Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-31 / 77. szám
«. «Mal ttíl. március SÍ, péntek (Folytatás a 3. oldalról.) tálakat teljes egészében bevonjuk az öntözésbe. Központi segítséggel és a lakosság összefogásával kiépítjük a megye három nagy öntözőrendszerét: a kiskunsági, a sárközi és a Tisza- menti öntözőrendszereket. A hagyományos öntözési módszerek mellett jelentősen növeljük a csőkútas öntözés területét is. A hasznavehetetlen szikes területeken halastavakét kívánunk építeni. Megyénk mezőgazdaságának sokrétűségéből adódik az a követelmény, hogy az adottságoknak megfelelően, differenciált vezetést biztosítsunk. A fekete főidő övezetekben a hagyományos termelés nagyfokú fejlesztését, az állattenyésztés megjavítását, homokos területeinken p*Hjg elsősorban a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés fejlesztését kell biztosítanunk. Szükségesnek látjuk, hogy a megyei tanács hozzon határozatot, melynek értelmében alsóbb szintű tanácsaink is készítsék el terveiket a mezőgazdaság fejlesztésére. A megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztálya készítsen a megye sertésA megyei tanácsülés beszámolója tenyésztésének fellendítésére tervet. Terveink megvalósításához az állami eszközök felhasználásán túl összpontosítsuk a parasztság erőforrásait is. Mind nagyobb szükség van arra, hogy az egy községben levő tsz-ek egyesítsék erőiket és szövetkezetközi alapon hajtsanak végre bizonyos beruházásokat. A beszámoló elején foglalkoztam a tanácsi ipar fejlődésével. Szükségesnek tartjuk, hogy a megyed tanács, a megyei pártbizottsággal közösen dolgozza ki a megye ötéves iparfejlesztési tervét, amely komplex módon foglalkozik az állami, a tanácsi ipar és a szövetkezeti ipar tervszerű fejlesztésével. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a megyei tanács az illetékes szervek bevonásával dolgozzon ki távlati tervet a lakásépítkezés meggyorsítására. Széles körben tudatosítani kell, hogy a lakáskérdés megoldása csak állami erővel, a lakosság anyagi erőforrásainak felhasználása nélkül nem lehetséges. E téren különösen a szövetkezeti lakásépítkezéseket kell szorgalmazni. \ tanácsi vezetés tapasztalatai Most, amikor a szocializmus építése széles körben kibontakozott, alapvető feladatunk az állami vezetés színvonalának tökéletesítése, hatékonyságának fokozása, mind a megyed, mind az alsóbb tanáesszerveknél. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a gazdasági kérdésekkel való törődés még nem vált minden tanácsi testölet és tanácsvezető számára a vezetés fő módszerévé. Ez a megállapítás elsősorban a mezőgazdaság irányítására és a szakapparátus munkájára vonatkozik. Az új helyzetben, a mezőgazdaság szocialista átszervezése után nem csökken, hanem fokozódik a tanács szerepe, s a tsz-ek állami irányításának feladata a tanácsokra hárul. Különösen megnőtt a járási tanácsok szerepe, amelyek a termelőszövetkezetek közvetlen állami irányításáért felelősek. Járási és várod tanácsaink testületi vezetésében az elmúlt évekhez viszonyítva jelentős fejlődés tapasztalható. A tanácsülések és vb-ülések rendszeresek, azokon a tanácstagok, illetve a vb-tagok többsége részt vesz. A területüket érintő legfontosabb gazdasági és kulturális kérdéseket napirendre tűzik és megfejelő határozatokat hoznak. Az ülések színvonalában és tartalmában is tapasztalható fejlődés. Az alsóbb tanácsok vezetési színvonalában, s az egyes tanácsok testületi vezetésében nagy különbségek vannak. Ahol a vezetők a párt, és a kormány határozatai szerint dolgoznak, ott kezdeményezőek, feltárják a helyi adottságokat és a választott szervek munkába való bevonására törekednek. Jó munkát véges oéldául a Baiai Járási és a Bajai Városi Tanács. Fontosan kidolgozott elképzeléseik. terveik vannak, amelyek megvalósításáért harcolnak. Világosan látják, mi a tennivaló és azt is, mi lesz a helyzet néhány év múlva. Dolgoznak a tanácstagok az állandó bizottságok, s aktívak a tanácsrendezvények. A tanácsvezetők, áilan- dóbizot.tsági tagok tele vannak ötletekkel, elképzelésekkel, javaslatokkal és különféle tervekkel. Megyei tanácstagjainktól azt kérjük, ellenőrizzék behatóbban saját területükön a határozatok végrehajtását. Az ideiglenes bizottság az elmúlt évben hozott három tanácsi határozat végrehajtását ellenőrizte. Általános tapasztalatunk, hogy e határozatok végrehajtását a községekben sem a járási, sem pedig a megyei tanács nem ellenőrizte kellőképpen. A kalocsai és du- navecsei járás, valamint Kalocsa város területén például nem tapasztaltuk, hogy a megyei, vagy a járási vezetők beszámoltatták volna a helyi vezetőket a megyei tanács állattenyésztésre, szőlő- és gyümölcstermesztésre hozott határozatainak a végrehajtásáról. A kalocsai és a dunavecsei járás megvizsgált hat községe közül például egy sem tárgyalta meg a megyei tanácsnak az állattenyésztés fejlesztéséről hozott határozatából adódó helyi feladatokat, annak ellenére, hogy a meKölcsönösen gazdag eredményeket hozott a magyar—szovjet műszaki tudományos együttműködés Már több mint ti* éve egyre szélesedő műszaki-tudományos tapasztalatcsere folyik hazánk és a Szovjetunió között. Tíz év alatt mintegy 1500 magyar mérnök és más vezető szakember járt a Szovjetunióban és tanulmányozta az ipar és mezőgazdaság műszaki-tudományos eredményeit. Körülbelül 600 különböző témakörben kaptunk dokumentációt a Szovjetunióból, ezenkívül több mint nyolcvan szovjet szakértő segítette hazánkban iparunk és mezőgazdaságunk fejlődését. Míg az első években évente harminc-negyven szakértőt küldtünk a Szovjetunióba tanulmányútra, 1959- ben ez a szám már meghaladta a 400-at. ŰJ együttműködési formák is kialakultak: közös konferenciákat rendeznek az egyes fontosabb témák megtárgyalására, tudományos kutató intézetek, tervező intézetek, továbbá egyes magyar és szovjet gépipari üzemek közvetlenül is együttműködnek. Többek között a magyar traktor- és kombájngyártás fejlesztésén, illetve megalapozásán kívül korszerű gördülőcsapágygyártás is szovjet segítséggel indulhatott meg. Termelékenyebb, eredményesebb lett a munka a szerszámgépgyártásban és a híradástechnikában is. A szovjet szakértők segítsége jelentősen hozzájárult alumíniumiparunk, kőolajiparunk, gyógyszer- és vegyiparunk fejlődéséhez »*• Mezőgazdaságunk különösen az öntözéses gazdálkodás, a korszerű repülőgépes növényvédelem, az állattenyésztés, az oltóanyagtermelés és a szakember-képzés tekintetében kapott sok segítséget Az együttműködés kölcsönösségéből adódik, hogy hazánk is ad át tapasztalatokat a Szovjetuniónak. Szovjet részről magasra értékelik a vákuum- és híradástechnika terén a fénycsövek és vevőerősítő csövek, a gépiparban a korszerű iszapszivaty- tyúk és magán járó üsződ aruk, a kopásálló vasiíti kitérők és kereszteződések készítésére átadott magyar tapasztalatokat Sok haszonnal tanulmányozták a szovjet szakemberek a magyar szénbányászatban alkalmazott robbantási technikát, gyógrszer- és textiliparunk módszereit, valamint a mezőgazdasági kutatás több fontos eredményét is. WasWngloo lakosságának 53.9 százaléka színesbőrfi Az Egyesült Államok városai közül Washingtonban a legnagyobb a néger lakosság számaránya. 1955-ben a lakosságnak 35 százaléka volt színesbőrű, jelenleg 53,9 százaléka. Tanácsaink törre^szervezeti munkája Az előttünk álló sokoldol tennivalókat csak úgy valósít hatjuk meg eredményesen, ha a tanácsokban is kifejlesztjük a szocialista demokratizmust, s minden dolgozót bekapcsolunk a politikai, gazdasági és kulturális építőmunkába. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazollamhatalmd tevékenységének fóruma gyakorlatilag a tanácsülés. Felszólalásaikkal, javaslataikkal itt a választók véleményét fejezik ki. A határozatok meghozatalakor döntenek arról, hogy a napirenden levő kérdés megvalósításáért mit kell termi! Megyénk 5883 tanácstagjának napirendre került kérdésekről; hogy a tanácsülésen valóban választóik véleményét képviselhessék. A tanácstagok tevékenységének fő módszere a választók között végzett sokrétű munka. A fogadóórák megtartása, a félévenkénti beszámoló, a határozatok végrehajtásában való részvétel egyaránt alkalmas arra, hogy a tanácstag teljesítse választói iránti kötelességét, erősítse a tanács tömeg- kapcsolatát és bevonja a lakosságot a feladatok végrehajtásába. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a tanácstagok rendA tanácsülés részvevőinek egy csoportja. ják, hogy a tanácsok tőmegkap- csolatának erősítésében, a tömegek bevonásában, mozgósításában egyik leghathatósabb módszer a községfejlesztési tevékenység. A falu, a város lakói szívesen vesznek részt saját lakóhelyük építésében, szépítésében. A társadalmi munkában részvevők száma évről- évre növekszik. Amíg 1958-ban a községfejlesztés társadalmi munkájának értéke alig érte el a 2 millió forintot, az elmúlt évben már megközelített a 16 milliót. A tanács államhatalmi tevá kenységében, tömegeidre! való kapcsolatának erősítésében dör tő szerepe van a tanécslpg'y’ munkájának. A tanácstagok ál döntő többsége becsülettel teljesíti választói iránti kötelezettségét A tanácsüléseken — megyei, járási, városi és községi szinten egyaránt — általában a tanácstagok 70—80 százaléka vesz részt rendszeresen. Vannak községek, ahol csak kót- három tanácstag hiányzik egy- egy tanácsülésről. örvendetes jelenség, hogy a községi tanácsüléseken minden esetben nagyszámú érdeklődő is megjelenik. Helyenként azonban feltétlenül fokozni szükséges a tanácstagok aktivitását. A napirendek jó előkészítésével, időbeni kiküldésével biztosítani kell, hogy a tanácstagok felkészülhessenek az ülésre, legyen idejük tanácskozni választóikkal a szeresen tevékenykedjenek választóterületükben, törődjenek választóik problémáival és ismertessék velük a tanács határozatait. A tanácstagok többsége jól dolgozik A megyei, járási, városi és községi tanácstagok nemcsak a beszámoló és fogadóóra tartásakor vannak kapcsolatban választóikkal. Részt vesznek a különböző üléseken, megbeszéléseken, ünnepségeken, bekapcsolódnak választókörzetük politikai, gazdasági és kulturális életének alakításába is. Bekapcsolódnak a községfejlesztés társadalmi munkáinak szervezésébe és végzésébe is. Elmondhatjuk, hogy a tanácsok többsége jól dolgozik, ezért a tanácstagok döntő többségének megfejelő tekintélye van a választók előtt. Ez után Borsód! élvtárs az állandó bizottságok munkájáról beszélt Elmondta, hogy az ideiglenes bizottság tapasztalatai szerint a megyei tanács állandó bizottságai kielégítően működnek. A járási, városi és községi tanácsok állandó bizottságainak munkáját azonban javítani kell. „Helyesnek tartanánk — mondta — ha a megyei tanács állandó bizottságainak üléséire időnként meghívnák az alsóbbfokú tanácsok állandó bizottsági elnökeit hogy azok tapasztalatokat szerezzenek." Ex után az előadó a tanácsok tő- megkapcsolatalról, valamint 9 tömegszervezeitekkel való együttműködéséről beszélt, majd így fejezte be beszámolóját: — összegezve az elmondottakat megállapíthatjuk, hogy tanácsaink munkája sokait javult A tömegekre támaszkodva Jelentős fejlődéit értek ei a gazdasági és kulturális szervező munkában, dicséretté méltó sikerek születtek a községiéjlesa- tésben. Évről-évre gyarapszik megyénk ipara és mezőgazdasága, emelkedik dolgozó népünk kulturális színvonala, s javuk életmódja. Most arra van szükség, hogy mielőbb számoljuk fel a munkánkban még meglévő fogyatékosságokat A tanácstagok és tanácsvezetők dolgozzanak még lelkesebben mint eddig, hogy megyénkben minél előbb megvalósítsuk a fejlett nagyüzemi mezőgazdaságot fejlesszük as Ipart és a kereskedelmet, s minden vonatkozásban hajtsuk végre a pártunk VII. kongresszusán megszabott feladatokat. A beszámoló feletti vitában felszólalt Kőrös Gáspár, az MSZMP Kiskőrösi Járási Bizottságának titkára, megyei tanácstag, Havasi László, a Kecskeméti Járási Tanács V. B. titkára, megyei tanácstag, Pálmát Máté, a Kisszállás! Gépállomás igazgatója, megyei tanácstag, dr. Fórján Gyula, a Minisztertanács Tanáesszervek Osztásának képviselője és Pétiké János, a Bajai Járási Tanács V. B. elnöke, megyei tanácstag. A tanácsit1'*'» pénteken reggel az első napirendi pont vitájával folytatódik. Az ülés lapzártakor még tart < l gyei tanács kötelezte ere* az alsóbb tanácsokat Községi tanácsaink vezető és irányító munkája sokait javult. Nem tartjuk azonban kielégítőnek a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a tsz-ek megszilárdítása és az árutermelés biztosítása érdekében végzett munkát Községi tanácsainktól pedig éppen ebben várunk legtöbbet Néhány helyen olyan téves vélemény is elhangzott, hogy a községi tanácsainknak a szövetkezetek felett semmiféle hatásköre nincs, éppen azért arra sincs módjuk, hogy a szövetkezetek életébe beleszóljanak. Termelőszövetkezeteink megszilárdítása nagymértékben a községi tanácsok ’ munkájától függ. Az ő feladatuk is, hogy a szövetkezetek teljesítsék az állam iránti kötelezettségeiket, s hogy erkölcsileg, politikailag megszilárduljanak, gazdálkodásuk javuljon, termelésük állandóan növekedjen. Hatáskörüket a termelőszövetkezetek termelésének irányításában számos jogszabály rögzíti. A községi tanácsok határozatokat hozhatnak a termelőszövetkezetek tennivalóira. A tsz-ek állami irányításának másik módszere a tanácsadás, ami javaslatok, ajánlások formájában valósul meg. Ennek a módszernek az alkalmazását sem szabad lebecsülni. Községi tanácsainktól sokat várunk a termelőszövetkezetek megszilárdítása, az árutermelési tervek realizálása, a szövetkezeti tagok kulturális nevelésének előmozdítása terén is Elvárjuk községi tanács vezetőinktől, hogy e feladatok megvalósítása érdekében teljes szívvel és nagy hozzáértéssel dolgozzanak.
