Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-07 / 6. szám

A Kecskeméti Vasas tekézői az 1960. évi bajnokságban Alig egy hónapja, hogy befe­jeződtek a teke-csapatbajnoksá­gok. Ez most a számvetés idő­szaka. Statisztikai mérlegre te­szik mindenütt a csapatokat és a csapaton belül minden egyes versenyzőt, ki hogyan állta meg a helyét az 1960. évi bajnok­ságban. A Kecskeméti Vasas a bajnokság nyolcadik helyezettje, négy budapesti és három vidéki csapat után. A Kecskeméti Vasas tekecsa­pata három éve szerepel meg­szakítás nélkül a Nemzeti Baj­nokság I. osztályában. Általá­nosságban elmondhatjuk, hogy mindig jó középcsapathoz mél­tóan szerepéit. Kiesés eddig nem fenyegette, bár a bajnok­ságért folyó harcba sem tudott beleszólni. Ha a csapat összetételét vesz- szük vizsgálat alá, megállapít­hatjuk, hogy teljes kiegyensú­lyozottságról nem beszélhetünk, de olyan előnyökkel élvezi az elsőbbséget más csapatokkal szemben, ami feltétlenül a ja­vára billenti a mérleget. A tíz fős keretnek, amely az egész év folyamán szerepelt, 60 százaléka fizikai munkás és 40 százaléka adminisztratív dolgozó. Köztük van Balogh Mátyás és Gyéb- rovsaky György, mindketten, ér­demes sportolók, akik ma is erősségei a magyar válogatott­nak. A csapat átlagos életkora 30 év, s ez csak egy-kót évvel több a legfiatalabb magyar csa­patnál, a Ferencvárosénál. A csapat a múlt évi bajnok­ságban is a nyolcadik helyen végzett, ezért azt mondhatjuk, hogy sem fejlődés, sem hanyat­lás nem következett be. Ezt azonban nem lehet csak a he­lyezés sorrendje szerint elbírál­ni. Vannak okok, amelyek be­folyásolják a csapat jó, vagy gyengébb szereplését. Itt első­sorban azt kell megemlítenem, hogy a formadngadozások, a be­tegségek és sok más fontos szempont az év folyamán állan­dó problémákat jelentettek. A vezetésben is történt változás. A csapat csak akkor tudott vol­na fejlődést felmutatná a múlt­hoz viszonyítva, ha kiegyensú­lyozottabb, stabilabb lett volna a vezetés, a csapatmunka, a ver­senyzők egyéni felkészültsége, és ha adva lett volna a nagyobb válogatási lehetőség. A csapat a bajnokság 26 mér­kőzésén 64 596 fát ütött, összes pontjainak száma: 101,5. Ha az élért eredményt felbontjuk ta­vaszi és őszi fordulóra, akkor a következő képet kapjuk: Tavasz- szal 32 479 fa, 52 pont, ősszel 32117 fa, 49,5 pont. Tavasszal tehát valamivel sikeresebb volt a munka. A csapat évi ered­ményátlaga 2484 fa. ami egyé­nileg évi 414 fát jelent átlago­san. Ez körülbelül megfelel a középcsapatok átlagának. Ennél azonban több van a kecskemé­tiekben. A tavaszi csapatátlag természetesen szintén jobb (2498) az őszinél (2470). Sajnos, a győzelmeket és ve­reségeket tekintve passzív az eredmény. A csapat az év folya­mán tíz győzelmet aratott, ebből hármat vidéken; 14 vereséggel szemben, amiből, sajnos, négy hazai pályán elszenvedett vere­ség. Ez sok, különösen ha arra gondolunk, hogy a Vasas csa­pata 1946-tól 1956-ig veretlen volt hazai pályán. A csapat leg­jobb idegenbeli eredményét ta­vasszal a KISTEXT elleni mér­kőzésen érte el Budapesten, amikor 2688 fát ütött Ez 448-as átlagnak felel meg A hazai leg­jobb eredmény ennél jóval gyen­gébb: 2551 fa. Ez azt mutatja, hogy a csapat idegenbeli sze­replése fölé emelkedik a hazai­nak. A csapat átlagos eredménye (egy-egy mérkőzésen) 3,9, tehát gyenge. A versenyzők egyéni értékelé­sét illetően meg kell említenem Balogh M. nagyszerű, egyenle­tes évi teljesítményét Az év fo­lyamán ő volt az országban az egyedüli versenyző, aki idegen pályán, két esetben is 500-on felüli eredményt ért el. (512! és 502.) A válogatott magyar csa­patnak is egyik oszlopa volt, különösen a legutóbbi zágrábi Európa-bajnofcságon, ahol a ma­gyarok legjobbjának mutatko­zott. Bár egyéni verseny nem volt, az élvonal hetedik helyét foglalta éL (Közte és az első helyezett között 16 fa különb­ség volt csupán.) Minden elis­merést megérdemel. Másik válogatottunk, Gyeb- rovszky György már nem tudta azt nyújtani, amit vártak tőle, azonban így is a Vasas csapa­tának másik nagy erőssége. A csapatversenyek során, a válo­gatott keret mérkőzésein ugyan mérsékelt teljesítményt nyúj­tott, viszont az 1960. évi orszá­gos egyéni bajnokságon a máso­dik helyet vívta ki. Itt Balogh az ötödik és a szintén kecske­méti Tanai Gyula a tizenötödik helyein végzett Tanairól csak annyit hogy komoly reménység, még sok szép győzelem részese lehet, hiszen fiatal és minden adottsága megvan ehhez a sport­hoz. Lássuk végül a csapat min­den tagjának eredményét a szá­mok tükrében, ill I ti Név a 1 i $ 2 2 s 1 i Balogh M. 26 17 9 423,4 2. Gyebrovszfky 26 2d 5 427,2 3. Botos T. 8 2 6 414,8 4. Kripócziky J. 21 IS 6 413,9 5. Tárnái Gy* 19 11 8 412,1 6. Kiss B. 17 8 9 407,1 7. Kun L. 17 5 12 405,4 8. Kovács F. tL 10 3 7 397,4 9. Kovács F. I, 4 «— 4 383 i0. Körösi L. H. 5 5 381 Az is baj, ha jó a közlekedés? A fentiek közül Balogh Má­tyás, Gyebrovszky György és Kiss Béla érdemes. Botos Tibor I. osztályú sportoló. Most, miután számot adtunk az elmúlt esztendőről, gondola­taink már a jövőben járnak. Sok a javítani, a pótolni való. Sok bátor kezdeményezésre van szükség. Jól megalapozott mun­ka, összetartás, kollektív szel­lem és nem utolsósorban szív, lelkesedés kell jellemezze a Va­sas együttesét a jövőben, ha jobb eredményeket kíván elérni. Megvan az alap, van jó veze­tőség, bővült a játékosgárda Reméljük, a Kecskeméti Vasas beváltja a hozzá fűzött remé­nyeket. Botos Tibor Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag ott fekszenek szép sor­iban a Duna mentén, meg a budapest—bajai vasútvonal mel­lett. Vízisporttal mégsem fog­lalkoznak a három községben, de a vasutat annál inkább hasz­nálják. Könnyen tehetik, hiszen naponta több fut tőlük a fővá­rosba, s indul onnan sietve vissza. Ha délben felkapnak a vasparipára, este már otthon le­hetnek ismét. Így aztán sűrűn meg is teszik az utat vasárnap délután a sportrajongók. Ugj'an miért maradnának otthon a já­rási bajnokság csapatainak szur­kolni, ha NB I-es meccset lát­hatnak Pesten? Elég gondot és «zsebvágó* szívfájdalmat okoz ez a helyzet a dunavecsei járás sportkörei­nek. Mit lehetne tenni? A vas­úti közlekedés vasárnapi be­szüntetésére aligha van reményj a járás csapatai se kerülnek be egyhamar az NB I-be; és a Fra­di sem fog rendszeresen A pos­tagon játszani. Ügy látszik, nincs. megoldás! Nézőközönség nélkül maradnak a helyi mérkőzések. Ez azonban még a kisebbik baj! Sajnos megtörtént már aa is, hogy egyik-másik játékos -el­vétette a pályát», s a hazai gyep helyett a Népstadionban kötött ki vasárnap délután. Az ilyen játékosok aligha ér­demelnek jobb közönséget. M. U >oooooooooooo<»oooo< Lezárult az olimpiai jelvényszerző verseny A megyei TST-hez befutott jelentések alapján közöljük* hogy az olimpiai jelvényszerző-verseny a következő eredmé­nyekkel zárult: A versenyeken 14 022 fő vett részt. Ezekből általános is­kolai tanuló 6665 volt, falusi sportkörök tagja 2532, üzemi sportoló 1703, középiskolás 2684, s ipari tanuló 438. Tekinté­lyes szám ez, körülbelül annyi, amennyire a versenyek szer­vezésénél számítottak. Az üzemi dolgozók száma azonban vi­szonylag kevés, s különösen elégtelennek találjuk az ipari ta­nulók részvételét. Ugyanis csak Kecskeméten több ipari tanuló van, mint ahányan a megyében összesen részt vettek az olim­piai jelvényszerző-versenyen. Mit várnak 1961-től sportolóink? BÁCSALMÁSI PETŐFI Bácsalmáson megfiatalítják a csapatot. Nem mintha eddig is öreg lett volna, de az ősszel bevonult három játékosuk és most ki kell egészíteniük a lét­voooooooooooooooooo A Bányászati Berendezések Gyára MHS- hírei A tavasai Jő Időik még messze vannak, die mär szervezik az MHS túra-szakosztályát. Az első utat már­ciusban, vagy áprilisban Eger felé tervezik* • Ejtőernyős-szakosztály is ala­kult a gyárban. Számosán je­lentkeztek már, s vezetőjük is van: Fekete Emil, aki a legöre­gebb félegyházi ejtőernyősök egyike. * Lövész-szakosztály a BBGY MHS-szervezetében jelenleg nem működik. Pedig régebben ele­ven munka folyt a gyári alap­szervezetben. A gyár területén volt a lőtér; nap mint nap gya­koroltak, s még a hadosztály válogatottját is legyőzték 1956- ban. Azóta azonban a folyton fejlődő üzem területéről kiszo­rultak, s még nem találtak új, lőtérépitésre allcalmas területet, pedig a régi tagok nem szíve­sen hagyták abba kedvenc sportjukat, s bármikor kiállít­hatnának ma is 15—20 fős sportlövész-csapatot. * Serény munka folyik a rádiós- szakkörben. Tizennégy fiatal Jár rendszeresen a foglalkozásokra. — Most a 2+1-es rádiókészülékek ké­szítését tanulják. Mi lesz a Félegyházi Építőkkel? A Kiskunfélegyházi Építők sorsa a névadó és támogató vállalat megszűntével bizonyta­lanná vált. Az egyesületet fel­oszlatni kár lenne, hiszen az övé az egyetlen NB III-as — bár a kiesés szélén álló — lab­darúgó-csapat Félegyházán. Olyan üzem, amely az eddigi hez hasonló támogatást nyújta­ná a jövőben az Építőknek csak a Bányászati Berendezések Gyára lehetne a városban. Ér­tesüléseink szerint most foly­nak a tárgyalások a gyár és az egyesület vezetősége, valamint az illetékes sporthatóságok kö­zött. női egeszseg es szépség Innsbruckban megkezdődtek az előkészületek az 1964-es téli olimpiára Habár az 1964. évi olimpiai játékok megkezdéséig még több mint három év van hátra, Inns­bruckban már megkezdték az előkészületeket. Azt akarják, hogy az 1964. évi téli olimpiát Európa legkorszerűbb sportpá­lyáin folytassák majd le. A női és férfi műlesiklás, to­vábbá az óriás-műlesiklás pá­lyáinak egyes szakszai már el­készültek, most folynak a tár­gyalások sífelvonók építéséről. A férfi műlesikló pálya a Patscherkofel hegycsúcsról ve­zet le Tgl irányába. Kapacitását óránként 400 személy lesiklásá­hoz megfelelően növelik. A Seefelder-Leutschacher fennsíkon megkezdődött a terep kiépítése az északi számok lebo­nyolításához. 1961-re irányozták elő a nagy jégstadion két évig tartó építésének megindítását. Fedett stadiont is építenek két 30X60 méteres jégpályával, va­lamint egy 400 méteres ovális gyorskorcsolyázó pályával. Ugyancsak 1961-re tervezik egy bob- és egy ródlipálya épí­tését a Patscherkofelen. A bob­pályát 1962-ben avatják fel a bob-világbajnokság lebonyolítá­sakor. Az Isesbergen lévő ugró- sáncot az olimpiai követelmé­nyeknek megfelelően építik ki. A nézőközönség számára ezen a területen 50 ezer személyt be­fogadó lelátókat létesítenek. Az ábrázoló művészet, a köl­tészet évszázadok óta hangoz­tatja a világirodalomban: a női test szépsége a bölcs teimészet koszorúja. Nemcsak a milóí Vénusz a női test eszményképe, hanem más ókori és újkori szobrok és ábrázolások is való­ságos himnuszai a harmoniku­san fejlett testnek. A női test bájosságának és erejének hasonló összhangját találjuk a sportolóknál, főleg a tornásznőknél. A női test szépségét különösen megfigyel­hetjük a balett és a nemzeti táncok mozgásaiban. Vezető balettáncosnőnk már 40 éves­nél idősebb, mégis megőrizte testének szépségét. Egyes spor­toló nőink is túljutottak fiatal éveiken, szépségben, erőben mégsem maradtak le. A rend­szeres testnevelés és a sport javítja az izomzatot, erősíti a belső szervezetet, fiatalítja az idegrendszert is. A sportoló nőnek azonban mindig számításba kell vennie szervezete sajátosságait, hiszen ha összehasonlítjuk a női és a férfi szervezetet, elütő adatokat kapunk: a nők izomzata a test általános súlyának 32 százalé­ka, a férfiaké 40—50 százaléka; a férfi szív 300—400 gramm, a női nem haladja meg a 220 grammot; a nő szíve kevesebb vért bocsát ki minden össze­húzódásnál, mint a férfié, rit­musa is gyakoribb. A férfi tü­dejének befogadóképessége át­lagosan 3000—3500 ccm, a nőké 2000—25Ö0. Mindezt és az ehhez hasonló eltéréseket tekintetbe kell venni a nők testgyakorlá­sában és sportolásában. A nőknél a súlyemelés, az ökölvívás, a birkózás és a lab­darúgás nyilván nem ajánlatos; de még egy sor más sportág, s ezeknek számtalan mozgása, gyakorlata van, amelynek rend­szeres végzésével, azaz edzéssel, kiváló testi fejlettséget, erőt, állóképességet és egyéb jó sport­készségeket érhetnek el — a női test morfológiai és biológiai sajá­tosságai ellenére is. A testgyakorlás egyébként igen jót tesz az ifjú női test­nek, a csontváz, az izomzat, a csípő kialakításának. A rend­szeres gyakorlatozás szépen for­málja a testtartást, erősíti a has- és hátizmokat, a meden­cét. Jó, ha erre gondolnak a leánygyermekes anyák. A test- gyakorlatok az alsó végtagok vérpangását, az ínzsugorodást is megakadályozzák. A sportoló nők életerősek, és ifjúságukat, frissességüket, szépségüket hosz- szú éveken keresztül megőrzik. Jobban, mintha a kozmetika arzenálját használják. A test- gyakorlás, a sport és a játék jobb minden szépítőszernél. I. Szárkizov-Szerazinyi professzor, érdemes tu­dósnak a Fizkultura i Szport-ban megjelent cikkéből. számot még fiatalabbakkal. Az ifi csapatuk a bajnokság har­madik helyezettje lett. A legte­hetségesebbek beállítása után tehát remélik, hogy az öreg csapat sem lesz gyengébb, mint volt. Egyet'en gondjuk a kapus helye, oda nem találtak igé­nyeiknek megfelelő játékost mindeddig. Bajnoki reményeik nincsenek, de mindent meg akarnak tenni a jó helyezés érdekében, és ezért idejében nekilátnak d fel­készülésnek. Január 5-én már megkezdik a tornatermi, vagy jó idő esetén a szabadtéri ed­zéseket. A KTE birkózóinak évzáró ünnepsége A KTE birkózó-szakosztálya szombaton este évzáró- és díj­kiosztó ünnepséget rendez a Ci­pőgyár kultúrtermében. Dobó Sándor, a Megyei Birkózó Szö­vetség elnöke ez alkalommal ad­ja át a KISZ-kongresszusi ser­leget a szakosztály vezetőségé­nek és a legutóbbi verseny győztesednek az érmeket. Az ünnepségen Matura Mihály országos szakfelügyelő olimpiai élménybeszámolót tart. Kecskemét város férfi I, osztályú asztalitenisz-bajnoksága 1. Vörös Meteor 8 7 1 41:28 14 2. Petőfi SK 8 6 2 61:21 12 3. Épületlakatos 8 6 2 48:24 12 4. Légierő 8 4 4 40:32 8 5. Kíséri. Gazd. 6 3 3 30:24 6 6. Pincegazdaság 7 3 4 33:30 6 7. Kisker Vállalat 8 3 5 27:43 6 8. Pedagógus SK 8 1 7 22:50 2 9. Göngyölegellátó 7 1 6 11:52 3 10. Föld. szov, törölve Kecskemét város női I. o. bajnokság 1. Vörös Meteor 5 5 — 40: 5 10 2. Petőfi SK 5 4 1 36: 9 8 Épületlakatos 5 3 2 20:25 8 4. Óvónőképző I. 4 13 12:24 2 5. Óvónőképző II, 4 — 4 9:27 0 6. Kisker. Vállalat 3 — 3 0:27 0 A két-két elmaradt mérkőzésit a tavaszi forduló előtt játsszák le, Új vezetőség a Kiskunhalasi MHS-ben A Kiskunhalasi MHS vezető­ségében Számos honvédtiszt mű­ködik a vezetőségválasztás óta. Ezek az elvtársak megfelelő szakmai ismeretekkel s katonai alapossággal oktatják a tanfo­lyamok hallgatóit. A műszaki kört Szirom százados vezeti, a. rádiósok oktatója Tóth József főhadnagy híradó parancsnok* a felderítőké Tóth Imre főhad­nagy. Az új vezetés következ­tében megnövekedett a hallga­tók létszáma, s a foglalkozáso­kat rendszeresen látogatják*'

Next

/
Oldalképek
Tartalom