Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-06 / 287. szám
I960, december 6, kedd S. oldal 1V az (rffoaőcá kgják » Mennyi a házadó? Kecskeméten a Honvéd utca 16 szám alatt lakom, amelynek fele részét megvettem. Lakóm, aki egy szoba-konyhás lakást használ, évente 240 forint lakbért fizet. Nekem csak egy szobával van több, mégis 852 forint házadót fizetek. A városi tanács pénzü^vi osztályától június 13-án határozatot kaptam, mely szerint tévesen vetették ki az adót. Június 28-án újabb határozatban viszont arról értesítettek, hogy a felülvizsgálat során a házadókivetés helyesen történt. Arra szeretnék választ kapni, hogy mennyi a házadóm? Balogh János Még egyszer a sorompóról Megvalósul a határozat A Szelei faluban lakunk és a városba a 6-os autóbusszal járunk be. A napokban olovas- tunk a Petőfi Népében egy cikket, amely — nagyon helyesen — arra kéri a MÁV illetékeseit, hogy létesítsenek sorompót a Kecskeméti Koonzervgyár 2-es telepe mögött, a fülöpszállási vasúti átjárónál. Teljesen egyetértünk a levél írójával, ugyanis az autóbusz utasai nap mint nap attól félnek, hogy a sorompó nélküli átjárónál tömegszerencsétlenség történik. A 6-os autóbusz utasai és a Szelei falu lakói nevében még egyszer arra kérjük a MÁV Meddig várjunk? I960, januárjában fiam született. A szülési segély-kérelmet februárban az illetékeseknek elküldtük. Miután nem kaptunk rá választ, a megyei MEDOSZ központnak írtunk, ahonnan hónapok múlva olyan értesítést kaptunk, hogy férjem munkahelyéről kiutalják a segélyt. A válasz után egy hónapra nagy nehezen kifizették, azonban az én munkahelyem szakszervezeti bizottsága még a mai napig sem utalta ki az összeget. A fiam már 10 hónapos, s úgy érzem, most már jogosan kérem a szülési segély kiutalását. Fabicsovics Józsefné Jöjjön máskor A napokban a tiszakécskei tanácsnál jártam. Fakitermelési engedélyt szerettem volna kérni, de elutasítottak azzal, hogy most nem lehet, jöjjek két nap múlva. A jelzett időben megint felkerestem a tanácsot, de megint elutasítottak. A fakitermelési engedélyt már hetek óta nem tudom megszerezni egy küldözgető "jóvoltából". Takács János Baján láttuk A Gyalog utca sarkán; a Hosszúhegyi Állami Gazdaság raktárának egyik fala megrepedt és kidőléssel veszélyezteti az arra járók életét. Miért nem javítják ki az életveszélyes falat. A 26-os számú italbolt ajtaja felett éjjel-nappal világít egy villanyégő. Ügy látszik, itt nem takarékoskodnak a villanyárammal; Pechtler Ferenc Válaszolnak az illetékesek Nem történt árdrágítás A 25 vagy 38 forint című cikkünkre a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat k irendeltségének vezetője válaszolt. Kivizsgálásuk során megállapították, hogy nem történt árdrágítás. Ugyanis két különböző minőségű kerékpámyerget hoznak forgalomba. Az egyik sima nyákbőrből készül, ára 25 forint, míg a másikat -kruppon- ból gyártják, ára 38,30 forint. A kerékpárnyergek összetéveszthetők. A boltnak — amikor olvasónk vásárolni kívánt — már kifogyott a 25 forintos kerék- pámyerge, ezért ajánlották a 33.30 forintosat. vezetőit, minél előbb létesítsenek sorompót az említett vasúti átjárónál. A 6-os autóbusz utasai Amikor a gyermeknek már ágyban a helye A Miklós-telepi Sertéstörzs- tenyésztő Vállalat kultúrtermében 23 óra 30 percet mutat az óra. Vígkedélyű fiatalok kellemesen szórakoznak, táncolnak. Meg-megzavarják őket azonban a lábuknál csetlő-botló általános iskolások. A gyermekek nagyon jó megfigyelők és ezért utánozzák a szeszesitaltól bódult emberek dülöngését és a fiatal párok bizalmaskodását. Ügy vélem, a kultúrház vezetőinek figyelembe kellene vennie a Művelődésügyi Minisztérium rendeletét, mely szerint a gyermekek nem vehetnek részt éjszakába nyúló táncos összejöveteleken. A szülők is helyesebben tennék, ha a bál helyett bekapcsolnák a rádiót a gyermekeknek, s meghallgatva, a mesét, lefektetnék őket. Halasi István A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1958- ban határozatot hozott a munkásosztály helyzetének megjavításával kapcsolatos feladatokról és sok, megoldandó problémára hívta fel az állami szervek — köztük a tanárok figyelmét is. A Kecskeméti Városa Tanács igyekezett e határozat szellemében végezni munkáját, s most — a határozat utáni második év lejártakor — nem érdéktelen áttekinteni eddigi ez irányú tevékenységét. A megye munkásainak túlnyomó többsége Kecskeméten éL Eltűnőben van a megye- székhely mezőgazdasági jellege és gyors ütemben fejlődő, iparosodó várossá alakult. Ez a városi munkásság szervezettségére, tudatosságára is kedvezően hat. Kecskemét tanácsá- oan 64 ipari munkás tanácstag van, s ők képezik a tanács legaktívabb részét. A határozatban megjelölt gazdasági jellegű feladatok végrehajtásaként a városi tanács végrehajtó bizottsága több intézfce-, dést tett: 75 építési engedélyt adott ki családiház-építők számára ez ideig. A megyei tanács 12 új lakás építéséhez biztosított a idén fedezetet, s emeletráépítéssel is 24 lakás építésére nyújtott lehetőséget. A végrehajtó bizottság tervet készíttetett a munkáslakta városrészek és peremtelepülések áruellátásának javítására. Nem növelik a vegyesboltok számát, — inkább ezek bővítése és korszerűsítése vált szükségessé. Szaporítják viszont a tej-, zöldség- és húsból tokát és sor kerül a vendéglátóipar korszerűsítésére. A város külső részein, a forgalmi csomópontokon úgynevezett boltbokrokat hoznak létre. Megbízást adott ki a végrehajtó bizottság az üzemek "lépcsőzetes munkakezdésének« kidolgozására, hogy a jelenleg rendelkezésre álló autóbuszokkal is elkerülhető legyen a forgalmi torlódás. Ennek megvalósítása még' vontatottan halad. Tanácsi vállalatainknál megfelelő intézkedéseket hoztak a munkakörülmények javítására, mert különösen sok kifogás merülhet fel a tanács-vállalatok szociális és kulturális ellátása terén — az állami vállalatokéhoz viszonyítva. Továbbra is gondot jelent évente 4—500 Vili. általános iskolát végzett fiatal elhelyezése. mert az 1700 végzett közül nem sokan mennek ipari tanulónak az építőipari és vasasszakmába, ahol pedig állandóan munkaerő-kereslet van. Megfelelő nevelőmunka szükséges tehát a fiatalok ezen szakmákra irányításához. Egyre sürgetőbben felveti a mostani ipart fejlődés amnaik szükségességét, hogy gépipari, fémipari és élelmiszeripari technikumot létesítsünk a megyeszékhelyen. A munkásság körében különben él a tanulni vágyás, s ezt igazolja, hogy az 1959 60-as iskolai évben 1767 fő iratkozott be az általános iskolai, gimnáziumi és technikumi esti tanfolyamokra. Számuk az idén tovább emelkedett. Városunkban az üzemi ösztöndíjak alapítása sem terjedt él kellőképpen, s nincs biztosítva a jelenleg egyetemen tanuló fiatalok majdani kecskeméti elhelyezkedése. A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a fentieken túlmenően anyagi erőinknek jelentős részét fordítja a munkásság helyzetének másirányú javítására is. Mint láthattuk, ez intézkedések nemcsak a város munkásainak, de megyeszékhelyünk minden lakosának javára válnak. Méltóan ahhoz, amit e város célul tűzött maga elé: az iparosodó, kulturált, szép Kecskeméthez, a szocialista értelemben vett Hírős Városhoz. M Feledékeny“ boltosok épp Hetet* át az mtadíbet* Férfi kell ide, mégpedig a javából, aki 15—20 évet eltölt a ZIM Kecskeméti Gyáregységének öntödéjében. Az ittma- radáshoz azonban más is kell: a gyár szeretete. És sok ilyen munkás van itt. Ök alkotják az üzem törzsgárdájának gerincét. Semmiféle csábító ígéret, jobbnak ígérkező lehetőség nem szakította ki őket a gázos, füstös, poros öntödéből. Hozzájuk látogattunk el egy alkonyatba hajló őszi délutánon. Lenne belőle egy Gellérthegy.. • Kriminál Miklós 1928 óta tagja a gyárnak. Édesapja nyomdokába lépett, amikor a legnehezebb öntödei munkát, a rá- molást vállalta el. S hogy azóta hány köbméter homokot mozgatott meg, pontosan nem lehet kiszámolni. Szabó Lajos főmérnök tréfásan megjegyzi: biztosan lenne belőle egy Gellérthegy! Ezután azt firtatom, hogy miért ragaszkodik úgy a gyárhoz? — Itt nőttem fel — adja meg a tömör, határozott választ, majd így summázza a beszélgetést: nem kívánkozom köny- nyebb munkahelyre. Míg beszélgettünk, elkészült a fénykép is Kriminál Miklós bácsiról. Gyertyafény tn ellett dolgostak Hosszú, szikár termetű, érces hangú ember Vincze János, az öntöde délutános művezetője. Bár a fiatalabb generációhoz tartozik és mégis azt mondják róla: régi „bútordarab” a gyárban. 1931-ben öntő tanulóként kezdte. Ekkortájt tanulta a lakatos szakmát a szomszédos műhelyben Szabó Lajos, a gyár főmérnöke is. Ezután a munkára terelődik a szó. Vincze János a múltra gondol, s így kezdi: — Akkortájt az járta, ki mennyit bír! Munkaidő: 12—13 óra. Emlékszem, hogy idősebb kollegáim Kriminál Miklós munkában gyertyafény mellett is dolgoztak, hogy nagyobb legyen a kenyér. Ez volt a múlt. Az egykori kisemmizett kéziformázó immár tíz eszendeje művezető az öntödében. Világostól sötétedésig Huszonegy éves volt Farkas Balázs, amikor először átlépte a gyár kapuját. Ekkor 1928-at írtak a naptárba. Az alacsony- termetű fiatalember a legnehezebb helyre, a rámolókhoz került. Akkoriban nem úgy volt, mint most; átaljában fizettek, a munkát meg állandóan tetejezték, vagyis 16 pengőért kétfajta munkát végeztünk: vasat hordtunk és rámoltunk, — nem úgy mint most Munkaidő? Ilyen nem volt. Világostól sötétedésig tartott. Egyet szeretünk, de azt hűséggel Hatalmas porfelhő közepette találok rá Földi Ferencre, a rámoló csoport vezetőjére, a gyár egyik legrégibb dolgozójára. — Egy életet töltöttem el itt — mondja. Harminchárom esztendőt dolgozott az öntödében, ahol a gáz csípi a szemet, kaparja a torkot, s ha nem vigyáz az ember, a szálló por betegséget is okoz. Ez utóbbi szerencsére elkerülte Zöldi Ferencet. Huszonhat ember munkáját irányítja, azaz egy műszakban kétszer 14 vagon homokot készítenek elő a formázáshoz. A nehéz munka ellenére egyikük sem vágyott máshova. Az igazolatlan mulasztást nem ismerik. Búcsúzóul ezt mondják: — Ügy vagyunk a gyárral, mint az asszonnyal. Egyet szeretünk, de azt hűséggel. ___________________V. K. Az Állami Zeneiskola é hangversenyei Jól sikerült »házi hangversenyt« rendezett a közelmúltban a Kecskeméti Állami Zeneiskola ének-tanszaka. Dr. Pálfiné Dezsény Márta 15 növendéke adott számot fejlődéséről. A műsor végeztével a főként szakértőkből álló közönség lelkes tapsa bizonyította: elmélyült, igényes munka folyik az énektanszakon. Különösen az egészen fiatalok szép hanganyaga, kulturált előadásmódja keltett feltűnést. Itt említjük meg, hogy az Állami Zeneiskola következő, nyilvános növendékhangversenyét december 8-án, csütörtökön este 6 órai kezdettel az Úttörőházban rendezi meg. másutt csapják be, akkor méltatlankodnak. Ez a méltatlankodás azonban sajnos csak addig tart, amíg ismét a pult mögé nem kerülnek. Ekkor nyomban "feledékenyekké" válnak. Csak az vigasztaló, hogy egyre kevesebb lesz az ilyen "feledékeny" boltosoknak a száma. Ennek érdekében munkálkodik a Belkereskedelmi Minisztérium Bács-Kiskun megyei Állami Kereskedelmi Felügyelősége is. Munkatársai októberben 78 üzletet látogattak meg, ahol ellenőrizték a pontos számolást és mérést. Negyven alkalommal nem találtak hibák Húsz vizsgálatnál 56 fillértől 6 forint 90 fillérig terjedő fogyasztói megkárosítást tapasztaltak. Négy üzletvezető, tizenöt beosztott dolgozó, s egy kisegítő adott kevesebb árut, mint amennyit a vevő kifizetett. Ebben az úgynevezett "tévedésben" a vendéglátóipari üzemek alkalmazottai járnak az "élen". Tizenhét szabálytalanságot követtek el. Az ellenőrök megállapították, hogy az üzletekben dolgozó csaposok, kiszolgálók igen gyakran összekeverik a mértékegységekek S hogy ez a következőkben minél kevesebb esetben forduljon elő, azokat, akik súlyosabban "tévedtek", 100—300 forintra büntették, a kisebb hibát vétők ezúttal írásbeli figyelmeztetéssel megúszták. S hogy ki, mit tanult az ellenőrzésből, az majd a következő hónapokban derül ki. Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Pauli Zsuzsanna (anyja neve: Majzik Magdolna), Nagy Jolán (Kópiás Rozália), Paiss Péter (Virányi Veronika). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK! Tóth Sándor és Lévai Viktória; Mikecz János és Madari Mária, Pap Mihály és Sárközi Erzsébet, Szalontai László és Szűcs Ilona, Vikor László és Édes Krisztina, Ónodi István és Varga Julianna, Talmácsi Balázs és Ubornyi Erzsébet, Kovács Mihály és Térjék Franciska; Molnár Ferenc és Petrik Katalin, Bodócs Ferenc és Méhésa Margit, Hanyecz Ferenc és Virág Borbála. MEGHALTAK: Fokti István 1 napos és Holló István 81 éves korban. Még mindig megtörténik, hogy egyes kereskedelmi alkalmazottak elfeledkeznek arról az egyszerű igazságról: a vásárlónak az a mennyiségű és minőségű áru jár, amiért fizet. Bezzeg, ha az ilyen embereket