Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-04 / 30. szám

A sportakadémia harmadik előadása Szakszervezeti sportKSrők vezetőinek értekezlete Mintegy 60 főnyi hallgatóság előtt tartották meg a kecskemé­ti sportakadémia harmadik elő­adását. Antal József, a Testne­velési Főiskola igazgatója érde­le es példákkal fűszerezett elő­adása a termelőmunka és a sport kapcsolatáról szólt. El­mondotta többek között, hogy nálunk a munkahelyi testneve­lés még kezdeti stádiumban van. de a lefolytatott kísérletek máris bíztató eredménnyel jár­tak. Fokozott propagandamun­kára van szükség, hogy a mun­kahelyi testnevelést a dolgozók megszeressék a többi üzemben is és rendszeresen részt vegye­nek benne. Haszna elsősorban ném abban van, hogy a terme­lékenység emelkedik, hanem abban, hogy a dolgozók kevésbé fáradnak el, egészségesebbekké válnak. Munka utáni szabadide­jükben is frissebbek maradnak, s kevesebb a betegségek miatti munkakiesés. Az előadás vtán a hallgatók egyrésze még hosszú ideig be­szélgetett az előadóval és szá­mos kérdést tettek fel az el­mondottakkal kapcsolatban. Hétfőn délelőtt • érakor a szakszervezeti sportkörök veze­tői számára értekezletet tarta­nak a szakszervezeti székház­ban. A februárban lezajló köz­gyűlések előkészítéséről és a tömegsport-mozgalomra való felkészülésről fognak tárgyalni a megye szakszervezeti sportkö­reinek vezetői. Jól szerepeltek a kecskeméti cselgáncsozók Az év első jelentősebb csel­gáncs versenyére szombaton ke­rült sor a sportcsarnokban. Az Élénk sportélet a Bajai Ruhaüzemben A Bajai Ruhaüzem ipari fej­lődésével igyekszik lépést tarta­ni az üzem sportja is. Sokolda­lú sportéletet találunk az üzem­ben, s az idei terveik, a tömeg­sport fejlesztésére irányuló tö­rekvéseik példaképül állíthatók s megye többi üzemi sportköre elé. A sportkör társadalmi elnöke Sziíaski Sándor teremmester, kiült évi munkájáról a követ­kezőket mondotta: — A legszebb eredményeket női kosárlabda-csapatunk érte el. Megnyerte a Kövendi Anna emlékversenyt, a a Baranya me­gyei területi bajnokságban első lett. Férfi és női röplabda-csa­patunk, kézilabda-csapatunk és asztalitenisz-szakosztályunk sze­rényebb munkát végzett, azon­ban bíztató fejlődésnek indul­tak ezek is már az előző év fo­lyamán. Labdarúgóink nincse­nek ugyan még a neves csapa­tok között, azonban sok barát­ságos mérkőzésen szórakoztat­ták már el az üzem dolgozóit. — Mik az idei terveik? — Női kosarasaink három csapattal vesznek részt a városi és megyei bajnokságon. Mind­két röplabda-csapatunk beneve­zett az üzemi bajnokságba. A férfi röplabda-csapat az ősszel valószínűleg bekerül a megyei bajnokságba is. Kovács István és Deák Sándor műszerészek öntevékenyen szervezték a lel­kes együttest, s egyre maga­sabbra emelik színvonalát A női kézilabda-csapat a járási és a városi bajnokságon fog szere­pelni. A legjelentősebb tervünk, hogy az idén 7000 forintos költ­ségvetéssel tomaszakosztályt Is alakítunk. A Kilián-mozgalommal kap­csolatban gondunk lesz a tö­megsport fejlesztésére. A Mu­rányi József né vezette termé­szeti áró-szalkosztály jó néhány túrát készül megrendezni az idén is, azonkívül Baja kedve­ző helyzetéhez illően a vízi­sportokat is népszerűsíteni akarjuk; csónakot vásárolunk és vízijártassági tanfolyamot I rendezünk. Akadnak természetesen ná­lunk is anyagi és személyi jel­legű nehézségek — folytatta Sziíaski elvtárs —. A megyétől évi 5000 forint támogatást ka­punk. Ezt az összeget 1958-ban állapították meg, azóta azon­ban már »-kinőttünk«, hiszen a sportkörünk sokat fejlődött. Azonkívül több társadalmi tá­mogatást várunk a szakosztá­lyok Irányításához és a külön­böző feladatok megoldásához. Egyelőre csak néhány lelkes ember áldoz időt és fáradsá­got a sportköri munka vezeté­sére. Szeretnénk azonban, ha a jövőben, különösein a fiatalok, jobban bekapcsolódnának a ve­zetésbe. Ki kell emelnünk Tax Imáé kalkulátor, a neves edző önzetlen támogatását, akinek tapasztalatéira, segítségére min­dig számíthatunk. A fiatal KISZ­isták közül Kúbatovias Éva gaz­dasági ügyintéző a vezetőség leglelkesebb tagja. Üzemünk­ben majdnem félezer fiatal dol­gozik, valóságos női sporttö­megbázis tehát. Tari Sándor Elő újból a métajátékol! Karéi Knenlczky, az egykori csehszlovák vágtázó a Lehká at­létika c. folyóiratban »»Miért nincsenek vágtázóink« címmel cikket írt. A cikkben kifejti, hogy nagyon hiányzik a vágtá- zásra való előkészítésből az egy­kor kedvéit ütő- és futójáték, a méta. Az iskolákban már nem játsszák, pedig nagyon alkalmas arra, hogy játékosan fejlessze a fiatalok futógyorsaságát. Kéri a szerző, hogy vegyék ismét élő ezt a kedves játékot Már csak a jövő csehszlovák vágtázóinak érdekében is. A cikk nagy ér­deklődést keltett. Sokan helye­selték a méta újbóli bevezeté­sét. Knenicékynék a lap követ­kező számában már ismertetnie kellett a kis méta szabályait. Újpesti Dózsa meghívásos ifjú­sági és felnőtt versenyén nyolc egyesület mintegy 120 verseny­zője küzdött a helyezésért. A verseny jelentőségét emelte, hogy ez volt az utolsó lehető­ség az erők összehasonlítására az egyéni bajnokságok előtt Az egyenes kiesési rendszer­ben lebonyolított verseny végig egyenletes teljesítményt kívánt a versenyzőktől. Aki egy pilla­natra is kihagy, elbúcsúzhat a további szerepléstől. A felnőt­tek küzdelme 2, az ifjúságiaké 1 pont megszerzéséig tartott A kecskeméti csapatból ki­emelkedő Nagy Lajos eredmé­nye, aki a kétszeres bajnok új­pesti Dala mögött a második helyen végzett Átlagon felüli teljesítményt nyújtott az ifjú­ságiak közül Bodor, Zsíros és Király, a felnőttek közül Kris- tofori és Izsák. Ez a verseny Jó erőpróba volt a 4-én és 5-én Szegeden meg­rendezésre kerülő országos vi­déki felnőtt egyéni bajnokság­hoz. A bajnokság három rész­ben: súlycsoportos, súlycsoport nélküli (abszolút győztes) és ka­tegória (övszín) szerinti rend­szerben kerül lebonyolításra. A verseny igen érdekesnek ígér­kezik, meglehetősen nyílt esé­lyekkel. Rajnai János A megyei kosárlabda szövetség idei kupaversenye A megyei kosárlabda szövet­ség 1956-ban írta ki először az azóta minden évben megrende­zett kupamérkőzéseket. A kiírás értelmében a vándordíj három­szori megszerzés után végleg a Csapat birtokába jut. Eddig még egyetlen leánycsa­patnak sem sikerült véglegesen megszereznie a vándordíját. A versenyekből a Bányai Júlia Leánygimnázium kétszer került ki győztesen, a Közgazdasági Technikum, a Kertészeti Tech­nikum és a SZÖVOSZ csapata pedig egy-egy alkalommal. Az idén a győztesek listájára ismét új csapat iratkozott fel: a Ka­tona József Gimnázium leány- :sapata. A fiúk mérkőzésein a •Catona József Gimnázium csa­pata 1957-től 1959-ig háromszor egymás után megnyerte a ver­senyt és így véglegesen a kupa birtokosa lett. Tavaly ezért új kupát írtak ki, amelyet a Ker­tészeti Technikum csapata nyert meg, az idei évben azonban ismét a Katona József Gimná­zium csapata lett a győztes. Az idei mérkőzéseket a Kato­na József Gimnázium tornater­mében rendezték meg két na­pon át. Három női- és négy fér­ficsapat küzdött az elsőségért. A női torna negyedik részvevő­je, az Óvónőképző az utolsó na­pon visszalépett és így először fordult elő a kosárlabda kupa történetében, hogy a női döntő létszáma nem volt teljes. A Katona József Gimnázium fiú- és leánycsapata tehát egy­aránt győztesen került ki a ver­senyből. A kupa hatéves törté­netében még csak egyszer for­dult élő, hogy az esélyes csapat nyert. A leánycsapat magasan a mezőny fölé nőtt, bár leg­jobb formájától még messze van. Győzelme egy pillanatig sem Volt vitás. A csapat átlag­magassága több mint 170 centi­méter. Igen tehetséges játéko­sok vannak közöttük (Túri és Bild különösen kiemelkedő tel­jesítményt nyújtott), de a csa­patjátékban és a védekezésiben még akadnak zökkenők. A .fiúk nagyon szoros ver­senyt" vívtak. Itt nincsenek olyan különbségek, mint a lányoknál. Az első napon a Katona József Gimnázium csak hosszabbítás­ban tudta kiverekedni a győzel­met a Piarista Gimnázium csa­pata ellem. Ezután a Piarista Gimnázium nagy küzdelemben csak 2 ponttal győzte le a Ker­tészeti Technikumot. A Katona József Gimnázium—Kertészeti Technikum mérkőzésen az első félidő szintén szoros volt. azon­ban a Kertészeti Technikum a megfelelő edzés híján a hatal­mas iramtól a második félidőre elfáradt és végül a Katona J. Gimn. csapata biztosan győzött. A legjobb egyéni teljesítmé­nyeket nyújtották: Vasvári, a két Tóth, Imreh, Hazag, Hódi» Faragó és Galgóczi. Eredmények: Lányok: 1. Katona Ginm 4 pont, 2. Kertészeti Techn. 3 pont, 3. Bányai Júlia Leányg. 2 pont. Fiúk: 1. Katona Gimn. 6 pont, 2. Piarista Gimn. 5 pont, 3. Kertészeti Techn. 4 point, 4. Ipa. ritanuló-iskola 3 pont. A társadalmi szövetségek Összevont értekezlete a Bajai TST-n A Járási TST összevont érte­kezletet tartott a társadalmi szö­vetségek vezetői számára. Bala- sits István TST-elnök értékelte az elmúlt ér eredményeit El­mondta, hogy a társadalmi szö­vetségek igen Jó munkát végez­tek a versenyek lebonyolításá­ban, azok mindenütt zökkenné mentesek voltak. Az asztalite­niszben több fiatal tehetség ke­rült felszínre, akik ma már bát­ran tekinthetők a jövő utánpót­lásának. A kézilabda szövetség még nem sok csapatot tart szá­mon, azonban kezdeti eredmé­nyeknek bíztató, hogy viszony­lag nagy számban van közöttük újonnan alakult csapat Az at­léták eredményei országos vi­szonylatban Is jók. Sok a fel­tűnő és élre törekvő fiatal te­hetség. Ab eredmények mellett akadtak hibák la. A legtöbb helyen kollektív vezetés helyett az egyszemélyi vezetés érvénye­sül. Éppen az egyszemélyi ve­zetésből eredően több szövetség nem tart üléseket Hiányosak a nyilvántartások is és kevés az aktíva. Az elkövetkezendő idők legfontosabb teendőd közé tarto­zik, hogy minél több fiatalt vonjanak be a vezetésbe. Az üléseket tartsák meg rendszere­sen és vezessenek róluk jegyző­könyvet Készítsenek nyilvántar­tást a. versenyekről, szervezze­nek be új aktívákat és képez­zenek versenybírókat, mert fej­lődő sportéletünknek játékve­zetőből a jövőben mind többre lesz szüksége. Ezt követően az egyes szövet­ségek beszámoltak eddig végzett munkájukról és a hozzászólá­sokban megtárgyalták a hiá­nyosságok kiküszöbölésének módját Az értekezlet végén a Jól dol­gozó szövetségi aktívák Jutal­mazására került sor. A követke­ző társadalmi munkások része­sültek Jutalomban: Kazal Fe- /■......... ................ re ne, Szirmai István, Virág Ist­ván, Vad Antal, Tax Imre, Van- csura József, Lejtai Nándor* Dalloa Jen öné. Szatmári János; Hammer Károly, Ráca Sándor és Tárkányi Tibor. . r. Legfőbb sportolóink CZIRJÁK FERENC A Kiskunhalasi MEDOSZ at­létája. 1954 óta atlótizál ver­senyszerűen a 400 és 800 méte­res síkfutásban. Eddigi eredmé­nyeit meglehetősen mostoha kö­rülmények között érte ed. ö is »►távirányításos« edzésekkel dol­gozik Adamik Ferenc kecske­méti testnevelő tanár útmutatá­sai alapján. Szorgalmas és kitartó spor­toló. Megyénk sokszoros váloga­tottja és jó néhány megyei baj­nokságot nyert A tavalyi leg­jobb eredményei: 400 m-en 51,• mp, 800 m-en 1 pere 59 mp. Reméljük, hogy az Idén elké­szülő kiskunhalasi atlétikai pá­lya Jobb edzési lehetőségeinek segítségével további értékes tí­zed másod percekkel. esetleg másodpercekkel sikerül Javí­tania Czárják Ferencnek ered­ményein. Ábránd és Valóság — meg egy kis tévedés A Petőfi Népe együk múlt heti számában „Ábránd és valóság” cí­men egy 'kis sportközíleméiny Jelent me>g, amely egy-két doppin "szerűen használt anyaggal foglalkozva azt állította, hogy ezek csak szuggesz­ti v hatásúak. A hatás a cikk sze­rint tehát ábránd — a valóság pe­dig az, hogy nem sokat érnek. A címhez azonban hozzá keflfl tentnd a tévedés szót is. mert a cikkíró — az ábránd és valóság világában ku­tatva — egy kis tévedésbe esett. Tény, hogy az ember — többek >0<KKKH>C>00<><>(>CKKH>0<>00<K: Valeire Brumel, aki 225 centi­métert ugrott fedettpályás ver­senyen. között — abban te JcQMnbőzBr * gépektől, hogy kiszámítva a várt ha» tást. lelki körülmények te befolyj* sodják. A2 állatvilág Hlyen szem- oomtbófl közelebb Ali a gépekbe*: Továbbmentve — embernél tisztén szuggesztfv befolyásra gyógyszer* szerű hatások is mutatkozhatnalte. Nem meglepő tehát, amit a cikk Ír* hogy viszonylag közömbös anyagok­ra váratlan, erős a j zó hatások Je­lentkeztek a sportolóknál, ha keillő ügyességgel tálalják fel. Alapvető hiba azonban az oxigént — bármi­lyen rövid ideig lélegezték te be — hatástalannak bélyegezni a spor­tolóknál. Az embernek — aki min* den energiáját az oxlpénhaitásnak. a lassú égésnek ktVszönhedd — szó szerint — szüksége van az oxigénre. Hát még a sportolónak, aki foko­zott munkát végez. Még azt sem tudom — bármeny­nyire szeretném — a cikk magya­rázataként feahozml. hogy itt is leliki körülmények befolyásolhat} ák az oxigénhatást, mert éppen ez — egyszerű kémiád reakciók módjára lezailva — életmegnyilvánul ászaink között talán a legkevésbé Ali ideg- rendszeri befolyás alatt. Ahogy nem lehet Igaz. hogy szug- gesztív behatásra nélkülözni tudja valaki az oxigént a fulladás veszé­lye nélkül, ugyanúgy tévedés azt állítani, hogy az oxigén fokozott adásának — bármilyen rövid Ideig tartott — „pompás” hatása az áb­rándok és csodák világába tarto­zik. Igenis, inkább azt kell propagál­nunk, hogy minél több oxigént Jut­tassunk a sportolónak jó teljesít­ménye érdekeben. Nyissuk ki az ablakot — így sportoljunk, vagy pláne, menjünk a szabadba ha arra mód van. vagy — ha lehet —- oxi­génnel dúsítsuk a terem levegőiét. Oxigén, oxigén, oxigén — ez az, amit sem rábeszéléssel, sem be ma­gyar ázással pótolni nem lehet, mint pl a karilt. aminek a hiánya ki­oltja még a gyertyafényt is. Még akkor is. ha Bárón Lajos, neves edzőnk tagadta volna az oxi­gén hatásosságát. Tévedés ez az ábrándok és a valóságok világában. Dr. Somogyi Lajos sport-főorvos OOOOOOOOOÜ0OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO A o 50 éjxa fain hinni Imii a fabiuír- 11-ín. | o o 150 wOOOOQOOOOGQOOOOQOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOGC

Next

/
Oldalképek
Tartalom