Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-04 / 30. szám

1961. február 4, szómba! 5. oldal Tervek, elképzelések egy 27 ezer holdas mezőgazdasági nagyüzemben Új gondok a Bajai Állami Gazdaságban 1961. január 1-vel a Vaskút! Oaraá. Mohácsszigeti és Bajai Állami Gazdaságok összevoná­séval megalakult a Bajai Állami Gazdaság. Ezzel 27 438 hold te­rület került egy irányítás alá, ebből 21465 hold szántó, 1161 hold gyümölcsös, 1179 hold szőlő és 64 hold komló. Az új nagygazdaságnak első­sorban három fontos szerepei kell betöltenie: 1. A termelőszövekezeteknek példát kell mutatniok, mint me­zőgazdasági nagyüzemnek. 2. Elősegíteni a mezőgazda­ság ellátását minőségi vetőmag­vakkal és tenyészállatokkal. 3. Alacsony önköltséggel ter­melt, nagymennyiségű árut kell adni a népgazdaságnak. Az idei termelési feladatok­ban ezek a célkitűzések kifeje­zésre jutnak. Az idén a nép­gazdaságnak a terv szerint ke­nyérgabonából 76 540 mázsát, cukorrépából 44 710 mázsát, ken­derből 7500 mázsát, burgonyáből 23 600 mázsát, hízott marhából 9529 mázsát, hízott sertésből 8606 mázsát, gyapjúból 187 má­zsát. borból 10 050 hektolitert, tejből 3 920 000 litert, tenyész­tésre kerülő szarvasmarhából 76. ugyancsak tenyésztésre kerülő sertésből 900 darabot kéül adni. Kevesebb növény féleséget olcsóbban E feladatok sikeres végrehaj­tása új gondok elé állította a gazdaság vezetőit. Más módsze­reket kell alkalmaznunk, mert a kis gazdaságokban alkalma­zottak a nagygazdaság előreha­ladását bizonyos mértékben gá­tolják. Elsősorban a szántóföldi ter­melés szerkezetén kívánunk változtatni. Az a tervünk, hogy a korábbi évektől eltérően ke­vesebb kultúrát termesztünk és csak olyanokat, amelyek az üze­mi és közgazdasági viszonyaink­nak legjobban megfelelőek. A kenyérgabona mellett a kukori­ca, burgonya, kender, cukorré­pa és szálastakarmányok képe­zik a főbb termesztési feladata­inkat. Különösen a kukaricater- mesztésré kívánunk nagy gon­dot fordítani. Elsősorban hibrid kukoricát állítunk élő, mivel gazdaságunkban hibrid üzem is van. Négyezer holdon szándé­kozunk kukoricát termeszteni, ebből 2000 holdnyi területen ál­lítunk elő hibrid kukoricát Nagy területen komplexbrigádokkal Már az első évben nagyobb területen — úgynevezett tömb­ben —■ termeljük meg a nö­vényféleségeket. Ez lehetővé te­szi termelőeszközeink gazdasá­gosabb kihasználását és a ter­meléssel összefüggő különböző költségek csökkentését. Egyes munkák elvégzésére ily módon komplexbrigádokat tudunk lét­rehozni, amelyekkel jelentősen csökkenthetjük a költségeket. A szántóföldi művelésre ke­vésbé alkalmas területein szőlőt és gyümölcsöst telepítünk. A már oi-szágos hírűvé vált Vas­kúti Pincegazdaság körül 1500 katasztrális holdas szőlőter­mesztő nagyüzemet létesítünk. Ezt részben a régi szőlők fel­újításával, részben új területek telepítésével kívánjuk elérni. A városellátás érdekében az olcsó víznyerő helyeken, ami­lyen Mohács-sziget és Bácsszent- györgy, zöldséget termesztünk maid. Állattenyésztésünkre is az volt a jellemző eddig, hogy egy ter­melőegységnél sokféle jószág volt elhelyezve. A telepek járu­lékos beruházásainak hiánya és annak takarmányellátása sok gondot okozott és a termék elő­állítását drágította. Az a ter­vünk. hogy egy termelőegység­nél a lehetőségekhez képest egy állatfajta legyem elhelyezve, ez­által a tafcarmányéllátás és egyéb költségtényezők gazdasá­gosabban oldhatók meg. Versenyre kelnek a brigádok Ezek csak kiragadott példák azokból az elképzelésekből, me­lyeket az eredményesebb gaz­dálkodás érdekében szándéko­zunk tenni azért, hogy a ter­vünkben szereplő 24 és félmillió I forintos eredményt elérjük. A feladatok megoldása érde- t kében elsőrendű feladat a szo­cialista munkaverseny fellendí­tése. Amint a kerületek meg­kapták végleges éves tervüket, a terveket megismertetjük a gazdaság összes dolgozójával. A gazdaság valamennyi termelési ágában kialakítjuk a leghelye­sebb versenyformákat. Az idén mintegy 25—30 brigád fog ver­senyezni a szocialista cím el­nyeréséért. A gazdaság és a szakszervezet vezetői közösen kidolgozzák a célprémiumok, kitüntetések és a nyereségrésze­sedés feltételeit. A cél az, hogy a terv túlteljesítése mellett emelkedjen a munka termelé­kenysége, csökkenjen a terme­lés önköltsége, növekedjen az egy főre jutó termelési érték. A nagyobb eredmények alapja a nagyobb tudás Az összevonás következmé­nyeképpen felszabadult szakem­berek. képzett könyvelők elhe­lyezéséről gazdaságunk gondos­A kiskunfélegyházi járás ter­melőszövetkezetei 380 ezer fo­rint megyei támogatást kaptak 50 hold új szőlő telepítéséhez. A szövetkezetek azonban elha­tározták, hogy a telepítéseket többségében saját erőből végzik símavesszővel és így 132 hold szőlőt telepíthetnek ebben az évben. kodott. Szakképzett dolgozókkal erősítettük meg a bajai járás termelőszövetkezeteit Az össze­vont gazdaság szociális, kultu­rális, egészségügyi helyzetét a szakszervezeti bizottság méri fel. Már a közeljövőben ismeretter­jesztő előadásokat tartunk min­denütt. Központi könyvtárat hozunk létre, előreláthatólag mintegy 6—7000 kötettel. Már most foglalkozunk azzal a gondolattal is, hogy azokban a munkakörökben, ahol szüksé­ges, kötelezővé tesszük a tech­nikumi képzettséget. Az 1961— 1962-s oktatási évben az üze­men belül esti iskola keretében mintegy 30 részvevővel négy­éves mezőgazdasági technikumot indítunk. Tárgyalásokait folytatunk az Autóközlekedési Vállalattal: a menetrend készítésénél vegye figyelembe azt, hogy dolgozó­ink autóbusszal tudjanak közle­kedni munkahelyükre. Az a cé­lunk, hogy végérvényesen meg­szüntetjük a vontatók igénybe­vételét a munkásszállításban. Szándékunk, hogy üzemi orvosi rendelést létesítünk. A gazdaság vezetői tudják, hogy a nagy feladatokat csakis a dolgozók segítségével lehet megoldani. Ezért a szakvezetők és a munkások között a még szorosabb kapcsolat kialakítá­sára törekszenek. Ily módon kí­vánunk a megnagyobbodott gaz­daságban is olyan jó munkás­kollektívát kialakítani, mint amilyen volt az összevonás előtt a Bajai Állami Gazdaságban. Németh József Többek között 50 holdon te­lepít szőlőt az alpári Búzaka- iász Termelőszövetkezet, ebből 10 holdat saját vesszőből ültet­nek be. A gátéri Vorosilov 22, a pálmonostori Béke pedig 35 holdat telepít. A telepítések többségét már tavasszal befe­jezik, őszre a pólmonostoriak 35 hold telepítése maradt. A szűzföldek jelentősége A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1954. márciusában hozott határozatát végrehajtva, a szovjet dolgozók Észak- cs Közép-Kazahsztánban, valamint az Oroszországi Föderáció nyugat-szibériai és távol-keleti részein összesen 41 millió hek­tárnyi — tehát Magyarországnál kereken négyszeri* nagyobb — területet vontak művelés alá. A szűzföldek meghódításának eredményeként jelentősen növekedett a Szovjetunió gabona- és kukoricatermelése. A Szovjetuniónak a szűz- és parlagföldek feltörésére fordított ki­adásai teljes egészében megtérültek, sőt az állam 1954—1950. között az említett területekről 32 milliárd rubel tiszta jövede­lemhez jutott. Ölvén hold árából 132 hold szőlőt telepítenek Csipkekiállítás, irodalmi és zenei est, képzőművészeti előadások A Kiskunhalasi Thorma János Múzeum ez évi tervéből AZ ELMÚLT év folyamán az állandó kiállítási terem fzJéses átrendezésével és néhány külön kiállítással (píL Nagyapáink ol­vasmánya, A halasi kékfestő ipar, Festészetünk legszebb al­kotásai, A kiskunhalasi úri és népi viselet) lépett a város nyil­vánossága elé a Thorma János Múzeum. Az állandó és külön kiállítá­sok iránt megnyilvánuló foko­zódó érdeklődést vette figye­lembe a múzeum vezetősége az 1961. évi első féléves program összeállításánál. Tizenegy kiállí­tással és előadással egybekötött rendezvény szerepel a munka- tervben az irodalom, a zene és a képzőművészet köréből vett témákkal. A MÜZEUM vezetői gondos­kodtak közkedvelt és képzett előadókról is. Így például Jan- csó Adriennét, Török Erzsébetet és Béres Ferencet hívták meg a Magyar évszakok című irodal­mi és zened estre. Kiállítást ter­veznek Kiskunhalas irodalmi emlékei címmel, amelyet Funk Miklós, a Magyar Írószövetség tagja rendez és ismertet. Elő­adást rendeznek A nagybányai képzőművészet címmel, dr. Bod­nár Éva, a Magyar Nemzeti Ga­léria tudományos munkatársá­nak közreműködésével. Az újabb kiállítást Lehel kürtje címmé i rendezik meg, dr. László Gyula egyetemi tanár előadásával egy­bekötve. Alföldi művészet cím­mel érdekes előadást hallanak majd az érdeklődők a Magyar Nemzeti Galéria tudományos munkatársának, Telepy Katalin­nak tolmácsolásában. Legna­gyobb közönségsikert minden bizonnyal a halasi bélyeggyűj­tők kiállítása aratja majd. Színes filmbemutatót is ter­veznek, amelynek keretében a 400 éves Drezdai Képtár gazdag anyagával ismertetik meg a né­zőket. Kiállítást terveznek Wra­béi Sándor festőművész munkád­ból. A következő ismeretterjesz­tő előadást dr. Pogány ö. Gá­bor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója tartja Mad művé­szeti törekvések címmel. Az év legjelentősebb esemé­nye lesz a halasi csipke orszá­gos vándorkiállításának bemu­tatása és ünnepélyes útnakindí- tása. Az első féléves programot nagyszabású irodalmi esttel zár­ják. SOK szép, színes és színvona­las rendezvénnyel várja tehát az érdeklődőket a Halasi Thor­ma János Múzeum. Gacsályi István üzemi tudósító 60 milliós kárt okoztak tavaly a növényi kártevők Növényvédelem a Kultúrnövényeinket kora ta­vasztól késő őszig, az elvetés­től a betakarításig, sőt, még a raktárban is súlyos mértékben károsíthatják különböző kárte­vők és betegségek. Egy-egy esz­tendőben ez a kártétel óriási termésveszteséget okozhat. A Bács-Kiskun megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságának Mezőgazdasági Osztálya 1959- hez hasonlóan 1960. év végén is a járási, illetve községi ta­nácsok bevonásával felmérte, hogy milyen károkat okoztak az egyes kártevők különböző kultúrnövényeinken, gyümöl­csöseinkben, szőlőinkben, össze­gezve: a megye legfontosabb 31 növényi kártevője és beteg­sége majdnem 60 millió forint számok tükrében értékű termést pusztított e! Ugyanakkor örvendetes, hogy a növényvédelem megszervezése egyre javul és a számítások szerint több mint 524 millió fo­rint értékű termést mentettek meg megyénkben a védekezés­sel. A termelőszövetkezetek sokat fejlődtek, 1960 decemberétől számos új közös gazdaság is alakult. Nagyon fontos, hogy megismerkedjenek a termelő- szövetkezetek szakemberei a különböző kártevőkkel és beteg­ségekkel, annak érdekében, hogy « sikeres védekezés mód­szereit mindenütt kidolgozzák és alkalmazzák. fztfes József i iOOOOOOOOOOOOOÖOOO«* A mesék világa és az élet kapcsolata Új bemutatóra készül az ország egyetlen marionett-színpada A színfalak mögötti csend­ben most szerényen húzódnak meg a mesék szereplői. A tün­dérkirálylány, az űrruhás utas, most éppen olyan fából ké­szült, festett bábu, mint a go­nosz boszorkány, vagy a varázs­ló. Akjk' britet, lelket csiholnak beléjük akik minden széppel felruházzák az egyik fabábut, hogy tündérkirálylánnyá le­gyen, a másikat gonosz tulaj­donságokkal, hogy boszorkány­ává legyen, most a gyalupad mellett, a kovácsműhelyben, tű­vel, cérnával, vagy éppen for­rasztópákával a kezükben dol­goznak, tanulnak. A Kecskeméti Helyiipari Is­kola marionett-színpadának — az nrsr.án egyetlen marionett- színpadának — kulisszái mö­gött Háló Ferenc iskolaigazgató és Báron László tanár szavai nyomán elevenedik meg előt­tünk a bábszakkör munkája. Az 1958—59-es tanév elején, hogy az iskola kulturális életét fellendítsék, és ebben aktív sze­rephez jutassák a fiatalokat, bábjátszó szakkört alakítottak. Összekötöttük a haszno­sat a kellemessel — mondja Háló Ferenc. A marionett-báb- szakkörben mindenki talál ma­gának munkát. Az ácsok készí­tették a színpadot, a szobafes­tők a színfalakat, a varrólányok a bábok ruháit, a fodrászok « babafrizurákat — és sorolhat­nám tovább. _A közönség előtt másféléves komoly munka után mutatkoz­tak _ be.—A—marionéít-bábukat yettttről — szaknyelven: hídról — zsinórral mozgatják, s har­monikus mozgás kialakítása nagy gyakorlatot igényel. Két év alatt sok-sok előadást tar­tottak az általános iskolások részére. Legutóbbi sikerét a Prücsök színpad — ahogyan el­nevezték — Elveszett a zsiráf és Jani Zoli labdája című me­sejátékával aratta, amelyet hat­száz kis úttörő nézett meg. Most új darab bemutatására készülnek, címe: A tüzesnyelvü boszorkány. — A marionett-színpadnak úgyszólván nincs irodalma, m darabokat is mi magunk írjuk. S mivel még a gyakorlatunk sem nagy, a szinrevitel sokszor komoly feladatok elé állít ben­nünket. Most léptünk kapcso­latba a Pajtás Irodalmi Körrel, s ezentúl ők írják majd szá­munkra a darabokat. Nagy Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom