Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-19 / 91. szám

4. oldal 1961. április 19, szerda JCtfifk ff tárás éleiéből Egyesült az Új Élet és az Új Alkotmány Tsz Soltvadkert községben ez év tavaszáig külön működött az Űj Élet és az Új Alkotmány Termelőszövetkezet. Most a nagyüzemi gazdálkodás lehető­ségeinek jobb kihasználása érde­kében összeszántották mezsgyéi­ket és a Haladás Termelőszö­vetkezet nevet vették fel az egyesülési közgyűlésen. A szö­vetkezet földterülete ezzel meg­haladta az 1 400 holdat. Ilyen nagy közös gazdaság vezetése kellő üzemszervezési jártasságot és több éves nagy­üzemi tapasztalatot igényel. A Haladás Tsz megtalálta ezt Németh László, a Kunfehértói Állami Gazdaság soltvadkerti üzemegysége vezetőiének szemé­lyében, aki elvállalta a szövet­kézét elnöki tisztségét. Az egyesülés hatása máris mutatkozik a Haladás Termelő­szövetkezet munkájában. A munkaszervezés és a jövede­lemelosztás megfelelő biztosítá­sa érdekében a megyei pártbi­zottság javaslata alapján álla­pították meg a munkanormá­kat és osztották fel a tagok kö­zött a megművelendő területe­ket. Ez eredményezte, hogy a tavaszi munkákat időben elvé­gezték. A tervek szerint 10 ka- tasztrális holdon zártüzemű al­mást telepítenek, az állatte­nyésztés fejlesztése érdekében pedig szarvasmarha-hizlalással kívánnak foglalkozni. Az idén már 132 marhát hizlalnak, amelyből 90 darabot adnak át év végéig az Allatforgalmi Vál­lalatnak. Saját erőből Császártöltésen a Kossuth Termelőszövetkezet vezetősége eredményesen keresi a közÖ6 állatállomány elhelyezésének le­hetőségeit. Amióta az idő megengedi, 20 fős házi építőbrigád­juk dolgozik Koch János vezetésével. Már felépítettek egy 150 férőhelyes szarvasmarha-karámot. A tervek szerint ezt téliesí- teni is fogják. Ezzel biztosítják az állatállomány közös tartá­sát és az egyöntetű takarmányozást, valamint kezelést. A szövetkezet május elsejére megkapja a naposkacsákat, A brigád most azon szorgoskodik, hogy mielőbb férőhelyet biz­tosítson a számukra. A 3 000 férőhelyes kacsanevelő 91000 forintba került, melyhez csupán 17 000 forint hitelt vettek igénybe. Ennek befejeztével hozzáfognak az 50 férőhelyes nővén dék- marhaistálló építéséhez, amelynek értéke eléri a 150 000 forin­tot, s ehhez is csak 26 000 forint hitelt igényeltek a szükséges anyagok megvásárlására. Társadalmi bizottság alakult a tbc-elleni küzdelem segítésére A felszabadulás előtt hazánk­ban nagy mértékben pusztított a gümókór. Azóta jelentős ered­ményeket értünk el e betegség Épül az Újtelep Császártöltésen az Újtelepen két éve még alig egy-két ház állt. Azóta egész utcasorok nőt­tek ki a földből. A telep egyéb­ként arról híres, hogy pár hét alatt tető alá kerül itt minden családi ház. A Szabadság tér 1 szám alatt épül Hermann An­tal új családi otthona. Tíz nap­ja sincs, hogy elkezdték az építkezést, de már falegyenben Tannak. — Nálunk az a szokás — mondja a gazda —. ha valaki épít, összefog mindenki. Eljön­nek a rokonok, a szomszédok és segítenek az ismerősök is. Van olyan nap, hogy 15—20 ember, néha még több is dolgozik egy- egy építkezésen. A gazda ilyen­kor vendéglátó is egyben, ö gondoskodik az építők ellátásá­ról. — Ét. ki vezeti a munkákat? — Mestert a Császártöltési Vegyes Ktsz biztosít. Neki pénz­ben fizetünk. A többiek szíves­ségét pedig hasonló segítséggel viszonozzuk. Császártöltésen hetek alatt felépül egy ház az Újtelepen, mert az emberek így akarják. Gyen ed Márta. megelőzésében és gyógyításá­ban. Ma pedig már célul tűz­hettük ki a tbc további vissza­szorítását, végleges leküzdését. E nagy feladat sikeres teljesí­tése érdekében mondta ki a kormányrendelet, hogy a gumó­kor elleni küzdelem segítésére széleskörű társadalmi bizottsá­got kell létrehozni minden me­gyében, városban és járásban, mely bizottságok a Magyar Vö­röskereszt szervezetek kereté­ben működnek. Kiskőrösön az elmúlt héten került sor a járási társadalmi bizottság alakuló ülésére. A társadalmi bizottság az ala­kuló ülésen kidolgozta munka­tervét és vezetőséget választott. A bizottság elnöke Csizmadia Tibor, a járási tanács végrehaj­tó bizottságának elnökhelyette­se, titkára pedig dr. Vén Fe­renc, a járási tbc-kórház igaz­gató-főorvosa lett. Szabálysértés Varjú András pirtói lakos 2100 forint pénzbírságot fizet tiltott borjúvágásért és az állat húsának töltelékáruként való el­adásáért. Suba György kiskőrö­si lakost ugyancsak borjúvágá­sért 2400 forintra bírságolták. Testvére, Suba Sándor, aki a húsból értékesített, 250 forint bírságot fizetett. Mátyási Pál tázlári lakost kontár cipészmun­káért 600 forintra bírságolták. Táborozni megyünk Közelednek a* év­végi vizsgák. Szor­galmasan tanulnak * kiskőrösi pajtások. A biztmvitvány osz­tás után pedig ex úttörők vidám ka* eagását fogják visz- tzaventí. a kőszegi és a soproni hegyek. Még jeges szelek fújtak, amikor csa­patunk elhatározta, hogy a nyáron tíz napos táborozásra Kőszegre megyünk. Az eddig eltelt évek­ben hazánk sok szép táját ismertük meg. Voltunk a Mecsek­ben. Miskolcon, Mát- rafüreden, Egerben, és Veszprémben. Igaz, az idei ki­rándulásunk lesz a legköltségesebb, de van rá pénzünk, mert egész évben ta­karékoskodtunk, és a Hajtások máris szép összeget gyűj­töttek össze taka­rékbélyegben. A táborozás alatt kővetkező a ter­vünk: Kőszegen pl­megtekintjük a tör­ténelemből ismert vár romjait, Sop­ronban pedig a hí­res műemlékeket. — Emellett több ki­rándulást is teszünk majd a hegyekbe. Gy. M. Szőlőművelésünk távlatai fi.) Sokan feltették már nekem a kérdést, hogyan képzelem el a szőlőművelés távlatait? Erre szeretnék most választ adni a Helvéciái Állami Gazdaság ta­pasztalatai alapján. A választ két részre bontom: először a régi szőlők műveléséről szólok, majd az új szőlők telepítésé­nek rendszeréiről és megműve­lésének módjairól Amikor a régi szőlőket tele­pítették, szükséges volt a futó­homok megkötése. A szőlő, mi­ved mélyen gyökerezik, a ho­mokverést és a homoifchordást az év minden időszakában megakadályozza. Érthető tehát, hogy rohamosan elterjedt a futóhomokon. A homoktalaj­nak azonban megvannak a ma­ga hátrányai, az igen nagy felmelegedés, a gyors lehűlés, az egyenetlen évi csapadékel­oszlás stb. Mindezeket figye­lembe kellett venni telepítő és nemesítő edődednlknek, akik az Alföldön kialakították a ma meglevő szőlőművelés rendsze­rét: a köztes gyümölcstermesz­tést, a gyalogművelésá rend­szert és a sűrű telepítést. Az ökológia szempontokat nekünk is figyelembe kell venni, ami­kor a második ötéves terv ha­talmas célikitűaései alapján a szőlőtelepítés 40—50 éves táv­latait alakítjuk 3d. A költségek csökkentésének lehetőségei Az elmúlt évszázadban, ami­kor a szőlőtelepítés lezajlott, a technika igen alacsony színvo­nalon állt és a legolcsóbb volt az emberi munkaerő. Ma új viszonyok között kell megol­dani az olcsó és jövedelme­ző szőlő-, valamint a gyümölcs- termesztést, számításiba véve, hogy 10—15 évig a meglevő szőlők nyújtanak lakosságunk jelentékeny részének biztos megélhetést. A talajművelést, a talajerő- fenntartást, a növényvédelmet kézi munka helyett fogatos mun­kával oldjuk meg. Ezzel 120 munkanapról 35—40 kézi mun­kanapra csökkenthetjük egy kát. hold szőlő megművelését. Egy- pár fogat napi költsége 120 fo­rint. ötven hold szőlő megmű­velését biztonságosan megoldja egypár ló. Szükséges még egy fedő eke, egy mélyítő eke, egy nyitó eke. egy kultivátar, egy permetező 25 holdanként és 50 holdra egy porozó és egy szál­lító kocsi. A rendszertelenül te­lepített gyümölcsfa zavarja a művelést. Ha 10—15 méteres tá­volságra hagyjuk meg a gyü­mölcsfákat, ezzel a terület két­A földművelésügyi és a mun­kaügyi miniszter március 31-én együttes rendeletet adott ki, amely meghatározza a mező- és erdőgazdaságok szakmunkás­képzésének módját. E szerint nemcsak az állami gazdaságok, hanem a termelőszövetkezetek számára is lehetővé válik szak­munkások képzése. ^Megyénkben az általános, vagy magasabb iskolai végzett­séggel rendelkező fiatalkorúak közül 22 mezőgazdasági szak­ma valamelyikét 250-en tanul­ják a termelőszövetkezetekben. A tanulmányi idő a szakmá­tól függően kót-három év. A tanulók évente három hónapon át bentlakásos iskolán elméleti oktatásban részesülnek, amely­nek ideje alatt — a tamulmá- miányi eredményükhöz viszo­nyított összegű — ösztöndíjat kapnak. A lakás, élelmezés, mo­satás ingyenes. A többi kilenc hónap alatt megfelelő szakirá­nyítással gyakorlati munkán vesznek részt, s teljesítmény­bért fizetnek nekik. Az egész tanulást idő alatt ingyen kap­nak munka-, s védőruhát és harmadát fogatos műveléssel megoldhatjuk. A fogatos művelésről áttérhe­tünk a traktoros művelésre. — Bármelyik UE—28-as. négyke­rék-mégha j tású traktorból 30— 40 ezer forintos költséggel léte­síthetünk egy 85 cm hasmagas­ságú hidastraktort és ezzel 150 hold művelésének gépesítését megoldhatjuk. Ugyancsak elvé­gezhetjük ezzel a köztes gyü­mölcsös gépesíthető munkafolya­matait is. Elemezzük a termelékenységi és költségmutatóikat. Egy kézi napszám 35—45 forint körül van, egy fogat napi költsége 120—130 forint, egy traktoré pedig 400 forint. Kézi fedés esetén 10 óra alatt 400 folyómétert, fogatos fedéssel 7000 folyómétert, trak­toros fedéssel pedig 60 ezer fo­lyóméter fedést végezhetünk el. Száz folyóméter kézi fedése te­hát 8—10 forintba, fogattal 1.70 forintba, traktorral 0.66 forintba kerül Nézzük meg a termelé­kenységi mutatókat is. A fogat a kézi munkának 18-szorosát, a traktor a fogatnak több mint nyolcszorosát, a kézi munkának pedig 150-szeresét végzi el. Ha­sonlóan alakul a termelékeny­ség a többi munkánál is. A szőlő­és gyümölcstermesztés társítása Másik nagy feladatunk az új szőlők telepítése. Figyelembe kell vennünk, hogy a talaj- és ég­hajlati viszonyok továbbra is állandó tényezők. Ma is gyako­riak a téli. a tavaszi fagyok, a jégeső, a homokverés stb. A szőlő- és gyümölcstermesz­tés kedvező társítását meghagy­hatjuk, most már azonban egész más rendszerben elhelyezve. A cél az, hogy az egységnyi terü­letről a legkevesebb beruházás mellett, minél több árut termel­hessünk rentábilisan. A lakos­ság foglalkoztatása érdekében a koncentrált és specializált me­zőgazdasági nagyüzemeket úgy kell kialakítani, hogy az év minden időszakában munkát és megélhetést biztosítson az arány­lag kis egységnyi terület is. Csupán a szüret jelent nagy munkaerőigényt, de csak rövid ideig. A többi munkafolyamatok vagy teljesen gépesíthetek, vagy pedig elnyújthatók. Ezért a sző­lő- és gyümölcstermesztést úgy társítjuk, hogy májustól novem­berig szüretelni tudjunk. Há­romszáz fő ezer katasztrális hold szőlő szünetelését tudja megol­dani október 1-tói november hó 15-ig. Létesítsünk májusban érő cseresznyést és szamócást, júni­usban érő cseresznyést, megy­étkeztetésükhöz (a bentlakásos iskolán kívül) is hozzájárulást fizet az állam. Évente egy hó­nap fizetéses szabadságot él­veznek. A tanulás befejeztével vizsgáznak, s ennek eredmé­nyéről szakmunkás-bizonyít­ványt adnak nekik. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya már megkezdte az ősszel nyíló iskolák kijelölé­sét, s a járási tanácsoknak, a termelőszövetkezeteknek, az ál­talános iskolák igazgatóinak, valamint a tömegszervezetek­nek a napokban küldi meg a szakmunkásképzésben való rész­véted tudnivalóit tartalmazó részletes tájékoztatót. A fiatalokon kívül azok a huszonnegyedik életévüket be­töltött termelőszövetkezeti gaz­dák is tehetnek mezőgazdasági szakmunkás vizsgát, akik az ezüstkalászos tanfolyam mind a két évfolyamát elvégezték. Számukra az eddigi gyakorlat­tól eltérően államunk költsé­gén rendeznek az ősztől kezdve háromhetes tanfolyamot, s ez után vizsgázhatnak; T. L. gyest és rTbizüist, júliusban érő kajszibarackost, vagy ringlóst, augusztusban érő csemegeszőlő- kertet, vagy őszibarackost, ül­tessünk szeptemberben érő cse­megeszőlőt Ha arra törekszünk, hogy az év minden időszakában adhassunk árut és csak a szü­ret jelenti a munkacsúcsot, ak­kor a szőlő és a gyümölcs tár­sításának nagyságát már meg is tudjuk határozni. A fajták kiválogatása Alföldünkön a biztonságos szőlőművelés rendszerét kell fci- alaldtaini. Talajaink 70 százalé­kát az úgynevezett biztonságos fajtákkal kell beültetni. Ezek: a Kadarka, a Kövidinka, a Sár­fehér, a Pirosszűanka, az Erdei fehér stb. A terület 25 százalé­kát pedig vagy minőségi bor­fajtákkal, vagy csemegeszőlővel telepítsük be. Az alant termő fajtákat a leg­olcsóbb műveléssel, a gyalog­rendszerű műveléssel termelhet­jük. Ezeknél a sor- és tőtávol­ság 120x60, vagy 120x80 cm le­het. Ezzel 6—8 ezer tőkét tu­dunk katasztrális holdanként el­helyezni. A minőségi szőlők szálvesszős művelést igényéinek. Két-három sor sodrony- és betonoszlopos támberendezés szükséges, mely 14 ezer forinttal drágább hol­danként, mint a gyalogműveté­sű szőlő tám berendezése. Ilyen minőségű borfajtáink: a Rizíling, a Veltelini, a Tramini, a Hárs­levelű, a Kékfrankos, a Cür- fandi, a Muscat Ottón el stb. A csemegeszőlők szintén hu­zalos támberendezést igényel­nek. Ezért törekednünk kell a nagyhozámú s korán érő fajták kiválogatására. Ilyenek: a Csa­bagyöngye,'az Erzsébet királynő emléke, a ^aőlöfkertek király­nője, a Chasselas, a Mathiász Jánosné. az Irsai Olivér, a Ko­csis Irma stb. fajtáit E fajták­nál a 125x80 cm sor- és tótávol­ság alkalmas, huzalos berende­zés mellett, a hidastraktorraJ való megművelésre. Négyzetmé­terenként egy tőkét ültetve, tő­kénként félkilogrammos termés­sel 25, egy kilogrammos termés­sel 50 mázsa termést takarítha­tunk be holdanként (Folytatjuk.) Petőfi Sándor, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója Túlteljesítették a felvásárlási tervet (Tudósítónktól.) Jászszentiászló termelőszövet­kezeteinek és háztáji gazdasá­gainak első negyedévi sertésfel­vásárlási terve 96 darab volt Ezzel szemben az öt termelő- szövetkezet 128, a háztáji gaz­daságok pedig 49 darabot, ösz- szesen tehát 177 hízott sertést adtak ed az Allatforgalmi Vál­lalatnak. Lemaradás mutatkozik vi­szont a negyedéves baromfifel- vásáriási terv teljesítésében. Huszonhat mázsával szemben 13 mázsa 25 kilót értékesítettek. Tojásból a tervezett 165 ezer darabbal szemben 176 600-at jut­tattak a fogyasztóknak, tejből pedig 966 hektólitert értékesí­tett a község. Papp Ádám Jkrtk né an Hé unnepxtqe A napokban bensőséges ün­nepség zajlott le a hartai Lenin Termelőszövetkezet kultúrter­mében. Ezen a napon tartották Orosz Gábor üzemgazdász két fiúgyermekének névadó ünnep­ségét. Tiboldi János párttitkár meleghangú üdvözlése után a tsz tagjai ajándékokkal hal­mozták el a boldog szülőket. A termelőszövetkezet ajándékát, egy iker-gyerekkocsit, id. Oláh Pál, a tsz elnöke adta át. Az ünnepségén az egyik kis­fiúnak a László, a másiknak a Gábor nevet adták. Az ünnep­ség befejező aktusaként ebéden vettek részt a közös ga^d^ság dolgozói. T. J. Szakmunkás-képzés a termelőszövetkezetekben i V

Next

/
Oldalképek
Tartalom