Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-29 / 306. szám
1960. december 29, csütörtök 3. oldal Apa és fia, férj és feleség együtt tanulja a betűvetést Hetenként négy este háromnegyed hatkor a mindenkori hetes megrázza a Harangos-te- lepi iskola csengőjét. A hívó szóra megelevenednek az iskola mögötti, sötétben rejtőző cigánylakások, s huszonöt, harminc íérfi és nő elindul a kivilágított iskolába, hogy részt vegyen a felnőttek esti oktatásán. Mácsai János elvtársnak, az iskola igazgatójának vezetésével november 1-ésn indult meg ez az esti tanfolyam azok részére, akik a társadalmi egyenjogúságot, az írás, az olvasás és számolás legelemibb követelményeinek elsajátításával akarják viszonozni. A padokban apa a fiával, férj a feleségével együtt ismerkedik meg a betűvetés nehéz tudományával. A hallgatók két csoportra oszlanak. Az egyikben a haladók, a másikban a kezdők találhatók. Apa és fia. Idős és ifjú Rostás Péter az iskolapadban. Az idősebbek közül Rostás Péter, Kolompár Sándor és László tűnik ki szorgalmával, Az egyik legjobb tanuló, Kolompár László a táblánál. fcOOOOOOöOOOOOOOOOOOC Több mint százmillió forint érték textilhulladékból ÉRDEKES kiállítás nyílt a napokban a fővárosban. A Ter- maforg Vállalat, amelynek a MÉH — így a Pest—Bács— Nógrád megyei MÉH Vállalat is — köteles átadni a textilhulladékot, Vigyázó Ferenc utcai mintatermében mintegy _ 120 műanyag dobozban kiállította azokat a különböző textilhulladékokat, amelyeket az ipar — kellő előkészítés után — felhasználhat. AZ EGYIK dobozban például kabát, mellény, nadrág, pulóverdarabok. Feldolgozás után szőnyeg, takaró, vatelin készül belőle. Egy másik dobozban pamutszövet hulladékok, amelyek az ing és a cipőbélés szabásánál estek le. A fehér és világos színű, apró rongydarabokból térkép, kártya, papírpénz, bélyegpapír és irka lesz. UGYANCSAK a MÉH gyűjtéséből származik egy harmadik doboz tartalma is: len és kender darabok. Külföldre exportáljuk, ahol cigarettapapírt készítenek belőle. Odébb egy dobozban elhasznált paplanvatta- hulladék. — részben nyersfe- déllemez gyártására használják fel, ha pedig feltépik, a flanellvooooo-ooooooooooo-ooc gyártáshoz alkalmas fonalat nyernek belőle. Látszólag már semmire sem alkalmas, elron- gyolódott, műselyem harisnyák húzódnak meg egy másik dobozban, feldolgozás után azonban a kártolt durvagyapjú alapanyagát képezik. SZINTE lehetetlen felsorolni azt a sok-sok textilhulladékot, amelyet a MÉH gyűjt, és amelyet az ipar külföldi importáru helyett feldolgozhat. A papír- gyártásnál a rongycellulóze elő állítása is textilhulladékból történik, de a vattagyártásban és a textil játékok készítésében is hasznosítani tudják a textilhulladékot. A VÄLLALAT, amely most mintatermét megnyitotta, hogy az ipar kiválogathassa a gyártáshoz szükséges textilhulladékokat, csupán ebben az évben 110 millió forint értékű forgalmat bonyolított le és több mint 250 vagon textilhulladékot exportált. Ők látják el többek közt az egész ország iparát a MÉH begyűjtéséből származó géptisztító ronggyal; amelynek tonnája mintegy 200 dollár, ami 400 pár külföldi nylonharisnya értékének felel meg. HAJNALBAN — Nagyon köszönjük a vendéglátást. Kitűnően mulattunk! pontosságával. Az ő írásuk kifogástalan,. olvasásuk, leszámítva a kiejtésnél tapasztalható idegenszerűséget, — szintén dicséretre méltó. Érdekes, hogy valamennyi hallgató jeleskedik a fejszámolásban. Pillanatok alatt kiszámítják egy háromtagú vályog- vető-brigád heti keresetét, napi 1500 darabos átlagteljesítmény mellett, ha ezrét 150 forintért veszik. A hallgatók közül a tizenhat éves Radics Károly, ez az élénk tekintetű, bátor fellépésű, igyekvő fiatalember, az osztály «kisokosa« tűnik ká igyekezetével. Jó eredménnyel zárult a pártmunkások nyolchetes mezőgazdasági szakiskolát előkészítő tanfolyama A mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsulásával a termelőszövetkezetek megszilárdítása, megerősítése érdekében pártszervezeteink igen nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági szakismeretek gyarapítására. A tavalyi évhez hasonlóan az idén is megrendezték Kecskeméten a pártmunkások, valamint az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek vezetőinek és a tanácsi dolgozóknak nyolchetes mezőgazdasági szakiskolát előkészítő tanfolyamát. A tanfolyamon Pest, Nógrád, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyéből 120-an vettek részt és igen jó tanulmányi eredményt értek el. A tamfolyamot végzett hallgatók kétéves mezőgazdasági szakiskolában folytatják tanulmányaikat, annak sikeres befejezése után pedig a mezőgazdasági technikum harmadik évfolyamára iratkozhatnak be. A nyolchetes tanfolyamot a megyei pártiskola nagytermében, ünnepélyes keretek között december 23-án zártáit be. A megyed pártbizottság üdvözletét Matos László, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának politikai munkatársa tolmácsolta az iskoláról hazatérő hallgatóknak. A következő nyolchetes tanfolyam január 2-án kezdődik Kecskeméten, ugyancsak a megyei pártiskolán. >0000-00000000000-0-001 Tengeri felhőkarcolók A Kaspi-tengerben 3 tízemeletes lakóházat építenek az azerbajdzsánt építészek által kidolgozott műszaki tervek szerint. Mint ismeretes, az utóbbi években Baku közelében a Kas- pi-tengeren gigantikus mesterséges sziget — 130 kilométer hosszú acél-cölöpmű — jeli , meg. Itt élnek és dolgoznak z olajmunkások, akik a Ka tenger aljáról emelik ki a lyékony fűtőanyagot. Ei már több száz olajtornyot, lönféle gazdasági és kulturáusjóléti objektumot, kétemeletes lakóházakat építettek a tengerben. A 3 „tengeri felhőkarcoló” építése lehetővé teszi, hogy az olajmunkásoknak még több kényelmet nyújtsanak nehéz munkájukban. A tervek szerint a tengerben újabb 2 hektárnyi mesterséges szigetet létesítenek, ahol a lakóházakon kívül üzleteket, filmszínházat, könyvtárt, poliklinikát, sport- csarnokot, kórházakat és kávéházakat építenek. Az első „felhőkarcoló” építését jövőre kezdik meg a nyílt tengeren. ŐSZ Ezeket lehet elmondani azok-oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooocs ról a tanulókról, akik évek óta 5 rendszeres fizikai munkát vé-? geznek a MÁV-nál, vagy vala-s melyik vállalatnál. Elmondják,? hogy azért van szükségük a tu-? dásra, hogy munkájukat ezután? még jobban végezzék eL Erre a kiskunhalasi kezdetné-? nyezésre nemcsak a megyében,? hanem az országban is felfi-? gyeitek. Éppen ezért méltán illeti elismerés azokat, akik bá-5 báskodrtak az iskola felépítésé-? nél, s azokat a pedagógusokat? is, akik ebben az iskolában, le-? küzdve az előítéleteket, lelki-? ismeretesen oktatnak, a szép? eredményt érnek eL Gacsályi István, üzemi tudósító? Mint könnyű léghajó, felszáll a® ős* már S lebegve ring halk vidék felett. A sápadt erdők bíbor lombkendövei Még búcsúzón utána intenek. A fák között egy óriás kéz mozdul S a fényköteleket szaggatja el. Az alkonyízű fojtott nesz-beszédre A megriadt szél ijedten felek S ott fönn az ősz mereng az elváláson Lágy színeket hullat, emelkedik, S míg osztozom a táj mély bánatában Tűnt színeit szemed megőrzi mind. Polner Zoltán ■■■■■■■■■■■■■■■■■■ana»«« aaaaaaaaaaaaaaaiaaaaaaaaBaaaawaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa—awaaaaaaaaa« ESMÜTÉ TT]E]L iMHaaMRiMk mának, hiszen csak ruhájuk és fegyverük volt azonos. Most azonban tekintetük is azonos volt, egyformán kemény, szemük kékje is egyíelé tekintett, ahol a csapatzászló széltől hullámos pirosa látszott. Minden szónál, minden mondatnál egyre keményebbek lettek a tekintetek, a kezük jobban szorította a fegyver agyát, az arcuk tűzbejött, mint a zászló, amelyre felesküdtek. Azt hittem, csak engem ragadott magával szavuk, de nem, hiszen arcuk, kemény tartásuk azt bizonyította, hogy amit mondtak, érezték is. Érezték, hogy népünknek fogadták meg... „A Magyar Népköztársaságot minden külső és belső ellenség ellen, életem feláldozásával is megvédem.” Ez látszott arcukról, kemény, feszes tartásukról és ahogy fogták fegyverüket, ahogy elvonultak a csapat- zászló előtt. Ezt éreztem, amikor láttam őket és azt, hogy hazám, valóban nem kell félned, van aki megvédjen. I gén, ezek a ml kato* náink, ezek a ml megváltozott fiataljaink, akik nem csak szavakban, de tettekben is képesek megmutatni, hogy hűen védik hazájukat. Így láttam, így éreztem és büszkeség tölt el, hogy én is katona vagyok. Vashegyi István Ezek a szavak most ismét előbukkannak emlékezetemben. Már őszies vóLt az idő. A map ugyan még szórta felhőktől megtört sugarát, s olykor zubbonyunk alatt kellemetlen meleget is keltett, de már látszott, hogy ereje fogytán, s nemsokára mint vendég jön felénk. A rozsdássárga levelekkel tarkított úton új ruhában, új fegyverekkel, új katonák egysége haladt a feldíszített gyakorlótér felé. Újoncok, fiatal katonák. Eskütételre mennek. Amint felsorakozva csendben várták az egység parancsnokát, végignéztem valamennyit. Először a sok egyforma ruhás embert nem tudtam megkülönböztetni, hiszen mindegyik ugyanolyan szótlanul, meghatódottan állt, arcuk egyformán kemény és határozott volt. Szemük elárulta, hogy életük egyik kiemelkedő jelentőségű pillanata következik. A kürt figyelmeztető szavára valamennyien kíváncsian várták parancsnokukat és esküjük letételét. A parancsnok beszéde után eljött az izgatottan várt, felemelő pillanat. Az egység piros zászlóját a sorok elé vitték, majd felhangzott a sok ifjú hazájának tett esküje: „Én a dolgozó nép fia esküszöm, ...” és ebben a pillanatban értettem meg, hogy miért láttam minden katonát egyforE gy rég! nyár végén történt. Kulturális bemutatón voltam alakulatommal. A bemutató felidézte bennem hazánk fiataljainak boldog, gondtalan, derűs életét, amit már megváltozott életkörülményeik következtében ők maguk is irányítanak. Ez nyilvánult meg derűs, mosolygós táncaikban, határozott fellépéseikben. Az egyik jelenetet szavalat követte, s ez a szavalat volt, amely engem megragadott. Az esküről szólt. Szavalója egyszerű katona, arca nyílt, egyenes tekintetű, határozottságot sugárzott felém. Egyenruhája tisztán, szabályosan feszült sudár termetén. Rövid barna haja kefemódra takarta büszke homlokát. A verset is egyszerűen adta elő, de arcának változásai azt bizonyították, hogy hiszi, éli azt, amit mond: ... esküszöm, hogy szent törvényed, népem, szívem szakadtáig tartani jogom, igazságos rended mindentől megvédem, s parancsaidat meg nem tagadom. S ha csatatér lenne a halottas ágyam, szép piros véremet érted, Hazám kiontanám, mert szabadságra vágytam, s csorba nem esne e szent eskü szaván.
