Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-12 / 61. szám

1961. március 1?, vasárnap / 3, oldal Szakértői vélemények és kommentárok a negyedik szputnyikürhajóról (Folytatás az 1. oldalról.) zsírokat, kását, vizet, kolbászt és vitaminokat tartalmazott. A zselé-megoldás lehetővé tette, hogy a vizet közvetlenül a táp­lálékkal együtt juttassák az ál­latok szervezetébe. Földi kísér­letek során a kutyákat több hé­ten át táplálták ilyen zselével, s ez idő alatt az állatok nem kaptak vizet. Ennek ellenére nem éreztek szomjúságot. Kü­lönleges . berendezésekkel bizto­sították azt, hogy a kísérleti kutyák a súlytalanság állapotá­ban is táplálkozhassanak: a zse­lé formájú táplálékot külön be­rendezés adagolta, amely auto­matikusan nyitotta meg a ku­tyák előtt a táplálékot tartalma­zó edényt. Nyikolajev hangsúlyozza: hosz- szabb időtartamú űrutazásra ez a megoldás nem alkalmazható — ebben az esetben biztosítani kell, hogy az űrhajó fedélzetén készítsék el az űrhajósok táplá­lékát, amely elsősorban gyorsan szaporodó algákból készülhet el. Az algák egyúttal elősegítik a levegő regenerációját az űrhajó kabinjában. A negyedik szovjet szputnyfk- űrhajóval foglalkozó tudomá- nyös cikkek, kommentárok egy­öntetűen leszögezik: a következő lépés már minden bizonnyal az ember űrhajózása lesz. Ehhez azonban még szükség lehet a most lefolytatott kísérletek meg­ismétlésére, hogy a tudósok mi­nél részletesebb adatokkal ren- delkezeznek az űrhajózásnak az élő szervezetre gyakorolt hatá­sáról. WASHINGTON. A Nasa, az Amerikai Orszá­gos Űrhajózási Hivatal pénte­ken közölte, hogy a negyedik szovjet szputnyikűrhajó hordozó rakétájának két részét figyelem­mel kísérik. Nem valószínű azonban, hogy e részek hosszú Közzétették a szovjet tanácsválasztások végeredményét Moszkva. (TASZSZ) Az Orosz, az Ukrán, a Kirgiz, az Üzbég, a Kazah, a Moldvai, a Litván, a Tadzsik és a Türkmén Szov­jet Szocialista Köztársaságban — mint már jelentettük — múlit vasárnap tanácsválasztásokat tartottak. Most közzétették a vá­lasztás hivatalos eredményét. A szavazásban részt vett a választásra jogosultak 99,76 szá­zaléka. A legtöbb jelölt meg­kapta a szavazatok legalább 90 százalékát. Az OSZSZSZK-ban egy kerületi, 167 községi és négy munkástelep-választókerü­letben a jelöltek nem kapták meg az abszolút többséget, és így nem lettek megválasztva. Más köztársaságokban is 1—2 választókörzetben nem válasz­tották meg a jelölteket: itt új választásokat írnak ki. A megválasztott tanácstagok több mint fele munkás, illetve kolhozista. A pártonkívüliek számaránya helyenként eléri a 63 százalékot, a női tanácstagok aránya a kazahsztánii 33,3-től az üzbekisztánd 5,8-ig változó. Egyes helyeken szabálytalansá­gok miatt érvénytelennek nyil­vánították a választás eredmé­nyét és új szavazást írtak ki. POOOOOOOOOOOO, Indonézia iRen$zafíí?ot!a a dip'oirciai kapcsolatot Fola? diával London. A Times jeleníti Há­gából: Indonézia megszakította a dip­lomáciai kapcsolatot Hollandiá­val még Anglia és az Egyesült Arab Köztársaság útján is, és felkérte Angliát, szüntesse be az Indonéziáin levő holland alatt­valók védelmét. ideig földkörülá pályán kerin­genek. Wemher von Braun, a német származású amerikai rakéta­szakértő kijelentette, véleménye szerint az oroszok készek arra, hogy »nagy meglepetést okozza­nak az űrkutatásban« Von Braun azzal dicsekedett, hogy még ebben az évben olyan nagy teljesítményű rakétát pró­bálnak ki. amely »kétszer na­gyobb teljesítményű« lesz, mint az, amelyet a Vénusz felé kilőtt szovjet bolygóközi állomás fel­bocsátásakor használtak. Rög­tön ezután viszont elismerte, hogy a szovjet tudósok változat­lanul néhány év előnnyel ren­delkeznek a nagy teljesítményű rakéták kidolgozásában. Nem lehetetlen — mondotta —, hogy az oroszok nagy meglepetést készítenek elő egy olyan raké­tával, amely jóval nagyobb, miht azok, amelyeken valaha is dolgoztak. PÁRIZS A France Soir pénteken este egy teljes oldalon foglalkozik azokkal a szputnyikokkal, űr­hajókkal és bolygóközi állomá­sokkal, amelyeket a Szovjet­unió lőtt fel. A lap szerint »a Szovjetunió megszervezte a ne­héz szputnyikok és nagy telje­sítményű rakéták sorozatgyártá­sát«. (E rakéták jóval hatalma­sabbak az interkontinentális ra­kétáknál.) Az ország szemszögéből A Kecskeméti Városi Ta­nács február 28-i ülése elé terjesztett — múlt évi tevé­kenységéről szóló — beszá­moló tartalmas volt. Hűen tükrözte azokat az erőfeszí­téseket, amelyekkel igyekezett a legcélravezetőbben gazdál­kodni a rendelkezésére álló pénzből. A jelentés gazdag alapul szolgálhatott volna az elemző, előremutató vitához. Mégsem ez történt. Nem az aktivitással volt baj, mint ahogyan már általában sem jellemző a megyeszékhely ta­nácsára a passzivitás. Inkább egyes tanácstagok látóköre bizonyult még szűknek. Tanácsrendszerünk nagy érdeme, hogy a lakosság sza­va, óhaja — választott kép­viselői útján — eljut a köz­ség, város dolgait, életét irá­nyító tanácsülés elé. Tanács­tagjaink bátran és szívesen interpellálnak. És ez na­gyon jó. Nem egyszer előfordul azon­ban, hogy a lehetőségeinket túlnövő igények szószólóivá is válnak. Mint például az a tanácstag elvtárs, aki február 28-i ülésen követelte: köte­lezzen a tanács néhány vál­lalatot, hogy egy éven belül építsenek új üzletházat, rak­tárakat, s mostani helyüket adják át iskolák céljára. Mert tanteremgondokkal küzdünk. Szűk látókörűségre vall ilyet követelni. Igaz ugyan, hogy szabad életünk másfél évtizede alatt számos terüle­ten évszázados mulasztásokat pótoltunk már, mégis sok a tennivalónk. Tanteremgon­dokkal küzdünk? Igaz. Pedig a felszabadulás óta — me­gyénkben is — százszámra szaporodott az iskolák száma. Minden évben jókorát lépünk előre gondjaink legyűrésében, bár még van bőven tenni­való. Kötelezzük hát kiköltözésre ezért a vállalatokat? Hát azok nem a mieink? Ha nem len­ne cipőnagykereskedelmi vál­lalat, az nem hiányozna, csak az iskola? Meg aztán hova költöztessük azokat? így még több pénzre, anyagra, kapaci­tásra volna szükség. Előre lépni csakis gazdaságosabb termeléssel, termelékenyebb munkával, a munkaidőnek becsületes kihasználásával tu­dunk. Csakis így alapozhat­juk meg az újabb és újabb tantermek és üzletházak, rak­tárak építését. Az igényekkel előálló vá­lasztópolgárok megértik ezt — hiszen egyszerre nem le­het mindenre erőnk —, sőt szívesen is veszik, ha az or­szág helyzetének szemszögé­ből világítjuk meg előttük a dolgokat. Ezért rendkívül fon­tos hát, hogy a tanácstag elv­társak ismerjék az ország helyzetét, lehetőségeit, és ja­vaslataikat ne szűklátókörű­ség jellemezze. P. L 4 szövetkezetnek, de a társadalomnak sem közömbös, hogy milyen gyorsan fejlődik a jánoshalmi Kossuth Tsz Vita irodalomkritikánk fogyatékosságairól Hasznos, figyelemreméltó előadást és vitát rendez a Kecs­keméti Városi Tanács Művelődési Osztálya, a Katona József Társaság március 24-én, pénteken este a Szakszervezetek Me­gyei Művelődési Otthonában (Cifrapalota) 6 órai kezdettel. Szabolcsi Miklós elvtárs, az Elet és Irodalom szerkesztője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja irodalmi életünk idő­szerű kérdéseiről ad áttekintést, különös tekintettel az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Kulturális Elméleti Mun­kaközösség által a közelmúltban „Irodalomkritikánk néhány fogyatékosságáról’’ címmel kibocsátott dokumentumra. építőinek c4 „bűrMiáq-kőotágvezeték“ magijai oáJaiza a tz&ojet oeneníjfeLkíaáira : 35 kilométer helyett 70 kilométert építenek meg as idén a hasai szakaszból Vállalták, hogy az 1961-re ter­vezett 35 kilométeres szakasz helyett ebben az évben 70 kilo­méteres szakaszon fektetik le a csöveket és 1962 július 1-ig be­fejezik a magyar szakasz építé­sét. Az idei terven felüli mun­kához biztosítják a szükséges beruházási összeget. (MTI) A Kecskeméti Ügyvédi Kamira ez évi közgyűlése A Kecskeméti Ügyvédi Ka­mara szombaton délelőtt 10 óra­kor a megyei bíróság épületé­ben megtartotta ez évi rendes közgyűlését. Az összejövetelen megjelent dr. Péczer Géza fő­előadó az Igazságügyi Miniszté­rium képviseletében, dr. Aczél Jenő, az Országos Ügyvédi Ta­nács főtitkára, valamint Bog­dán Lajos, az MSZMP megyei bizottságának politikai munka­társa­A jánoshalmi Kossuth Ter­melőszövetkezet földje az év elején 550 holdról 1900 kataszt- rális holdra gyarapodott, taglét­száma pedig 104-ről 370-re nö­vekedett. Az egyik napról a másikra bekövetkezett változás, a gyorsütemű fejlődés előnyö­sen megnövelte a közös gazda­ság lehetőségeit, de megszanorí- totta a szövetkezet vezetőinek gondját, tennivalóit is. Milyen új lehetőségek nyíltak meg a gazdaság előtt, milyen gondok­kal küszködnek, milyen terve­ket készítenek a szövetkezet vezetői, mit csinál a pártszer­vezet? Erről beszélgettünk né­hány szövetkezeti gazdával, Hugyi Mihály párttitkárral és Templom József mezőgazdasági mérnökkel, a tsz elnökhelyette­sével. A szövetkezet vezetőinek ezekben a napokban a terv készítése, valamint a szántók és szőlők időbeni jó megmű­velése okoz gondot. Még egé­szen pontosan nem tudják, melyik tábla lesz az övéké, de már készítik az idei gazdálko­dási tervet. Okos előrelátásukat bizonyítja, hogy sok munkaigényes növényt akarnak termelni, mert — amint mondják — kevés a föld és sok a tag. összes szántó­földjük 4 százalékán kertész­kednek, 8 százalékán cukorré­pát, 5 százalékán pedig napra­forgót termelnek. Igaz, a nap­raforgó nem annyira munka­igényes, de számításuk szerint érdemes vele foglalkozni, mert jól jövedelmez. Most tanács­koznak a ciroktermesztés hasz­nosságáról is. Számításuk sze­rint a cirok holdanként 8—10 mázsa magot terem. A cirok- szakállért pedig 4—5 ezer fo­rint további jövedelemhez jut­na a tsz. Tervük szerint még az első félévben elkészítenek egy száz férőhelyes sertésfiaztatót és egy 500 falkás süldőnevelőt szerfás építkezéssel, azonkívül 5000 csibét, valamint 2000 törzsbaromfit befogadó ólakat építenek. A nagyüzemet formáló, még nem végleges tervek és elkép­zelések megszövegezésében nagy szerepe van a tsz-ben dolgozó kommunis­táknak, a szövetkezet pártszer­vezetének. Eddigi igyekvésük bár dicsérendő eredménnyel járt, azonban nem mondhatjuk, hogy minden vonatkozásban ki­elégítő. Nem hisszük például, hogy bárkinek felcsillan a sze­me annak hallatára, hogy a kö­zös tehénállományt a tavalyi 38-ról mindössze 42-re akarják növelni az év végéig. Végső soron természetesen a szövetkezet dolga, hogy milyen mértékben fejleszti az állat­állományt. Véleményünk szerint azonban sem a tsz-tagoknak, sem a népgazdaságnak nem kö­zömbös, hogy a szövetkezet mennyit termel, milyen ered­Két év alatt új falu épült • -r ft u * I m * r a kisszállás! vasútállomás közelében. Ezeket a szép családi házakat zömmel a Szabadság Termelőszövetkezet gazdái építették. 1958-ban ezen a helyen még szántóföldek voltak. (Pásztor Zoltán felvételed ményeket ér el és mennyi less a jövedelem. Nehezíti a közös gazdaság megerősödését, hogy nem szorgalmazzák megfelelően a közgyűlés által megszavazott pénzösszegek befizetését az új belépők körében és még nem bontakozott ki a süldők össze­adásának mozgalma sem a jó­szágtenyésztés megalapozására. Meggyőződésünk, hogy ezekről a kérdésekről nyíltan és őszin­tén kell az emberekkel beszél­ni. A pénz szükséges, be kell fizetni, mert a tagok csak a tsz-szel együtt boldogulnak. Ez a szövetkezeti gazdák érdeke A szövetkezet elnökhelyette­se, Templom József elvtárs. nem régen került a tsz-be. Ed­digi működése igen reménytet- ies és azt bizonyítja, hogy a budapesti Béke Tsz-ben szer­zett tapasztalatainak átadásával és szakmai hozzáértésével biz­tos támasza az üzemi pártszer vezetnek, amelynek 13 tagja és. ngy tagjelöltté van. Hadd említsük meg. hogy ; szövetkezet növekedésével egy ideiűleg nem gyarapodott r nárttagok száma. Hugyi Mihä1' elvtárs terve szerint most első sorban a pártonkiviHi aktira megszervezésével erősítik a pár­tot, élénkítik a politikai tevé­kenységet. Mozgalmat indíta­nak a magasabb hozamok el­érésére. Azt javasollak a tsz- tagoknak. hogy kukoricából leg­alább 16 ezer tövet, cukorrépá­ból oedig 70 ezer darabot ne­veljenek fel egy-egy holdon. Ennek részleteit legközelebbi brigádértekezleteken tárgyalják meg a közösség tagjaival. A szövetkezet megerősítése nem kis feladat. Körültekintő oolitikai és gazdasági tevékeny­séget. még nagyobb következe­mével még hatékonyabb fel- ilágosftó munkát igényel, hogy j valamennyi szövetkezeti gazda hozzájáruljon a közös gazda­ság megalapozásához, a jószága tenyésztés fejlesztéséhez és pél­damutatóan lássák el feladatai trat. Shum József sét hete hangzott el a Szov­jetunióból kiinduló ötezer kilo­méteres „barátság-kőolajveze­ték”, a világ legnagyobb olaj­vezetéke szovjet építőinek ver­senyfelhívása, amelyben beje­lentették: a maguk részéről mindent megtesznek azért, hogy a szovjet szakasznak az ukraj­nai Bóráinál megkezdett épí­tése gyorsan befejeződjék. Majd felszólították a lengyel, a cseh­szlovák, a német és a magyar szakasz építőit, gyorsítsák meg ők is a munkát, versenyezzenek, hogy a szovjet olaj mielőbb el­jusson mind a négy baráti or­szágba. A magyar szakasz építésében tervezésében részvevő vállalat-o' dolgozói megvitatták a felhívási és elhatározták: Szovjetunió valamint Lengyelország, Cseh Szlovákia és a Német Demokrs tikus Köztársaság vezetéképítő' vei versenyezve 1961 május elc jén hozzáfognak a „barátság vezeték” 130 kilométeres me gyár részének munkálataihoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom