Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-28 / 24. szám

«. oldal 1961. Jannár 28, szombat l «Hr V azoámó# bftáfc A jánoshalmi énekkar gondja A Jánoshalmi Föld műveszö- vetkezet énekkara igen nagy- múltú együttes és az idén ün­nepli megalakulásának 45. év­fordulóját, de tagjai már két éve bizonytalanságban élnek. Az együttes karnagyát Bajára helyezték és ezért az hetenként járt a községbe próbát tartani, ami igen fáraztó volt. Háromszor is elbúcsúzott: »Nem vállalom tovább.« Aztán jött a könyörgés: »Még erre az egy útra. még erre az egy fel­lépésre készítse fel az ének­kart :.«* Megtette. Most végleg el­ment Gyukity Márk. A Bajai Zeneiskola igazga­tója, dr. Varga András vállalná Gyártsanak J A községek villamosításával egyidejűleg egyre több telepes rádiótulajdonos kerül abba a helyzetbe, hogy készülékét — nem tudja használni, mivel az hálózati árammal nem üzemel­tethető. E készülékek használhatóvá az énekkar vezetését, öt viszont a Bajai Városi Tanács nem en­gedi, csak tudnánk miért nem, hiszen hetenként csak egy esté­ről van szó. Az énekkar 1961. évi prog- rammja nagyon szépnek Ígér­kezett. A 45 éves jubileum megünneplése, zászlóavatás, névadó ünnepség, a békéscsabai országos dalostalálkozó, ezenkí­vül egyhetes soproni kirándu­lás is szerepel a tervben Ha most nem kapnak gyors segítséget, az énekkar feloszlik. Kár lenne 45 év után. Ezért ké­rik a MÉSZÖV, a KPVDSZ és a megyei tanács segítségét. Németh Mihály öbb adaptert állítható szerkezetet az igények­nek megfelelő számban kellene gyártani és átadni a vidéki ke­reskedelemnek, ezzel megoldód­na a telepes rádiótulajdonosok problémája. Orosz Gábor Több emberséget A múlt év október végén — mivel « munkahelyemen távol­létem miatt • tzénutalványozÁt- ból kimaradtam — a feleségem a kecskeméti 100l-et telepen hat mázsa szenet íratott. Mivel tisz­tában voltunk a helybeli tüzelő- ellátás nehézségeivel, türelmesen vártunk, hogy majd ránk kerül a sor és postán megkapjuk az utalványt. A kételkedés akkor vált «rrá rajtunk, amikor azok, akikkel egy időben Írattuk a szenet, megkapták utalványaikat. Mivel jogtalannak tartottam volna bármely hivatali dolgozó becsü­letességét kétségbe vonni, így el­küldtem a feleségemet, érdek­lődje meg, hátha félreértés tör­tént. A telep irodájában egy elv­társnő félreérthetetlenül közölte, hogy az utalványt elküldték, s még arra sem volt hajlandó, hogy ellenőrizze a postázást. Talán nem nagy dologról van szó. de az ilyen helyen dolgozó embereknek tudniok kell, hogy tévedésük egy másik társukat nagyon kellemetlen körülmé­nyek közé taszítja. Várom, hogy ügyemben végre intézkedjék a TÜZÉP. Rejtő Ferenc tételét egy egyszerű és főleg olcsó (80 Ft) kis szerkezettel — adapterrel — használhatóvá le­het tenni tíz perces munkával, amelyhez nem kell különösebb szakértelem. Ez egyszerűen hangzik, azon­ban ott a bökkenő, hogy e szer­kezet egyetlen szaküzletben sem kapható. Ha magánkisiparoshoz fordulnak, az elvállalja a mun­kát. de olyan borsos árért, mely felér egy új rádiókészülék árá­val. Helyes lenne, ha az ipar fel­figyelne az ilyen hiánycikkre, amelyek túlnyomórészt a ma­gánkisiparosok birtokába kerül­nek. A gyárilag is olcsón elő­A kegyelet jegyében 1919. augusztus 6-án gyilkos csendőrsortűz dörrent a Kiskun- halasi Téglagyárnál. Kommu­nisták, hősök vére festette pi­rosra a mészportól fehér ho­mokot. Mártírjaink nevét Kis­kunhalason utcák őrzik és az egyik termelőszövetkezet felvet­te Paprika Antal nevét. Városunk kegyelettel őrzi a hősök emlékét és haláluk 40. évfordulóján márvány emlék­táblával jelölte meg a kivégzés helyét. Szerető szívek, kezek virágot ültettek a márványtábla alá, mások locsolták és kis tég­lakerítéssel óvták a virágokat. Nemrégiben lelkiismeretlen, reakciós elemek lerombolták a kis kerítést és szétszórták a tég­lákat. Ügy gondolom, tartozunk már­tírjaink emlékének annyival, hogy a kis kerítést újra felé­pítsük romjaiból. Czakó Ferenc Megkérdezzek sz illetékeseket Evetovics Gyuláné bajai ol­vasónkkal kétszer fizettették meg az örökösödési illetéket. A Megyei Illetékkiszabási Hi­vatal még nem válaszolt, de nem is intézkedett, hogy visz- szautalják-e panaszosunknak a kétszeresen befizetett összeget. Miért? * A Kecskeméti Városi Tanács figyelmét 1960 december 24-én másodszor is felhívtuk a Gáspár András utcai járda kijavítására. A városi tanács azonban arra sem méltatott bennünk»* hogy válaszol ion ez újságban megje­lent levélre. Nem Ismerik az er­ről szóló rendelkezést? • Elmarasztaljuk a megyei MO- KÉP Vállalatot is, hiszen a múlt év december 20-án a tataházi moziról Irt bíráló sorainkra még a mai napig sem válaszolt. Ügy látszik, nem tűnt fel — legaláb­bis Kecskeméten —, hogy Tata­házán hideg teremben fagyos­kodnak a mozilátogatók. Kiállta a próbát kába akasztotta a Baján a napok­ban az egyik autó­busz jegykezelője hirtelen megbetege- det. Az autóbusz­nak azonban tovább kellett mennie. A gépkocsivezető ru­galmasan oldotta meg a kérdést. Meg­kérte egyik társát, vegye át tőié a vo­lánt, ő pedig nya­jegyvizsgáló táská­ját. Az autóbusz elin­dult, az újdonsült kalauz pedig meg­kezdte a munkát. Az egyik utas át­szállót kért, de a »jegyvizsgáló*i meg­kérte, váltson azt a másik autóbuszon, mert nem tudja sza­bályosan kilyukasz­tani a jegyet. Az utasok mind haza­kerültek, és a he­lyettesítés sem tar­tott sokáig, mert a végállomáson kerí­tettek egy jegykeze­lőt. A gépkocsiveze­tő kiállta a próbát. Pechtler Ferenc 29. Győzelem istennő, Róma szép rabnője... A tábornok tapogatózva ment, de nem zökkent ki az ütemből. koszorút e főre! fényes a haja!.., A tábornok feje már nem himbálózott ide-oda a mellére csukottan. Tartása mind szilár­dabb és egyenesebb lett, ahogy a lába mind gyorsabban és ke­ményebben ütemezte a lépést. S most mind ki o gátra! Életre-halálra — mert hí a haza! Immár délcegen menetelt, mintha díszszemlén vonuló ez­red élén haladna. S még a cel­láján is túl ment volna, anél­kül, hogy észrevenné, ha Cera- so, sapkáját kezében fogva, nem tartja nyitva neki az ajta­ját. Alighogy átlépett rajta, el­hagyta az ereje, és hanyatt vá­gódott az ágyra. Csak zavaro­san hallotta a börtönszárnyban felzúgó tapsvihart, amelybe Franz sípolása és üvöltözése ve­gyült. Érezte még a friss virá­gok édes illatát, de nem esz­mélt arra, hogy tulajdon testé­vel nyomta szét őket. Azután kábulatszerű álomba merült. Mire felébredt, már éjszaka volt. Egy petróleumlámpa tompa fénye világította meg a cellát. A lámpát Ceraso tartotta tér­dén; ott ült mellette a zsámo­lyon, és nem mozdult el onnan, amióta Franz kiment Odakint, az ajtó előtt, Turisinl állt őrt, arra az esetre, ha netán vissza­térnének a németek. — Hogy van, tábornok űr?... Nem akarja, hogy vetkőzni se­gítsek önnek? — Hány óra? — Tíz. — Tíz... * — Nagyon bántották, tábor­nok úr? — Banchelli meghalt... — Tudom. — Megölte magát... hogy ne beszéljen... — Tudom ... Mindannyian tudjuk. — Amíg aludtam, az alatt öl­te meg magát, s én még csak észre sem vettem ... De nem beszélt, érted? ... Mondd el... neki... — Kinek? — Nem tudom... Mindenki­nek. — Tudják, tábornok úr. Ban- chelliban mindig is megbíztak, hogy nem fog beszélni... — Igen? ... És ... és bennem? — önben, tábornok úr?! — Ceraso kuncogott, mintha mu­lattatná a kérdés. — önts egy kis vizet a fejem­re: úgy érzem, hogy szétre- ped... Ceraso teljesítette kívánságát, s közben azt mondta neki: — Egy csomagot meg egy le­velet hoztak önnek, tábornok úr... — Csomagot meg levelet, ne­kem?!... Ki hozta? — Nem tudom. Akarja látni? — Igen ... nem ... bírok meg­fordulni és nehezemre esik nyitva tartani a szememet.., KATONA JÓZSEF SZlNBAZ Január 28-án, szombaton este 7 órakor. TaM László: Különleges világnap Vígjáték 3 felvonásban. Jászai Mari bérlet 6. szelvény. Mozik MCsora Január 28-án szombaton Baja Központi: Lámpaláz, Ba­ja Uránia: Zápor, Bácsalmás: Légy jó mindhalálig, Dunave- cse: Hüvelyk Matyi, Izsák: Légy jó mindhalálig, Jánoshalma: Elvarázsolt herceg, Kalocsa: Szép Lurette, Kecel: Megbilin­cseltek, Kecskemét Árpád: Ba­bette háborúba megy, Kecske­mét Városi: Babette háborúba megy, Kiskőrös: Noszty fiú ese­te Tóth Marival, Kiskunfélegy­háza: Rózsák az áliaműgyész­nek, Kiskunhalas: Mágnás Mis­ka. Kiskunmajsa: Magasabb elv, Kunszentmíklós: Rab ma­dár. Mélykút: 400 csapás, Sza­badszállás: Fapados szerelem, Tiszakécske Petőfi: Messzi utca, Tiszakécske Tisza: Arcnélküli város. ^áAAáááAAAáAAAAááááA^ 4 A Kecskeméti 44. sz. £ A Autóközlekedési Vál- ► ^ lalat keres felvételre £ J autóelektromos szerelőket,» * hálózati £ < villanyszerelőt, £ ^ fűtésszerelőt ► * és vizsgázott építőipari p 41 nehézgépkezelőket. £ 3 Jelentkezés, Csáktor- ► A nyai u. 4—6. sz. ^ főmérnöknél. ► A 165 t fTTTTf7T7TTTTT77?»7V Nézd meg te, hogy mi az... Ceraso kibontotta a csomagot. — Három ing — mondta —, egy öltöny, hat zsebkendő, egy házikabát, két alsónadrág és két pulóver ... Hogy megmutassa neki, anél­kül, hogy a tábornoknak, aki hasmánt feküdt az ágyon, el kelljen mozdulnia helyéről, a kibontott csomagot leterítette eléje a földre. A tábornok této­va mozdulattal kinyújtotta kar­ját, találomra megfogott egy zsebkendőt, széthajtogatta, s a monogramot dagadt és vérfol­tos szeme elé tartotta. Grófi korona alatt G. F. D. R. betűk ékeskedtek rajta. — Lenbatiszt! — kiáltott fel Ceraso elragadtatással —, a leg­finomabb lenbatiszt... A tábornok megsimította ve­le az arcát. Könnyű levendula­illat csapta meg. — A levelet is bontsd fel — mondta. Ceraso óvatosan kinyitotta a borítékot Fénykép van benne, a felesé­ge meg a fiai... — hebegte zavartan. — ... De szép gye­rekek!... — Olvasd, kérlek ... Ceraso a torkát köszörülte: „Genf, július harmadika. Imá­dott férjem, buzgó hittel remé­lem, hogy ez a néhány sor el­juthat hozzád. Elfogatásodról it­teni konzulunk révén értesül­tem. A gyerekeknek is meg- modtam. Nagyon derekasan vi­selkedtek. nem sírtak. Én sem sírtarfi. Űjra meg újra elolvas­tuk azt a levelet, amelyet szep­tember nyolcadika után írtál nekünk, és elismétel gettük egy­másnak szavaidat: „Amikor nem tudod, hogy melyik a kötelesség útja, a nehezebbiket válaszd.” A fiúk jól vannak, az iskolá­ban becsületet szereznek ma­guknak. Imádkozunk érted, gon­dolatban és lélekben melletted vagyunk. Akármi történik is, minden pillanatban és minden körülmények között tudnod kell: boldog vagyok, hogy a felesé­ged lehetek, és semmiféle asz- szonnyal nem cserélném el a sorsomat. Örök szeretettel a te sírig hű Bianca Mariád.” Apróhirdetések HASZNÁLT könyveit, könyvtárát Január SÍ-én megvásároljuk. Kecs­kéméi Szabadság tért könyvesbolt. _____________________ 166 ME ZÖGAZDASAGI erő- és munka- gépek szerelésében Jártas két fő szerelőt, 6 Ft-os Órabérrel felvesz a Kecskeméti Gépállomás.__________173 IN TELLIGENS lakőtársaiőt kéréseik, Kecskemét, László Károly otcs 3. szám._____________________________744 BI HARI Ambrus, Lajosmiaae-Alső- lajos 4M szám alaifetl lakos „Vilma’’ nevű, 10 éves pej, kanca, Jegytelen lovának jártartlevette elveszett. Azt megsemmisítem. Kecskeméti Járási. Tanács V. B.______________________165, SZ ÁZ négyszögöl teltek, kis lakással eladó. Kecskemét, Széchenyi város 13. HonvédJkórház hátamögőtt. Bó­csadné.______________________________179 KOMLöl két szoba, összkomfort**» lakásomat elcserélném kecskeméti hasonlóért Fncleklődni: Kecskemét, Bethlen körút 40._____________180 ASZTALOS szakmunkásokat és faipari gépnum- kásokat azonnali belépésire felvesz • Bács-Kiskun megyei Faipari Válla­lat. Kiskunhalas. 77 ItlIllllllllllliilllllllUlllllllllllllillllllllllllltlItHllIfllJS 1 Hűszaki Anyag- i és Gépkereskedelmi * ! Vállalat | (MŰSZAKI BIZOMÁNYI) | Baján, a MÉH Vállalat l jj Sztálin út 17 szám alatti | | helyiségében január hó | 1 31-én (kedden) becslést il- § I letve lebonyolítást végez. “ 181 I r«iifttiii«niMiniHiit,i!tniuit),iiitf,nriiiriiiaiiiitfnRir A Kecskeméti 44. sz. < Autóközlekedési Vállalat < keres 5 éves gyakorlattal < rendelkező gépészmérnököt, vagy hosszabb gyakorlat­tal rendelkező technikust. \ 86 '•JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO-O' Sokáig néma csend volt. A tábornok úgy látszott, mintha aludna. Majd anélkül, hogy megmozdult volna, megszólalt: — Hogy is volt az a mondás, Céraso?... — kérdezte. —- A kötelesség útját válaszd ...? — Amikor nem tudod, hogy melyik a kötelesség útja, a ne­hezebbiket válaszd... — ismé­telte az őr emlékezetből. Megint csönd következett. — Légy szíves, olvasd el ne; kém újra az egész levelet-... Ceraso engedelmeskedett. Utá­na azonban hiába várta, hogy a tábornok megszólaljon. Oda­ment hozzá; látta, hogy mozdu­latlanul fekszik és azt hitte, ismét elszenderedett, letette a fényképet az arca elé, amely behajtott karján nyugodott, majd lábujjhegyen kiment a cellából. A tábornok meg se moccant De kis vártáivá súlyos, kövér könnycseppek kezdtek hullani a fényképre. Másnap nem volt hajlandó levegőre menni, mert — azt mondotta — nem bír megállni a lábán. S talán igaz is volt. Déltájt elküldték hozzá az or­vost; nyílt sebet ugyan nem talált rajta, de vérdaganatot és ficamot jóformán mindenütt — Derekasan dolgoztak — mondta dühösen. — Hányszor ájult el, tábornok úr? — Egyszer sem. — Valóban?... Gratulálok!:.. Nem hittem el, amikor a többi fogoly elmondta nekem ... — Honnan tudták? — Nem tudom. Azt is mond­ják, hogy szemébe köpte a fo­gát a pribéknek, s azt kiáltot­ta neki, küldje el Hittemek. Az egész börtönben másról sem be­szélnek. .. Akar ja, hogy a be­tegosztályra utaljam? — Nem. — Miért nem, tábornok úr? Joga van hozzá... Higgye él, a betegosztályon sokkal kelleme­sebb. .. — Tudom, de inkább itt ma­radok bajtársaim között.. — Értem tábornok úr... Aho­gyan akarja... CFolytatása következik^

Next

/
Oldalképek
Tartalom