Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-05 / 55. szám

1981. március 5, vasárnap 3, oldat Rosa Luxemburg ÜNNEP ELŐTT Rosa Luxemburg, az éles eszű marxista teoretikus és írónő a német és a lengyel forradalmi proletariátus, valamint a nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő egyénisége 90 évvel ezelőtt, 1871. március 5-én szü­letett Zamosc-ban, egy Lublin környéki kisvárosban, az ak­kori Orosz-Lengyelország terü­letén. Rosa Luxemburg a kizsákmá­nyoltak és elnyomottak ügyének önzetlen harcosa az opportuniz­mus, a megalkuvás esküdt el­lensége volt. Ő volt a Német Szociáldemokrata Pártban a baloldaliak vezére. Senki sem bí­rálta és leplezte le a német szociáldemokraták közül olyan bátran és ragyogó érveléssel a marxizmust meghamisító revi- zionizmust, mint Rosa Luxem­burg. ö volt az első, aki látva a német szociáldemokráciának 1914-ben történt árulását — amit a háborús hitelek meg­szavazása és a hadviselő bur- zsoá kormány támogatása kéz­zelfoghatóan bizonyított — el­lenállásra tömörítette a balol­daliakat a háború ellen, ö volt az, aki a híres júniusi brossú- rájában lerántotta a leplet a szociáldekmokrata párt képmu­tató vezéreiről és a Spartacus- íeyelekben pedig megfogalmaz­ta a háború elleni harc tenni­valóit. Egyik alapító tagja volt a Németországi Kommunista Párt­nak (a Spartacus Szövetségnek) és elméleti, tévedései ellenére az 1918-as forradalomban Kari Líebknechtel együtt hervadha­tatlan érdemeket szerzett. Rosa Luxemburg munkássága és ne­ve örökre összekapcsolódott a nemzetközi munkásmozgalom­mal N. li Építkeznek Kecskeméten Háromszáznégy építési en­gedélyt adott ki az elmúlt év­bon Kecskemét Városi Tanácsá­nak műszaki osztálya. Ezek kö­zül 167 családi ház építésére szóL Amikor a kirakat­ban látott valami -szépre-« fájdul meg a szívem, előveszem -fegyvertáram- leg­kedvesebb. legcélra­vezetőbb eszközeit, s -hadjáratát« indítok életem párja eilen. Például kedves -do­rombolással-« meg­győzöm arról, mi­lyen sokat használ­na egész napot át dolgozó fejének egy kis friss levegő, a kirakatnézegető, esti séta. Mondanom sem kell — és melyik férj nincs így? — nem tud ellenállni. Néhány perccel ké­sőbb máris ott an- dalgunk a csábító kirakat előtt s győ­zelmem majdnem mindig biztosított. Ne higgyék, hogy ez a módszer az én sajátom. Ilyenek va­gyunk, md nők, szó­lóban és általános­ságban is. Erre ak­kor döbbentem rá, amikor a napokban kezembe kertit a bácsalmási járási nőtanács következő szövegű levélkéje:-Kedves Elvtár­sak! Közeledik már­cius 8-a, a nemzet­közi nőnap, a világ asszonyainak, leá­nyainak ünnepe, akik hatalmas erőt képviselnek a világ­béke megóvásában. Helyesnek tarta­nánk, ha az élvtár­sak e napról méltó­képpen megemlé­keznének és a mun­káheSyflkön. levő nő­dolgozókat ebből az alkalomból megven­dégelnék munkáju­kat, áldozatkészsé­güket méltatnák. Ha jutalomosztásra is van lehetőség, hasz­nálják fel ezt az al­kalmat arra és he­lyezzék előtérbe a munkában kitűnt nő-dolgozókat.« Kedves figyelmez­tetés, s nehogy rossz­néven vegye valaki! Mert tudjuk mi, hogy drága embere­ink igen figyelme­sek, de sose lehet tudni, hogy sok-sok gondjuk közepette — későbbi nagy bá­natukra — esetleg megfeledkeznének mdrőktnk. P. L Nem volt ellenőrzés: éveken át loptak, fuseráltak Hosszas nyomozás után elké­szült a vádirat a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat ipar­ági javítóműhelyét fosztogató Bekö Sándor űzőiméiről. Az évekre visszamenő lopások tör­ténete tanulság lehet valamennyi gazdasági vezetőnek: milyen károkat okozhat a laza el­lenőrzés és gondatlanság! Bekő Sándor 1957-ben került a javítóműhely élére, amely a Baromfiipari Igazgatóság Gépé­szeti Laboratóriumának megbí­zásából gép-prototípusok készí­tésével és javításokkal foglalko­zott. A laboratórium vezetőinek hanyagsága miatt azonban a konstrukciók kivitelezését ábrá­zoló tervekhez „elfelejtettek” költségvetési számlát csatolni, s a gépek visszaküldése után sem kér« tek ntókalkulációt: mikor, mennyi anyagot használ­tak fél. Nagyban hozzájárult a későbbi bűncselekményeik elkö­vetéséhez az is, hogy a vállalat akkori igazgatója beleegyezését adta a műhelyben már szinte hagyományossá váló »fuser- munkákhoz. Bekő első bibén kőt — mások­tól vett — esztergapadot hozott rendbe a vállalat anyagainak felhasznál ásávaL A félújításra fordított anyag és munkaidő ér­téke 22 ezer forintra rúgott. Ez­után satupaddal, villamosfúró­val, kompresszorral, tusir-priz- mávaL 130 kilogramm rapid­acéllal, két lánccal és fésűsma­róval károsította meg a társa­dalmi tulajdont. A rendőrség — az egyéb anyagokon kívül —* több mint 62 ezer forint ér­tékű szerszámot talált a nyomozás során Bekő laká­sán. A népvagy ont dézsmáló, ga­rázda műhelyvezető később kap­csolatba került Major István kecskeméti kisiparossal, aki — 10 260 forint ellenében — 54 mo­torkerékpár-láncot »rendelt« tő­le. Befce József budapesti autó­szerelő meg hidraulikus pumpát készíttetett a műhély vezetőjé­vel, akinek »jóvoltából« az au­tószerelő — egyik kecskeméti útja alkalmával — mintegy 40 kilogramm acéllemezt is kapott a vállalat raktárából. A letartóztatásban levő volt műhelyvezető egyéb üaelmeivél együtt 167 831 forint értékű szer­számmal és anyaggal káro­sította meg a közős tulaj­dont Ebből 119 407 forint értékű kár később — a nyomozás elrende­lése után — megtérült. A sorozatos tol vallásért ter­mészetesen mások is felelőseik. Molnár István, a laboratórium helyettes vezetője — aki az el­lenőrzés helyett saját céljaira végeztetett javításokat a műhely anyagkészletének kárára — szán­tén a bíróság előtt felel vétkes mulasztásáért^ K, A. Következetlen szigor A FEBRUÁR 14-1 lapszá­munkban megjelent hír sze­rint „Szerelmi bánatában” több tucat gyógyszer elfogyasztásá­val kísérelt meg öngyilkossá­got R. K. tizenkilenc éves la- josmizsei lány. Mint később kiderült, infor­mációnk — az öngyilkosság okát tekintve — téves volt. A kislány édesanyjának írt bú­csúlevelét olvasom. Meghatóan gyerekes, őszinte kétségbeesést tükröző sorok: „... Megbuktam történelem­ből .. ■ inkább én végzek ma­gammal, mint hogy édesanyám­nak kelljen agyonverni ... Jú­niusnál előbb már úgysem sza- oadulhattam volna fel...” Tehát a tizenkilenc éves fia­tal lány kezébe — ez esetben — a mérget jelentő gyógyszert ' a rossz tanulmányi eredmény miatti elkeseredés adta. Szinte érthetetlen és megmagyarázna- tatlan, hogy az ipariskola első két évfolyamát eddig jó ered­ménnyel és példás magatartás­sá! végső kislány tanulmányi eredménye ennyire