Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-30 / 76. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI — . y >V-V MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS -KISKUN MEGYEI LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 7«. SZÁM Ara 60 fillér 1961. MÄRC. 30. CSÜTÖRTÖK Elsők lettek a textiliparban Kétszeresére nőtt as exportáruk aránya — IS százalékkal emelkedett a termelékenység — hatmillió forint többletnyereség Átadták a Minisztertanács ás a SZOT Vnrős Yándorzászlaját a Bajai Gyapjúszüvelgvárnak Szerda délután kettős ünne­pet ült a Bajai Gyapjúszövet- gyár kollektívája a József Attila Művelődési Otthon Dózsa-ter- mében. 1960. évi kimagasló munkasikereik külön elismeré­seként egy vándor- és egy ver­seny zászló is került a birto­kukba. Első lettek a hazai tex­tilipar munkaversenyében, ez­zel elnyerték a Minisztertanács és SZOT Vörös Vándorzászlaját. A megyei pártbizottság pedig úgy döntött, hogy Rács megye könnyűipari üzemei közül a gyár dolgozóit illeti a verseny- zászló. A gyűlés elnökségében he­lyeit foglalt Tóth Anna, a SZOT elnökségének tagja, a Magyar Textilipari Dolgozók Szakszer­vezetének főititkára, Végh László, a könnyűipari miniszter helyet­tese, Szabó Lajos, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, Glied Károly, a városi pártbi­A megye parlamentje A megyei tanács üléseiről szóló tudósításaink rendszeres olvasása nyomán egyre inkább megszokja az olvasó, hogy a negyedévenkénti üléseken a mindennapi életünket érintő legfontosabb kérdésekről esik szó. A megyei tanács ülései így válnak a közéletet, a közvéle­ményt is alakító tényezővé. 1961-ben ma ül össze először a megyei tanács — a megye parlamentje. Mint a napirendi pontjairól hírt adó közlemény mondja, ezúttal a tanácsok ta­valyi munkáját, idei feladatait, a megyei népi ellenőrzési bi­zottság beszámolóját, majd az idei költségvetést vitatja meg. Érdekessége ennek az ülésnek, hogy a tő napirendi pontot — » megyei tanács munkájáról szóló beszámolót — egy erre a célra a tanácstagok közül ki­küldött ideiglenes bizottság ter­jeszti a megyei tanács elé. Számot adni bőven lesz mi­ről az ideiglenes bizottságnak. Az 1960-as esztendő megyénk számára is gazdag, megszolgált eredményeket hozott. Termelő­szövetkezeti megye lettünk, s ma már 830 ezer holdon 110 ezer család gazdálkodik közö­sen. Iparunk is jó ütemben fej­lődött: a tanács irányítása alá tartozó vállalatok termelési ér­téke 1957 óta háromszorosára emelkedett. Ugyanilyen, vagy hasonló ütemű egészséges fejlő­désről adhatnak majd számot megyei tanácstagjaink a keres­kedelem, a kulturális élet, a szociálpolitika és az egészség­ügy vonatkozásában is. Mindez a tanácsok munkáját fémjelzi: azt a nem egyszer áldozatos fe­lelősségvállalást, amellyel ha­táskörüket a szocialista építés érdekében használták fel. A feladatok megoldása azon­ban újabb feladatokat szül! Nem állhatunk meg egy pilla­natra sem, szüntelenül előre kell mennünk. Termelőszövet­kezeteinket belterjes, nagyüze­mi gazdaságokká kell formál­nunk, s az iparban segítenünk kell a termelékenység kedve­zőbbé alakulását, fokozottab­ban kell megalapoznunk az életszínvonal emelésére teendő lépéseinket is. Mindez a sokágú gazdasági feladat természetesen egy sor nevelési, vezetési, szo­ciális és kulturális probléma megoldását is sürgeti. Az eddig végzett ilyen irányú tevékenység elemzése nyújt mó­dot arra. hogy a megnövekedett feladatoknak is eleget tudjunk tenni. Újságírói munkánk köz­ben magunk is sok esetben ta­lálkoztunk olyan jelenséggel, ami arra mutat, hogy a tanácsi irányító, szervező munka javí­tásával még nagyobb eredmé­nyek születhettek volna egyes népgazdasági területeken. Itt van mindjárt a megyei ta­nács két legfontosabb határoza­ta a szőlő-, a gyümölcs- és zöld­ségtermelés fellendítéséről, meg az állattenyésztés növeléséről. Végrehajtásuk megyénket az ország egyik leggazdagabb terü­letévé teszi, s mégis azt kellett látnunk néhány helyen, hogy e határozatokat nem hajtják vég­re következetesben. A termelő- szövetkezetek altatni igazgatá­sát megvalósító tanácsi munká­ban is hasonló hibákat fedez­hetünk fel — annak ellenére, hogy e kérdések megyénk szá­mára is igen sürgetőek. Mi az, ami megakasztja né- melyhol e határozatok megvaló­sulását? Egyik ok a »már minden jól megy hangulat«, a kényelmes­ség helyenkénti kialakulása, A másik: a testületi munka el­hanyagolása, a választott szer­vek és hivatali apparátus nem megfelelő működése. Tanácsaink előtt a két leg­fontosabb megyei tanácsi hatá­rozat mellett természetesen egyéb feladatok is állnak. A ta­vaszi munka megszervezését, a tervek elkészítését, az áruérté­kesítési feladatok teljesítését, az öntözéses területek kialakítását, s magát a termelésben való ér­dekeltséget is nekik kell szor­galmaznak, szervezniük, el­lenőrizniük. Cikkünk elején rá­mutattunk az elmúlt év nagy gazdasági eredményeire, ame­lyeket szemünkkel is láthatunk, ha végigutazzuk megyénket. Nö­vekedtek erőink, növekedtek le­hetőségeink, mindennek birto­kában tehát idei gazdasági ered­ményeink az eddigieknél is na­gyobb előrehaladással kecseg­tetnek Érdemes ezt az utat járni — élni az adottságokkal —, mert az út a szocializmushoz visz! Megyénk tanácsának ma kez­dődő ülésén éppen ennek az út­nak részleteiről tanácskoznak majd a nép választottal, ezért hát üdvözöljük megbeszélésüket, s jó munkát kívánunk számukra Fábián Gábor zottság titkára, az üzem több vezetőbe és több kitüntetett dolgozója. M. Petrich Gizella, a gyár üzemi bizottsága titkárának sza­vai után Tóth Anna mondott ünnepi beszédet Hangsúlyozta, hogy a vállalat olyan eredmé­nyesen dolgozott az elmúlt esz­tendőben, amiért méltán illeti őket az országos elsőség. A fel- szabadulási verseny, a jó mun­kaszervezés és a takarékos gaz­dálkodás eredményeként 15 szá­zalékkal nőtt az egy órára eső termelési érték, a többtermelés 70 százaléka a termelékenység növeléséből adódott. A gyár ex­porttermelése az 1959. évihez viszonyítva 1960-ban a kétsze­resére növekedett, a költségek­kel való takarékos gazdálkodás pedig hatmillió terven felüli nyereséget eredményezett. Külön is dicsérendő — állapí­totta meg az előadó —, hogy a múlt évben termelt 1 800 000 négyzetméter szövetáruból az 1. osztályú áruk aránya meghalad­ta a 99 százalékot, s ezt a mi­nőségjavulást az áruválaszték jelentős növelése közben érték el. Tóth elvtársnő ezután át­adta a Minisztertanács és SZOT Vörös Vándorszázlaját Kossár Ixt jós igazgatónak. Beszéde után Szabó Lajos elvtárs nyújtotta át a megyei pártbizottság ván­dorzászlaját, majd a ki tünteté­sekre került a sor. Végh László miniszterhelyet­tes, a Könnyűipar kiváló dol­gozója kitüntetésben részesítet­te: Dóka Antalnét, Szabó Em­mát, Ménesi Istvánt, Pék Lász­lót, Túrán Antalt, Forgács Jó­zsef nét, Dévics Bálintnét, Km eto- vics Mihálynét és Pillén Sán- dornét. Ezenkívül nyolc dolgo­zó részesült iparigazgatói dicsé­retben. Majd Kossár Lajos igaz­gató harminckét munkásnak nyújtotta át a Kiváló dolgozó jélvényt, illetve oklevelet, szá­mos dolgozó pedig jelentős pénzjutalomban részesült. Az ünnepség nagy tapssal fogadott záróeseménye volt, hogy Páko- vics Lászlóné vezetésével mű­ködő Kilián György fonóbrigád ezen a napon nyerte el a szo­cialista címet S. G. Kiváló vállalat címmel tüntették ki Az elmúlt év második felében végzett jó munkájuk elismeré­séül 29 kereskedelmi vállalatot tüntettek ki. A Kiválló vállalat címet kap­ta a Bács-Kiskun megyei Élel­miszerkereskedelmi Vállalat is. Fehér Lajos cikke a Pravdában Moszkva. (MTI) A Pravda szerdán közli Fehér Lajosnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga titkárának, a Politikai Bi­zottság tagjának „Széles úton” című cikkét. A cikk a magyar falu szocialista átalakulásának eredményeivel foglalkozik. HUadá* a ßldekiU SB hold gyümölcsöst öntöznek Borotán A gyümölcstermesztéséről já- rásszerte ismert borotai Piros- alma Termelőszövetkezetben az idén újabb nagy lépést tesznek előre a nagyüzemi kertészkedés fejlesztésében. A szövetkezet az idén öntözésbe von 50 hold új telepítésű gyümölcsöst. Ehhez saját erőből két bővizű téglaku­tat készítettek el, a harmadik mélyfúrású kút pedig a Fehér­tói Állami Gazdaság szakirányí­tásával készül. A termelőszö­vetkezet már megvásárolta a szükséges vízszívó motorokat is. A gazdák összeadják a vetőmagot A kiskunhalasi járás legtöbb újonnan alakult termelőszövet­kezetében a koratavaszi vető- ma svakat a szövetkezeti gazdák adják össze. A harkakötönyi Aranykalász Termelőszövetke­zetben 70 mázsa árpa és 30 má­zsa zabvetőmag gyűlt össze így. A jánoshalmi Dózsa Termelő- szövetkezetben 20 mázsa hibrid­mag kivételével a kukoricavető­magot és a burgonya zömét a szövetkezeti gazdák biztosítot­ták.« M_holdJkender_Jájji^ halmán A jánoshalmi Jókai Termelő- szövetkezet nagy területen fog­lalkozik jó jövedelmet adó szer­ződéses ipari növények termesz­tésével. 80 holdon termesztenek kendert, amelyhez a szükséges vetőmagmennyiség már meg is érkezett a szövetkezetbe. A cu­korrépa 90, a burgonya pedig 80 holdon szerepel termelési tervükben; 28 holdon pedig ker­tészkednek. A munkákkal igen szépen halad a szövetkezet, na­ponta több holddal növekednek a bevetett táblák. Meghonosodott a hibrid kukorica A kiskunhalasi járás közös gazdaságainak zöme évek óta jő eredménnyel termeszti a hibrid fajtájú kukoricát. A harkakötö­nyi Mező Imre szövetkezet azi idén 35 mázsa szokványminő­séget cserélt át nagyhozamúi hibridfajtára, — Kunfehértón a Vörös Hajnal és a Béke össze­sen 60 mázsa nemesített kuko­ricát vet el. üj esztergagép A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat gépparkja állan­dóan új gépekkel bővül. Nemrég érkezett meg az újabb kor­szerű esztergagép, amelyért a vállalat 500 ezer forintot fizetett. Ezt a gépet tisztogatja Bányai György harmadéves eszter­gályos tanuló. Egy kívánsága van; szeretne ezen az új gépen dolgozni. Munkás—művész találkozók Kecskeméten Szerdán délután a Kecskeméti Városi Tanács tanácstermében fogadást rendeztek a Kecskemét­re látogató fővárosi írók és mű­vészek tiszteletére. A vendége­ket — Csurka István írót, Csu­kás István és Csanádi János köl­tőt, Katona Ágnes zongoramű­vészt, Kubényi Attila hegedű- művészt, Forgács Éva énekest, Kiss István szobrászművészt. Kalló Viktor szobrászművészt. Marton Frigyes rendezőt, Sárosi Gábor és Petrik József színmű­vészt — Tóth László, a Hazafias Népfront Kecskemét városi bi­zottságának elnöke üdvözölte Részt vett a fogadáson Bencsik István és Svábi Lajos festőmű­vész, Somogyi György író és Heltai Nándor, a városi tanács v. b. művelődési osztályának felügyelője is. A budapesti vendégeik szer­dán este az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalatánál dolgozó munkásfiatalokkal és az S2.MT művelődési otthonában megjelent tanulóifjúsággal talál­koztak. A nagysikerű művész— munkás találkozón a fővárosi frók és művészek saját műveik­ből adtak elő részleteket. Kiss István szobrászművész a Marx—Engels pályázaton első díjat nyert alkotásának szobor- vázlatát ajándékozta a kecske­méti ipari tanulóiknak:

Next

/
Oldalképek
Tartalom