­rekedik belőle: hon­nan a jó hír, miből születnek a nagy ered­mények. Pusztai József tsz-elnök és Krisko- vics József főagronó- mus, országgyűlési képviselő hol magya­rul, hol szerbül be­szélnek, dicsérnek, vagy éppen ostoroznak, A termelőszövetke­zet nagy családja azonban összeforrva, egy szívvel, egy aka­rattal dolgozik a kö­zös gazdaság nagyobb, Jobb eredményeinek eléréséért. Gémes Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom