Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-14 / 38. szám

1961. február 14, kedd 3. oldal I + k 4 c/ácoCwóé^ tfjáfc Fizessék ki a bért! Kérjük a Petőfi Népét, járja­nak el ügyünkben, mert mi hiá­ba értesítettük az illetékeseket, figyelmen kívül hagyták kéré­sünket — írják Bereczki Gábor és Varga László Fülöpházá- ról. — A fülöpházi kultúrház építésénél éjjeliőr-szolgálatot teljesítettünk 1959. november 3-tól, 1960. szeptember 30-ig, Összesen tizenegy hónapig. Ez idő alatt a vállalattól nem kaptunk szabadságot, holott minden hónapban egynapi fi­zetett szabadság járt volna. Felszólítottuk az ÉM. Bács me­gyei Építőipari Vállalatot, hogy a részünkre járó tizenegynapi fizetett szabadság összegét utal­ják ki, de semmiféle értesítést nem kaptunk. * Bereczki Gábor és Varga László kérdésére Neiner János a Bács megyei Építőipari Vál­lalat igazgatója válaszolt: „A levél írói önkényesen léptek ki a vállalat kötelékéből. Az ira­tok áttanulmányozása után megállapítottuk, hogy egyen ként kilenc nap szabadságra tarthatnak igényt."' Az összeget azért nem fizettük ki, mert a panaszosok jelenleg nem dol­goznak. Arra kérem őket, keres­sék fel a vállalat központját, hogy a részükre járó jogos il­letményt kifizethessük.’? A Kalocsai Tejipari Vállalat ügyeimébe Soltvadkerten a tejet fél 8- kor kezdik osztani a földmű­vesszövetkezeti boltban. A Ka­locsai Tejipari Vállalat gondos­kodhatna arról, hogy a tej előbb érkezzen meg a községbe, mert a gyerekek, akiknek erre a leg­nagyobb szükségük van, már fél 8-kor útban vannak az is­kola felé. Magyar László Fültanúja voltam Szeretem megfi­gyelni az embere­ket, az egymással szembeni magatar­tásukat. Ezzel kap­csolatos az alábbi két észrevételem is. Az utóbbi időben naponta utazom a kecskeméti egyes autóbusszal. Ezen történt mind a két eset: felszállásnál az ülőkalauz kéri az retnének felszállni. Kérését tízszer is megismétli, amikor élőiről egy utas megszólal: nem le­het előbbre menni, nincs hová! A ka­lauz megjegyezte: elől \ még ülőhely is van. A kalauznak volt igaza. A kecskeméti ta­nácsházi megállónál már elég sokáig utasokat, menjenek, -álltunk, amikor az beljebb a kocsiba, egyik utas megkér- mert mások is sze- dezte: mikor indu­lunk? A kalauz ezt válaszolta: ha elin­dítanak bennünket. Ebből aztán Vita tá­madt, amelyben az utasnak volt igaza. Ugyanis ha kérdé­sére megkapja a megfelelő választ, elmarad a vita. Kedves utazó tár­saim, kedves kalau­zok! Nem lehetne egy. kicsit több meg­értést tanúsítani egymás iránt.. F. Szabó István Emberségből elégtelen A napokban egyik reggel hat órakór csengettek a kunfehér­tói orvos ajtaján. Súlyos beteg, Sütöri Károlyné 30 éves tsz-tag kért sürgős orvosi segítséget a maga számára. Az orvos első­segélyben részesítette az asz- szonyt, de látta., azonnal kór­házba kell szállítani. Ezért érte­Válaszoinak az illetékesek A tüzelő a fontos Rejtő Ferenc kecskeméti ol­vasónk rovatunkban kifogásolta, hogy a TÜZÉP kecskeméti 1001- es telepén a dolgozók kérésére sem ellenőrizték a szénutal- vány-igénylést. Talán emiatt nem kapta meg a szénutalvá­nyát. A TÜZÉP 1001-es telepén dol­gozó Gyenes Imréné elmondta, hogy nem tudta olvasónknak megmutatni az igénylőlapokat, mert azdk már nem voltak a telep irodájában. A postaköny- vet sem ellenőrizhette, mért ab­ban nem név szerint vezetik be a feleknek elküldött utalványo­kat. (Az érvelés alaposnak tű­nik, de ezzel még nem oldódott meg Rejtő Ferenc tüzelőproblé­mája. Azt szeretnénk, ha erre is történne intézkedés. Szerk.) Nem maradtak orvos nélkül A Kecskemét III. kerület la­kói panasszal fordultak szer­kesztőségünkhöz, hogy a körzeti orvost — dr. Jakab Ernőt — elhelyezték, bár a betegek meg voltak elégedve működésével. Az orvosi körzet lakói tartanak attól, hogy megint hosszú ideig nem lesz körzeti orvosuk. A városi tanács egészségügyi osztályának vezetője, dr. Kuthy István főorvos kérésünkre el­mondotta: »A megyei tanács ha­tározata értelmében dr. Jakab sítette a kiskunhalasi mentőket, ahol közölték vele, nincs üres kórházi ágy, nem mehetnek ki a betegért. Az orvos ismét telefonált, de most már a kiskunhalasi kór­házba, ahol megerősítették a mentők állítását: a beteget nem vehetik fel. A beteg életéért harcoló orvos ekkor Bajára telefonált a men­tőkért, akik csak délután 4 óra­kor érkeztek meg a községbe, az akkor már élet-halál között le­begő asszonyért. A halállal vi­askodó beteggel szemben a kis­kunhalasi mentők emberségből elégtelenre vizsgáztak. Czakó Ferenc OCeüts a hal Az utóbbi időben megjavult a halellátás Baján. A város lakói nagyon szeretik a finom dunai halászlét, s ezért gyakran fel­keresik a vendéglőket. Sajnos, annak ellenére, hogy megjavult a halellátás, kevés halat kapnak a vendéglők. Egy példát említek meg a sok kö­zül: Az Aranyponty vendéglő egy hónapra 60 kiló halat kap, amit három nap alatt elfogyasz­tanak a vendégek. Ezért több halra volna szüksége a vendég­lőknek. Szeretnénk, ha erre a közlés­re az illetékesek felfigyelnének és a bajai vendéglők részére több halat biztosítanának. Pechtler Ferenc A Santa Maria óceánjáró ** elfoglalása a fasiszta Sa­lazar-diktatúra elleni tiltakozás politikai mozgalmának egyik nagy jelentőségű haditettévé vált. Az egész világ közvélemé­nye kísérte figyelemmel a San­ta Maria — vagy ahogy a Gal- vao kapitány vezette kis csoport elnevezte: Santa Liberdade — útját ismeretlen cél felé a téri* geren. Salazar politikai ellenfe­lei jól időzítették ezt a nemzet­közi méretű antifasiszta de­monstrációt, hiszen éppen azok­ban a napokban érkezett Brazí­lia partjai közelébe a gyönyörű, hófehér luxushajó, amikor a por­tugál ellenállókkal szimpatizáló Quadros, az új brazil elnök hi­vatalába lépett. Nem véletlen, hogy a Salazar- féle fasiszta diktatúra a nem­zetközi érdeklődés középpontjá­ba került. Ez az »elfelejtett« eu­rópai ország, melynek vezére és parancsolója a legelvakultabb rendőrterrorra támaszkodva tud­ja fenntartani a hatalmát, — a nagy ellentétek földje. A portu­gál közvélemény tréfásan arról beszél — s mennyi igazság van e keserű tréfa mögött —, hogy minden felnőtt polgárnak »jo­gában áll« két rendőrre bízni testi épségét és biztonságát. Hát ez a jog, ha kissé túlzott ará­nyokban is. az elnyomás nagy­ságát jelképezi. De hogy meny­nyire fejlett a fasiszta típusú parancsuralmi rendszer Portu­gáliában, azt az a körülmény is bizonyítja, hogy az összes ál­lami kiadásoknak több mint 30 százalékát fordítja Salazar rend­őrségének fenntartására. Ebből az aránytalan és torz gazdaságpolitikából egyenesen következik, hogy a nép meg­adóztatása és gazdasági elnyo­morítása az elkeseredés határá­ra kergette a portugál dolgozó­kat. Még Salazar egykori poli­tikai partnerei között is akad­nak olyanok, akik szembefor­dultak a kizsákmányolás e vá­ratlanul durva módszereivel. A gazdasági helyzet könnyítéséért, a munkások jogainak gyarapítá­sáért folyó harc tehát Portugá­liában kikerülhetetlenül össze van kapcsolva a fasizmus elleni küzdelemmel. Most, amikor a nemzetközi közvélemény Portugália felé for­dul, nem érdektelen olvasóink­nak néhány képet mutatni a portugál élet hétköznapjaiból Utcai kávéház a portugál fő­városban. Lisszabonban elég sok van belőlük, de áraik igen ma­gasak, úgyhogy általában csak üzletemberek látogatják őket. Kézimunkakiállítást rendeznek a megye iánytanácsai Az Ifjúság a Szocializmusért Mozgalom keretében, . amelyet országszerte meghirdettek, a KISZ-bizottságok nagyszabású megyei népi díszítő és művészeti kiállítást terveznek, amelyet június első hetében rendeznek meg. A Iánytanácsok és kézimun- Ernő Orgoványra távozott, mert kaszakkörök megyeszerte lázas ottani működését kívánatosnak buzgalommal készülnek a szép tartják. A körzeti orvosi állást , kézimunkák seregszemléjére. A február 1-én betöltötték dr. Si- lány tanács-, és kézimunkaszak- kai-Kovács András személyével« kör-vezetők a KISZ megyei bi­zottsága által összehívott meg­beszélésen kaptak útmutatást munkájukhoz. A megbeszélésen Pintér Im­re, a Népművelési Intézet mun­katársa ismertette a magyar tá­jak népviseleteit; részletesen elemezte Bács-Kiskun megye népviseleteit, népművészeti ha­gyományait. Mintegy negyven szemléltető kézimunkán mutat­ta be a különböző vidékek szőt­teseit, hímzését, népművészeti díszítő elemeit. Lisszabon központi negyeded is néhány luxusszállodától és szórakozóhelytől eltekintve olyan képet mutatnak, mintha a város az utóbbi évszázadban nemigen fejlődött volna. A szűk utcák, a tatarozatlan, elhanyagolt öreg házak, a főváros rend­kívül elmaradott lakásviszonyai, ezek jellemzik a dolgozók Lisszabonját. Erősen szépített statisztika szerint egy munkás napi keresete nem haladja meg a 25 escudót (1 dollár egyenlő 28,49 escudóval). Ez a nagyvárosokra vonatkozik. A nyomor­színvonalhoz igen közel álló munkássorsnál azonban még rósz- szabb, még kilátástalanabb a mezőgazdaságban dolgozóik hely­zete. Jellemző, hogy a mezőgazdasági lakosság 6 százaléka tartja a kezében a szántóföldi művelésre alkalmas földterületek 99 százalékát. A paraszti lakosság 94 százaléka tehát a földterület szinte elenyészően jelentéktelen hányadán »gazdálkodik« Idé­zőjelbe kellett tennünk ezt a szót, hiszen gazdálkodásról alig lehet beszélni. A nagybirtoko­sok kénye-kedvének teljesen ki­szolgáltatott agrárproletariátus igen elmaradott viszonyok kö­zött él. Tíz falusi parasztem­ber közül nyolc írástudatlan. • ­A paraszti munka legnagyobb terhei még ma is az asszonyok vállára nehezednek Portugáliá­ban. Bár a portugál nők nagy tömegei vesznek részt az ipari és mezőgazdasági termelésben, társadalmilag a második helyre szorultak. Ez tükröződik vissza a bérviszonyokon is. A nők a férfiak számára megállapított bérek felét kapják. A 71 éves portugál diktátor: Oliveira Salazar, módfelett em- bergyűlölő. Mindenütt erős ka­tonai és rendőri őrizettel jele­nik meg. (Képünkön az elnök­ségi palota előtt álló portugál rendőr.) A költségvetésben krónikusan felbukkanó hiányokat a NATO- val és az amerikai dollármono- póliumokkal való együttműkö­dés útján igyekszik pótolni a diktátor. Idegen katonai tá­maszpontok egész sora lelhető fel a partvidéken és az or­szág belsejében. Emiatt, ha nem is nyiitan, de burkolt formák­ban állandóan megnyilvánul a diktatúra ellen a nép különböző rétegeinek nemtetszése. Jellem­ző, hogy az 1958-as látszat-vá­lasztásokon maga a katolikus egyház, illetve annak jó néhány papja, valamint a rendőrség, a hadsereg tagjai közül is számo­sán nem adták le szavazatukat Salazarra. A napfényes portugál táj fö­lött tehát viharfelhők gyülekez­nek. A Santa Maria-epizód ezeknek a zivatarfelhőknek egyik villámaként világította meg Európa e szégyenfoltjának a Salazar-féle diktatúrának az egész rothadtságát. Automata ruhatár A hollandiai Eindhoveinben Jo- hamnus L. Klompenning „automata ruhatárat” talált fel; a találmány gyártási jogát’ a New York-i North American Philipe Co. vásárolta meg. Az automata ruhatárban a fo­gasok egy motorral működő vég­telen láncon vannak elhelyezve. A fogasokról akasztók lógnak. A ru­határ ablaknyílása előtt automati­kusan megjelenik a fogas, amelyre a vendég elhelyezi a kabátját és egyúttal az automata gépből egy fém érmét kap. Távozásnál bedob­ja az érméjét az automatába és a saját fogasa ismét megjelenik az ablaknál. A gépesített ruhatár tol­vajok ellen riasztó berendezéssel van ellátva, amely azonnal megszó­lal, mihelyt olyan ruhadarabhoz nyúlnak, amely nem felel meg áz automatába bedobott érmének-

Next

/
Oldalképek
Tartalom