Petőfi Népe, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-24 / 20. szám

1ML Január ti, kedd 1 o'da) A 14 i 1 aseetocaó# tffá# Gyorsan intézkedtek Értesítem ■ Petőfi Népe mertceszbőségét, hogy a* SZTK-ha benyújtott panaszom — az önök közbejárására — elintéződött Itt az újság hasábjain szeretném elmondani minden olvasónak bármilyen panasszal forduljanak bizalommal a szerkesztőség­hez, mert ott lelkiismeretesen, gyorsan elintézik. Két hónapig türelmetlenül vártam, az útiköltségem megtérítésére, amit a szerkesztőség alig egy hét alatt elintézett. Január 10-én kézhez kaptam az általam jogosan kért összeget Köszönetét mondok a Petőfi Népe szerkesztőségének a gyors közbenjárásáért Ratkovics Gáspár Miért nincs orvos Páhin? 1956 tavaszán orvost kapott Páhi község. Lakását és rende­lőjét a tanács a községfejlesz­tési alapból hozatta rendbe. Ez év jannár 1-én orvosunk Buda­pestre ment dolgozni, így a köz­ség orvos nélkül maradt. Ideig­lenesen dr. Llpták Sándor kis­kőrösi orvos jár ki a faluba he­tenként kétszer. Az orvosi lakás üresen állt, de csak rövid ideig. Az történt ugyanis, hogy az Ifjú Gárda Tsz gépkocsivezetője a lakást elfoglalta, nyilvánvalóan a köz­ségi tanács beleegyezésével. így Nem mindig es5, ami föntről hullik Január 13-án este hazafelé sétálgattam. A Kecskeméti Gaz­dasági Gőzmalomhoz érve, nagy loccsanásra lettem figyelmes. Röviddel az eset után megálla­pítottam, hogy ez a szokatlan ^felhőszakadás” nem a felhők­ből, hanem a malom második emeleti ablakából hullott a gya­nútlan járókelő fejére. Lehet, hogy aki a vizet az utcára öntötte, tréfás hangulat­ban volt, vagy „elfelejtette”, hogy az utca nem szennyvíz­csatorna. Amellett, hogy az ilyen cselekedet felháborító, eb­ben a hideg időben még beteg­séget Is okozhat. Ezúton hívom fel az illetékesek figyelmét ar­ra, hogy az ilyen és ehhez ha­sonló cselekményeket a járó­kelők biztonsága érdekében szüntessék meg. K. I. Válaszolnak az illetékesek QUm töfléjú árdrágítás Rovatunkban január 17-én egyik olvasónk megbírálta az Élelmiszer Kiskereskedelmi V. kecskeméti 1102-es számú élel­miszerboltját« Ugyanis olva­sónk által vásárolt mirelité vajbab csomagjában egy 3,80 forintos árjegyzéket talált, bár azért ő 9 forintot fizetett Az Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat a következőket vá­laszolta a fenti ügyben: »A mélyhűtött áruk fagyasztását, csomagolását, jelzését nyáron végzi a Hűtőipari Vállalat. A gyártott és becsomagolt áruknál időközben ármódosítást kellett végrehajtani miniszteri utasítás alapján. Ezek szerint egy cso­mag 400 grammos vajbab fo­gyasztói ára — a csomagban el­helyezett 3A0 forint helyett — 9 forint. Tehát a kért és kifize­tett 13J0 forint helyesen volt felszámolva.’* Nem kaptak pótkeretet Bodon Sándomé olvasónk egyik levelében azt kifogásolta, hogy férjének, aki a Kecske­méti Hűtőipari Vállalat dolgo­zója, nem juttattak gázpalackot munkahelyén, bár arra meg­volt a lehetőség. Olvasónk úgy tudja, hogy a városi tanács gázpalack pótkeretet is kapott, amiből szintén kielégíthették volna az ő igényüket Érdeklőd­tünk a városi tanácsnál, ahol elmondták, 1960-ban két gázpa­lackot kapott a Hűtőipari Vál­lalat. Mindkét személyt az üzem vezetői javasolták. Az említett pótkeretet a városi tanács nem kapta meg, s ezért a Hűtőipari Vállalat sem kapott újabb gáz-: palackot. hiába hirdették az orvosi állást, senki sem jelentkezett, hiszen a lakásra mindenkinek szüksége van. A fentiekből arra követ­keztetek, hogy a község vezetői nem tartják fontosnak, hogy a falu új orvost kapjon. Varga Magdolna Nem küldték el a családi pótlékot A múlt év szeptember 10-étől dolgozom az 5-ös számú Mély­építő Vállalatnál, amelynek jogutódja az É. M. Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat. Igaz, munkahelyem Budapest, X. Sör­gyár utca 18. szám alatt volt, de mégis érthetetlen, hogy há­rom hónap óta nem küldték el a családi pótlékot. Október hónapra két gyerme­kem után járt volna családi pót­lék, amit többször kértem levél­ben a vállalattól. 1960. decem­ber 27-én a vállalat SZTK ügy­intézője egy kérdőívet küldött számomra, amelyen igazolni kellett gyermekeim születését. Ezt a kérdőívet visszaküldtem a vállalat igazgatóságának, a szükséges igazolásokkal ellátva, de azóta sem kaptam erre vá­laszt. Arra kérem az É. M. Bács- Kiskun megyei Építőipari Vál­lalat vezetőit, hogy a két kis­korú gyermekem után járó csa­ládi pótlékot küldjék el ré­szemre. Györfi István Használt a bírálat Az elmúlt napokban ismét Jánoshalmán jártam, s örömmel állapítottam meg, hogy az álta­lam kifogásolt piszkos váróter­meket már takarítják. A jános­halmi UTAV-állomás vezetői úgy látszik, megszívlelték a bí­rálatot, ami a fentiekből is ki­tűnik. Biztosak vagyunk abban, hogy a takarítás miatt nem kell mégegyszer megbírálnunk őket. V. K. Ha akar megáll, ha akar nem Diák vagyok, autóbusz-bér­letem van a kecskeméti 2-es autóbuszra. Sajnos, már több­ször előfordult, hogy a Kecske­mét Átrakó-állomás előtti meg­állónál az autóbusz nem állt meg. Ez annál is inkább bosz- szantó, mert a következő állo­másról vissza kell gyalogolnom a szüleim lakásáig. Megfigyel­tem azt is, hogy az autóbusz akkor sem áll me", ha a meg­állónál többen várakoznak. Arra kérem az Autóbusz Üze­mi Vállalat vezetőit, hogy fi­gyelmeztessék az autóbuszok vezetőit és a jegyvizsgálókat e tarthatatlan helyzet megváltoz­tatására. J Orosz Ibolya Mennyibe herül? Az idén a legkeresettebb di­vatcikk a női kalap. A nők azon versenyeznek, kinek van szebb, furcsább alakú, vagy kü­lönböző siínű szalaggal átkö­tött fejfedője. Ez ellen nincs és nem is lehet semmi kifogá­sunk. Azt azonban már elég furcsa dolognak tartjuk, amit a Bajai Ruházati Ktsz kirakatában lát­tunk, illetve nem láttunk. A kirakatban elhelyezett ízléses kalapok mellé — nem tudni, mi okból — elfeleitették az árjegy­zéket kitenni. M;ért? Pechtler Ferenc Nagy tettekre lelkesítő program MSOTESZERTS ezekben a napokban állítják össze a kom­munista fiatalok «gésx évi munkaprogramjukat Ifjúsá­gunk színe java foglalkozik a KISZ-szervezetek élekének leg­fontosabb mozzanatait magá­ba foglaló munkatervek elké­szítésével. KISZ-isták és KISZ- en kívüliek gondolkodnak el­mélyült alapossággal a tenni­valókról, vitatkoznak, tanács­koznak a feladatokról, a helyi adottságok kihasználásáról, a kongresszus határozatainak valóra váltásáról. Megbízható iránytűt, nélkü­lözhetetlen segítséget jelent az ifjúsági szervezetek egész évi tennivalóik meghatározásához a KISZ megyed bizottságának munkaprogramja, amelyet a leg­utóbbi kibővített megyebdzott- sági ülés fogadott el. Mi jellemzi a KISZ megye­bizottságának tervét? Röviden három szóban foglalhatjuk ösz- sze: céltudatosság, egyszerűség és konkrétság. A KISZ megyei bizottsága számít a fiatalok lelkesedésére, tettrekészségére, és a tavalyi eredményekre alapozva körül­tekintően jelöli meg a tenni­valókat. —• A