Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-12 / 61. szám
1961. március 1?, vasárnap / 3, oldal Szakértői vélemények és kommentárok a negyedik szputnyikürhajóról (Folytatás az 1. oldalról.) zsírokat, kását, vizet, kolbászt és vitaminokat tartalmazott. A zselé-megoldás lehetővé tette, hogy a vizet közvetlenül a táplálékkal együtt juttassák az állatok szervezetébe. Földi kísérletek során a kutyákat több héten át táplálták ilyen zselével, s ez idő alatt az állatok nem kaptak vizet. Ennek ellenére nem éreztek szomjúságot. Különleges . berendezésekkel biztosították azt, hogy a kísérleti kutyák a súlytalanság állapotában is táplálkozhassanak: a zselé formájú táplálékot külön berendezés adagolta, amely automatikusan nyitotta meg a kutyák előtt a táplálékot tartalmazó edényt. Nyikolajev hangsúlyozza: hosz- szabb időtartamú űrutazásra ez a megoldás nem alkalmazható — ebben az esetben biztosítani kell, hogy az űrhajó fedélzetén készítsék el az űrhajósok táplálékát, amely elsősorban gyorsan szaporodó algákból készülhet el. Az algák egyúttal elősegítik a levegő regenerációját az űrhajó kabinjában. A negyedik szovjet szputnyfk- űrhajóval foglalkozó tudomá- nyös cikkek, kommentárok egyöntetűen leszögezik: a következő lépés már minden bizonnyal az ember űrhajózása lesz. Ehhez azonban még szükség lehet a most lefolytatott kísérletek megismétlésére, hogy a tudósok minél részletesebb adatokkal ren- delkezeznek az űrhajózásnak az élő szervezetre gyakorolt hatásáról. WASHINGTON. A Nasa, az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal pénteken közölte, hogy a negyedik szovjet szputnyikűrhajó hordozó rakétájának két részét figyelemmel kísérik. Nem valószínű azonban, hogy e részek hosszú Közzétették a szovjet tanácsválasztások végeredményét Moszkva. (TASZSZ) Az Orosz, az Ukrán, a Kirgiz, az Üzbég, a Kazah, a Moldvai, a Litván, a Tadzsik és a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaságban — mint már jelentettük — múlit vasárnap tanácsválasztásokat tartottak. Most közzétették a választás hivatalos eredményét. A szavazásban részt vett a választásra jogosultak 99,76 százaléka. A legtöbb jelölt megkapta a szavazatok legalább 90 százalékát. Az OSZSZSZK-ban egy kerületi, 167 községi és négy munkástelep-választókerületben a jelöltek nem kapták meg az abszolút többséget, és így nem lettek megválasztva. Más köztársaságokban is 1—2 választókörzetben nem választották meg a jelölteket: itt új választásokat írnak ki. A megválasztott tanácstagok több mint fele munkás, illetve kolhozista. A pártonkívüliek számaránya helyenként eléri a 63 százalékot, a női tanácstagok aránya a kazahsztánii 33,3-től az üzbekisztánd 5,8-ig változó. Egyes helyeken szabálytalanságok miatt érvénytelennek nyilvánították a választás eredményét és új szavazást írtak ki. POOOOOOOOOOOO, Indonézia iRen$zafíí?ot!a a dip'oirciai kapcsolatot Fola? diával London. A Times jeleníti Hágából: Indonézia megszakította a diplomáciai kapcsolatot Hollandiával még Anglia és az Egyesült Arab Köztársaság útján is, és felkérte Angliát, szüntesse be az Indonéziáin levő holland alattvalók védelmét. ideig földkörülá pályán keringenek. Wemher von Braun, a német származású amerikai rakétaszakértő kijelentette, véleménye szerint az oroszok készek arra, hogy »nagy meglepetést okozzanak az űrkutatásban« Von Braun azzal dicsekedett, hogy még ebben az évben olyan nagy teljesítményű rakétát próbálnak ki. amely »kétszer nagyobb teljesítményű« lesz, mint az, amelyet a Vénusz felé kilőtt szovjet bolygóközi állomás felbocsátásakor használtak. Rögtön ezután viszont elismerte, hogy a szovjet tudósok változatlanul néhány év előnnyel rendelkeznek a nagy teljesítményű rakéták kidolgozásában. Nem lehetetlen — mondotta —, hogy az oroszok nagy meglepetést készítenek elő egy olyan rakétával, amely jóval nagyobb, miht azok, amelyeken valaha is dolgoztak. PÁRIZS A France Soir pénteken este egy teljes oldalon foglalkozik azokkal a szputnyikokkal, űrhajókkal és bolygóközi állomásokkal, amelyeket a Szovjetunió lőtt fel. A lap szerint »a Szovjetunió megszervezte a nehéz szputnyikok és nagy teljesítményű rakéták sorozatgyártását«. (E rakéták jóval hatalmasabbak az interkontinentális rakétáknál.) Az ország szemszögéből A Kecskeméti Városi Tanács február 28-i ülése elé terjesztett — múlt évi tevékenységéről szóló — beszámoló tartalmas volt. Hűen tükrözte azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel igyekezett a legcélravezetőbben gazdálkodni a rendelkezésére álló pénzből. A jelentés gazdag alapul szolgálhatott volna az elemző, előremutató vitához. Mégsem ez történt. Nem az aktivitással volt baj, mint ahogyan már általában sem jellemző a megyeszékhely tanácsára a passzivitás. Inkább egyes tanácstagok látóköre bizonyult még szűknek. Tanácsrendszerünk nagy érdeme, hogy a lakosság szava, óhaja — választott képviselői útján — eljut a község, város dolgait, életét irányító tanácsülés elé. Tanácstagjaink bátran és szívesen interpellálnak. És ez nagyon jó. Nem egyszer előfordul azonban, hogy a lehetőségeinket túlnövő igények szószólóivá is válnak. Mint például az a tanácstag elvtárs, aki február 28-i ülésen követelte: kötelezzen a tanács néhány vállalatot, hogy egy éven belül építsenek új üzletházat, raktárakat, s mostani helyüket adják át iskolák céljára. Mert tanteremgondokkal küzdünk. Szűk látókörűségre vall ilyet követelni. Igaz ugyan, hogy szabad életünk másfél évtizede alatt számos területen évszázados mulasztásokat pótoltunk már, mégis sok a tennivalónk. Tanteremgondokkal küzdünk? Igaz. Pedig a felszabadulás óta — megyénkben is — százszámra szaporodott az iskolák száma. Minden évben jókorát lépünk előre gondjaink legyűrésében, bár még van bőven tennivaló. Kötelezzük hát kiköltözésre ezért a vállalatokat? Hát azok nem a mieink? Ha nem lenne cipőnagykereskedelmi vállalat, az nem hiányozna, csak az iskola? Meg aztán hova költöztessük azokat? így még több pénzre, anyagra, kapacitásra volna szükség. Előre lépni csakis gazdaságosabb termeléssel, termelékenyebb munkával, a munkaidőnek becsületes kihasználásával tudunk. Csakis így alapozhatjuk meg az újabb és újabb tantermek és üzletházak, raktárak építését. Az igényekkel előálló választópolgárok megértik ezt — hiszen egyszerre nem lehet mindenre erőnk —, sőt szívesen is veszik, ha az ország helyzetének szemszögéből világítjuk meg előttük a dolgokat. Ezért rendkívül fontos hát, hogy a tanácstag elvtársak ismerjék az ország helyzetét, lehetőségeit, és javaslataikat ne szűklátókörűség jellemezze. P. L 4 szövetkezetnek, de a társadalomnak sem közömbös, hogy milyen gyorsan fejlődik a jánoshalmi Kossuth Tsz Vita irodalomkritikánk fogyatékosságairól Hasznos, figyelemreméltó előadást és vitát rendez a Kecskeméti Városi Tanács Művelődési Osztálya, a Katona József Társaság március 24-én, pénteken este a Szakszervezetek Megyei Művelődési Otthonában (Cifrapalota) 6 órai kezdettel. Szabolcsi Miklós elvtárs, az Elet és Irodalom szerkesztője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja irodalmi életünk időszerű kérdéseiről ad áttekintést, különös tekintettel az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Kulturális Elméleti Munkaközösség által a közelmúltban „Irodalomkritikánk néhány fogyatékosságáról’’ címmel kibocsátott dokumentumra. építőinek c4 „bűrMiáq-kőotágvezeték“ magijai oáJaiza a tz&ojet oeneníjfeLkíaáira : 35 kilométer helyett 70 kilométert építenek meg as idén a hasai szakaszból Vállalták, hogy az 1961-re tervezett 35 kilométeres szakasz helyett ebben az évben 70 kilométeres szakaszon fektetik le a csöveket és 1962 július 1-ig befejezik a magyar szakasz építését. Az idei terven felüli munkához biztosítják a szükséges beruházási összeget. (MTI) A Kecskeméti Ügyvédi Kamira ez évi közgyűlése A Kecskeméti Ügyvédi Kamara szombaton délelőtt 10 órakor a megyei bíróság épületében megtartotta ez évi rendes közgyűlését. Az összejövetelen megjelent dr. Péczer Géza főelőadó az Igazságügyi Minisztérium képviseletében, dr. Aczél Jenő, az Országos Ügyvédi Tanács főtitkára, valamint Bogdán Lajos, az MSZMP megyei bizottságának politikai munkatársaA jánoshalmi Kossuth Termelőszövetkezet földje az év elején 550 holdról 1900 kataszt- rális holdra gyarapodott, taglétszáma pedig 104-ről 370-re növekedett. Az egyik napról a másikra bekövetkezett változás, a gyorsütemű fejlődés előnyösen megnövelte a közös gazdaság lehetőségeit, de megszanorí- totta a szövetkezet vezetőinek gondját, tennivalóit is. Milyen új lehetőségek nyíltak meg a gazdaság előtt, milyen gondokkal küszködnek, milyen terveket készítenek a szövetkezet vezetői, mit csinál a pártszervezet? Erről beszélgettünk néhány szövetkezeti gazdával, Hugyi Mihály párttitkárral és Templom József mezőgazdasági mérnökkel, a tsz elnökhelyettesével. A szövetkezet vezetőinek ezekben a napokban a terv készítése, valamint a szántók és szőlők időbeni jó megművelése okoz gondot. Még egészen pontosan nem tudják, melyik tábla lesz az övéké, de már készítik az idei gazdálkodási tervet. Okos előrelátásukat bizonyítja, hogy sok munkaigényes növényt akarnak termelni, mert — amint mondják — kevés a föld és sok a tag. összes szántóföldjük 4 százalékán kertészkednek, 8 százalékán cukorrépát, 5 százalékán pedig napraforgót termelnek. Igaz, a napraforgó nem annyira munkaigényes, de számításuk szerint érdemes vele foglalkozni, mert jól jövedelmez. Most tanácskoznak a ciroktermesztés hasznosságáról is. Számításuk szerint a cirok holdanként 8—10 mázsa magot terem. A cirok- szakállért pedig 4—5 ezer forint további jövedelemhez jutna a tsz. Tervük szerint még az első félévben elkészítenek egy száz férőhelyes sertésfiaztatót és egy 500 falkás süldőnevelőt szerfás építkezéssel, azonkívül 5000 csibét, valamint 2000 törzsbaromfit befogadó ólakat építenek. A nagyüzemet formáló, még nem végleges tervek és elképzelések megszövegezésében nagy szerepe van a tsz-ben dolgozó kommunistáknak, a szövetkezet pártszervezetének. Eddigi igyekvésük bár dicsérendő eredménnyel járt, azonban nem mondhatjuk, hogy minden vonatkozásban kielégítő. Nem hisszük például, hogy bárkinek felcsillan a szeme annak hallatára, hogy a közös tehénállományt a tavalyi 38-ról mindössze 42-re akarják növelni az év végéig. Végső soron természetesen a szövetkezet dolga, hogy milyen mértékben fejleszti az állatállományt. Véleményünk szerint azonban sem a tsz-tagoknak, sem a népgazdaságnak nem közömbös, hogy a szövetkezet mennyit termel, milyen eredKét év alatt új falu épült • -r ft u * I m * r a kisszállás! vasútállomás közelében. Ezeket a szép családi házakat zömmel a Szabadság Termelőszövetkezet gazdái építették. 1958-ban ezen a helyen még szántóföldek voltak. (Pásztor Zoltán felvételed ményeket ér el és mennyi less a jövedelem. Nehezíti a közös gazdaság megerősödését, hogy nem szorgalmazzák megfelelően a közgyűlés által megszavazott pénzösszegek befizetését az új belépők körében és még nem bontakozott ki a süldők összeadásának mozgalma sem a jószágtenyésztés megalapozására. Meggyőződésünk, hogy ezekről a kérdésekről nyíltan és őszintén kell az emberekkel beszélni. A pénz szükséges, be kell fizetni, mert a tagok csak a tsz-szel együtt boldogulnak. Ez a szövetkezeti gazdák érdeke A szövetkezet elnökhelyettese, Templom József elvtárs. nem régen került a tsz-be. Eddigi működése igen reménytet- ies és azt bizonyítja, hogy a budapesti Béke Tsz-ben szerzett tapasztalatainak átadásával és szakmai hozzáértésével biztos támasza az üzemi pártszer vezetnek, amelynek 13 tagja és. ngy tagjelöltté van. Hadd említsük meg. hogy ; szövetkezet növekedésével egy ideiűleg nem gyarapodott r nárttagok száma. Hugyi Mihä1' elvtárs terve szerint most első sorban a pártonkiviHi aktira megszervezésével erősítik a pártot, élénkítik a politikai tevékenységet. Mozgalmat indítanak a magasabb hozamok elérésére. Azt javasollak a tsz- tagoknak. hogy kukoricából legalább 16 ezer tövet, cukorrépából oedig 70 ezer darabot neveljenek fel egy-egy holdon. Ennek részleteit legközelebbi brigádértekezleteken tárgyalják meg a közösség tagjaival. A szövetkezet megerősítése nem kis feladat. Körültekintő oolitikai és gazdasági tevékenységet. még nagyobb következemével még hatékonyabb fel- ilágosftó munkát igényel, hogy j valamennyi szövetkezeti gazda hozzájáruljon a közös gazdaság megalapozásához, a jószága tenyésztés fejlesztéséhez és példamutatóan lássák el feladatai trat. Shum József sét hete hangzott el a Szovjetunióból kiinduló ötezer kilométeres „barátság-kőolajvezeték”, a világ legnagyobb olajvezetéke szovjet építőinek versenyfelhívása, amelyben bejelentették: a maguk részéről mindent megtesznek azért, hogy a szovjet szakasznak az ukrajnai Bóráinál megkezdett építése gyorsan befejeződjék. Majd felszólították a lengyel, a csehszlovák, a német és a magyar szakasz építőit, gyorsítsák meg ők is a munkát, versenyezzenek, hogy a szovjet olaj mielőbb eljusson mind a négy baráti országba. A magyar szakasz építésében tervezésében részvevő vállalat-o' dolgozói megvitatták a felhívási és elhatározták: Szovjetunió valamint Lengyelország, Cseh Szlovákia és a Német Demokrs tikus Köztársaság vezetéképítő' vei versenyezve 1961 május elc jén hozzáfognak a „barátság vezeték” 130 kilométeres me gyár részének munkálataihoz.