Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-11 / 109. szám

1961. május 11, esfltSrták 91 »Mal Tíz év után — az újabb tíz előtt Pillanatképek a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat életéből Tíz évvel ezelőtt alig néhá- nyan kezdték el a munkát a Kiskunhalasi Motor- és Gépja­vító Vállalat Mátyás tér és Gimnázium utca közötti tele­pén, vállalva a kezdeti nehéz­ségeket, abban a reményben, hogy a fejlődés, a jövő meg­hozza gyümölcsét. Hogyan kezdődött? ■vízen dolgoznak még ma is a vállalatnál azok közül, akik ott bábáskodtak létrejötténél. El­beszélésük nyomán filmszerűen •pergetem le a küzdelmes, de eredményegben gazdag évtized eseményeit. 1951-ben — az alakulásnál — úgy szedik össze a szerszá­mot, s az évi termelési érték mindössze 300 ezer forint. A következő esztendőben főleg javítást és szolgáltatást végez a vállalat. Kisebb épületekkel is bővül, a termelési érték pe­dig eléri a másfél milliót. 1953 az újabb fejlődés éve. Megkapják a Mátyás tér 3 sz. alatt levő volt villanytelep épü­leteit. a termelés eléri a két milliót. Két évvel később lakatos- és bádogos-tömegcikk részleggel bővül a vállalat, s az év végi statisztika már 5.5 millió ter­melést jelez. Az 1956- és 1958-as év a termelékenység növelésé­nek, a munka jobb megszer­zésének ideje. Ebben az időben nyeri el a vállalat a megtisztelő éíüzemi címet. A döntő fordulat A döntő fordulat 1959-ben tör­ténik. Az ipari üzemek decent­ralizálása következtében egy teljes gyárrészleget kap a vál­lalat Budapestről. Ennek elhe­lyezésére megkapják a volt vá­góhíd épületeit. Az új termelő- részlegekben a létszám év vé­gére eléri a 277 főt, a termelési érték majdnem 20 millió; A megnövekedett feladatok­hoz a meglevő üzemrészek ki­csinek bizonyultak. A kormány­zat 1960-ban több mint 3 míl­Modok Balázs, a vállalat köz­tiszteletben álló igazgatója munkájának elismeréséül két alkalommal kapta meg a Köny- nyűipar Kiváló Dolgozója jel­vényt. Kitüntették a „Magyar Szabadságért” érem bronz fo­kozatával is. Négyen: Kormoß Kálmán, Szekeres József, Hor­váth István, Farkas János üzem-, illetve részlegvezetők lettek. Lénárt József a főköny­Nern bízzák szerencséjüket a természetre A vállalat alapítói (Fényképezte: Engi) Takarékossági fórum Vigyáznak az anyagra A Bajai Ruhaüzem műszaki intézkedési tervében döntő he­lyet foglal el az anyaggal taka­rékoskodás. Többek között a terv azt írja elő, hogy a mara­dékok helyes felhasználásával az év végéig 25 ezer forintot kell megtakarítani. Szerepel to­vábbá az is, hogy a térítési veszteségek további csökkenté­sével újabb 29 800 forintos meg­takarításra számítanak. — Az apacsing elejének készítésénél bevezetett új módszer pedig mintegy 30 800 forinttal csök­kenti a fehérnemüek önköltsé­gét. Kevesebb költséggel A Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlójával kitün­tetett Közúti Üzemi Vállalat ve­zetősége, számba véve a lehető­ségeket, úgy határozott, hogy az idén a gépköltségeknél 683 ezer forintot takarít meg. A vállalat ezt úgy éri el, hogy az 523-as út 20 kilométernyi szakaszán végzendő korszerűsí­téshez összpontosítja az útépítő­gépek jelentős részét. A földki­termelést, valamint a rakodást serleges kotrógépek végzik, a tömörítéshez vibróhengert, a kavicsterítéshez autógrédert, a zúzalék elterítésére pedig zúza- lékszóró-gépkocsit használnak. Ezzel egy időben a kölcsönbér- letbe vett gépeket két műszak­ban üzemeltetik. 