Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

1960. december 11, vasárnap r oldal Akik a lakosság ügyeit intézik Tőét at'dkífL a khkőfchi tanáeiháza dűl gozó írét Pár nappal ezelőtt Kiskőrö­sön, a tanácsnál jártunk, s meglátogattuk annak több dol­gozóját. Azt hallottuk ugyanis e hivatali apparátusról, hogy a járásban a legjobbak közé tartozik. Kutatni kezdtük, mi­képpen vált a helyi államha­talmi testület igazgatási szerve egyre kulturáltabb munkát vég- ző, jól olajozott gépezetté? Jól eső érzés volt megállapítani, hogy a munka szeretete, a dol­gozó nép ügye iránti hűség lel­kesítette tanulásra, az ügyinté­zés elsajátítására a hivatali dol­gozókat. LÜ Néhányan a régi közigazgatási szakemberek közül nem álltak félre, hanem segítették az új államigazgatás megszervezését. Közülük elsőnek Kiss Sándort említhetjük, aki 1922-ben lépett közszolgálatba. Először adóhiva­talban dolgozott, fillérekért, majd 1925-ben a községi elöljá­róságon írnok lett. Többre nem is vitte a felszabadulásig. Ezután kezdte érezni, hogy megbecsülik. Irodatiszt lett, a tanácsok megalakulásakor pe­dig főelőadóvá nevezték ki. Harmincegy éves közszolgálat «tán még a tanulásnak is ér­telmét látta, s 1953-ban köny­velői, 1956-ban pedig anya­könyvi szakvizsgát tett. rármémök három év óta a községi tanács mezőgazdasági felügyelője, ö már abból a ge­nerációból való, amely az is­kolában sajátíthatta el a szak­tudást. Munkájával igen elége­dettek a tanács vezetői. Az a tulajdonsága: ami a szívén, az a száján, — kritikája azonban mindig építő. Ugyancsak három évvel ez­előtt került a tanácshoz Kris- kó Mária, gyors- és gépírónői beosztásba. Ma már ő végzi az iktatást igen nagy pontossággal, s vizsgát is tett a IV-es tör­vényből. hi Kállai János hat évvel' ez­előtt mint községgazda kezdte működését. Azóta elvégezte a képesített könyvelői tanfolya­mot, s közben a gazdálkodási csoportnak is vezetője lett. Igen sok a dolga, mert a községfej­lesztés irányítása mellett gaz­dálkodik a költségvetéssel is. * Összesen 28-an dolgoznak a kiskőrösi községi tanácsnál. Csák néhányat említettünk kö­zülük, munkájuk azonban jel­lemző a többiekére is. Szakmai továbbképzésen valamennyien részt vesznek. Négyen képesí­tett könyvelői, ketten tsz köny­velői tanfolyamat végeztek, ket­tő gimnáziumba, egy pedig közgazdasági technikumba jár. így javítja, csiszolja munká­ját állandóan a Kiskőrösi Köz­ségi Tanács V. B. hivatali ap­parátusa, s teszi egyre kultú- ráltabbá a község igazgatását. — N. O. — A testvéri segítséget példázza E Húsz évvel ezelőtt lépte át a főszolgabírói hivatal küszö- t)ét egy gép írónő, Bubla Erzsé­bet. Csak kisegíteni vették fel. Később a közellátási hivatalhoz került jegykiadónak. Főnökei már akkor felfigyeltek rá. Elő­ször a főjegyzők, majd a ta­nácselnökök mellett dolgozott. Rábízták a tanácsülések és a Vb-ülések jegyzőkönyveinek elkészítését. Ma már ő végzi az igen sokágú szociális ügyinté- stést is, s közben nem feledke­zik meg a tanulásról sem. E Ormos Pétemé a vasúttól ke­rült 1947-ben a községházára. A begyűjtési hivatalban dolgozott, majd a tanácsok megalakulása­kor a járlatlevélkezelést, a munkakönyvek kiadását és a mezőgazdasági SZTK intézését bízták rá. Róla elmondatjuk, fcogy együtt nőtt fel a taná­csokkal. Ma a járásban elismer­ten a legjobb járlatlevél kezelő. Ej Csaknem Ormosnéval egy Időben került a községházára Boldoczld PáL Éveken át mint jfeivatalsegéd dolgozott. A taná­csok megalakulásakor ő is elő­lépett, rábízták a .lakásügyek [intézését. Jelenleg a katona Sigyekkel és a hatósági bizo- «lyítványok kiadásával foglal- ífcozik. Azt mondják, ő a leg- ífjontosabb munkaerő, s nem- Csak hogy legjobban ismeri a ! rendeleteket, hanem harcol is (azok betartásáért Nem lenne azonban teljes a kép, ha a fiatalokról megfeled keznénk. Molnár Lajosné ag­Az atomtámadás következménye Tíz esztendő alatt körül­belül 9 eper ember halt meg tsu gár betegségben a Japánban levő Nagasakiban. A népszám­lálás adatai egyben utalnák arra is, hogy október 1-én Na­gasakiban 87 ezer 866 ember szenvedett az atombombázás következtében fellépő különféle betegségekben. Nemzetközi géppark egy bajai üzemben mert a legilletékesebbek kötöt­ték csokorba véleményüket, s ezek jól példázzák, miként se­gítik egymást a jó gépekkel is a szocialista tábor országainak munkásai. V. K. Állampolgári kötelesség Jánoshalmán több mint ezer olyan adózó van, aki eddig minden negyedévben ponto­san fizette adóját. Kamatot sem kellett fizetniük, mert a negyedév második hónapjá­nak közepéig rendezték tar­tozásukat. Most ezek az em­berek várakozó álláspontra helyezkedtek. Éppen most, a negyedik negyedévben, ami­kor a kamattérítés révén jó- néhány forinttal több marad­hatna pénztárcájukban. Más községekben is tapasz­talható ilyesmi. Az okot ku­tatva a pénzügyi szakembe­rek hamarosan rájöttek, hogy ezek az adózók azért nem fi­zetnek, mert most fontolgat­ják a belépést a termelőszö­vetkezetbe. Legtöbbjük azt hiszi, hogyha belép, nem kell kifizetnie negyedik negyedévi adóját, illetve adóhátralékát. Teljesen téves ez az állás­pont és helytelenül cselek­szik az a tsz-szervező is, aki esetleg ilyesmit állít. Ezekre az adózókra ugyanis még az egyéni gazdaságból szárma­zott jövedelme után vetették ki az adót. Jövedelmét az adózó felhasználta, illetve most használja, s az ezután kivetett adó pedig az állam jogos részesedése. Jövőre, ha termelőszövetkezeti tag les» az illető, akkor már csak ház­táji gazdasága után kell adót fizetnie. Másik elég elterjedt jelen­ség, hogy a termelőszövetke­zeti tagok a háztáji gazdasá­guk után kivetett jövedelem-, adó befizetésével maradnak el. Nagyrészük arra hivatko­zik, hogy még nem volt meg a zárszámadás, s ha meg lesz majd csak azután fizetnek. Nem fogadható el ez az okoskodás sem. A zárszáma­dáskor ugyanis a közös va­gyonból származott jövedel­met állapítják meg, illetve osztják szét. A háztáji gazda­ságból származott javakat ugyanakkor már javában él­vezik a tsz-tagok. Felhasznál­ják háztartásukban, a piacra is ebből visznek, tehát így is, úgy is jövedelmük származott belőle. Ezért a háztájiból él­vezett javak után a jövede­lemadót folyamatosan, ne­gyedévenként kell fizetni, nem pedig a zárszámadás után. Az adóbevételekre minden­kor szüksége van az állam­nak, hiszen az államigazga­tás, az egészségügyi szolgál­tatás, a közoktatás stb. egy pillanatra sem szünetelhet. Különösen nagy szüksége van az államnak az adóbevételek­re most, amikor nagy felada­tokat kíván megvalósítani. Rosszul számít hát, aki azért nem fizet adót, mert tsz-be lén. Pénzügyi szer­veink velük szemben énoúgy alkalmazzák a törvényes szankciókat az adó befizette­tésére, mint a notórius nem- fizetőkkel és egyéb hátralé­kosokkal szemben. (NO) Irodalmi-estet rendez e hó 13-án, kedden délután 5 órai kezdettel a megyei kórház MSZMP-szervezete, szakszerve­zeti bizottsága és KlSZ-szerve- zete a kecskeméti költők és írók részvételével. Közremű­ködnek a Kelemen László Színjátszó Stúdió tagjai. A. SZÜILÖTITEI.T'-^ITÄ TM'IEGÄT.LÄF£TÄ.»2ik. s Kiskunfélegyházát Petőfi „eszmei" szülőföldjének kell tekinteni NAGY ÉRDEKLŐDÉS előzte meg azt a vi- kai megalapozottabb körülmények között, tát, amely nemrégiben Budapesten, az Iroda- Ennek ellenére csak tisztelni és becsülni le­lomtörténeti Intézet Petőfi-kutatócsoportjának hét azokat a jóhírű és tárgyilagos kutatókat, munkaértekezletén zajlott le a költő szülőhelyé- akik valóban igyekeztek nem lebecsülni, hanem nek kérdéséről. mérlegelni vidéki kutatótársaik eredményeit, s Istenes József, a kiskőrösi múzeum igazgatója felszólal az értekezleten. Balra Mezősi Károly félegyházi kutató, középütt Dienes András. (Pásztor Z. felvétele.) ■ A MEGYE ÜZEMEIT járva, i sehol sem láttam annyi külföldi 1 megmunkáló gépet, mint a Ba- < jaj Villamosipari Gyár forgá- j csoló üzemrészében. Jelképes ; összefogása ez az orosz, a cseh, i a román, a német, a kínai és a magyar munkásoknak. S hogy a gépekben nyújtott munkatársi segítség milyen mérvű, azt mon­dották el a legilletákesebbek: a szakmunkások. Fodor József 17 éve »pörgeti-“ az esztergagépeket. Dolgozott már nyolc—tízfajta gépen. Je­lenleg román gyártmányú egye­temes esztergapadon dolgozik, amelyet Bukarestből szállított az Indusztrial exportcóg. A nagy- tudású szakember a gép műkö­déséről ezt mondja: — Köny- nyem szalad, könnyen csúszik, az ágya különösen jó, pontosan visz. szaáll a méretre. Ha netán még­is selejt készülne, akkor én könnyeiműsködtem el a mun­kát. .. Kötényi István egy régebbi kiadású cseh esztergagép mel­lett dolgozik. Ö így vélekedik: A gép jó, pontosan lehet vele dolgozni. Egy baja van: régi ki­adású, s ezért kétszer annyit fá- radozok, mint a kollégám, aki a Vörös Proletár nevű szovjet gé­pen dolgozik. TÖBBEN IS DICSÉRTE a Vö­rös Proletárt: — Ilyen esztergá­val még nem találkoztam — így az egyik. — Fürge, erős, strapa­bíró — emígy a másik. — Egy év óta három műszakban hajt­juk, de lakatos még hozzá sem nyúlt — szól a harmadik. — Ha pedig olyan, ütközőrendszer lenne benne, mint a cseh gépek­ben, akkor keresni kellene pár­ját a világon — avatkozik a be­szédbe a mellette dolgozó Lang Lajos. Közvetlen a szomszédságában Hangyási László egy Skoda nagy- padon dolgozik. Neki az a véle­ménye a cseh gépről: Nyúzzák a váltóim az esztergagépet, de állja a sarat! Ilyen ütközőrend­szerrel felszerelt gép nincs eb­ben a műhelyben. Bírja a stra­pát, minden kézre áll rajta, s félautomata. Olyan edzett priz­mái vannak, hogy még a re­szelő sem fogja. Több ilyen gépre, főleg kisebbre volna szük­ségünk. .. KEDVEZŐEN VÉLEKEDNEK a nemrég beállított két kínai revdver-automatapadról is, mely kilenc műveletet képes egyszer­re elvégezni. Dicsérik a szovjet harántgyalut, az Olomoutzból szállított cseh horizontal-, a ver­tikal marógépet és a lengyel présgépet is. Hozzátenni az elmondottak­hoz, úgy gondolom, felesleges, ennek alapján összegezni a tudomány mai álláspontját Petőfi szülőhelyének kérdésében. A VITA LÉNYEGÉT nagyjából a követke­zőkben lehet összefoglalni: Kiskőrös mellett szólnak az okmányszerű — születési, iskolai — bejegyzések, s ezek pillanatnyilag meg nem cá­folhatók. Kiskunfélegyháza, dr. Mezősi Károly szorgos kutatásai révén, 18 olyan adatot és tényt hozott napvilágra, illetve helyezett új megvilá­gításba, amelyek szerint Petőfi érett férfi fővel Kiskunságinak, illetve Kiskunfélegyházinak val­lotta magát. Továbbra is vitatható azonban, hogy az okmányok, vagy Petőfi megnyilatko­zásai a perdöntőek. A kutatók egyrésze az úgy­nevezett „eszmei szülőföld” álláspontjának híve s végeredményben a vitát is így zárták le „Kiskunfélegyházát Petőfi eszmei szülőföldjé­nek kell tekinteni.” — s mint az elnöklő Mar­tin kó András kutató rádiónyilatkozatában is ki­fejtette, ez Kiskunfélegyháza számára nem ép­pen megvetendő eredmény. (Zárójelben szólva: a költő emlékeinek fokozott megbecsülésére éppen elegendő kellene, hogy legyen — a szerk.! A SZÜLŐHELY VITA tehát, ha tudomá­nyos szinten nem is ért véget, valamit mégis lépett előre, s remélhető, hogy még inkább Pe­tőfi gyermekkorára irányítja a figyelmet, amely­nek emlékei, benyomásai vitathatatlanul dön­tőek voltak a költő egész életművére. F. Tóth Pál Az országos sajtóban megjelent közlemé­nyek és Dienes András kutató rádiónyilatko­zata alapján hinni lehetett, hogy ezúttal való­ban valami „perdöntő” dologról lesz szó, s in­dokolt a felfokozott várakozás. Annál nagyobb volt a meghívottak és érdeklődők meglepetése, amikor kiderült, hogy a hozzászólásoknak az esetleges új tények közlésére kell szorítkoznia, s a megbeszélés nem haladja meg a három­négy órahosszát. Az is kiderült rövidesen, hogy nem egy nagyszabású szülőhely-vita, vagy pláne — ahogy a lapok írták — „szülőhely-per” szem- és fültanú vagyunk, hanem a Petőfi-kutatócso- port szabályos munkaértekezletén veszünk részt, ahol a készülő új Petőfi életrajz egyik fejezeté­hez várnak hozzászólásokat. S ez mindenképpen lényeges különbség. EZEK UTÁN ÉRTHETŐ volt, hogy érdem- beni vitára alig-alig került sor. Az érdekelt helységek képviselői ugyan, a sürgető időkorlá­tozás ellenére is igyekeztek kifejteni álláspont­jukat, azonban többször is tudtukra adták, hogy ezt — úgymond — már úgyis ismerik a jelenlevő kutatók. Mint később kiderült, egyik­másik tudományos munkatárs alapvető dolgok­ban (pl. a Petőfi atyjának magyar anyanyelvű­ségét bizonyító írásos dokumentumok ismereté­ben) is téved, s a meghívott „vidékiek” sok részletkérdésben, éppen helyi anyaggyűjtő mun­kájuk folytán jóval tájékozottabbak. A kölcsö­nös eszmecserére tehát szükség volna, de sok-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom