Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-29 / 75. szám

A MACXAR. SZOCIALISTA MUNKÁS PÁRT 0ACS - kílSU-UN MECYEI LAPJA A községi tanácsok és a termelőszövetkezetek Az emberség f talál módot Özvegy dr. Melis Józsefné, la- Josmizsei lakos, három gyermek édesanyja és szülésznő a sza­badszállási kórházban. A két hi­vatás egyszerre való gyakorlá­sának azonban földrajzi akadá­lyai vannak. Mert bizony a La- josmizse és Szabadszállás közöt­ti távolság testvérek között is csaknem hetven kilométer. A lakóhelytől távoli munka­hely eddig — ha nem is túlsá­gosan kényelmes — megoldás volt. Élt ugyanis a nagymama és sokmindenben pótolta __ az édesanyát, aki csak hetenkénti szabadnapján tudott hazaláto­gatni a 14, 15 és 11 éves közép- iskolás gyermekeihez. Am. a nagymama egy hónap­pal ezelőtt örökre lezárta a sze­mét, s a gyermekek magukra maradtak. Az édesanya számá­ra túlságosan nagy lett az ott­hon és a munkahely közötti tá­volság, a kéthetenként egyszeri hazalátogatás pedig elviselhetet­lenül kevés. Akinek serdülő korú, iskolás gyermeke van, megérti ezt és tudja, hogy magukra hagyni őket bűn. A tanulás mellett ki­zárólag rájuk hagyni az otthon rendbentartását, önmaguk ellá­tását, nehezen megoldható fel­adat. A szülői felügyeletet pó­tolni azonban semmivel sem le­het. Érzi ezt az anya és sietett megoldást keresni. De nem ta­lált. Amikor segítséget kért, la­kóhelyéhez közelebbi helyezé­sét, elutasították. „Értse meg, bárhová is szaladgál, nem tudok segíteni. Közelebb helyezésére nincs mód... Legfeljebb kilép az egészségügyi dolgozók kötelé­kéből ...” — utasította el a fel­sőbb egészségügyi fórum. Véleményünk szerint pedig az emberség azt diktálja, hogy „szaladgálás” nélkül is meg kell találni a módot a háromgyer­mekes anya gondjának megol­dására. Eredményesen működnek a dumavecsei járás ifjúsági Vö­röskereszt-szervezetek. Munká­juk nyomán 71 általános iskolai osztály nyerte el az első félév­ben a tiszta, rendes osztály cí­met, egy iskola pedig a tiszta iskola elnevezést Huszonöt ál­talános iskolában, több mint 500 részvevővel egészségügyi tanfolyamot is szerveztek. TAVASZI VÁSÁR. Ilyennek képzelhetné el egy modern em­ber a aíXIl. század dzsungelét. Nagy és kicsiny pavilonok, sor­ban és egymás hegyén-hátán. Csak térképpel lehet boldogulni valamennyire o hatalmas kiter­jedésű pavilon-dzsungelben. S számunkra fura összevisszaság a kiállítási csarnokokban is: háztartási felszereléseket hirdet a homlokzatán, de belül élel- miszer-csomagoló bemutatót és ékszerárust is találsz. A válasz­ték igen bő, majd mindenütt színes prospektust nyomnak a kezedbe — látogató viszont alig akad. — Hiába, kérem, Lipcsével mi nem tudunk konkurrálni — mondta lemondóan egy nyugat­német kiállító. Egy hasznos tapasztalatra azért felhívnám a figyelmet: ze­nét csak elvétve és azt is csak pianóban hallottam a práterbeli tavaszi vásáron. Talán nálunk is jobb lenne egy kicsit kisebb csinnadrattával rendezni a ki­állításokat. SCHATZKAMMER. Ez a fel­irat szúr szemet a Hofburg egyik vasveretes ajtaján. A kin­cseskamra. Vasárnap délelőtt tízig van nyitva és mindig zsú­folt. Természetesen mi is meg­néztük. A magyar turistacsoport profán viselkedése bizonyára megbotránkoztatott néhány áj- tatoe képpel nézdegélő, jámbor Az államhatalom helyi szer­veit, a községi tanácsokat nagy feladatok elé állította a tsz-ek megszilárdítása. Sokszor azon­ban mégsem találják meg eze­ket. Ennek egyik oka, hogy a legtöbb jogszabály az ezzel kap­csolatos feladatokkal a járási tanácsokat bízza meg. Példa rá a tsz-ek beruházásainak jóvá­hagyása, termelési tervednek megerősítése stb. Előfordul, hogy a tsz-ek sa­ját vezetésüket minden állami irányítás nélkül kép­zelik el. Amikor például Csikérián a Búzakalász Tsz-nek kellett volna szá­mot adni a tevékenységről a helyi tanács végrehajtó bizottsága előtt, a szövet­kezet vezetősége egyszerűen nem jelent meg. Hosszú időn át nem volt le­hetőségük községi tanácsaink­nak, hogy megismerjék a tsz-ek éves termelési terveit. Idén már beleszóltak a tervek készítésé­be. Azzal pedig, hogy a terme­lési tervek járási megerősíté­sén a községi vezetők is részt vettek, mód nyílt egyes változ­tatásokat eredményező javaslat- tételre. Helyes kezdeményezés in­dult el községeinkben a termelési terveknek éven­ként kétszeri, tanácsülésen való megvitatására. A tanácsülés a tsz termelési tervét nem változtathatja ugyan meg, de javaslataival sokat se­gíthet Ma különösen nagy a jelentősége ennek, hiszen a ta- nácsitagság tekintélyes része tsz-gazdákból áll, akik jól is­merik a határt a föld minősé­gét, s a helyi sajátosságok fi­gyelembevételével életrevaló javaslatokat tehetnek. osztrákot. Köztük még akadnak „a jobb családokban” olyanok, akik. a k. ti. k. kincsekre, a ko­ronákra, jogarokra, arannyal, drágakövekkel áttört palástokra nemcsak mint a történelem em­lékeire, ha nem egy esetleges újabb, nagy osztrák birodalom anyagi eszközeire is néznek. Bennünket viszont nem ejtett bámulatba Mária Terézia szín­arany keresztelő kancsója. — Sőt... Amikor a vezető elmond ta, hogy tizennégy gyermekét keresztelték meg vele, rögtön felröppent egy szellemes meg­jegyzés: Akkor megérte. Már a tizediknél amortizálódott a kan­csó .. Egyszóval kinőttünk már a royalista érzelmekből. Azt azon­ban őszintén sajnáltuk, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejede­lem II. Szulejmántól kapott, vö­rös rubinttal díszített, arany ko­ronáját a Schatzkammer őrzi Meg I. István király színaran pénzes táskáját, meg... de ta­lán ne fájditsuk tovább a szí­veket. BECSI SZELET. Az egyik fő beszédtéma volt kifelé menet milyen lesz majd az igazi bécsi - szelet? A várakozás igen nagy volt és talán éppen azért volt olyan nagy a csalódásunk is. A bécsiszelet ugyanis Becsben egyik fő állomása volt annak a kálváriának, amit az osztrák konyha okozott számunkra. Elő­Ha a tanácsülés úgy látja, hogy az egyes termelési ágak­nak nincsenek meg a feltételei — például a szerződéses növé­nyek termelése —1 határozat­ban is felhívhatja erre a tsz ve­zetőségének vagy éppen a szer­ződtető vállalatnak a figyelmét. Javaslatot tehet az állattenyész­tés, a munkafegyelem stb. meg­javítására. Igen helyesen intéz­kedett például a Bácsalmási Községi Tanács, amikor össze­hívta a tsz-ek vezetőit és együt­tesen dolgozta ki velük az ered­ményességi jövedelemelosztás módszereit. Kötelességük a tanácsoknak olyan célból ellenőrizni a tsz-ek terveit, hogy azok ne térjenek el a népgazdasági terv főbb célkitűzéseitől. Ilyen ellenőrző tevékenységnek köszönhető az is, hogy a járás minden tsz-e már a múlt év­ben tervébe iktatta a földjára­dék kifizetését, ami most van folyamatban Jó módszer — és ezt a legtöbb községi tanácsunk csinálja —, hogy időnként meg­vitatják a tsz-ek gazdálkodását érintő egyéb kérdéseket is, pél­dául az állattenyésztés, növény- termesztés, háztáji állattartás problémáit. Helyes ezeken kí­vül a tanácsülésen megvitatni a tsz-ek központjainak kialakítá­sát, mert ilyen módon biztosít­ható, hogy az építkezések a szocialista községrendezés figye­lembevételével történjenek. Jelentősen elősegítené a köz­ségi tanácsok feladatát a tsz-ek megszilárdításában, ha a szö­vetkezetek közgyűlésein hozott határozatok felülvizsgálása és megsemmisítési joga a községi tanácsok hatáskörébe tartozna. Egy község termelőszövetke­zeteinek földdel, vagy mással kapcsolatos vitáit a helyi taná­ször is kicsiny volt és áttetsző, mint a pergamenpopír. Aztán meg olajban, vagy miben süt­Estc a Kártnerstrassén. hették, mert az ize, hát az íée egyáltalán nem hasonlított a bécsiszeletéhez. Legalábbis ah* csők döntésére kellene bízni. Ä vetőmag és a műtrágya elosztá­sa például el sem képzelhető a községi tanácsok bevonása nél­kül és nem nélkülözhető véle­ményük a beruházások felhasz­nálásának eldöntésénél sem. Járásunkban a községi taná­csok v. b. vezetői a tsz-ek utó- ellenőrzését a jövőben meg­szüntetik. Ehelyett hetenként rendszeresen a szövetkezetek­be látogatnak, ellenőrzik a gaz­daság minden irányú munkáját, ami egy-egy tsz-ben egész na­pos, sőt ha szükséges, hosszabb tartózkodást is követel. Ilyen módon a helyszínen tehetnek a munka megjavítását célzó ja­vaslatokat A tanácsülés testületileg dönt a tanácsok hatásköré­be tartozó ügyekben. A ta­nácstagok azonban egyéni­leg is sokat tehetnek a tsz- ek megszilárdításáért. Elsősorban példamutatásukkal, mint Walter József tanácstag, a bácsalmási Petőfi Tsz tagja, aki a múlt évben 691 munkaegysé­get szerzett. Az állampolgári kötelességek teljesítésében, a társadalmi tulajdon védelmé­ben, a dolgozók jogainak biz­tosításában és a törvényesség megtartásában egyaránt a sze­mélyes példa a leghatásosabb. Mátételke termelőszövetkeze­teiben a tsz-gazda tanácstagok ismertetik a helyi tanát« hatá­rozatait. Ez a módszer jól be­vált, ezért a járás valamennyi községében hasznosításra ajánl­juk. Ily módon lehet igazán eredményesen társadalmi üggyé tenni a termelőszövetkezetek gazdasági és politikai megszi­lárdítását. Vizin Gergely a Bácsalmási Járási Tanács V. B. elnökhelyettese hoz nem, amit itthon megszok­tunk és megszerettünk. Ha már a konyhánál tartok, hadd panaszkodjam még el, hogy a levesek mind egyformán ízetlenek voltak, bár a színük különbözött egymástól. Se só, se paprika, se rántás bennük, s mind az olajjal habart, diétás, zellerkrémlevesre emlékeztetett. Hanem a tészták, sütemények, azok igen. Szépek, ízesek, teltek — nem olyan ösztövérek, mint hazai kollégáik. Igaz, hogy az áruk is szép ... ESTI SÉTA. Egy esti séta a Mariahilferstrassén — ez talán minden útitársunk programjá­ban szerepelt. Méltán. Szebb- nél-szebb, pompásabbnál-pom- vásabb üzletek, fényzuhatag, árubőség. Az autók falkaszám futkosnak, negyedóráig sem le­het átjutni az utca másik olda­lára. Sétálót itt alig találsz, de aki erre jár, az csupa jól öltö­zött ember. Ilyennek képzelhet­ték a kapitalizmust a disszideri- sek. Aztán, véletlenül bár, de be­látunk e csillogó kirakat mögé is. Egyik útitársnőnk, egy fiatal minisztériumi titkárnő, lemarad egy sarkon és az üzlet zsúfolt kirakatát, meg persze az árakat vizsgálgatja. De nem maradhat ztt sokáig, mert a sarkon sétál- "ató, harminc év körüli nő rög­ön melléje lép és erélyes aszt­ák szóval rátámad: — Hord el innen magad, te piszkos dög! Ez az én platzom! A szegény, megszeppent elv­társnő hamar felismerte a hely­zetet, pedig nem értett németül. Konkurrenciának vélte egy bé­csi utcanő. Palkó László Készül az úi virágtartó... Az ÉM. Kőfaragó Szobrász« ipari Vállalat 600 új virágtartót készít Budapest és a vidéki vá­rosok utcáira. Képünkön áss egyik modernvonalú virágtar« tőt munkálják meg. ...az első csőhíd... Március 16-án emelték be * megyeri vízkivételi és tisztító­művet összekötő 300 méteres csőhíd első tagját. Hazánkban első esetben építenek ilyen nagy fesztávolságú csőhidat. Ha a szokásos hídszerkezettel épülne^ 120 tonnával több acélt használ« tak volna fel hozzá. Gyalogos és teherforgalom számára is al­kalmas lesz. ...s a korsós lánv A budapesti XII. kerületi: Csorba utcai általános iskolá­ban működik az ország egyet­len iskolai kerámia-szakköre Képünkön az iskola egyik ta­nulóját láthatjuk formázás köz­ben. OOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXÖOOíXWOOOOOOOaOOOOOO. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Feielős szerkesztő: Weither Dániai} Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 28-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiad ómva tál: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, — TaL: 15-29, 27-49

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom