Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-11 / 266. szám
1960. november 11, péntek S. oldal 4.000 qettnda kan&n?a Uj munkacsarnok cpül9 kétszeresére nő a termelés az Izsáki SREÍ—üzemben Az őszi nap fénye meredeken ontja sugarait a deleiéről, de a nagy műhelyből még vakítóbb fények villódzanak. Hegesztők vették birtokba az Izsáki ládagyárat. A munka megváltozott, de eredménye változatlanul a mezőgazdaságot segíti. A Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat rendezte itt be SRK-üzemét, hogy minél több épülethez biztosítsák a érága importfa helyett a vasvázas tetőszerkezetet. A jelenlegi profil alig pár hónapos múltra tekint vissza, a termelés mennyisége azonban naponként, állandóan növekszik. Ami ma több volt, az holnap már kevés. Holnapután pedig még többet kérnek a termelőszövetkezetek, s az igénylők között vannak a vállalatok és a kislakásépítők is. Mit ígér nékik az izsáki SRK- üzem? Háromfajta méretben négyezer gerenda készül itt havonta. Másszóval: A harmadik negyedben 160 tonna, a negyedik negyedben már 360 tonna SRK. az előirányzat. 1961 első negyedében pedig 500 tonna súlyú árut várnak az üzemtől. Ilyen termeléshez már szűk az üzem „cipője”. Ezen segítenek az építők. Vakít a fény, hull a szikraeső. Apró Imre és Halász Ferenc teljesítménye 110 százalék. A brigád munkája nyomán már alakul az üzem jövendő képe. Az első lépcsőben egy modern, négy munkasoros hegesztőcsarnok épül. A 360 ezer forint értékű létesítményt még az idén követi egy másik csarnok építése is, hogy jövőre elegendő munkateret biztosítsanak a hegesztőknek. Az építésszel egy időben más segítséget is kap az üzem. Nemsokára nyugalomba helyezik a Hoffer-traktort. Biztonságosabb lesz az acélhuzal előkészítése. A tekercsacélokat traktoros nyújtás helyett, zárt helyen, villanymeghajtású pádon húzzák majd egyenesre. Veszprémből pedig hír érkezett, hogy a jövőben már nem kell Kecskemétre utazni, helyben is elvégezhetik az SRK-elemek szilárdsági vizsgálatát. Rövidesen egy törőtoronnyal kombinált próbapadot adnak fel a részükre. Sándor — Pásztor Cpül » négy munkasoros új hegesztőcsarnok. Fácán helyett vaddisznó került terítékre a félegyházi vadásztársaság vadászatán Az elmúlt vasárnap a félegyházi vadászok egy csoportja a Majsai út baloldalán, a Kőivágó-ér táján, ahová fácánozni mentek, a vetésben egy jókora vadkant pillantottak meg, amely jólesően fogyasztotta a Szépen kelt vetést. Miután a fácán-lövésre készült vadászok puskái apró sövéfere voltak töltve, méllyel a hatalmas állatban nem sok kárt tudtak volna tenni, nagysietve motorral a városba üzentek, ® honnan egyik vadásztársuk, Ezabó István százados, gyöngygolyóra tölthető fegyverrel és megfelelő lőszerrel jött segítségükre. Addig az állatot a vadászok nagy körben körülfogták, hogy el ne tűnhessen szemük elől. A megfelelő fegyverrel rendelkező Szabó István azután két lövéssel elejtette a vadkant. Másnap nagy örömmel osztozkodtak a zsákmányon, mindenkinek jutott hús a kb. másfél mázsás vadkanból. Miután Félegyházán emberemlékezet óta nem lőttek vadkant, az eset a vadászok körében érthető szenzációt keltett. Az elejtett vadkan minden valószínűség szerint a közeli erdőségekből tévedhetett területükre, s a tavaly Jászszentlász!ón elejtett párjával együtt sok kárt tett a kukoricásokban. Most a véletlen folytán terítékke került. 1 Gratulálunk a szerencsés vadászoknak a vasárnapi sikerhez lés ahhoz is, hogy a társaság helyes és ésszerű vadgazdálkodásával, értesülésünk szerint az idén igen jó fácán- és nyúlállománnyal rendelkezik, amelyből a város lakosságának s a népgazdaságnak is haszna lesz. B. L. OVüxendAkknnyo-frunij. A Kecskeméti Állami Zeneiskola növendékhangversenyére megteltek az Üttörőház széksorai. A szülőkön kívül több ismert zenekedvelőt is láttunk a közönség soraiban. Elhozta őket a kíváncsiság: mit várhatunk a kecskeméti zenész-utánpótlástól. Megelégedéssel távozhattak, mert a hallottak az iskolában folyó oktatás jó színvonaláról elterjedt híreket igazolták. Itt említjük meg, hogy az intézet növendékei gyakran szerepelnek az üzemek, termelőszövetkezetek, szervezetek által rendezett műsorokon. A nagyon tehetséges Altrichter Teréz például fellép a reprezentatív kecskeméti Katona-emlékesten is. Zongorán Mészáros Klára tanárnő kíséri. A jelek szerint ebben a tanévben is sokat hallunk a Kecskeméti Állami Zeneiskoláról. Mikor alakul meg a pártszervezet a tassi Rákóczi Tsz-ben? A termelőszövetkezeti mozgalom több mint egy évtizedes tapasztalata azt igazolja, hogy a közös gazdaságok megerősítéséhez a nagyüzemi feltételek — gazdasági épületek, jószágállomány, vetésforgó stb. — kialakításához, az emberek átneveléséhez, a munkafegyelem megteremtéséhez igen nagy erőfeszítésre, azonkívül bizonyos időre van szükség. Nyilvánvaló önámítás lenne egy új termelőszövetkezettől ugyanolyan, vagy még nagyobb eredményeket várni már az első évben, mint egy régebbi, jól megalapozott közös gazdaságtól. Éppen ezért távol áll tőlünk az a szándék, hogy a régi szövetkezetek munkafegyelmével, szervezettségével hasonlítsunk össze valamilyen új termelőszövetkezetet. Azt azonban senki sem kívánhatja tőlünk — éppen a közös gazdaság segítése érdekében, hogy egyik-másik gyengén működő szövetkezet mulasztásait szó nélkül hagyjuk. Ilyen hibákat észleltünk megyénk egyik legnagyobb szövetkezetében, a tassi Rákóczi Tsz-ben, ahol 581 család 3500 hold földön gazdálkodik. Helytelen nézetek — káros követelményei A szövetkezet nehézségeinek fő oka megállapításaink szerint az, hogy a tsz-ben mind a mai napig nem alakult meg a pártszervezet és a közös gazdaság vezetői pártalapszervezet nélkül nem tudtak feladataikkal eredményesen megbirkózni. Különösen a növényápolási munkák idején mutatkozott meg a pártszervezet hiánya. Az 581 családból — különböző okokra hivatkozva — alig 250- en vettek részt a közös munkákban. Szembetűnő az asszonyok otthonmaradása. Egész évben alig két-három asszony és leány dolgozott a közösben, pedig egyéni gazda korukban szinte kivétel nélkül ott serénykedtek a határban. A nők távolmaradását olyan helytelen nézet táplálta, hogy „a férjnek kell az asszonyt eltartani.” Sajnos ezzel a káros agitációval szemben nem léptek fel elég hatékonyan. Nemcsak az asszonyok, hanem sokan a férfiak közül sem mutattak példát a közösben. Négyszázhetven hold kukoricavetésükből 270-et harmadában adtak oda az egyénieknek, 92 holdat viszont maguk kapáltak ÖREQ CIQANY A SZOBOR ALATT Sűrű, 'ködteli szellő árad a Duna felől. Egyre jön, lassan ráterpeszkedik a városra. Leszáll az alkonyat is. A neonfényben úszó korzón csendes zsongásba ring a bajai aranyifjúság. ölnyi magas márványtalpazatáról ábrándos tekintettel szemléli a várost a költő. Az ő városát, az ő népét. Valaha ő is ezt az utcát rótta ott lenn és tizenhétéves szerelmes lelke előtt „túlvilági menny gyanánt” a szép Maliidnak arca lebegett. Vagy a búzavirágszemű tubarózsásarcú Ninácskával lejtett fölaló, kinek fájó emléke annyi évekig ott kisértett ábrándos lelkében, ki a lantot adta a kezébe: — A kis Ninácska, a kis őz, Első szerelmem ő vala: Költővé — vagy mi is vagyok? — Ügy lettem én ő általa. — énekelte róla. A mozi felöl egy öreg cigány csoszog a szobor alá. Mélyen szántó gondredői tanúsítják, hogy nem sok útja van már a végállomás felé. Jobb kezében a vonója, bal hónaljában ütött-kopott hegedűje szorong. Leül a lépcsőaljra. Időnként fel-felpislog az ércszoborra, aztán hosszan elméláz. Lelke hajdan játszott nótákat idéz. Hajh! De szépen is húzta azokat valamikor.’... Hogy cifrázta, hogy keseregte! ... Felejti most, hogy ruhája oly kopott és olyan foltos! Hogy repedt a hegedűje, hogy vonója tépett, foszlott, azt is, hogy már évek óta csak részegnek kell tőle nóta..M Feláll most, majd akaratlan fölteszi a szárazfáját, aztán húzza amúgy szívből — a költő kedves nótáját. Húzza! Vén lelkében most — óh, milyen csoda! — ifjú évek tüze tombol! Neki húzza, a költőnek! Értse meg ő! Húzza, ahogy csak bírja: — Sírjon, ríjon a hegedű, Bánatom sírja... — Páran hallják a vén cigányt, aztán többen, egyre többen gyűlnek köré kíváncsian. Ö csak húzza! Mit bánja most, mit beszélnek, dicsérik-e, vagy nevetik az emberek!? De a hamu alól fölcsapó láng gyorsan alszik. Az ő lángja is immár száradt bélü pilács fénye. Lecsúszik a hegedűje, a vonót is alig bírja. Ismét megtört, fáradt öreg lesz belőle. Am a tűz. mit felgyújtott, a tömegben tovább izzik, egyre terjed. — Húzzad tovább! Húzzad! — hallszik. S hull a pénz a lába elé: apróbb, nagyobb... mennyi... mennyi...! ö csak nézi fönn a költőt. Hitvány pénz most nem érdekli!!! Neki húzta! Senki másnak! becsületből, tisztességből. Nem lehet azt megfizetni! Körülnéz réveteg szemmel. Aztán elindul. Nem is tudja, hová, merre. Olyan fáradt, olyan éhes! Ki csodálná? ö messze járt. Tóth Kálmánt idézte lelke. Amikor az alkonyaiban lassan elvész ködalakja, az ércszobor, — úgy tűnik — elmosoly’g egy pillanatra. Baja, 1960. november Bárdos Ferenc meg egyszer, a többi 138 holdat pedig egyszer sem. Tervük szerint ebben az évben 1000 darab hízót kellett volna eladniok, most azonban már látható, hogy egyetlen darabot sem tudnak átadni az Állatforgalmi Vállalatnak, mert a közösben nem hizlaltak. Még több hiányosságot említhetnénk, amelyek végső soron od% vezettek, hogy a szövetkezet árutermelési és értékesítési tervét az idén nem tudja teljesíteni. Kezdenek magukra találni Igazságtalanul járnánk el azonban, ha a szövetkezet működésében csupán a fogyatékosságokat vennénk észre. A valóság az, hogy számos mulasztás éllenére ez a közösség is ért el eredményeket. Az elmúlt napokban vásároltak például 200 darab hízónak valót, amit a jövő év elején értékesítenek majd. Gondosan készítették elő az őszi vetést is. Háromszáz hold őszi árpájuk már sorjára zöldell. Időben végezték el a rozs vetését és 600 mázsa jóminőségű búzavetőmagot szereztek, amit hamarosan a földbe tesznek. Az őszi vetések jó megszervezése azt mutatja, hogy a Rákóczi Tsz gazdái kezdenek magukra találni. Nem kétséges azonban, ha a szövetkezetben hamarosan megalakulna a pártszervezet, ha a kommuniták céltudatos cselekvése forrasztaná egységbe a közösséget, akkor a nehézségek leküzdése, a most megindult kibontakozás gyorsabb és határozottabb lenne. Jelenleg mindössze két kommunista dolgozik a tsz-ben. Ahhoz, hogy a pártszervezet létrejöhessen, újabb párttagokat kellene felvenni. A Köponti Bizottság határozata lehetőséget ad arra, hogy az olyan tsz-ben, ahol kevés a párttag, tagjélöltség nélküli tagfelvétellel is elősegítsék a pártszervezet megalakulását. Hiba, hogy ezzel a lehetőséggel sem a járási pártbizottság, sem a községi pártvezetőség nem élt. iVe várjanak másra — cselekedjenek Olyan helyzet alakult ki a községben, hogy a helyi kommunisták a járástól, a járásiak pedig a községiektől várták a pártszervezet megalakítását Ez az állapot természetesen nem tartható fenn sokáig. A megyei pártbizottság határozata arra kötelezi a járási pártbizottságokat: magúik vegyék kézbe az új tsz-pártszervezetek megalakítását és segítsék elő, hogy a közös gazdaságokban mindenhol működjön pártszervezet. Nem kétséges, hogy megfelelő körültekintő munkával a tassi Rákóczi Tsz-ben is meg lehet találni a módját á pártszervezet megalakításának. Első intézkedésként — ha jobbat nem találnak — el lehetne fogadni Balogh Jánosné tanácselnök javaslatát, aki azt indítványozta, hogy néhány párttag — például az állatfelvásárlo,v akinek a felesége a tsz-ben dolgozik, azonkívül sajátmaga — jelentkezzen át a tsz-be és úgy alakítsák meg a pártszervezetet. ' A tassi Rákóczi Tsz adottságai igen jók, azonban az idén nem éltek ezzel a lehetőséggel, gazdálkodásuk színvonala alatta maradt a megyei átlagnak. 1 Meggyőződésünk, a szövetkezet j gazdái okultak az idei tapasztalatokból. A hibák, nehézségek [leküzdéséhez pedig a pártszer! vezet megalakításával teremt- Ihetnek jó alannt. Nagy József t