megrom­lott. Hiszen az elmúlt év végét leszámítva — amikor négyes osztályzata volt — mindig je­lesre vizsgázott történelemből. A mostani félévben két, illetve három jeggyel romlott maga­tartása és szakmai ismerete is, gyakorlati oktatásból pedig az előbbi évek ötösei után négyes szerepel a bizonyítványában. AZ ÉDESANYJA a tanul­mányi eredmény romlását az­zal magyarázza, hogy a kislány a tankönyvek helyett az utóbbi időben regényolvasásra „specia­lizálta” magát. Ám ne gondol­janak valami holmi megsárgult lapú, haszontalan ponyvaregé­nyekre! Szépirodalmat olvasott! De úgy látszik, a jóból is meg­árt a sok. Elképzelhető, hogy a könyvek kötelességmulasztásra csábítot­ták R. K.-t, az azonban mégis furcsa, hogy erre csak akkor döbbent rá, amikor bizonyítvá­nyát megkapta. Az édesanyja — egyetlen gyermek lévén — nemcsak nagyon szereti, olykor kicsit el is kényeztette. Máskor meg szigorú, ideges és türel­metlen volt vele szemben. Szi­gora nem volt következetes, hi­szen hosszú időn át elnézte, hogy tanulás helyett könyveket olvasson. És ez a nem kö­vetkezetes, sokszor viharként kiújuló szigor okozta a kislány tragikus, gyermeki könnyelmű­ségét. SZERENCSÉRE idejében érkeztek a mentők, s az orvo­sok is mindent elkövettek, hogy megmentsék fiatal életét Ma már ismét dolgozik, tanul — de példája okulás lehet a lányos édesanyák számára: Nem ide­geskedéssel, időnként fellángoló nevelői szigorral kell egyen­getni a serdülő és már felser­dült korú gyermeklányok éle­tét —, hanem napról-napra vál­lalt, következetes, türelmes ne­velési módszerekkel! Eé. Usztyinoy elvtárs megyénkben üsztyinov elvtárs, a Szovjetunió magyarországi nagykövete — mint lapunkban már hírt adtunk róla —, pénteken megyénk­be látogatott. Képünkön a nagykövet érdeklődéssel hallgatja Kótun Károlynak, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága vezetőjének és Magyar Ferencnek, a Hosszúhegyi Állami Gaz­daság igazgatójának tájékoztatóját a gazdaság életéről és ter­veirőL A Hosszúhegyi Állami Gazdaság dolgozói ajándékot nyújtottak át Üsztyinov nagykövetnek. Az ajándék egy borral telt, művé­szi kivitelezésű hordó, jelképe annak a szorgalomnak, amelynek nyomán az eddiginél még nagyobb gazdagság és bőség fakad az aranyhomokon. Üsztyinov elvtárs an ajándékot a szovjet nép iránti megbecsülés kifejezéseként fogadtak A pénteki nap délutánján a vendégek Fájsz község felé vették útjukat. Először végigsétáltak a Duna-parton, majd meglátogató ták a Vörös Csillag Termelőszövetkezetet. Itt Papp Ferenc «*> szág gyűlési képviselő, a szövetkeze« elnöke fogadta a vendége» két és meleg szeretettel üdvözölte Usztytnovot, a baráti szovjet nép nagykövetét. Képünkön V. L üsztyinov, dr. Ortutay Gyűl» és Molnár Frigyes a termelőszövetkezeti asszonyokkal beméi* getnek. Estefelé a fajszi községi tanácsházán a járási és helyi párt-, ák (ami, népfront- és termelőszövetkezeti vezetőkkel és tagokkal bensőséges beszélgetés alakult ki A nagykövet először az ász* SZonyok gyűrűjébe került és velük beszélgetett el munkájukról, életükről. Később a termelőszövetkezeti gazdák fogták közre és bizony alig akart vége szakadni a rögtönzött tanácskozásnak. Képünkön Üsztyinov elvtársat a fajszi úttörők köszöntik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom