Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
1961. január 1, vasárnap oldat NEMZETKÖZI SZEMLE A népek formálják a boldog esztendőket Itt a szilveszteri malac Száll a Szép köszöntés: Boldog új esztendőt! Ne érjen bánat, ne hulljon könnyed, élj békességben! A becsületes, jóakarattá emberek százmillióinak ajkáról nemcsak szeretteikhez, közvetlen környezetükhöz, népükhöz, de minden néphez, az emberiséghez szól a kívánság: élj szabadon, boldogan, békességben! Mind szélesebb és szélesebb azoknak a tábora, akik békességet, szabadságot, boldogságot kívánnak valamennyi népnek. De nem pusztultak még el az emberiség ellenségei sem a tőidről. Éppen ezért nem elég a kívánság, hanem a népek nagy összefogására van szükség a mind boldogabb új esztendők biztosításához. Erről tanúskodnak a legutóbbi esztendők és a most végétért 1960-as év eseményei is. A változatos eseményekben bővelkedő év tarka szövevényeiben világméretű harc körvonalai mutatkoznak meg az építés és a rombolás erői között. 1960-ban is a békeszerető népek, élükön a Szovjetunióval, gigászi harcot vívtak az emberiség szép jövendőjéért. Százmilliók legszebb álmának volt szószólója a Szovjetunió ebben az esztendőben is, amikor sürgette az általános és teljes leszerelés tervének nemzetközi megvitatását, azt, hogy az ENSZ rendkívüli közgyűlésen vitassa meg ezt a rendkívüli fontos kérdést. Az emberiség szószólója volt a Szovjetunió képviselője az ENSZ-ben, amikor kezdeti lépésként részleges leszerelési intézkedéseket követelt. És akkor is, amikor a tízhatalmi leszerelési bizottságot a nyugatiak minden szó- cséplésével és köntörfalazásával szemben igyekezett munkában tartani, és megóvni a kátyúbajutástól. Az emberiség és az emberiesség nevében terjesztette be a Szovjetunió azt a javaslatot, amelynek alapján még az emberiség legmegáltalko- dottabb ellenségei is el kellett hogy fogadják tényként azt az igazságot, hogy a gyarmati kérdés megoldásának megvitatása tovább nem halasztható. Századunk, közelebbről emberöltőnk, a gyarmati kizsákmányolás felszámolásának időszaka. Az emberiség felszabadulása a gyarmati elnyomás alól tovább nem halogatható. A Szovjetunió határozott kiállása e kérdésben minden nemzetközi fórumon, a szovjet kormány mindennemű támogatása a nemzetközi felszabadító mozgalmaknak meggyorsítja a felszabadulás folyamatát I960 Afrika éve volt Az országok egy sora vált függetlenné, a népek egy sora nyerte el a lehetőséget rá, hogy gazdaságilag is függetlenné váljék volt elnyomóitól, kivívja teljes szabadságát Az erőviszonyoknak a szocializmus javára történt megváltozása világszerte új feltételeket teremtett és teremt a népek harcához, gazdasági és politikai függetlenségük kivívásához. Az Egyesült Államok minden agressziós fenyegetése ellenére a kubai forradalom napról napra vív újabb győzelmeket. A kubai nép harca tanulság és példa Dél-Amerika népei számára. A megrettent imperialisták ugyanakkor fokozzák a nyomást a délamerikai országok kormányaira, hogy őket a kubai példától elriasszák. Recsegnek-ropognak a gyarmatbirodalom eresztékei és az imperialisták minden elképzelhető eszközzel arra törekednek, hogy valamiképpen fenntartsák még uralmukat, ahol lehet. Folyik a harc a béketábor és az imperialista erők között szüntelenüL Az imperialista agresszorok háborúra készülnek. A népek azonban tudják, hogy ez a háború elkerülhető, meg lehet hiúsítani. Elsősorban azért, mert döntően megváltoztak az erőviszonyok. Van erő, mely képes megfékezni az imperializmust. Ez az erő a szocialista tábor egysége, a szocialista gazdaság újabb és újabb győzelme a békés versenyben az imperializmus felett A Szovjetunió fölénye a rakétatechnikában, a szocialista tábor együttműködése az imperialista-ellenes harcban a felszabaduló afrikai népekkel, az úgynevezett el nem kötelezett országokkal és a latin-amerikai országokkal, továbbá valamennyi ország népének erősödő bélkevágya. A kommunista és munkáspártok I960, novemberében kiadott nyilatkozata tulajdonképpen az elmúlt esztendők, különösen 1960 eseményeinek vizsgálatán, az erőviszonyok lemérésén, a valóságos helyzet ismeretén alapul. Ez a nyilatkozat megállapította, hogy elérkezett az idő, amikor meg lehet hiúsítani az imperialista agresszorok ama kísérletét, hogy világháborút robbantsanak ki. A szocialista világtábor, a nemzetközi munkásosztály, • nemzeti felszabadító mozgalom, a háború ellen fellépő valamennyi ország és az összes békeszerető erű közös erőfeszítéseivel el lehet hárítani a világháborút A népek összefogtak, és a kiáltvány fokozza ennek az összefogásnak céltudatosságát és erejét A megérett történelmi szükség- szerűség még szilárdabbá kovácsolta az egységet Aktív és határozott harccal kényszeríti majd rá az emberiség az imperialistákat a leszerelésre, a még függő országok felszabadítására, az elnyomás megszüntetésére. A világméretű békeharc a békés együttélés jegyében zajlik, és ebben a harcban nincsen „tűzszünet”. A békéért folyó harc zajlik ünnepnapokon, hétköznapokon egyaránt. A népek nem várják, hogy az égből ereszkedjék alá a függetlenség, a béke, a boldogság- „csodamanna”, saját kezükkel formálják és védik meg azt A népek összefogása ad értelmet és hitelt a szép kívánságnak: „Boldog új esztendőt az emberiségnek!” Sok kecskeméti házat tataroznak 1961-ben — tovább szépülnek a város utcái Beszélgetés az Ingatlankezelő Vállalat igazgatójával TIZENEGY évvel ezelőtt kezdte meg működését Kecskeméten az Ingatlankezelő Vállalat —, akkor még igen kezdetleges körülmények között. Mindössze 70 házingatlan és 307 bérlemény tartozott hozzá. Egy évvel később tanácsi vállalat lett, s 1952-ben műszaki részlege is alakult. Ma már 494 házingatlan, 1078 épület, s ebben 3193 bérlemény kezelése tartozik a vállalatihoz. A múlt évben bevezették — mégpedig sikerrel — a saját rezsis javítómunkát. Felkerestük Gábor Gergely elvtársat, a Kecskeméti Ingatlan- kezelő Vállalat igazgatóját, s megkértük, nyilatkozzon a saját üzemköltséges javítómunka eddigi eredményeiről, meg további terveikről. — 1959 decemberig csak a kezelésünkben levő házak karbantartásával foglalkozott műszaki részlegünk — kezdte tájékoztatóját Gábor elvtárs. A felújítási munkákat és nagyobb javításokat mindig az építőipari vállalatokra bíztuk, tavaly azonban már 74-re növeltük a részleg dolgozóinak létszámát, s a felújítások egy részét is ők végezték. Sikerrel oldották meg így községi tanár» vezetőjének »okoldali embernek kell lennie: ismernie kell a községet, az embereket, a falu ügyes-bajos dolgait, annak történetét, a jövő terveit. E jó tulajdonságok mellett szakmai ismerete jó ha nagyobb a tsz ag- ronómusénál, s megtudja javítani — ha kell — traktort, a kerékpárt, s az írógépet. Egyszóval mindenhez kell értenie, még o magyarnóta énekléshez is. Ne csodálkozz, kedves olvasó, jól olvastad, én sem tévedtem, s hogy ne feszítsem tovább kíváncsiságod már-már elpattanó húrját, elmondok a fentiek bizonyítására egy, a napok ban megtörtént esetet Dusnokon — mint ahogy erről Kocsis József informált bennünket — lendületesen halad a termelő- szövetkezetek fejleszAJANDEKNOTA tése. A parasztok először húzódoznak, majd meggondolva a dolgot, aláírják a belépési nyilatkozatot. Vannak olyanok, akik néhány napig titkolják döntésüket, vannak, akik hamar bevallják, de akik „inkognito” is léptek be, néhány nap múlva eldicsekednek az alsó és felső szomszédnak: már mi is beléptünk. Ezután szívesen hallgatják az új belépőknek járó hanglemezt, amit a tanácsháza tetején elhelyezett hangszóró falu- szerte közvetít. Bolvári Vince 12 holdas paraszt is titkolta egy darabig belépését, bár a nyilatkozat aláírása után részt kért a szervezési munkából is. Egy darabig csak hallgatta a szomszédoknak küldött táncdalokat — akik később léptek be —, de végül benne is felülkerekedett a hiúság. Amikor legközelebb alkalom kínálkozott, tréfálkozva meg is mondta az elnöknek: — Te, Kozó elvtárs, küldhetnétek nekem is nótát, hiszen én is beléptem. Eltalálta az elnök hangulatát, mert az nevetve ígérte meg: — Na, komám, mondd hamar, mi a nótád, mert neked azt küldjük. Megmondta. Az elnök gondolkodott, majd hívatta a hangszóró kezelőjét, s utasította, keresse meg íziben Bolvári Vince nótáját a hanglemezek között. Ám a szegény kezelő hiába túrta fel a falu hanglemez-tárát, nem találta a földművesszövetkezet üzletében, egyszóval sehol sem akadt annak nyomára. Amikor ezt közölte „felettes hatóságával” az elnök egyre bosz- szúsabb lett, s félóra múlva, — amikor már ö is átnézte a hanglemezeket — nem mert Bolvári szemébe nézni. A tarthatatlan helyzetet Molnár Józsefné, a községi tanács v. b. titkára mentette meg. (Hiába az asszonyok mindig fején találják a szöget.) Amikor megtudta, miről van szó, így szólt Kozó Józsefhez: — Enyje, elnök elvtárs, ha nincs is hanglemez, teljesítheti ígéretét... Beénekeljük mi a mikrofonba! Az elnök kapott a jó tanácson, s néhány perc múlva felharsant az egész falu füle- hallatára a Bolvári Vincének küldött dal: „Ki tanyája ez a nyárfás ...” Gémes Gábor a Marx tér 4, a Mátyási utca 3, a Klapka u. 11, a Batthyány utca 2. és a Kisfaludy utca 2. szám alatti ház teljes felújítását. ami 900 ezer forintba került. Ha idegen vállalatra bízzuk ezt a munkát, 1 millió 300 ezer forintra rúgtak volna a költségek. EZUTÁN Gábor elvtárs elmondta, hogy 1960-ban mintegy 8 és fél millió forintot költöttek a kezelésükben levő házak tatarozására. Kecskemét fő utcája, a Rákóczi út, ma már csaknem teljes hosszában megszépült, de sok, más helyen is látni a városban újjávarázsolt épületeket 1961-re ugyancsak nagy terveik vannak. Egy-két nagyobb épület felújítását bízzák csak idegen vállalatra, a munkák nagyrészét saját műszaki részlegük végzi. 1960-ban 120 bérlemény teljes felújítását végezték el, 1961-ben ennél jóval többet terveznek. Tatarozzák a Nagykőrösi utca 35, Nagykőrösi utca 26, Nagykőrösi utca 18, a Rákóczi út 22, a Jókai utca 32, a Jókai utca 6—8. sz. alatti házakat emeletráépítés miatt. A nagy épületek közül a Nagykőrösi utca 27, a Rákóczi út 2. és a Rákóczi út 4. számú ház teljes felújítását végzik eL Ezenkívül tervbe vették a Rákóczi út 20, a Rákóczi út 32— 34. és a Rákóczi út 3. számú ház tatarozását is. GABOR elvtárs végül még elmondta, hogy a kezelésükbe adott házingatlanok száma állandóan növekszik. Az épületeket tulajdonképpen húsz évenként kell teljesen felújítani. Egyelőre még sok a pótolni való, hiszen az épületek nagyrésze a háború előtt épült, s a háború alatt elhanyagolták őket Mindezt egyszerre bepótolni most nem lehet. Éppen ezért helyes lenne, ha a bérlők is jobban megbecsülnék a házat, amelyben laknak. Bielieuky Sándort Újévi bizakodás ölelkezik az óramutató, éjfélt kongat a réztorkú harang* csend szitál az alvó város felett, vonatfütty röppen, oson a sötét s kócos subája nekiütődik az őrszemként álló házfalaknak. A fák, az alvó éj szempillái lecsukódnak — elszenderül a táj, csengettyűs szelek hintóznak a csönd fehérfényű neon alagútján. Kinyújtózik a város halk nesze, estélyi ruha a csillagos ég, összefonódnak a boldog párok az újévbe hajló hajnal ölén. Millió kézben koccan a pohár, a csillogó borban érik a dal, világrészeket fűz egybe a vágy, ritmusa árad, hömpölygő folyam, karnagya ifjú, BÉKE a neve. A világűr eddig mi volt nekünk? Elérhetetlen sejtelem, titok. Lehet, hogy holnap mint két jóbarát kezet fognak a Föld s a csillagok. Közel az idő, mikor feltűzzük a messzi csillagok homlokára hitünk bitorló, örök csillagát. Mily jó tinektek büszke ifjúság a tettek forradalmában élni, lázadó hittel úgy cselekedni, hogy legyőzze az igaz akarat a világűrt most még elválasztó kilométerek zord millióit, és tudni, hogy az éjfélek után nekünk hasad az újév hajnala.
