Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-26 / 49. szám

Vasárnapi Sporttoíő VI. HÉT KÉRDÉS L Hol volt a híres »évszázad mér« kőzése«? Párizs Buda] Első Schur Cselgáncs Fiorentina Nyolc Katymár Albánia Radford Elek Mészáros Baja Második 2. Pólyák Imre birkózó világbaj­nokunk hányadik lett a római olimpián? 3. Az NDK híres kerékpárver­senyzője? 4. Melyik sportágban van »kar- feszítéses« győzelem? 5. Hidegkúti Nándor melyik olasz csapatnál edző most? 6. Hány versenyző van egy ököl­vívó-csapatban? 7. Hová való megyénk neves at­létája: Jakab András? 8. Melyik baráti állam lépett viga­sza a chilei labdarúgó világbaj­nokság mezőnyéből? 9. Ki a férfi 100 m-es síkfutás római olimpiai bajnokai 10. Ki az 1060-as év legjobb ma­gyar női sportolója? 11. A Kecskeméti Spartacus ifjú­sági válogatott súlyemelője? 12. Melyik városban van a megye legjobb férfi kosárlabda-csa­pata? Olvasóink, aszerint hogy első vagy második válaszunkat tartják helyesnek, 1-gyel, vagy 2-vel, ha pedig egyiket sem, X-szel felelnek. Pályázati szelvényként postai levelezőlapot fogadunk el, amelyen szerepelnie kell a pályázati hét számának (római szám­mal), valamint a totóban szokásos tizenkét 1, 2, vagy X-nek A kérdésekre adott válaszoknak pénteken déli 12 óráig kell beérkezniük szerkesztőségünkbe. A később érkezett szelvényekei nem értékeljük. A 12 találatosok között minden héten két érté­kes könyvet sorsolunk ki. Előző heti kérdéseink helyes megfejtése: 8, X, 2, X, 1, 1, X, 1, 1, 2, 2, 2. (Második kérdésünkre a helyes válasz: 200 m, negyedik kérdésünkre: súlyemelés, hetedik kérdésünkre: 5.) Az ötödik heti pályázatunkra egyetlen 12 taiálatos szelvény érke* zett. Beküldte: Rigó Erzsébet Kecskemét. Germar ökölvívás Juventus M Tíz Bácsszőlősí Románia Norton Pappné Bihart Kecskemét [jft Sportakadémiai előadások a kalocsai járásban Kalocsán február elején tar- A járás községeiben a sport­Kezdődik! A labdarúgó-csapatok bajnoki rajtjánál ott láthatjuk vala­mennyi NB-s és megyei I. o. együttesünket. Mindegyikőjük igyekezett lelkiismeretesen fel­készülni a tavaszi fordulóra az­zal az elhatározással, hogy az őszinél sokkal jobban fog sze­repelni. Erre nagy szükség is lesz, akár a bajnokságra tör­nek, akár a kiesés elkerüléséért harcolnak. Mi csak azt kérjük, hogy mindvégig sportszerű le­gyen ez a harc, és labdarúgóink az ellenfél játékosaiban ne el­lenséget, hanem ellenfelet lás­sanak. A sportszerű küzdelem még vereség esetén is dicsére­tére válik a csapatoknak és a játékosoknak egyaránt. Még egyet! A játékvezető is ember, ö is tévedhet. Ne ítél­jük el azonnal az első téves íté­lete után. Lássuk be, hogy az ő helyzete a legnehezebb a pá­lyán. És most nézzük a bajnoki rajt mérkőzéseit. AZ NB II-BEN SZEREPLŐ egyetlen megyei csapatunk, a Kecskeméti Dózsa idegenben, Budapesten kezd a Bp. Sparta­cus ellen. Nagy fontosságú ez a mérkőzés mindkét csapatnak, mert nagyon a kiesési zóna ha­tárán tanyáznak. A Dózsát a Ferencváros elleni játékkal még Budapesten is győztesnek vár­juk. AZ NB III DÉLKELETI CSOPORTJÁBAN a vezető Kecskeméti TE igen veszedel­mes ellenfelet kapott a Török­szentmiklósi Fáklya együttesé­ben. A két csapat eddig há­romszor találkozott egymással és a KTE még nem tudott győz­ni, sőt tavaly tavasszal Kecske­méten vereséget szenvedett, Most ismét Kecskeméten játsza­nak és remélhetőleg megszer­zi a két pontot a KTE, ha meg­találja végre az összeállítását. — Másik csapatunk, a Kkfél- egyházi Építők otthonában fo­gadja a Hódmezővásárhelyi MEDOSZ-1. A vásárhelyiek ezen a találkozón szeretnének elke­rülni a kiesési zónából, a fél­egyháziak pedig felzárkózni akarnak. Ehhez azonban sokkal jobb játékot kell mutatni, mint amilyent az előkészületi mér­kőzések során láttunk az Épí­tőktől. A DÉLNYUGATI NB HI­BÁN mindkét bajai csapat ide­genben kezd, méghozzá kiesés­re álló csapatok ellen. A Bajai Bácska Posztó a 14. helyen álló PEAC-hoz utazik Pécsre. A Bácska eddig nem mutatott kü­lönösebb formát, mégis győzel­mét várjuk Pécsett. Győznie is kell, ha továbbra is bajnoki re­ményeket akar táplálni. — A Bajai Építők a bajnokság utol­só helyezettjével mérkőzik Bonyhádon. Az eléggé rapszo­dikusan szereplő Építőknek na­gyon meg kell küzdeniük a baj­noki két pontért, mert a bony­hádiak már az első mérkőzé­sükön megkísérlik a felzárkó­zást, amihez mind a két pontra szükségük van. — Harmadik megyei csapatunk, a Kiskunha­lasi Határőr Dózsa odahaza kezdi a tavaszi fordulót. A baj­noki reményeket tápláló Pécsi Bányásszal mérkőznek. A pé­csiek az őszi hajrában nagyon feljavultak és győzelmük ese­tén még a bajnoki cím kérdé­sébe is beleszólhatnak. Mi tart­juk olyan jónak az ügyesen át­szervezett Határőröket, hogy mind a két pontot otthon tart­ják. Ezzel kikerülhetnek a ki­esési zónából. A MEGYEI I. OSZTÁLYBAN mindjárt két rangadó is akad. A bajnoki cím elnyerésére dön­tő hatással lehet a Kalocsán léjátszásra keiáilő Kalocsai Ki­nizsi—Kiskunhalasi MEDOSZ találkozó. A hazaiak győzelme esetén teljesen nyílt lesz a baj­nokság, míg a halasiak nagy’ lé­pést tesznek a bajnoki cím el­sportműsor nyerésére esetleges győzelmük alapján. — A másik rangadó­nak, a Soltvadkert—’Bácsalmás mérkőzésnek a rutinosabb vad­kertiek a favoritjai az alapo­san megfiatalított bácsalmásiak ellen. — Nyílt mérkőzést ígér a Kiskőrös—Kkfélcgyházi Hon­véd találkozó. — A többi mér­kőzéseken — Tompa—F. Bá­nyászati, Vaskút—K. Épületla- Icatos, Kkhalasi MÁV—Kai. Spartacus, Jánoshalma—Izsák — a hazaiak győzelme várható inkább. — Idegenben sikert csak a Kalocsai Honvéd remél­het Alpáron. AZ NB I-ES KOSÁRLABDA- BAJNOKSÁGBAN mindkét ba­jai együttesnek rendikívül ne­héz dolga lesz. A Bajai Bácska Posztó Budapestre utazik a baj­nokságban vezető MAFC-hoz, amelyet főt- a visszavágás, hi­szen egyetlen vereségüket az ősszel éppen a bajai fiúktól szenvedték el. Mindenesetre nem fogják könnyen átengedni a győzelmet a Bácska kosara­sai. — Talán még nehezebb a helyzetük a Baiai Építők női csapatának — bár ők Baján mérkőznek. Ellenfelük a kitű­nően rajtoló Bp. VTSK lesz. Nagy forma javuláson kellene átmenniük a bajai lányoknak, hogy sikeresen szerepeljenek. IFJÚSÁGI BIRKÓZÓINK nagy seregszemléje lesz a KTE két napos országos kötöttfogású ifjúsági birkózóversenye. A versenyre csaknem kétszáz ne­vezés érkezett és azon a fővá­ros és vidék csaknem valameny- nyi neves birkózója elindul. A jubiláns birkózóversenyt szom­baton du. 5 órakor kezdik a Piarista Gimnázium dísztermé­ben és vasárnap de. fél 10 órakor folytatják; 12. Matejka roskatagon, fásultan viselte sorsát. A kincset eldug­ta, de nem azért, amiért az asz- szony képzelte. Eszébe sem volt elorozni Matejkáné jussát. De tudta, hogy az asszony bármi­kor elveszítheti a fejét, képes magához venni az aranyradacs- kát, s nincs erő, amely ezt az ostobaságot jóvá tehetné, a ka- tásztrófát elháríthatná. Hetek óta úgy élnek egymás mellett, mint idegenek. Az asszony tel­jesen elvadult tőle. Nem is fél­tékenység, csak puszta aggpda- lom sarkallta Matejkát, amikor utánajárt, hol van, s mit csi­nál egész nap a felesége. Meg­tudta, hogy a parancsnokságon buzgólkodik. Hát jó, csak el ne jártássá a száját, akkor semmi baj. Felőle azt képzel magáról, amit akar. De amint múlták a hetek, és Matejka érezte, hogy idegei, felbomlanak, már semmivel sem törődött. Azzal sem, hogy a felesége késő éjszaka járkált haza. Haza? Nem volt ez már otthonuk, ágyrajárókká lettek mind a ketten. Az asszony nem is főzött, Matejka szárazjkosz- ton élt. Egy szót sem szólt a feleségéhez, s az asszony sem hozzá. Matejka idegesen várta, mikor követel maid az asszony újabb pénzösszeget? Kitavaszodott, s véres ko­molyra fordult a háború. Ma­gyarországot megszállták a né­metek, s két héttel később meg­kezdődött az ország szisztemati­kus bombázása. .Csókavárt egye­lőre kihagyták a bombázó köte­lékek, bár mindennap elröpül­tek a városka felett, s a vér­szagot kóstolt város lakói ret­tegve gondoltak a holnapra, A Dózsa közgyűlése Kedden, február 28-án délután 18 órakor tartja a Kecskeméti Dózsa rendes évi közgyűléséit a Dózsa klubban. Az egyesület életének e fon­tos eseményén összefoglalják és értékelik a múlt év eredmé­nyeit, majd részletesen megtár­gyalják az egész tagság jelen­létében évi munkaterv ükét, Mii mondanak a számok? Minden kommentár nélkül ad­juk közre a megyei TST éwégi statisztikai jelentéséből az aláb­biakat. Beszéljenek a számok. Ha összehasonlítjuk az 1960-as adatokat az előző évivel, szem­beszökő a fejlődés. Ezért az 1959-es adatokat zárójelben kö­zöljük. Sportkörök száma I960 végén 297 (235), ebből úttörő 143 (92). Sportkörök taglétszáma: 40 074 (27 676), ebből úttörő 18 680 (7533). Szakosztályok száma: 693 (út­törők nélkül). A nők létszáma 12 773 (7138). Sportlétesítmények: labdarú­gópálya 106 (95), futópálya 20 (20), kézilabdapálya 103 (78), ko­sárlabdapálya 24 (22), röplabda- pálya 129 (99), tekepálya 34 (20), teniszpálya 14 (15). sportterem 81 (70), uszoda 4 (6), csónaikhéz 2 (1). A minősített sportolók száma 979. Mesteredzők, oktatók, se- géddktatók: 90. Gyakorló okta­tók, edzők: 114. Nemzetközi, or­szágos I., II., XII. osztályú játék­vezetők: 374, gyakorló játékve­zetők: 169. Káderképzés. Alapfokú sport- vezetőképző tanfolyamon részt vett 19 fő, középfokún 20 fő. Sportköri vezetői tanfolyamot 5 8-an végeztek. amikor rájuk is sor kerülhet. Egy március végi estén Ma­tejka tétlenül, magába rogyva üldögélt a konyhában. Csak azt érezte, hogy most már történ­nie kell valaminek. Mária éj­fél előtt sohasem jön haza, de már kétszer előfordult, hogy egyáltalán haza sem tért. Ma­tejka körülbelül tudta, honnét fúj a szél. Kőművesed egymás­közt gyakran beszélteit erről, bár csak a háta mögött. De ép­pen a feléje irányuló közrész­vét és szembeötlő gyöngédség világosította fel a pallért. Tudta, hogy ez a felesége miatt törté­nik így. Az asszony ezen az estén szokatlanul korán jött haza. Fél kilenc lehetett. De úgy jött, mintha idegenbe, vendégségbe érkezett volna. Leült Matejká- val szemközt és hónapok óta először megszólította: — Nem gondolod, hogy be­szélgetnünk kellene? — Miről? — vetette oda fá­sultan Matejka. — Az életünkről. Tudod mit? Én a te helyedben már régen kiváncsi lettem volna arra, hogy... — Semmire sem vagyok ki­váncsi. Az asszony szeme lobot ve­tett: — De én igen. — Tudom, mire vagy te ki­váncsi, te szajha. — Hogy merészelsz... — Hallgass! — mordult fel Matejka. de indulata tüstént el is párolgott. Szinte magától értetődő igazságként ejtette ki a szavakat. — Mit háborogsz? Tán nem az vagy? És tán nem arra vagy kiváncsi, hogy hol van a ... hol van az, amitől elvesztetted az tóttá a járási TST az első sport­akadémiai előadást. Ezeket az­óta is hetenként rendszeresen megtartják. eszedet? Hát nem tudsz te egy­szer igazat beszélni? Matejkáné reszketett az Iz­galomtól, de elfojtotta. Nem ismert rá a hangjára, amikor beszélni kezdett: — Hát jó, beszéljünk nyíltan, Matejka. Én nem élek tovább veled. — Eddig sem éltél velem. — De most elmegyek. El én, örökre. Nem vagyok szajha, és meg tudnálak ölni azért, mert ezt vágtad a fejemhez. Becsüle­tesen szeretek egy férfit, s az övé vagyok. Azért, mert szere­tem és mert egymáshoz illünk. Mert ő is szeret engem, és fel­emel abból a piszokból, amely­ben veled hencsaregtem. Hát ezért. Az asszony elhallgatott, min­den idegszálával leste, mint reagál súlyos mondataira az ura. Mindenre el volt készülve. De a pallérnak egyetlen arciz­ma sem rándult. Az asszony folytatta: — Nem érdemes erről beszél­ni, igazad van. Ezen már nem lehet változtatni. Még ma el­megyek. Beadom a válópert, vé­ge köztünk mindennek. Most pedig intézzük el a számadá­sunkat. Osszuk el, amink van. Ügy, amint szokás. — Tessék — intett a fejével Matejka, s fel sem nézett az asztal lapjáról — mindent el­vihetsz, amit akarsz. Többet is, mint a felét. Az asszony hangja felforrő- sult: — És annak a felét Is aka­rom! Matejka tagadóan rázta a fe­jét: — Azt nem. — Igenis, az az enyém! Az nekem jár! — sziszegte Matej­káné. — Azt az egyet nem. Min­den egyben a tied lehet. Nézz ide, éltünk, ahogy éltünk, de emberi életet éltünk, összetar­toztunk, és mindenben számít­hattunk egymásra. Aztán jött az arany, és mivé lettünk? Én körök eddig hat helyen indítot­ták meg a sportakadémia elő­adássorozatait! nem Is tudom mi történt ve­lünk. De azóta nem azt tesszük, amit szeretnénk, és amennyi ki­telik tőlünk. Úgy bizony, fele­ség. Ügy érzem, mintha ált­kot vettünk volna a fejünkre. Nem adom ki a részedet, mert nem veszem a lelkemre, hogy egészen belepusztulj. Matejkáné felháborodottan nekiesett az urának: — Micsoda ostobaság! Mit du­málsz te nekem? Az arany fe­lét add ide! Megígérted! Vagy meg akarsz rabolni? — Gyilkos gúny és iszonyatos düh villant az asszony hangjában: —- Hát ha nem adod, majd lesz, aki el­veszi! Mintha vipera mart volna a húsába, Matejka felugrott és torkon ragadta az asszonyt: — Elárultál, te, te.;. mocsok! Megöllek! Az asszony sikoltott volna; de a pallér tenyere a szájára ta­padt. Csak a szemével és a fe­jével jelezhette, hogy nem, nem beszélt a kincsről. Matejka el­engedte, s megremegett a fel- indultságtól. — Hát persze, hogy befogtad a szádat — mondta tagoltan, rekedtesen. — Mert ha elárulsz, te is ott végzed, ahol én! Rabolt pénz ám az, jól tudod! És ha a szeretődnek fecsegsz, hát csak csináld, majd megszerzi azt az aranyat nélküled is, s megnéz­heted, kellesz-e még neki! De egyet mondok: hagyd azt aí aranyat, ne is gondolj rá többé mert minden lépés csak még több bajt hoz rád. És azt se fe­ledd, hogy akármi is történjék, én az aranyat sem szép szóra, sem erőszakra elő nem adom, inkább sírba viszem. Ne is eről­tesd. Én a szavamat meg szok­tam tartani. Most aztán eredj. Intézd úgy, hogy többé ne talál­kozzunk. Matejkáné ismerte annyira az urát, hogy" felfogja: most már kár minden szóért. A pallér, legalábbis ezúttal, nem fog en­gedni. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom