Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-31 / 77. szám

1961. március 31, péntek S. oldal A leninvárosi középblokkos falelemgyártó üzem létesítéséről és az idei védőoltásokról hozott határozatot a JUetktntéH 'Varjúi'Vanda (Végrehajtó 'Bizotiidga Tegnap délelőtt Sánta Lajos elnökletével ülést tartott a Kecs­keméti Városi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága. Fehér Sándor elő­terjesztése alapján megvitatták a pénzügyi osztály 1961. évi el­lenőrzési tervét, majd a végre­hajtó bizottság titkára szólalt fél. Elmondotta, hogy a pénz­ügyi osztály ellenőrző munkája jelentősen javult. Erre utal az is, hogy a múlt évben a válla­lati pénzgazdálkodási csoport a célvizsgálatokkal együtt 830 munkanapot fordított különböző ellenőrzésekre. Az ülésen egyidejűleg a bal­esetelhárítási feladatokról is ta­nácskoztak. Mivel egyes tanácsi vállalatoknál nőtt a balesetek száma, a v. b. úgy határozott, hogy a tanácsi vállalatoknál tar­tandó balesetelhárítási oktatáso­kat a jövőben a műszaki osz­tály ellenőrfeze. Ezután a mezőgazdasági osz­tály jelentését hallgatták meg a kecskeméti termelőszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásáról és idei terveiről. Agud Károly osz­tályvezető a közös gazdaságok ez évi feladatairól szólva elmon­dotta, hogy Kecskemét városától 1961-ben több mint 16 vagon szerződéses baromfit vár a nép­gazdaság. A szerződéses hizla­lásra szánt jószágok nevelését már több helyen megkezdték, s a város termelőszövetkezeteiben jelenleg 2610 pecsenyekacsát gondoznak. Harmadik napirendi pontként az igazgatási osztály lakásgaz­dálkodási tevékenységéről és Kecskemét városrendezési ter­veiről tanácskoztak. Méhész Ár­pád elnökhelyettes felszólalásá­ban közölte, hogy a most épülő Leminvárosban üzemet hoznak létre, amelyben előregyártott kö­zépblokkos falelemeket készíte­nek az ottani nagyarányú lakás­építéshez. A továbbiakban fel­hívta a figyelmet a saját erőből történő kislakásépítés támogatá­sára. Végül az egészségügyi osztály­nak a tbc elleni küzdelem foko­zásáról szóló intézkedési terve­zetét hagyták jóvá. A végrehajtó bizottság ennek értelmében uta­sítja az egészségügyi osztály ve­zetőjét, intézkedjen, hogy az egészségügyi szervek 1961-ben maradék nélkül hajtsák végre az újszülöttek B CG-oltását, s a hat­hónapos korú gyermekek újraol- tását. r U; életet kezd a fiatalság is... MELEG HANGVLATÜ, kei­nes ünnepség színhelye volt március 28-án este a csótyos- pálosi felső tanyai iskola. Az épület egyik helyiségében fehér térítőkkel borított asztatok mel lett 18 fiatal — nyolc leány és tíz fiú — ünneplő ruhába öl­tözve, kipirult arccal várta a tanácskozás megkezdését. A fia­talok között foglalt helyet egv idősebb néni és Gyöngyösi Jó­zsef pedagógus, az iskola tanító ia, aki közvetlen, barátságos sza­vakkal nyitotta meg az értekez­letet: a Kossuth Tszcs KISZ szervezetének alakuló taggyűlé­sét. A RÖVID megnyitó beszéd Után Terbe Dezső, a KISZ já­rási titkára szólt a fiatalokhoz. A tszcs-be új életet kezdtek a felnőttek és új életet kezd a fia­talság is — mondotta. Az új élet egyik mozzanata a KlSZ-szer- vezet megalakulása a tszcs-ben. Ezután a fiatalok ünnepélye­sen fogadalmat tettek a KISZ- tagsággal járó feladatok mara­déktalan teljesítésére, és a KISZ járási titkára kiosztotta a piros fedelű tagsági könyveket Első­nek Kurucsai Valéria érettségi­zett kislány kapta meg tagköny­vét. akit az egybegyűltek a KI SZ-s tervezet titkárává vá­lasztották. A TAGGYŰLÉS hivatalos ré­szének befejezése után a K1SZ- ista lányok forró teával és ma­guk készítette süteménnyel ven­dégelték meg a gyűlés részve­vőit, majd baráti beszélgetéssel, tervezgetéssel folytatódott az ün­nepség. Öröm volt hallani a Őrizetbe vették az áldozatait cserbenhagyó motorkerékpárost Március 28-án este Forgó Je­nő motorkerékpáros a kiskun­félegyházi Felszabadulás úton, Ittas állapotban elütötte Slnkó f,ásziónét és nyolcéves, Magdol­na nevű kislányát. A részeg mo- torkerékpár-vezetó áldozatait cserbenhagyva, megállás nélkül tovább robogott. A balesetről értesítették a Bács-Klskun megyei Közlekedé­si Rendőrséget és négy órahosz- szat tartó nyomozás után. éjjel 1 órakor letartóztatták Forgó Jenőt, a részeg motorkerékpá­rost. Orvosi jelentés szerint Sinkó- né könnyebb, kislánya súlyos sérülést szenvedett. terveket: az új KISZ-szervezet tagjai hamarosan egyfelvonásos színdarabot és rövidebb jelene­teket mutatnak be, megszerve­zik a sportkört, a kézimunka szakkört és a József Attila olva­sómozgalmat. Ez utóbbit a lé éves Sári Rozália indítványozta, aki elmesélte a fiataloknak, hogy a télen sokat olvasott, közte Arany János Toldiját, Mikszáth Különös házasságát, és Katajev Távolban egy fehér vi­torla című könyvét. N. J. I Község ötéves tervéröl tárgyaltak Jánoshalmán (Tudósítónktól.) Ülést tartott a napokban a Já­noshalmi Községi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Részt vett a vb-ülésen dr. Dallas Ferenc, a megyei tanács v. b. elnöke és dr. Bilekov Pál, a járási tanács v. b. elnöke is. Első napirendi pontként — Schama Ferencnek, az FJK igazgató-elnökének részvételé­vel — a Jánoshalmi Földműves- szövetkezet múlt évi zárszáma­dását és tevékenységét tárgyal­ták meg a v. b. tagjai. Felszólalt a vita során dr. Dal­las Ferenc is. Az fmsz tevé­kenységével foglalkozva az el­ért eredményekért megdicsérte a szövetkezet dolgozóit, ezt kö­vetően pedig hasznos gazdasági és politikai tanácsokkal látta el az fmsz vezetőit. Külön hang­súlyozta a baromfi- és a tojás­szerződéskötések nemzetgazdasá­gi jelentőségét. — E óéiból — mondotta — meggyőző politikai munka segít­ségével fokozni kell a földmű­vesszövetkezet tagjainak a ter­melést elősegítő tevékenységét. Ezután a község ötéves mező- gazdasági tervének megvitatá­sára került sor, majd a MÉK- telep ez évi gyümölcsfelvásárlá­si tervéről és felvásárlási tele­pek létesítéséről tárgyaltak. Itt a tavasz — több benzm forrv Mint egy barométer, úgy mutatja az időjárást a Kecskemét, Sza­badság téren levő benzinkút fogyasztást jelző órája. Télen és rossz időben átlagosan kétezer litert, nyáron pedig 6—8 ezer liter benzint is elmérnek itt egy nyolcórás műszakban. A tavasz köze­ledtét mutatja, hogy a napokban már ötezer liter „Innivalót” is kimértek a járműveknek. Jól halad a baromfifelvásárlás Orvosi tndományos fanács alakult megyénkben szerv tartsa kézben a tudomá­nyos munka irányítását és te­gye közkinccsé annak eredmé­nyeit Megyénk legnevesebb szakorvosaiból ezért alakult meg a Bács-Kiskun megyei Or­vosegészségügyi Szakszervezet Tudományos. Tanácsa. Elnökévé dr. Benedict János belgyógyász főorvost választották. Tagjai: dr. Honti Géza belgyógyász, dr. Szabó Géza golyvakutaitó, dr. IjUX János szülész, dr Hailósi Károly sebész, dr. Jancsik Jó* zsef tbc, dr. Ltisztig Gábor kór­boncnok, és dr. Knézi Jenő gé­gész-szakorvos. A tudományos tanács a kü­lönböző egészségügyi kérdések­ben tanácsadó szerve lesz a Bács-Kiskun megyei Tanács V. R, egészségügyi osztályának. 1 »rau» Kecskeméten, Kiskunfélegy­házán és Baján a kórházakban és a rendelőintézetekben eddig is működtek orvosi tudományos bizottságok, s jelenleg is ilyen bizottság van alakulóban Kalo­csán és Kiskunhalason. Ezen­kívül tudományos munka fo­lyik a kórbonctani intézetekkel rendelkező kórházakban, ahol rendszeresen tartanak konfe­renciákat a kórházi és körzeti orvosok arról, hogy az általuk megállapított diagnózis meg­egyezett-e a valódi betegséggel Ezek a bizottságok azonban eddig egymástól elszigetelten működtek anélkül, hogy valami összhang lett volna munkájuk­ban. Az utóbbi időben egyre inkább felmerült annak szük­ségessége, hogy egy megyei Évről évre több baromfit vá­sárol fel a Kiskunfélegyháza és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet. 1957-ben 57, 1958-ban 73, 1959-ben pedig 87 vagon baromfit vettek meg a terme­lőktől. 1960-ban némi visszaesés mutatkozott, a 300 vagonos me­gyei felvásárlásnak egynegyede mégis Kiskunfélegyházáról ke­rült ki. Az idén ismét szép eredmé­nyekkel kecsegtet a baromfi­felvásárlás: március közepéig 606 mázsa baromfit vettek meg és így 26 mázsával túlteljesítet­ték az első negyedévi tervet. (TG.) holnap aranytojást tojik". Sze­rencsésre például ez aligha vo­natkozik, mert csupa olyan ételt főz neki az az áldott jó felesé­ge, amilyet az átlagemberek, ml tagadás, hónapokig nem is lát­nak. Á borjúbecsináltra még csak rá lehetett volna fogni* hogy ez az orvos előírta diétá­hoz tartozik, de olyan diéta nincs, amely nyárson sült rab­lóhúst ír elő háromféle körettel a szegény betegnek. Szerencsés az idő múlásával megszokta, hogy Júliával szem­ben hiába minden ellenkezés. Beletörődött ezekbe a meggon­dolatlanságokba is, és mind ke­vesebbet adott a látszatra. Né­ha mégis kénytelen volt mente­getőzni. A gyáriak valahogyan megtudták, hogy Júlia az új la­kásban egy pompás dolgozószo­bát rendezett be Szerencsésnek; de olyan „rendeset”, hogy az csoda. Például egy tételben ezer kötet könyvet vásárolt, mert hogyan is festene egy dolgozó- szoba ezer kötet könyv nélkül? Szerencsés kínosan magyaráz­kodott: — Hát bizony, néha kissé könnyelmű a feleségem. Nem is tudom, mi lesz ennek a vége. Még összeroskadunk a terhek alatt! Nem jó ez a sokféle rész­letfizetési kötelezettség! Turzó építésvezető nem áll­hatta meg szó nélkül ezt a só­hajt: — Az nem is jó, öregem. Még szerencse, hogy nem mindenki­nek adnak részletre bútort, mi­egymást. Szerintem így helyes, iocy csak a kivételesnek adnak. De Szerencsés füle már el- ompult, s nem vette észre a Furzó megjegyzésében kuncogó róniát. Épp így eleresztette a ’üle mellett Benkő célzásait is, ímeiyeket öltözékére, elegan- áájára tett. (Folytatása következik.) falatot a szájától, csakhogy ne­kem mindenem meglegyen! — Hiába remek asszony a feleséged, Szerencsés elvtárs! — mondták azok, akik Júliát is­merték az építési osztályon. — Mi előre tudtuk, hogy ebből jó házasság lesz. Ritkaság az ilyen önzetlen asszony! Júlia túlzásai azonban fel­borulással fenyegették ezt az idillikus és elhihető képet. Jú­lia nem nyugodott bele, abba, hogy az ő Jánosa a gyári kony­hán étkezzen. Ráparancsolt, hogy délben menjen ki a gyár­ból és ebédeljen meg tisztessé­gesen egy közeli étteremben. Még azt is a lelkére kötötte reggelente, hogy az nap mit ebédeljen. Szerencsés minden­nap be is számolt ezekről az ebéde'-ről Ámde Júlia gyanút fogott és rajtacsípte Szerencsést a kegyes hazugságon. Mert ő bizony sohasem ment ki abba az étterembe. Júlia kimondta a szentenciát: ezentúl a lány min­den délben kiviszi az ebédet. Szerencsés mindössze annyit tudott kiharcolni, hogy a lány ne vigye fel az ebédjét az osz­tályra, hanem adja le a kapu­nál, majd ő érte küld. Ne lás­sák az alkalmazottját. Igenám. de Rostás Mancika, Szerencsés titkárnője maga is meg akarta toldani Szerencsés osztályvezető elvtárs örömeit. S ezért a kaputól felhozatott ebé­det roppant ízlésesen kitálalta, tányérra szedte, olykor fel is ci- comázta, s úgy vitte be főnöké­nek. Ennek a mozzanatnak gyakran tanúi is akadtak, és csakhamar híre futott, hogy nem mindenki számára van most Ín­séges világ, s nem mindenkire nézve kötelező az a bizonyos alapelv, hogy „nem ehetjük meg ma azt a tyúkot, amely szerezni egy jóképű kis dunai vikendházhoz. De hát ilyen po­csék világot élünlk. Volna rá pénz hálistennek, s mégsem le­het az ember olyan boldog, amilyen szeretne... Júlia csak egyetlen gondot nem tudott levenni Szerencsés János válláról. Ezt magának kellett cipelnie napról napra. Szembe kellett néznie a világ­gal, amelyet becsapott. Benkőt úgy kerülte, mint a macska a forró kását. Félt a vele való találkozástól. Nem is Benkő kérdezősködésétől tar­tott, hanem inkább önmagától: ha Benkő mégis kérdezősköd­nék, talán elhagyná az ereje, s nem tudna szemrebbenés nél­kül hazudni neki. De éppen elég gondja volt másokkal is. Amikor új, remek­be szabott öltönyeiben megjeient a gyárban, mindenki körülvette, megcsodálta, megdicsérte a fi­nom ruhát. Sokan őszinte öröm­mel tették, a Szerencsés iránt érzett emberi rokonszenviől sugallva. Lám, mégis van igaz­ság — mondották az emberek —, mégiscsak helyrebillen Sze­rencsés János élete. Hanem a harmadik, negyedik öltönynél ezt a nyílt együttér­zést furcsa sejtelmek váltottáK fel. Hát mégis, miből telik ilyen választékos öltözködésre? — tűnődtek az emberek. Szeren­csés észre is vette ezt és igye- ' kezett a gyanakvás elébe vágni: . — Képzeljétek — mondta jó- : indulatú, megbocsátó mosollyal, i széttárt karokkal — mit művel : ez a Júlia velem! Megvonja a i 40. A lebzselő házibarátok oda­nőttek Szerencsés otthonához. Szerencsés immár tőlük szerez­te be világpolitikai információ­it is. De az aranyifjak a belpo­litika világában is otthonosan mozogtak. A legapróbb hibák­ról és zökkenőkről is pontosan tudtak, ami csak a magyar gaz­dasági, társadalmi és politikai életben történt. Ezeket nem is holmi mazsolaszemenként tálal­ták, hanem beágyazták roppant összefüggésekbe. Abból a tény­ből például, hogy a kerületi ta­nács az idén elkésett a parkok fásításával, messzemenő kon­zekvenciákat vontak ie a szocia­lista rendszer teljes csődjére nézve. Vagy ha megpillantották, hogy kiesett egy szemeteskocsi kereke, habozás nélkül megálla­pították: a magyar közlekedés­ügy végső válságba jutott, s a vasúti mozdonyok már alig vonszolják magukat. Bottlik Elemér és társai előtt mindig tárva-nyitva állt Sze­rencsés háza. Ha őket nem is, de névjegyüket akárhányszor ott találta a gyárból hazatérő férj: mindig virággal kedves­kedtek Júliának. Júlia szörnyű ideges volt, amikor a víg tár­saság valami okból távol ma­radt és kettesben kellett eltöl- teniök az estét. Ámbár ezek az órák sem múl­tak el haszontalanul. Júliának mindig volt egy-egy kitűnő öt­lete, amelyet behatóan megvi­tattak. Most például éppen az­zal a gondolattal vívódott, hogy valahonnét építőanyagot kellene

Next

/
Oldalképek
Tartalom