Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-14 / 38. szám

4. oldal 1961. február 14, kedd Iskoláztatási lehetőségek a Szegedi Pedagógiai Főiskolán A különböző iskolákban, felsőoktatási intézmé­nyekben éppen úgy megtörtént egy munkában eltelt szakasz — tanulmányi félév — értékelése, mint ahogy az ipar, a kereske­delem felméri az esztendő vé­gén az eredményeket: csúcstel­jesítményt, hasznot, selejtet S ahogy a gyakorlati életben az elmúlt év tapasztalataira épül a szűkebb, illetve távlati terv, az oktatási intézmények is ilyen értékelő felmérések után tudják szocialista kultúrforradalrounk lépéseit megtervezni. Már most gondolni kell arra, hogy az if­júság pályaválasztása a hivatás- tudat, szakmaszeretet, s eddigi tanulmányaikban megnyilatko­zott ígéretes képességek szerint történjék. Ez a gondja és vágya a szülő­nek, mikor a közelgő érettségi előtt a legjobb úton akarja el­indítani gyermekét. A párt és a kormányzat is akkor tudja épülő országunk további sike­reit és eredményeit biztosítani, ha az üzemek felelős posztjain, a mezőgazdaság korszerű elmé­leti ismereteket kívánó állásai­ban, s nem utolsó sorban az iskolák katedráin olyan szak­emberek működnek, akik hiva­tástudattal tesznek eleget köte­lezettségeiknek: A Pedagógiai Főiskola — népi demokráciánk új típusú felsőok­tatási intézménye — olyan szak­emberek nevelésére hivatott, akik jó szakmai és ideológiai felkészültségükkel a magyar if­júságot, a magyar dolgozók szé­les rétegeit oktatják, példamu­tatóan nevelik, tehát a szocia­lizmus építésének igen fontos, felelős munkásai. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy többé-kevésbé a hivatástudat vezette a felvételi bizottságok elé az ifjúságot. Jó lenne elérni, hogy a pályaválasztás mérlege teljesen az elhivatottság olda­lára billenjen a mindenáron to­vábbtanulás vágyával szemben. A négy évre terjedő tanul­mányi idő alatt az elő­menetel és a szociális körülmé­nyek figyelembevételével ösz­töndíjak, szociális juttatások könnyítenek a szülők tovább­taníttatás! gondjain. Az 1959— 4980. tanévben például 230 ezer forint ösztöndíj, 350 ezer forint saoeiális segély, 61 ezer forint menzasegély került kiosztásra az ifjúság között Rendkívüli segély címén kb. 80 ezer forin­tot osztott ki az igazgatóság, ezenkívül üdültetéssel, nyári ösztöndíjjal,segít a hallgatókon. A vidékiek jutányos áron lak­hatnak a korszerűen felszerelt és berendezett diákszállókban. Az ifjúság számára kiírt pályá­zatok sikeres megoldását nagy­összegű pályadíjakkal jutalmaz­za a főiskola. A szaktárgyak megválasztó- tóiban, a szakcsoportosításban, széles skálája és változatos cso­portosítása lehetséges. Erről részletes felvilágosítást nyújt a most megjelent felvételi tájé­koztató füzet. A párt irányel­vei, az oktatási reform szem­pontjai gondosan érvényesülnek a főiskolai képzés minden moz­zanatában: az ideológiai okta­tásiban, a szakcsoportosításban, az elmélet és a gyakorlat ösz- szekapcsolásában. Ebben ifjú­sági szinten nagy erőt jelent a főiskola KISZ-szervezete is, amely kulturális megmozdulá­legfőbb érték — a kutya ? Ügy látszik, néha az állatok többet érnek az embernél. Nem­régiben egy angol ember saját élete kockáztatásával megmen­tett a vízbefúlástól egy asiz- szonyt és a kutyáját. Bátor ma­gatartásáért az állatvédő egye­sülettől tíz font, a vízbefülók megmentésére alapított társa­ságtól viszont csak 1 font jutal­mat kapott. saival alátámasztja a tanszékek munkáját, gondoskodik arról, hogy a város különböző dolgozó rétegeivel fenntartsa az ifjúság a kapcsolatot: társadalmi mun­kával segít a város építésében; egyes szaktárgyakhoz (mezőgaz­daságtan, növény- és állattan) szükséges — a termelőszövet­kezetek nyújtotta — gyakorlati tapasztalatokat fizikai munká­val viszonozza; A komoly munkát, a tanu­lást, sok színes, vidám rendezvény tarkítja a főiskolán: szerzői estek, bálák, karnevál, kirándulások, szakköri összejö­vetelek, ahol tanárok, diákok közelebbről megismerik egy­mást, s a közvetlenebb emberi megnyilatkozások útján szerzett tapasztalatokat is gyümölcsö­zően tudják felhasználni. J4 pályaválasztás, a jelent- *» kező lap kitöltésének gondjai közepette gondoljon a töprengő szülő és diák a Peda­gógiai Főiskola lehetőségeire és a pedagógus-pálya nemes célki­tűzéseire: Virágzik a paprikapalánta a községgazdálkodási vállalat kertészetében Szépen fejlődnek a palánták a Kecskeméti Községgazdálko­dási Vállalat 6-os számú kerté­szetében. Ezen a telepen rend­szeresen foglalkoznak minden évben a primőráruk termeszté­sével. Évente korai paprikából 25—30 ezer darabot, paradi­csomból pedig 30 mázsa körül szállítanak a kecskeméti üzle­tekbe. A kertészetben már virágzik a 3000 darab paprikapalánta és az ezer paradicsompalántá­ról is áprilisra termést várnak. Korai paprikájuk már március­ban üzletbe kerül. / <i.) Bartaidsné gyöngéden megráz­ta alvó férje vállát: — Ébredj, szívem, öt óra. A férfi félig felnyitott szem­héja mögül körülnézett a szobá­ban. A redőnyök nyílásán át a délutáni nap gyér fényei lopa­kodtak be. Amint ringó léptek­kel hajladozó felesége mozdula­tait követte, forró áram ciká­zott át Bartalis erein. A félho­mályban szinte csak a sziluett­jét látta. Az asszony így még kívánatosabbnak tűnt mint más­kor. BartaBsné frissen vasalt fe­hér tagiét, meg egy bordó cso- komyakkendőt vett elő a szek­rényből, majd türelmetlen pil­lantást vetett a kerevetre. A férfi hirtelen lehunyta a sze­mét, Ügy tett, mintha még min­dig mélyen aludna. De amikor az asszony föléhajolt, hogy is­mét felrázza. Bartalis elkapta karjával és magával húzta a kerevetre. — Legyen esze, az istenért! — szisszent fel az asszony^ — Az ajtó tárva-nyitva! — Zárja be! — suttogta Bar­talis és karjának szorítása már­is felengedett. De az asszony talpraszökött és kisiklott kezei közül. Szótlanul tett-vett a szo­bában. Bartalis lehiggadt és egykedvűen tápászkodott fel a kerevetről: — Maga azt mondta, hogy fontos megbeszélése lesz fél hat­kor — jegyezte meg az asszony. i »-» Igen, már megyeik. — A Komoródy-féle építke­zés? — Nem, szívem, a kaszinóban várnak. — Ügy? — biggyesztette ajkát az asszony. Gúny vibrált a hangjában. — A tagbaszakadt, energikus férfi élébe állt; EJNYE... A kiskőrösi vasútállomás vá­rótermében, szemben a kijárat­tal ahol mindenki jól láthatja, bekeretezett tábla függ. „Petőfi szülőházát Nyitva: hétfő kivételével 8-tól 13-ig, 15-től 18-ig.” Mindez egy deszkakeretben van elhelyezve, s csak alapos vizsgálattal lehet felfedezni a látogassa szót, mert azt a desz­kakeret eltakarja. A felirat elhelyezői talán azt gondolják, ha a látogassa szót lefedik, akkor az idegen, csak azért is elmegy, hogy a felhívás rejtélyét megoldja? Kiskőrösön ennyire bíznak az emberek következtető készségé­ben? Hévízi Mihály Ezren vettek részt a MEDOSZ-oktatásban Most fejeződött he a MEDOSZ megyebizottsága által szervezett oktatás. Az egyhetes oktatáson —1 amelyet újítási felelősök, munkavédelmi felügyelők és szto. tagok részére rendeztek — 120- an vettek részt megyénkből. A bizalmiak üzemi 2—3 napos tan­folyamán is meghaladta a lét­szám a nyolcszázat. Ezek a tanfolyamok segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a me­zőgazdasági dolgozók a tanfolya­mokon szerzett tapasztalataik­kal, ismereteikkel segítséget nyújthassanak a szaikszervezeti bizottságok és az üzemek előtt álló feladatok megoldásában. Szerkesztői üzenetek: Szarka János, Ballószög: Levelét a Pamkotaá Állami Gazdaság igaz­gatóságának küldtük el. Sz. Pálné, Szabadszállás: Fiát ipairi tanulónak a kunszentmiiklósi, vagy a szabadszállási építőipari szövetike- kezet veheti fe>L Kecskeméten a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vál­lalatnál, vagy a Tatarozó Vállalatnál foglalkoznak ipairltanulió-képzésséL Szűcs Erzsébet, Kecskemét: Kéir- jük. keresse fel személyesen szer­kesztőség linket; —- Maga nagyon jól tudja, drágám — mondta nyomatékkai *—. hogy a mai nehéz időkiben fontos társadalmi kötelezettsé­geket Is magamra kell vennem. Nemcsak üzletember vagyok, de ennek a városnak legelső pol­gára is. Maga.., maga nem büszke erre egy kicsit? Lopva sandított a feleségére, de Bartahsné szenvtelen, szo­borszerű arccal tett-vett körü­lötte. — Liri.-.s próbált az asszony szívéhez szólni a vállalkozó. — 1943-at írunk. Háború van. Hál’ istennek maga ebből semmit sem érez. De másképp is lehet­ne. . j Én el tudom képzelni, hogy kint hampergek a fronton, egy sáros fedezékben. De itthon vagyok, hát nem jobb így? Itt­hon vagyok, mert a városnak szüksége van rám. Hát nem lát. ja. hogy nélkülem itt semmi sem történik? Az asszony nem felélt, s ámánt Bartalis a tükör elé állt, fele­sége kisurrant a szobából. A vállalkozó vállat vont és sebe­sen felöltözött. Amint a kaszinóba menet ki­lépett a kapun, pillantásával még egyszer magához ölelte há­zának s kertjének pompás pa­norámáját; Gyönyörködött. Ez a kúria volt a büszkesége, min­dene. Maga tervezte a kacsalá­bon forgó várat. Irdatlan pénz­be került az építkezés, de nincs is párja az egész vármegyében! A házszentelőn ott tolongott a vármegye színe-java, és Bartalis határtalanul élvezte, hogy min­denkinek leesett az álla. Egye­sek azt hitték, hogy Bartalis egész vagyonát beépítette a ház­ba. De akik közelről ismerték, tudták, hogy a ház vagyonának legfeljebb harmadát-negyedót képviseli. mm ÚJ FILMEK n m líl A film rendezője: Kalatozov. Operatőrje: a szovjet filmmű­vészet nemzetközi viszonylat­ban is kiemelkedő alkotó egyé­nisége; Uruszevszkij. A női jó- szerepet Tatjána Szamojlova játssza. Ugyanaz a művészkol­lektíva fémjelzi a szovjet film­gyártásnak ezt a most bemuta­tásra kerülő érdekes alkotását, amely a világszerte átütő sikert arató „Szállnak a darvak”-at, a szovjet filmművészet e nagy- jelentőségű határkövét megal­kotta. S ez a tény már önma­gában is elegendő lenne ahhoz, hogy megkülönböztetett figye­lemmel forduljunk a film felé, hiszen alkotói nemzetközi rang­ja is kiemeli az átlagfilmek so­rából. De Kalatozov, a rende­ző — a .,Bátorság”, a „Felhők titánja", a „L,egyőzhetetlenek”, a „Kárhozottak összeesküvése”, a ;,Luxustutajon”■ és a „Száll­nak a darvak? alkotója, — ez alkalommal is az úttörés szere­pére vállalkozott, amikor ‘ezt a történetében, helyszínében, hő­seiben szokatlan témát válasz­totta. A film Szibéria ember nem­lakta tájaira, a végtelen taj- gára visz el, ahol négy geoló­gus, négy szovjet ember a ter­mészet viszontagságaival küzd­ve gyémánt után kutat és egy hatalmas természeti csapás — egy ezer kilométerre kiterjedő erdőtűz — következtében el­veszti tájékozódását, és életét is feláldozza hivatásának. Ka­latozov, akit egész pályája so­rán — mint idézett filmjei is mutatják — különösen vonzott a szovjet ember hivatásszerete- tének, önfeláldozó hősiességének a problematikája, ebben a film­jében a legmegrendítőbb hely­zetben mutatja ezt be. Bartalis a vármegye leggaz­dagabb polgára volt. Építési nagyvállalata ontotta az ara­nyat. Félesége, Szentmarjay Eliz, a főispán húga, s e kitűnő csa­ládi kapcsolat révén Bartalis kapott meg minden nagyobb építkezést. Az ő költségvetését mindig . roppant előnyösnek ta­lálta a vármegye, biztosra me­hetett minden versenytárgyalá­son. A jó rokonok nem voltak szűkmarkúak, de Bartalis sem, ha a rokonság eleibe tartotta a markát egy kis családi kölcsö­nért »soha vissza nem adom« jeligére. A vállalkozó kényelmesen sé­tált a kaszinó felé. A csendes utcákon derűs nyugalom lenge­dezett körülötte. Még azt mond­ják, borzasztó a háború. De hiszen itt minden oly békés, oly nyugodalmas! Valóságos csoda ez a vérben fürdő Európa köze­pén. A meghitt társaság, amelynek Bartalis, Récaey polgármester, dr. Fekete alpolgármester, dr. Bozóky főorvos és Baltazár ez­redes, a helyőrség parancsnoka volt tagja, nem győzött felbá- mulni erre a csodára. Ezek a »realitásokat kereső-«, liberális urak Sztálingrád után rájöttek, hogy Hitler elvesztette a játsz­mát. A kaszinó belső kis sza­lonjában napról napra megvi­tatták a politikai fejleményeket, kutatták a jövendő körvonalait. Eleinte mindenki bizonytalanul meredt a jövendőbe, csak Bar­talis volt magabiztos. S az ő hitvallása, optimizmusa lassacs­kán átragadt a többiekre is. Bartalis azt vallotta, hogy jobb lett volna ugyan, ha győzedel­meskedik az »európai rend«, ám így sem fenyeget tragédia, mert a háború után az angolszászok égisze alatt szépen tovább foly- dogál majd ez a pompás ma­gyar élet. Evégből nincs más teendő, mint mindent átvészel­ni, mindent átmenteni. Az ural­kodó osztály integritását épp­úgy, mint a jövő anyagi alap­jait, Káfflay mSsösztereSaöfe ti ezt cselekszi. nemzeti méretek­ben. Nem hiába tartották őt a esókavári urak eszménykéjpüfc­neb. Bizonyságnak Rt ram * -lérf békesség«. Minden este, sőt oly­kor fényes nappal is hatalmas angolszász bombázók oteLékek húznak át Csókavár fölött — Ausztriába vagy Németországba mennek, s ott szórják le halá­los terhüket, de magyar terü­letre egyetlen bomba sem buEU Az egész mintha Bartalis igaz­ságát jelképezné. Nem csoda* hogy a vállalkozó most is, amin» belépett a kaszinó öblös kapu­ján, szinte öntelten bámult fel az égre. Megint egy hatalmas re* pülőlkótóliéfc dübörgött odafent, de Csókavüron még csak riadóul sem fújtak. Átvonulás..« A kaszinóban már várták BarJ tálast, s elébe tálalták a legfris­sebb háborús jelentéseket. Bar«* talis kerek kópén derű fénylett, ö nem a percek eseményein rá­gódott, számára mitsem jelen­tettek a háború epizódjai Főj hogy a végcél világos legyen, Ezúttal is ezt fejtegette a társa­ságnak. Érezte, hogy rajta csügg minden tekintet, s fölöttébb büszke volt önmagára. Ezek a kaszinóbeU beszélgetések telje­sen kielégítették. Titokban nagy politikai hivatásra szánta ma­gát. De nem ezekben a zavaros időkben. Neki tisztán kell ma­radnia, ő a jövő embere. Majd ha az események fényesen be­igazolják jóslatait, majd akkor... Kilenc óra tájban hazafelé in­dult. Az úton azon tűnődött, mi­ért Is nem érti meg őt Lizi? Semmi érzéke a politikához. — Nagy kár. De hát az ő kedvé­ért sem mondhat le szenvedé­lyéről és éltető reményeiről. Lizi azt szeretné, ha folyton üz­let után szimatolna, és csak a vállalatának élne. De talán egy­szer majd megérti, milyen bölcs életszemlélet vezérelte az urát. (Folytatjuk.) «

Next

/
Oldalképek
Tartalom