legfontosabb­nak a munka termelékenysége további emelését tekinti a me­gyei bizottság munkaprogram­ja. Szocialista társadalmi rend­szerünk elsősorban azzal bizo­nyítja be fölényét a kapitaliz­mussal szemben, hogy a mun­ka termelékenységét magasabb színvonalra emeli a korábbi­nál. A munka termelékenységé­nek növelésében igen nagy sze­repet játszhat a fiatalság, ha bátran érvényre juttatja kez­deményező készségét, a modem technika iránti vonzalmát, az új iránti fogékonyságát. A KISZ megyei bizottságának megíté­lése szerint ebben az évben leg­alább 30 ipari és mezőgazda- sági üzemben lehet és szüksé­ges létrehozni az újítók és ész- szerűsítők ifjúsági csoportjait Sehol sem maradhat ki a K ISZ-szervezetek éves tervei­ből, hogy megyénk üzemeiben a fiatal műszakiak bevonásá­val megszervezik a munkamód­szer-átadást, a legjobb tapasz­talatok elterjesztését és a mun­kaidő jó kihasználására mozgó­sítják a fiatalokat A KISZ- szervezetek mindenhol legye­nek kezdeményezői, előharcosai az új gépek gyors munkába állításának, a régebbiek telje­sítőképességének nagyobb mé­retű hasznosításának. A KISZ-kongresszus 5dején megyénkben 250-re gyarapodott a munkaversenyben részt vevő ifjúsági brigádok száma. Ha a KISZ-szervezetek jól dolgoznak, akkor a fiatalok versenymoz- galma, valamint a Szocialista Munka Ifjúsági Brigádja cím megszerzéséért folyó küzdelem az Idén tovább terebélyesedik, és egyik emelője lesz a munka termelékenysége növelésének az iparban és a mezőgazdaság­ban is. MINDEN vonatkozásban nagy­szerűek és magával ragadóak azok a célkitűzések, amelyeket a KISZ megyei bizottságának munkaprogrammja összefoglalt. Melyik fiatalember, leány szí­vét nem dobogtatja meg és al­kotó kedvét nem váltja ki az a terv, hogy nagyarányú moz­galom indul megyénkben az aszály leküzdésére, a homoki gazdálkodás korszerűsítésére? Alig hangzott el a KISZ me­gyei bizottságának felhívása 200 csőkút elkészítésére és 200 ezer köbméter takarmány silózásá­ra, a fiatalok és a KlSZ-szer- vezetek egymás után teszik meg felajánlásukat, amelyek mun­katervük alsóját képezik. A Városföldi Állami Gazdaság KISZ-isitái szocialista munka- szerződést kötötték a gazdaság vezetőivel az idei tervek meg­valósítására, a kongresszus ha­tározatainak beváltására. Különösen naev szükség van a fiatalok lendületére, tettre­készségére. az új és a régi ter­melőszövetkezetekben. A KTSZ megvei bizottsága az ifjúság nevében védnökséget vállalt a termelőszövetkezetek közös építkezései felett Azt javasolja megyénk fiataljainak, hogy ak» tívan működjenek közre a terv­be vett 33 darab szerfás istálló^ 55 juhhodály, 150 sertésól és mintegy 100 darab baromfiéi felépítésében. A takarékosság# mozgalom keretében 10 millió forint megtakarítására, és a fia­talok 20 órás társadalmi mun­kamozgalmában pedig 600 ezer munkaóra teljesítésére hívja fel megyénk ifjúságát a KISZ. A megyei bizottság munfaat- programja foglalkozik a fiata­lok szakmai, politikai és álta­lános műveltségi ismereteit gyarapító tanulási mozgalmak­kal, megjelöli a kulturális nevelő munka és a sportélet feladatait. Hangsúlyozza, hogy a KISZ tennivalóit az Ifjúság a szocializmusért mozgalom fogja egységes keretbe. Ennek megfelelően a KlSZ-bizottsá- gok és a KISZ-ala nőszervezetek egész évi programjukat a szo­cializmusért próba négv feöve- telménvének megfelelően- a termelési és társadalmi munka, a politikai és szakmai oktatás* a kulturális tevékenység, va­lamint a sportolás lehetőségei­nek számbavételével készítsék eL MERÍTSENEK a gazdag út­mutatásokból. váltsák apró- nénzre a kongresszus nagy tet­tekre lelkesítő határozatait é* a megyei bizottság célkitűzéseit, hogy ebben az évben a KTRZ- szervezetek még eredményeseb­ben töltsék be hivatásukat. N. J. — Hogyan lehet csökkenteni a zajt a gyárban? Ezt vizs­gálja a Ganz-MÁVAG üzemorvosa egy köszörűgép szom­szédságában. A különféle munkazajok csökkentése is hozzá tartozik az üzemorvos betegség-megelőző munkájához — Ismerem-e Hájas Andrást? Már hogyne ismerném! Nagyon ren­des, okos, komoly em­ber. Bár tizennyolc holdja volt, sohasem dörgölődzött a na­gyobb, tehetősebb gaz­dákhoz. Inkább az egyszerűbb emberek­hez húzott. Nagy te­kintélye van a falu­ban örökös kísérletez­gető kedve meg na­gyobb olvasottsága miatt is ... így beszélnek a szalk- szentmártonj népfront­elnökről a falubeliek, akiket azért állítottam meg, hogy megtudjam, merre lakik Hájas András. S míg a szí­ves alkalmi kalauzok jellemzéseit hallgatom, megvilágosodik előt­tem, hogy éppen eme jó tulajdonságai tehet­ték érdemessé arra is, hogy a népfront-bi­zottság elnökévé meg­választották. Amikor Alkotmány utcai, takaros házuk ajtaján benyitok, már nemcsak a néjáfrant­Egy elhatározás indoka elnököt, hanem az új termelőszövetkezeti gazdát is köszöntőm. Beszélgetésünk ha­sonlóképpen kezdődik, mint mostanában sok falusi beszélgetés: — Hogyan határozta el, hogy a szövetkezeti életformát választja? — Muszáj volt... — Csak nem kény­szerítették? — Hát bizony éppen úgy volt. Elszörnyedve teszem le a ceruzát, felké­szülve arra, hogy eset­leg valami olyan tör­ténetet hallok, ami nem emberi, s a kér­dések zuhatagával árasztom el Hájas Andrást: — Ki, ho­gyan és mikor kény- szerítette a belépésre? De most már ő is elmosolyogja magát, nyilvánvalóan azon, hogy sikerült meghök­kentenie. A magyará­zat azonban mégis lo­gikusan kapcsolódik az előbbi párbeszédhez: — Hát nem eléggé kényszerítő helyzet az. hogy a mezőgazdaság elmaradt az ipar fej­lődésétől? 'Ma már kor­szerű automatikus gép­sorokkal termelő gyá­rak vannak, mi meg itt még mindig majd­nem úgy dolgoztunk, azokkal a módszerek­kel, mint hajdan apá­ink és nagyapáink. Hát nem elég kényszerítő körülmény az a belé­pésre, hogy sokszor három-négy, a határ­ban szerteszét levő földdarabkán is el kel­lett végezni egy nap a munkát? — És melyik terme­lőszövetkezetbe lépett be? — A Békéért-be, amelynek a taglétszá­ma most a télen száz­hetven családdal gya­rapodott. — És mik a terveik? — Minél hamarabb szántani, saját erőből főagronómust és fő­könyvelőt hozni az el­nök mellé, aki nagyon rendes, tervektől fű­tött ember. Szeretnénk itt, a falu határába«! egy új üzemegységet létesíteni, ami nem is annyira a férfiak ké­nyelmét szolgálná, ha*; nem az asszonyok szá­mára biztosítana mun­kalehetőséget. A ter­melőszövetkezet föld­jeinek nagy része ugyanis négy-ötkilo- méteres távolságra van a falutól, ahova az asszonyoknak nehéz volna kijárni. Náluk nélkül meg úgyse men­nénk semmire, no, meg nem is hagyják. Itt van például az én felesé­gem is, amikor meg­kérdeztem a vélemé­nyét, azt felelte, hogy természetesen ő is dol-i gozni akar a szövet­kezetben. — Mennyit osztott a múlt évre a szövet«! kezet, hogy ilyen nag» a munkakedv? — Negyven forintot, munkaegységenként, a mi rajta leszünk, hogy, az idei se legyen keveéj sebb — mondja bi»y csúzóuL i

Next

/
Oldalképek
Tartalom