4 Rekeszes ládákban A Kecskeméti Konzervgyár készáru-raktárában csomagolás közben, főleg azonban a szállí­tásnál sok palack tört össze, amelynek csomagolásához je­lentős mennyiségű papírt is használtak fel. A törések kikü­szöbölése céljából a gyár veze­tősége úgy határozott, hogy ez­után a palackokat nem egy­másra, hanem rekeszes ládákba helyezik. Az új tárolási módszerrel mi­nimálisra csökkentik az üveg­törést, ugyanakkor nagymeny- nyiségű csomagolóanyagot is megtakarítanak. lió forintos beruházással bővíti az üzemet. Tető alá kerül az új szerelőcsarnok, s a külső ipar­telepnek nevezett üzemben kor­szerű kultúrterem és üzemi ét­kezde épül. Ezzel egy időben a vas- és tetőszerkezeti elemek gyártása céljából Izsákon új te­lepet hoz létre a vállalat. En­nek következtében a termelési érték az előző évhez viszonyít­va mégduplázódik. Közben ki­alakult a vállalat új neve is. 1960. január 1-től Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat né­ven jelentkezik a volt Motor- és Gépjavító. 4 tíz alapító tag Nézzük meg hogyan alakult annak a tíz munkásnak az éle­te, aki az indulástól kezdve .részt vesz a vállalat munkájá­ban? velői tisztet tölti be, s nemrég vette át a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést Csobán- czi Márton és Zilah János meg­becsült szakemberek. Sándor Sándor segédmunkásból minő­ségi átvevő lett A vállalat minden évet, ki­véve 1959-et, nyereséggel zárt Az elmúlt évi jó munka ered­ményeképpen a vállalat dolgo­zói átlagban egy havi bérnek megfelelő összeget kaptak nye­reségrészesedésként Ezt az ün­nepi aktust társas vacsorával kötötték egybe, s a fehér asz­talok mellett idézték fel az el­múlt tíz év emlékét A múltba néztek, hogy újabb erőt merít­senek a soronlevő második év­tized nagy feladatainak sikeres megvalósításához. Gacsályi István üzemi tudósító Százhuszonhat újítási javaslat — két találmány A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál is egyre töb­ben kapcsolódnak be az újító-mozgalomba. Ezt bizonyítják az elmúlt évi eredmények is. A dolgozók 126 újítást és két talál­mányt nyújtottak be elbírálásra. A beadott újítások közül negyvenet elfogadtak és ebből 27-et bevezettek. Előkalkuláltak 32 újítást, amelynek gazdasági eredménye 277 ezer forintot tett ki. Az utókalkulált újítások száma igen csekély, csupán három volt. A számítások szerint ez a három újítás 22 ezer forint megtakarítást eredményezett. Az újítók részére 23 újítás után 8100, kalkuláció alapján 7 újítás után eszmei díj címen 1700 forintot fizettek ki. A két ta­lálmányért 579 ezer forint díjat állapítottak meg. Az újító-mozgalom fellendítéséhez jelentős segítséget adott az első félévben megrendezett újítási ankét és újítási hét. AZ ALPÁRI Virágzó Halá­szati Termelőszövetkezetben megkezdték a Tisza — alpári, szikrai és úgi — holtágaiban ■nagyhálóval a halászatot. Ugyan­akkor a tiszaúgi hídtól lefelé eső nyölckilométeres folyósza­kaszon, mintegy 440 hold vízte­rületen varsáznak is a szövetke­zet gazdái. Egyelőre nem csináltak nagy fogást, de remélhető, hogy idei eredményűk felülmúlja a tava­lyit. A huszonegy termelőszö­vetkezeti gazda átlag 200 mun­kaegységet teljesített az elmúlt évben, s egynek-egynek 42 fo­rint volt az értéke. Ehhez já­rult a saját szükségletre fel­használt „konyhahal”, s 600 négyszögöl háztáji szőlő, vagy 1000 négyszögöl szántó termése is. A kecskeméti, félegyházi és kiskőrösi piacon, valamint a he­lyi földművesszövetkezet révén összesen 230 mázsa diatat érté­kesítettek közösen. AZ IDEI, s a későbbi halfa» gás eredményessége végett ta­valy ősztől mintegy 40 ezer két- háromdekás pontyivadékot ne­veltek az ivatóban, s ezekkel megtöltötték a holtágakat. Nem­régiben a szapora, jó húsú, fél­kilósra megnövő ezüstkárász ivadékaiból egy mázsát hoztak Szarvasról, a Tolnai Haltenyész­tő Állomásról pedig 32 — egyen­ként tízezer ikras — süllőfész­ket vásároltak továbbtenyésztés végett A SZÖVETKEZET gazdái te­hát nem bízzák szerencséjüket a természetre, nemcsak „kiter­melika halat, hanem tervsze­rű gazdálkodással növelik is a folyó holtágainak „termését". — Ezt a célt szolgálja ötven ka- tasztrális hold közös szántóföld­jük is, amelyen a halak etetésé­hez kukoricát és árpát termesz­tenek. t I. Félszázezer pecsenyekacsát nevelnek ebben az évben a Bácsalmási Állami Gazdaságban A Bácsalmási ÄHami Gazda­ságban — azonkívül, hogy je­lenleg 35 ezer növendékcsirkét tartanak — pecsenyekacsa ne­velésével is foglalkoznak. A gazdaságnak 1200-as törzs­állománya van. A tojások saját keltetéséből az idén a tavalyi­nál kétszerannyi, ötvenezer pe­csenyekacsát nevelnek fel — nyolc hét alatt — egyenként két kiló 20 dekás súlyig. A kiskacsákat két-három hé­tig egy régi sertésfiaztatóból átalakított előnevelőben tart­ják, s ezután viszik a telepre, amelyet az egyik legelő dróttal elkerített részén kevés befekte­tést igénylő, igen egyszerű mó­don hozták létre. A kerítésen belül nádból ké­szítették a szállást, s ez elé, vele párhuzamosan, vezetékből nyert vízzel teli, kifolyóval is rendelkező betonmedencét épí­tettek. A medence kerítés mel­letti partján téglaalapú beton­járda van; a mindössze három gondozó azon járva adja az eleséget a kacsáknak. Munká­juk megkönnyítésére szamár­húzta kordéból történik az ete­tés. Az egész évre tervezett öt­venezerből már tízezer pecse­nyekacsát nevelnek, s adnak át nemsokára a kereskedelemnek: A kacsatelep ez évi tiszta jöve­delme meghaladja majd a fél­millió forintot, minthogy egy- egy kacsának 10—12 forint » haszna. Ajánljuk termelőszövetkeze­teinknek, hogy tan ulmány ózzák a Bácsalmási Állami Gazdaság könnyen alkalmazható kacsane­velési módszereit Mire költötték a műszaki fejlesztési alapot? A Bajai Villamosipari Gyár 1960-ban felettes szervétől mű­szaki fejlesztési alap címén gyártmánykorszerűsítésre, új technológiák kidolgozására, a minőség javítására, új prototí­pusok kialakítására 1 millió 851 ezer forint kapott. A gyár párt­ós gazdaságvezetői 1 millió 20 ezer forint felhasználására ké­szítettek tervet, azonban csak 805 ezer forintot költöttek éL Ebből az összegből a labor- kemencék korszerűsítését és új típusainak előállítását oldották meg. 314 ezer forintot költöttek a különböző gyártmányok pro­totípusainak előállítására, 146 ezer forintból jutott az új tech­nológiák kidolgozására, vala­mint a porszívó szalag felállí­tására és a vízfüggönyös elszívó berendezés megalkotására. Gyártmányfejlesztés cfanén 299 ezer forintot költöttek el. 59 ezer forintba kerültek az ap­róbb műszaki fejlesztések. Hz anyagi ösztönzés serkenti a razdákat Egr emberként dolgoz­nak a kiskőrösi József Attila Termelőszövetkezet gazdái. Bár kevés a munkáskéz — 45 tagja van a gazdaságnak — mégis jól haladnak minden fontos mun­kával. A gazdaság összterülete meghaladja a 350 holdat. Bárány Antal elnök, aki 1959 előtt a kiskőrösi járási tanács mezőgazdasági osztályán dóig© zott elmondja, hogy a szövetkezet ebben az év­ben anyagilag érdekelté tet­te tagjait a többtermcsztés- ben. A szövetkezet kilenc hold sző­lőjét például — két hold kivé­telével —, családi művelésre adták ki. Munkájukért munka­egységet kapnak a gazdák, de a terméstöbblet 50 százaléka prémiumként jut nekik. Losonczi János hatvan éves létére 2000 négyszögölt vállalt. A feleségével műveli, sőt 400 négyszögöl cukorrépát is kértek a szövetkezettől. Pólyák Ferenc szintén a fe­leségével dolgoz másfél hold szőlőt, de összefogott hat nőtag is, akik két hold sző­lőt művelnek meg. A családi művelést vezet­ték be a burgonya, cukorrépa, kukorica termesztésénél is. Áp­rilis 20-ra négyzetesen vetettek el 30 hold kukoricát, amelyből családonként két hold művelé­sét vállalták. Cukorrépából 800 négyszögölt vállalt egy-egy csa­lád. A kapásnövényeknél a mű­velésért szintén munkaegy­séget kapnak a gazdák, ezen felül övéké a terméstöbblet 50 százaléka. Kukoricából 25 mázsa csöves, cukorrépából 120 és burgonyá­ból 70 mázsa termés szerepel a termelési tervben, több évi át­lagtermést figyelembe véve. Tíz holdas kertészetük műve­lését külön munkacsapat végzi. Hét holdat árasztással öntöznek. Negyvenezer tő karalábét, s 500 négyszögöl káposztát ültettek. Lesz egy hold paradicsomjuk, két hold paprikájuk. Borsójuk­ból a jövő héten már szállítani tudnak a piacra. — Százhetven négyezer forint jövedelmet terveztünk a kerté­szetből — mondja a szövetkezet elnöke. i— Biztos, hogy több lesz. Itt is bevezetjük a premizá­lást. A terméstöbblet felét pénzben kapják meg a ker­tészet dolgozói. Mindegek után érthető az a munka kedv, ami ebben a szö­vetkezetben tapasztalható. Ezen a héten végeznek a szőlő ka­pálásával, s a napokban a cu­korrépa egyelését is befejezik. höfiiiüésnólc SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS A MEZŐGAZDA«ÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN A mezőgazdasági nagyüzemeknek nagyon Jelentős üzemága a szarvas­marha-tenyésztés. A tejből rendsze­res, állandő bevételhez Jut a gaz­daság, amelyből a napi kiadások és a munkaegység-előlegek Jelentős há­nyada fedezhető. Számottevő bevé­teli forrás a hizlalás és a tenyész­állat-nevelés Is. Ugyanakkor a szarvasmarha-tenyésztés a talajerő- utánpőtlást Is segíti. Mindezt össze­vetve a közös gazdaságokban szinte döntő Jelentőségű a szarvasmarha­tenyésztés. Ez a könyv ennek meg­szervezésével foglalkozik. Ismerted a szarvasmarha-állomány kialakítá­sának lehetőségeit az újonnan ala­kult termelőszövetkezetekben. Fog­lalkozik az állatállomány arányának, összetételének, elhelyezésének, gé­pesítésének módjaival. Részletesen ismerteti a takarmányozást, a ha­zánkban tenyésztett szarvasmarhá­kat és a fajtakeresztezéseket, leírja a tenyésztési eljárásokat, a tenyész­tői munka megszervezését, részlete­sen kidolgozott példákat mutat be a tejtermelés és a hizlalás gazdasá­gosságának kiszámítására. Az újonnan alakult, de a már hosszabb Ideje működő termelőszö­vetkezetek állattenyésztői, brigádve­zetői számára is hasznos útmutatást nyújt e könyv, amelyet Eck Kál­mán űr., Szmodits Tibor dr. és Vá- nyi József állított össze. ►oooooooooooooó­II mi kis békés világunk Az Amerikai Statisztikai Hi­vatal meghökkentő, de sokat­mondó jelentést adott ki: az i. e. 1460-as évtől kezdve napjain­kig a világ mindössze 300 év tel­jes békét élvezett! Meg kell mondani azonban, hogy ugyan­ezen időszakban nem kevesebb mint nyolcezer békeszerződést irtják alá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom