Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-11 / 109. szám
4. oldal M6L májas II, csütörtök ELSŐ LÉPÉSEK Kiskunmajsán az 1960 '61-es év is jelentékenyen előmozdította a népművelés fejlődését. Üj igazgató került a művelődési otthon élére, aki lelkesedéssel látott hozzá a kulturális munka fellendítéséhez. A párt és a tanács segítségével létrehozták a kulturális bizottságot, s alapos körültekintés után ösz- szeállították az őszi, téli művelődési programot. A tervezet összeállítói nagy gondot fordítottak arra, hogy célkitűzéseikben tükröződjenek a párt művelődési politikájának irányelvei. A kulturális munka irányítói előtt világossá vált, hogy a legfontosabb feladat az egységes falusi kulturális terv megteremtése. Erről határozatot is hozott a kulturális bizottság, a tömegszervezetek, a vállalatok, a közös gazdaságok vezetőivel egyetértésben. Lerögzítették, hogy a különböző szervezetek rendezvényeiket tartsák a művelődési otthonban, s elsősorban ne pénzforrásnak tekintsék a kulturális rendezvényt, hanem fontos és nélkülözhetetlen eszköznek az emberek szocialista szellemben történő nevelésében. E helyes döntés azt eredményezte, hogy megszűnt a tömegszervezetek közötti féltékenykedés és irigykedés, s a fontosabb előadások ma már a művelődési otthonban zajlanak le. Az egységes falusi kulturális életre való törekvés eredményeként virágzásnak indultak a tömegmozgalmak. Negyvenöttagú színjátszó csoport alakult. Tagjaik között ott találjuk a Kiskunfélegyházára települt Kiskunsági Cipőipari Vállalat Majsán dolgozó részlegének if jú munkásait is. Nagy sikerrel mu- .tatkoztak be a közönségnek Szirmai: Mézeskalács című meseoperettjével. A közeli napokban látnak hozzá Beecher-Stowe: Tamás bátya kunyhója című regénye dramatizált változatának tanulásához. Augusztus 20- ra tervezik a bemutatót. Megszervezték a 26 tagból álló falusi énekkart is, amely április 4-én lépett először nyilvánosság elé. Jó lenne, ha a kórus létszámát még bővítenék, s vezetőjük a továbbiakban is arra törekedne, hogy az énekkar ne csak alkalmi jelmezt öltsön magára, hanem szervesen illeszkedjék bele a népművelési tevékenység folyamatába. (Gondolunk önálló hangversenyekre, vidéki szereplésekre stb.) A községi pedagógusok az ismeretterjesztésben jártak elől jó példával. A tematika megválasztásánál figyelembe vették az igényeket. Így agrártudományi, egészségügyi, művészeti, filozófiai, irodalmi és műszaki előadások hangzottak el. A TIT által szervezett egy-egy ankéton, illetve előadáson 80—85-en vettek részt A községben három termelőszövetkezet működik. Sajnos, a közös gazdaságokat még eddig nem vonták be a rendszeres népművelési munkába. Kultúr- felelősük nincs, így kiestek a művelődés adta lehetőségekből. A kulturális bizottság a hiányosságot feltárta, s úgy tervezik, hogy ősztől kezdve sokkal behatóbban foglalkoznak a termelőszövetkezeti gazdák műveltségi színvonalának fokozásával. Amint látjuk, Kiskunmajsán jó úton halad a népművelés. Ha továbbra is ily lelkesedéssel és hozzáértéssel végzik munkájukat, akkor valóra válik a községi gimnázium egyik tanárának jóslata: a fejlődésben oda kell jutnunk, hogy a népművelést ne csak esti foglalkozásnak tekintsék, hanem rendszeres, folyamatos tevékenységnek. Ez pedig a művelődésügy irányítóin és szervezőin múlik. Bieliczky Sándor A bajai művelődési ház e havi programjából Baján a hónap legnagyobb eseménye a Kecskeméti Katona József Színház nyári vendégszereplésének nyitó előadása lesz Jacobi: Leányvásár című operettjével. Számos színházi esten, a Budapest Táncegyüttes előadásán kívül, több magasszínvonalú hangverseny színhelye lesz a művelődési ház. Május ll-én Aszalós Endréné, 12-én a művelődési ház harmonikatanfolyama, 22-én az állami zeneiskola tanárai tartják hangversenyüket. Az irodalmi előadások közül kiemelkedik a hó végén rendezendő Shakespeare-est, a Budapesti Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével. Mint ismeretes, a művelődési ház keretében számos ismeret- terjesztő előadássorozat folyik. Az ifjúsági zencdélután-sorozat záróelőadását e hónap elején tartotta, de a fotoszakkör és egyéb tudományág előadásai most is érdekes előadásokat ígérnek. Ili Márton, a Bajai Csillagvizsgáló Intézet munkatársa május 12-én tartja érdekesnek Ígérkező előadását a világűr meghódításáról. VISSZHANG Minden csoda három napig tart — szokták mondani, s ez többé-kevésbé így is szokott lenni. Néhány napig beszélnek róla, aztán egyre kevesebbet kerül szóba. Nem így Gagarin űrrepülése! Még most is érkeznek szerkesztőségünkbe versek, amelyeknek ihletője a nagyszerű történelmi esemény. Köztük sok általános iskolás megható érdeklődéséről, őszinte lelkesedéséről tanúskodó versei. Itt van ifj. Holczer József kecskeméti úttörő Gagarin- hoz írt verse is. Mint társai mondják, régóta írogat verseket, hát most ne ragadott volna tollat! De van köztük olyan is, aki talán soha életében nem ír többet verset, de most — írt, öt is szokatlan cselekedtre sarkallta a valóban rendkívüli esemény. Charles Perrault: A UélcszaUáttú Uecct# n. . Azt hitte, rögtön meghal a borzadálytól. A szoba kulcsa, melyet a zárból kihúzott az imént, kihullott a kezéből. Mikor valamennyire magához tért, felvette a kulcsot, bezárta az ajtót, s szaladt a szobájába, hogy kissé összeszedje magát, de hiába, annyira fel volt dúlva. Észrevette, hogy a vér rátapadt a kis szoba kulcsára. Megtörölte kétszer-háromszor, de a Vér nem jött le róla. Hiába mosta, hiába dörzsölte homokkal, kőporral, a vér rajta maradt. Megátkozott kulcs volt. Nem lehetett letisztogatni: ha egyik oldaláról lekaparták a vért, kiütött a másikon. Kékszakállú még aznap este hazatért. A fiatal menyecske mutatta, ahogyan csak bírta, hogy nagyon-nagyon örül váratlan hazaérkezésének. A férje másnap visszakérte a kulcsokat, Vissza is adta, de úgy reszketett, hogy a férje rögtön kitalálta, mi történt. — Miért van vér ezen a kulcson? — Nem.;'. nem tudom — felelt a szegény kis asszony, s a halálosnál is sápadtabb lett. — Nem tudod? — förmedt rá Kékszakállú. — Bezzeg tudom én! Be akartál menni abba a szobába! No, asszony, be is mehetsz, ott lesz a helyed a többi asszony mellett, akiket ott láttál. — Meg kell halnod, asszony, most rögtön. Az asszony ráemelte könnyben fürdő szemét. — Ha már meg kell halnom, adj legalább annyi időt, hogy magamba szállhassak. — Negyedórát adok — hagyta rá Kékszakállú —, de egy pillanattal sem többet Az asszony, mihelyt magára maradt hívta a nővérét: — Anna, nővérem (ez volt a neve), menj fel a toronyba, kérve-kérlek! Figyeld, nem jönnek-e a fivéreim, mert megígérték, hogy el fognak ma jönni. Ha meglátod őket, integess nekik, hogy siessenek. Anna felment a kis toronyba, s a szegény, kétségbeesett asz- szony fel-felkiabált neki: — Anna, drága Annám, nem jön senki? — Nem látok mást, csak zöld füvet és port, amelyen szikrázik a nap — jött a válasz a nővéré tőL Ekkorra Kékszakállú már kikészített egy hatalmas kést, és dörgő hangon kiáltott neki: — Gyere le gyorsan, vagy megyek érted! — Csak még egy pillanat — felelte az asszony. S megint a nővéréhez fordult: — Anna, drága nővérem, nem közeleg senki? — Nagy porfelhőt látok amarról. .. — A fivéreim? — Jaj, nem, drága húgom, csak egy birkanyájat hajtanak. — Jössz már? — kiáltott kékszakállú. — Csak egy pillanat még — felelt az asszony, s aztán a nővérének szólt megint: — Anna, drága nővérem, nem közeleg senki? A nővér« így felelt: — Jön amarról két lovas, de még nagyon messze vannak. — Hála legyen az Istennek! Biztosan a fivéreim! — Intek nekik, hogy siessenek, ahogyan csak bírnak. Kékszakállú olyan hangosan kiabált, hogy megreszketett tőle a ház. Szegény asszony lement, lábához vetette magát sírva, kétségbeesetten. — Nem használsz vele semmit, meg kell halnod — mondta Kékszakállú. Aztán megmarkolta egyik kezével a haját, a másikkal magasra emelte a kést, hogy a nyakába döfje. Ebben a pillanatban úgy elkezdett dörömbölni valaki az ajtón, hogy Kékszakállú megmeredt: az ajtót belökték, s két lovag rohant be, csupasz karddal, s egyenesen Kékszakállúnak. Megismerte féleségének két fivérét, az egyik dragonyos volt, a másik lovastestőr. Futásnak eredt, hogy mentse az életét. A két fivér azonban annyira a sarkában volt, hogy rácsapott, mielőtt még a lépcsőt elérte volna. Markolatig döfték belé a kardjukat, aztán otthagyták holtan. A szegény asszony majdnem ugyanolyan halott volt, mint a férje, s annyira sem telt az erejéből, hogy megölelje testvéreit. Hamarosan megtudták, hogy Kékszakállúnak nincsen örököse, így javai mind az asszonyra maradtak. <5 egy részét arra használta, hogy hozzáadja Annát a fiatalemberhez, aki már régen szerette, egy másik részén kapitányi rangot vásárolt a fivéreinek, s a többivel hozzáment egy nagyon derék férfihez, akinek karjában elfeledte a szörnyű időket, melyet Kékszakállú hatalmában töltött. Fordította: Bán Ervin (Vége) Éber Sándor bajai képkiáílítása Április 30-án nyitotta meg ünnepélyes keretek között ifj. Éber Sándor dunai képeinek kiállítását dr. Kisdéginé Kirimi Irén, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője a Bajai József Attila Művelődési Ház kiállítási termében. Azóta is élénk tássá alakul. Hosszú alkotási folyamatában is megőrzi képeinek frisseségét. A képzőművészet történetében egymásnak rugaszkodó »-izmusok«, absztrakt törekvések végérvényesen soha nem befolyásolták. Lelki egyensúlya, terLátogatók Éber Sándor kiállításán. érdeklődéssel fordul a kiállítás felé a művészetek nagyszámú pártolója Baján. Ifjú Éber Sándor művészetének fejlődése szinte töretlennek mondható. Már kezdetben a posztimpresszionistákhoz csatlakozott Lírai mondanivalójának ez a stílusirányzat felel meg legjobban. A pasztell technika valőrlehetőségeit, könnyedségét, hallatlan virtuozitással sajátította el. Mint Egry Józsefnek a Balaton, Éber Sándornak a Duna az ihletője, de ő soha nem a természet konfliktusait, drámaiságát keresi. Nála a növényzet megbékül a csendes víztükörrel és szétválaszthatat- lan egységet alkot A természet ilyen mély érzelmi kifejezésében csak egymástól függően élhetik életüket »vadvízország« teremtményei. A szilárd egység párosul a kompozíció egyensúlyával és minden esetlegességet eleve kizár a műalkotásból. A folytonosan változó, tovatűnő természeti kép, mintha egy pillanatra megállna képein megmutatni ezerarcú színpompáját. Mesehangulatú, halkszavú lírája igen bensőséges érzelmi gazdagságról tanúskodik. Nála a látott valóság élménnyé — ez érzelemmé — majd műalkomészetimádata, egyéni elképzelései és műigénye meggátolta ebben. Az utóbbi évek gazdag termése azt mutatja, hogy a művész pikturája új pozitívumokkal gazdagodott. Az impresz- sziók eddigi tünékenysóge helyett igen konstruküvitásra-tö- rekvés tapasztalható. A művész koloritja pedig a mélyebb tónusok felé tágult. A »Faluvége« egytónusú plasztikussága, a »Halásztanya télen« zord merevsége, az »Iszapos törzsek« megdöbbentő megjelenítése mind erre engednek következtetni. A »Vadvizek« című képe pedig egy expresszivitásra törekvő művész igen fontos állomását mutatja. Felépítése, téri viszonylatai, dinamizmusa egyéniséget és gazdag új utakat mutatnak előre. Művészete mindig az ember természet-látását, természet-sze- retetét tükrözi. A természetben pihenő ember csendes szemlélődése, vagy ijedt csodálata érvényesül igen intenzív kifejező erővel. A legnagyobb megértéssel és szeretettel gratulálunk a művésznek, és eredményekben gazdag továbhi sikereket kívánunk! Aszalós Endre Őrizzük meg műemlékeinket! N agy jelentőségű kezdeményezés indult útnak a múlt év augusztusában megyénkben. Megalakult a megyei műemlékvédelmi szakbizottság, amelynek elnökévé Bolhóy Lászlót, a megyei tanács v. b. építési és közlekedési osztályának főmérnökét választották meg, A szakbizottság az egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy történelmi emlékekben, sajátos népi műemlékekben gazdag megyénkben minél hathatósabban és eredményesebben szorgalmazza mind az országosan is nyilvántartott műemlékek védelmét, mind újabb műemlékek felkutatását, mind pedig népi jellegű műemlékek feltárását. Fontos és nélkülözhetetlen feladata a műemlékvédelmi szak- bizottságnak, hogy nyilvántartásba vegyen olyan létesítményeket, amelyek koruknál, vagy egyéb okok következtében még nem mondhatók műemléknek, azonban szerkezeteikben, megjelenésükben átlagon felüli értéket képviselnek, s így a jövő számára feltétlenül megőrzendők. A műemlékvédelmi szakbi- ” zottság nyolc járási székhelyünkön önálló szakbizottság létrehozását javasolta, sőt ebben az évben, mégpedig nagyon közeli dátummal — május 15-ig — ezeknek a járási műemlékvédelmi szakbizottságoknak saját feladataik körvonalazására és meghatározására külön munkatervet is kellett összeállítaniuk. A műemlékvédelem megyénkben való megszervezésének egyik fontos feltétele, hogy megfelelően hathatós, magas színvonalú propagandamunkát fejtsenek ki a szakemberek, hiszen mint jól tudjuk, nem egy értékes műemlékünk leromlása* vagy felelőtlen átépítése következtében elíormátlanodása, így elértéktelenedése amiatt következett be, hogy az illetékes szervek nem ismerték kellőképpen a korszerű műemlékvédelem követelményeit. Nem egy esetben előfordult, hogy a műem- lékjellegű létesítmény mostani birtokosa nem is tudott arról* milyen nagy értékű objektum gondozására kellett volna vállalkoznia. p étnél jük, hogy járási műemlékvédelmi bizottságaink minél előbb eredményes és sokoldalú munkát fejtenek ki, s propagandisztikus jellegű tevékenységük beleépül a járások, városok, vagy községek ismeretterjesztő terveibe is. *A**A***‘> * Aé^iVilVl/KV Angolnahalászat — fénnyel Az NDK tenged halászati kérdésekkel foglalkozó intézetében új módszereket dolgoznak ki a halfogáshoz. Így például azt tervezik, hogy augusztusban* szeptemberben és októberben a folyók torkolatában és a Boden- tó lefolyó helyein villamos fényláncokat helyeznek el. Az ívás előtt álló angolnák kerülik a fényt és a meg nem világított részeken elhelyezett varsákba úsznak. Az intézet munkatársainak véleménye szerint az új módszerrel ötszörösére fokozható az angol ahalászat eredménye.
