Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-28 / 24. szám

Legjobb sportvezetőink A Kecskeméti Vörös Meteor vívóversenye A Kecskemét! Vörös Meteor Vívó szakosztálya vasárnap or­szágos ifjúsági férfi tőrver- senyt rendezett A helybelieken kívül budapesti és szegedi vi­vők vettek részt a versenyen. A részvevők három csoportban vívták a selejtezőt és csopor­tonként három versenyző ke­rült a kilences döntőbe. A kecs­kemétiek közül ketten jutot­tak döntőbe, ahol a rutinosabb versenyzőkkel szemben is jól megállták helyüket Részletes eredmények: 1. Bá­lint Csanád (Szegedi Radnóti Gimn.) 8 győzelemmel, 2. László Ferenc (Szegedi Sportisk.) 7 gy., 3. Kuti László (Szegedi Sport- iák.) 4 gy., 4. Benedek György (Szegedi Sportiskola), 5. Szabó Attila (Kecskeméti Vörös Me­teor), 6. Endrényi Tibor (Kecs­keméti Vörös Meteor), 7. Me­zei József (Szegedi Sportisk.), 8 Vass András (Szegedi Sportisk.), 9. Pándi Lajos (Szegedi Sport- ifik.). A 3—5 és 6—B-ik helyekért igen szoros küzdelem folyt, hi­szen 4—4, illetve 3—3 győze­lemmel a jobb találatarány döntötte el csak a sorrendet. A verseny megfelelt az országos ifjúsági versenyek színvonalá­nak és igen sok érdekes, iz­galmas csörtét láthatott a hideg teremben is kitartó kevésszámú közönség. Gaál Tibor ONÖDI JANOS a fülöpszállá­si sportolók vezetője. 1960 nya­rán bízta meg a községi párt- szervezet a fülöpszállási sport­élet újjászervezésével és fél év alatt pezsgő életet öntött az egyesület munkájába. Asztali- tenisz válogatottjuk a legutóbbi járási bajnokságon első lett, labdarúgó csapatuk az őszi fordulóban igen jól megállta a helyét. Ónodi János maga is aktív sportoló, asztalitenisz-versenyző és edző, sakkozik, kiskőrösi já­rási asztalitenisz-bajnok. BÍRÖ ANDRÁS a kiskunha­lasi járás MHS tartalékos tiszti tagozatának vezetője. Gazdasági munkája, a pért és szakszerve­zeti funkciói mellett részt vesz az ifjúság technikai sportkikép­zésében és nevelésében. Szerve­ző készsége, nagy tapasztalatai és áldozatos munkája révén sok szép eredményes terv meg­valósítása fűződik nevéhez Kis­kunhalason. Házi saklcverseny Hartán Már szombaton este meg­kezdték Hartán a községi sakk- versenyt, s tartott egész vasár­nap. Fiatalok és idősebbek egy­aránt jelentkeztek a versenyre. A jelentkezők között ott láthat­tuk a régi, jó nevű sportolókat, Lőrincz Andrást, Sebők Gyulát, Nedesovszki Istvánt. A fiatalok azonban, meglepetésszerűen, az élre törteik, s előnyüket a ver­seny végéig megtartották. Eredmények: 1. Squor György öt győzelemmel. 2. Kohn Péter, 3. Dér István. Kovács László PETŐFI NEPB S Magyar S700iniista Munkáspar* Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács laoia. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő Weither Daniéi Kiadta: a Petőfi Néoe Laokladő Vállalat. Felelős kiadó Mezei István. Szerkesztőség Kecskemét Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-3# Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér l/a. Telefon' 17-09 Törleszti a Magyar Posta. Előfizethető­a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél. Előfizetést dl’ 1 nőnapra 12 Ft. Bacs-Kiskun megyei Nyomda v Kecskemét, —> TeLi 15-29. 27-4* Egy havas délután a KTE-nél Apró, darává fagyott hópely- hek kavarognak a szélben. Fá­zósan behúzott nyakkal igyek­szem a KTE pálya felé. A ka­puból ekkor hosszú, laza sor­ban melegítős fiatalemberek kanyarodnak ki könnyed futó­léptekkel, s az aluljáró felé ira­modnak. Pankotai Istvánt, a KTE lab­darúgó-szakosztályának intéző- jó': az öltözőben találom. — Kiszaladtak a fiúk a MÁV pályára, ott lesz az edzés, mert a mi pályánkra még nem lehet rámenni, kímélnünk kell a ta­laját — tájékoztat. — Az edzéseket már január 5-e óta rendszeresen megtart­juk, hetenként három alkalom­mal — feleli kérdezősködésem- re Pankotai elvtárs. — Eddig alapozó, kondíció edzések vol­tak, ezután kezdjük csak a munkát a labdával. Ennek tu­lajdonítható, hogy vasárnap a Lakatosipari csapata elleni mérkőzésen olyan gyengén ját­szottak a fiúk. Nincsenek még benne. Nem közönség elé való ilyenkor még a csapat. A lab­dakezelésben, lövésben sok hi­ba volt. Nem is egyeztem bele szívesen a mérkőzésbe; de hát már mindenki kiéhezett egy kis futballra, játékosok és közönség egyaránt. — Mit várnak a tavaszi for­dulótól? — Az NB III. élmezőnye nagyon tömör. Az első hat csa­pat között csak három pont a különbség. Nehéz dolgunk lesz, hiszen a tavaszi forduló 15 mérkőzésén végig eredménye­sen kell szerepelnünk, ha tar­tani akarjuk a helyünket. Nem jött jól, hogy a legjobb játéko­saink közül hárman bevonultak katonának. Szentgyörgyi és Csejtei • tényleges szolgálatra, Gacs pedig továbbképzésre. Úgy látszik az se jó, ha nagyon fiatal a csapat. A mienk az, s évről évre elviszik katonának a csapat egy részét. így az utóbbi három év alatt egy tel­jes csapat, éppen tizenegy em­ber vonult be tőlünk. Nem len­ne semmi baj, ha legalább itt szolgálnának a városban, vagy a közelben. De mindegyik messze kerül. — S most kiket állítanak be a legutóbbi három helyett? — Februárban leszerel Feke­te Sándor, rá számíthatunk. A másik kettő helyére még nem szemeltünk ki senkit. Sajnos, úgy látszik, hogy főleg a jobb­szélső helye marad üresen. — Milyen mérkőzéseik lesz­nek a bajnokság megindulása előtt? — 29-én a Nagykőrösi Kini­zsivel játszunk itthon. Február 5-én mi megyünk a Ceglédi Építőkhöz, s 11-én ők jönnek Kecskemétre. Tizenegyedike szombatra esik, tehát ezt a mérkőzést nem vasárnap tart- -•■Jf mert szombaton lesz a KTE 50 éves jubileumi bálja. A Dózsához hasonlóan mi sem akarjuk a bál utáni napon mérkőzésre engedni a fiúkat. Az utolsó, bajnokság előtti va­sárnapon, 19-én vagy a Szol­noki MÁV csapatát, vagy a Szegedi Vasutast látjuk vendé­gül Kecskeméten. Ez a mérkő­zés még nincs lekötve, nem tudjuk melyikük jön majd el. — Az első bajnoki mérkőzés Törőkszentmiklóssal lesz, szin­tén itthon? — Igen, és ennek őszintén örülünk. Á törökszentmiklósiak kemény gyerekek, veszedelmes ellenfelek. A hazai pályán még­is könnyebbb lesz kiállni ve­lük bemelegítésül. így számít­hatunk a közönség biztatására is, ami nem csekély segítség. Természetesen szeretnénk, ha ez a segítség nem csapna át túlzásokba. Szívügyünk a játé­kosok és a közönség kulturált viselkedésre való nevelése. — Hogyan osztoznak a Dó­zsával ezen a zsúfolt pályán? — Szépen összeegyeztettük a munkát, semmi fennakadás nem lesz. A szerdai napon kétkapus edzőmérkőzést mindig az a csa­pat tart, amelyiknek vasárnap itthon bajnoki találkozója lesz. — Edzőjük? — Hauser Jenő bátyánkkal mindenki nagyon elégedett. A munkahelyén és a pályán is jól dolgozik, a fiúk szeretik, hall­gatnak rá. Igen jó kollektív szellemet alakított ki a csapat­ban és reméljük ezzel nem is lesz hiba a jövőben sem. — Hogyan készülnek a KTE jubileumi évére? — A többi szakosztállyal együtt mi is jó játékkal, ered­ményes szerepléssel kívánjuk megünnepelni nágymúltú egye­sületünk jubileumi évét. A já­tékosok lelkiismeretesen ké­szülnek és mindegyikük meg fog tenni minden tőle telhetőt. M. L. Az első kesztyűs bajnok Hat.vanlkilenc éve volt az első kesztyűs ökölvívó világbajnoki mérkőzés, 1892. szeptember 7-én New Orleamsban. John L. Sul­livan és Jim Corbett mérkőzött meg egymással. Corbett a 22. menetben kiütéssel győzött, s ezzel elnyerte az első hivatalos ökölvívó világbajnoki címet. (Nem hivatalos világbajnok már több volt Corbett előtt: 1719- ben az angol James Figg, 1730- ban tanítványa, Bob Piepes, négy évvel később Jack Brough­ton. Valamennyien csupasz ököl­lel vívtak. Az utolsó ilyen mér­kőzés Sullivan és J. Kilrain kö­zött folyt le, 1889-ben, az ame­rikai Richburgban. A küzdelem 2 órás és 16 perces harc után dőlt el Sullivan javára. Az ösz- szevert Kilrain már nem bírta tovább.. J A Népi Ellenőrzési Bizottságok sportköri vizsgálatainak összefoglaló jelentéséből A bírói költségekről és edzői díjakról Helyes kezdeményezések a társadalmi munka szervezésére VI. A vizsgálat során igen sok sza­bálytalanság fordult elő a bírói díjak elszámolásánál is. Nem található meg a versenyre in­dulás és érkezés időpontjai. Nem a megengedett vasúti közleke­dést veszik igénybe, magasabb osztályra szóló jegyeket számol­nak el útiköltség címén, mint ami őket megilleti. Igen gyak­ran nem vasúti közlekedési esz­közt használnak a bírók, hanem kerékpárral, motorkerékpárral teszik meg az utat és nem en­nek a díjszabásnak megfelelően számolják útiköltségeiket. Erről gyakran panaszkodnak a sport­köri vezetők. A mérkőzés meg­kezdése előtt azonban, amikor a költségeket a játékvezetőnek ki­fizetik, nem mernek szót emel­ni a helytelen elszámolás miatt, mert attól félnek, hogy ez nyo­mot hagy a játékvezető műkö­désében a sportkör terhére. A játékvezetői elszámolások­nál nemcsak összegszerű diffe­renciák tapasztalhatók, hanem a játékvezetői küldetés is helyte­len módon történik. A labda­rúgó-mérkőzésekre nem a közeli helyiségekből küldenek bírót, ha­bár minden nagyobb helyiség­ben van képzett játékvezető. Ez a sportkörnek tetemes többlet- kiadást jelent. Különösen sújtja ez a falusi és városi kisebb sportköröket. Különösen a nagyobb sport­köröknél működtetnek edzőket ás oktatókat, fő-fog!alkozássze- rűen, vagy másodállásban. Né­mely esetben azonban ezek az edzők nem rendelkeznek meg­felelő minősítéssel, s emiatt dí­jazásuk helytelen. A kisebb sportegyesületek, mivel anyagi erejük nem engedi edző alkal­mazását, úgvszólván minden te­endőt társadalmi munkában lát­nak él. Ezeknél a sportköröknél csak a szertárost fizetik a sport­felszerelés kezeléséért. Itt azon­ban az a hiba tapasztalható, hogy a szerződéses munkavi­szony létesítése nem mindig tör­ténik szabályosan. Emiatt ké­sőbb az esetei ges nyugdíjazások­nál, vagy munkaviszony rende­zésnél a sportkörnek komoly anyagi kára származhat. A falusi sportkörök edzését rendszerint az idősebb játéko­sok végzik. A gazdasági ügyek vitelét szintén társadalmi mun­kában látja el valamelyik lel­kes sportbarát. Az ilyen sport­körök gazdasági ügyei éppen emiatt legtöbb esetben rende­zetlenek. Nehéz anyagi helyze­tük miatt a sportkörök ezért a tevékenységért díiazástnem tud­nak fizetni, viszont a társadal­mi munkát végző személyektől nem követelhetik meg a pontos bizonylatolást. Több gyakorlati tapasztalat és példa van arra, hogy a sport­egyesületek nagyobb létesítmény építésekor, vagy felújításakor a sportolók és sportbarátok köré­ben társadalmi munkát szervez­nék. Például az Izsáki ME- DOSZ és a Bajai Bácska tagjai a pálya talajának rendbehozata­lánál, valamint a lelátó épüle­tének felújításánál komoly se­gítséget nyújtottak. Kiskunfél­egyházán különösen nagy jelen­tőségű társadalmi munkáról szá­molhatunk be. A pedagógus sportkör mintegy 10 ezer forint értékű munkát végzett el társa­dalmi erőből. Hasonló megálla­pítást tehetünk a klskunmajsai sportkör esetében is. Ez a lelkes társadalmi össze­fogás, mint a felsorolt példák bizonyítják, igen nagy anyagi erőt képviselhet. Helyes lenne, ha minden sportkör jobban tá­maszkodna a sportolók és sport- szerető dolgozók aktivitására. „Tavasztól őszig nem lesz gondunk” Sportligetet építenek a tiszakécskei általános iskolások — Köszönöm, nem dohány­zóm. Éppen elég port szívok egész nap a tornateremben. — hárítja el a kínálást Sztidi Sán­dor tornatanár. A tiszakécskei általános iskola irodájában ülünk hármasban, vele és Szentendrei József iskolaigazga­tóval. — Nézzük meg azt a toma- * érmét, már sokat hallottam ró­la. Az utca másik oldalán belé­pünk a Béke Tsz épületének nagytermébe. Tornateremnek használják, s ez az egyetlen :lyen egész Tiszakécskén. A pa­dozat helyenként málladozik, ahogy lépünk rajta süpped a talpunk alatt. — A színpadon politechnikai oktatás folyik, a gyerekek fű­részelnek. kopácsolnak, én meg itt lent 30—40 tanulót tornáz­tatok ezen a kis helyen, öltöző­nek az előteret használjuk, de ott se a szereknek, se a gyere­kek ruháinak nincs elég hely. Még ha megfelelő lenne a te­rem, akkor is rengeteg bajt okozna a zsúfoltság. Itt mind­untalan közgyűlést tartanak, pacalvacsorát rendeznek, ha szükség van rá gabonát tárol­nak. .. A községi sportkör edzé­sei is egymásra torlódnak. A birkózó szakosztály azért nem működik, mert a szőnyegeket itt tartani nem lehet — akkor aztán végképp mozdulni se le­hetne a teremben — az edzé­sekre meg ki-be cipelni a pad­lásról nem győzik a fiúk. A fiatal tornatanár toppant egyet a lábával, a padló rései­ből porfelleg emelkedik, s lus­tán terül szét. — Tessék! Ami­kor egy sereg gyerek ugrál idc- benn. elképzelhető milyen jó le­vegőt szívnak. — Van remény rá, hogy lesz a községben másik tornaterem? — Eddig édeskevés — mond­ja Szentendrei igazgató. Amíg visszafelé bandukolunk az isko­la udvarán az iskola felé, hall­gatom kettejük beszélgetését. Elmondják, hogy építésre csak néhány év múlva számíthat­nak^ de addig is megtenné ha az űj kultúrotthon ban, vagy a régiben, esetleg az új otthonába készülő mozi mostani helyiségé­ben kapnának helyet — Tavasztól őszig nem leez gondunk rá — mutatnak ki ké­sőbb az iroda ablakán. — Egy ugrásnyira innen, ott a fák alatt készül a sportligetünk. A községi sportpálya messze van ehhoz, hogy odajárjunk torna­órára. Ezért szemeltük ki ezt a közeli szabad térséget. Szép fü­ves terület; már hozzá is kezd­tek a tanulóink a munkához. Lesz rajta kosárlabda, kézilab­da, röplabdapálya, futó és ugró­pálya. Egy kis fürdőmedencét is akárunik építeni. Valóságos gyerek sportparadicsom lesz be­lőle. Mióta az úttörő sportszer­vezet működik, egymást érik a versenyek. S nemcsak az isko­lások szeretnek sportolni. A volt ipari tanulók például még mindig jönnek hozzánk, nem akarják abbahagyni a sportot. Leendő kis sportligetecskénik nagyon sokat fog lendíteni a mostani szűkös helyzeten, sok­kal több sportolási lehetőséget biztosít majd az egész közön­ség számára. Csak hát a téli gondjainkat ez sem oldja meg. Segíts magadon...! — tartja az ősi szólás, s a tiszakécskei ele megtesznek minden tőlük telhe­tőt. De azért hasznos lenne, ha valami külső és felső segítség is beavatkozna érdekükben. Ti* szakécskének tekintélyes, szép sportmúltja van. Mennyivel eredményesebb lenne jövője, ha nem kellene örökösen a legna­gyobb nehézségekkel küszköd­niük. M, lm. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom