Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-13 / 242. szám

mo, október 11 esütórtóí

1 oldal

Akik megelőzték önmagukat

' Már megalakulásakor, a tavasszal lehetett remélni, hogy a 2005 hold területű tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz nagyszerű eredményeket ér el az első esztendőben. Azóta a tények bizonyítják e remény helyességét.

Kisebb fajta könyvben lehetne a fiatal tsz működéséről a valóságot megközelítő hűséggel beszámolni, annak híján azonban talán sejteti néhány jellemző adat, hogy nem oknélküli lel- kendezésről van szó, amikor a Tiszagyöngyét dícsérően emlegetjük.

Korrektség, szorgalom

Az Alföldi Állami Pincegazdaság új szőlőfeldolgozó telepén azt mondják a közös gazdaságról, hogy: „a legkorrektebbül adja át a szőlőt”. Ez abból áll, hogy fajtánként külön szüretelik a bornak valót, egyszóval ,,tiszta” árut adnak el az állami üzemnek. OklóbeT 4-ig 1500 mázsát értékesítettek ily módon, de a 310 hold közös terméséből még háromszor annyival szándékoznak így tenni.

S ugyanígy a többi állami felvásárló sem panaszkodhat iájuk. A hét elejéig 32 vagon paradicsomot szállítottak el részben a földművesszövetkezetnek, másrészt a Kecskeméti Konzervgyárnak. A valamivel több mint 40 holdon egyébként száz mázsa termett átlag, de volt egy holdas parcellájuk, amelyről — a San Marzano-ból

— 295 mázsát takarították be. S ez az eredmény nemcsak a paradicsomfajta termőképességének köszönhető, hanem Bállá Miklós munkacsapatának is, amelynek tagjait az általában legkorábban kelő gépi munkások soha nem tudták megelőzni,

— hajnal hasadtával már künn doboztak mindig a parcellán.

Mint mondják: egyetlen „lógós” sincs a Tiszagyöngyében.

Idős Dudás

tizenkétezer forintja

A jó munka persze nemcsak a terméseredményeket növelte, hanem kinek-kinek a jövedelmét is. A munkaegységenként betervezett 45 forint annyira biztosnak látszik, hogy az érdeklődésre a vezetők csak mosolyognak, amiben benne van: lesz az több is.

Tucatjával lehetne a neveket felsorolni, s mellettük a több ezer forintokat. Ehelyett azonban említsük meg idős Dudás Imrét, akinek a magatartása példázza a többlét is, egyszersmind rávilágít az úgyszólván mindenkire jellemző munkamorálra. — jövedelme pedig a közös munka rentabilitására.

A 68 esztendős öregember a tavasszal kérte, hogy hadd műveljen meg két és negyed hold szőlőt, mivel ahhoz van legjobban kedve is, szakértelme is. Kérését teljesítették, de mindenki aggódott kissé, hogy képtelen lesz a terv szerinti 47 mázsa termést „előállítani” a parcelláján. És — 70 mázsa szőlőt szüreteltek le rtjla.

Prémiumként a többlet 40 százalékának a fele készpénzben, a

másik fele természetben az övé. Október végéig meglesz a 130 munkaegysége, s a köztes gyümölcsös termésének a premizálásáért is kapott 1000 forintot.

Nagyjából számítva 12 ezer forint a jövedelme — március elejétől e hó végéig, tehát 8 hónap alatt. Emellett a háztáji gazdaságban van 600 négyszögöl szőlője és 1000 négyszögöl szántója is. Érthető, hogy miért tette meg már a jövő évre is vállalását az öreg.

És nem nehéz elképzelni: mennyi lesz év végéig a jövedelme az életerős tsz-gazdák- nak.

Legjobb üzletfél — az állam

A tsz-ben majdnem minden termelési tervet túlteljesítettek, valakinek az elmés megjegyzése szerint: megelőzték önmagukat.

Mintegy 60 százalékkal túlteljesítették áruértékesítési tervüket is, amelyben pedig nem. csekély összeget, — 2 millió 900 ’ !**»*».

ezer forintot irányoztak elő számukra. Az említett terményeken kívül 28 hízómarhát, 87 sertéshízót, 500 mázsa téli almát, s mintegy 180 ezer forint bevételt biztosító saját főzésű pálinkát adnak el még ebben az évben az állami felvásárlóknak.

Különben tudják, hogy legjobban az állammal lehet „üzletet” kötni. Az áruértékesítési terv teljesítésével ugyanis •— mivel nincs esedékes adósságuk — 360 ezer forint hitelt írnál: jóvá a beruházási számlájukon. Ezt az összeget jövőre saját erőből történő felhasználásra gépek vásárlásába, építkezésekbe fektetik. A terv és az utóbbi összeg arányából kiderül, hogy az állammal való kereskedés még külön 12,4 százalék hasznot hajtott nekik. S mert az említett összeg beruházása jövőre „saját erő”-ből történik, — a rá következő évben még azért is részesülnek hitelelengedésben.

Egyszóval: nemcsak a termelőmunkát végző kezek dolgoznak jól a Tiszagyöngyében, hanem az,irányító agyak is.

T. I.

Tizenkét termelőszövetkezetben bevezetik a nagyüzemi libatenyésztést

A kalocsai járásban számottevően fejlődött egy év alatt at barcanfitenyésztés. Míg tavaly 100 katasztrális hold sróntórij számítva a közös gazdaságok 190 kiló baromfit adtak el, aat Idén már 510 kilóra szól a terv, ugyanekkora területre számít-^ va.

A járás 15 termelőszövetkezetében foglalkoznak baromfi3

tenyésztéssel. A miskei Üj Élet-ben tavaly kezdték, 16 500 darab rántanivaló csirkét és 4358 pecsenyekacsát adtak el eddigi Azt tervezik, hogy jövőre jelentősen növelik az árubaromfi te-4 nyésztését. Ennek érdekében időben gondoskodnak törzsállo-í mányról. A járási tanács felmérte a lehetőségeket és úgy lát-J szik, hogy a járásban nagy lehetőség van a libatenyésztést nagyüzemi megvalósítására. Azt tervezik, hogy jövőre 12 ter-í melőszövetkezetben kezdik el a nagyüzemi libatenyésztést. ;

A baromfitenyésztés fejlesztése érdekében télen a termelő-«/ szövetkezeti tagok tanfolyamon vesznek részt.

Kihirdették a Falusi Fotopályázat eredményét

Októberben új pályázatot ír ki a bizottság

A Hazafias Népfront megyei titkársága, az OFOTÉRT Vállalat és a megyei tanács művelőNagyobb gondot fordítsanak tsz-eink a tűzvédelemre

— A megyei tűzoltóparancsnokság adataiból —

Megyénkben 1960 januárjától augusztus 31-ig 201 esetben

pusztított a tűz és az elham,

' \. >.*> '

: ' : : .

..... -Jb • ••; ; ; • S.-W

* . V.

...r „ y * •* i * 1 í * ' *

■ *

. , *■ '■'

jj

lemre méltó, hogy a Bajai Gyapjúszövetgyárban, a Kecskeméti Konzervgyár telepein, a kender-0 ;

rr» rr fn hu • • 1 » r

Tunslkuli injekció

Az Ukrán Tudományos Akadémia Fiziológiai Intézetében tű nélküli injekciós fecskendőt készítettek, amellyel az állatok bőre alá juttatják a gyógyszert, vagy az oltóanyagot.

Az injekciózás miniatűr hidraulikus szivattyú segítségével történik, amely több mint 100 atmoszféra nyomást biztosít. A fecskendő a gyógyszert automatikusan adagolja. A fecskendőnek az a legnagyobb előnye, hogy a gyógyszer egy pillanat alatt a bőr alá hatol, anélkül hogy az élő szövetet megsértenék. Az állatok úgyszólván fájdalmat nem is éreznek. ezért az injekciózás alkalmával nem kell őket különleges ka'odákba zárni, vagy lekötni.

\z új fecskendő nagyszerűen ríka'-ria/ható a tömeges oltásoknál és a járványok elleni sarcban.

A Kisfái Tangazdaságban — amint képünkön is látható — betartották az asztagok közötti tűztávolságot, sőt a lajtkocsit is szabályszerűen középre állították. A gazdaság önkéntes tűzoltóinak parancsnoka B. Kovács István mindig megbeszéli a tűzvédelmi feladatokat a gazdaság vezetőivel.

vadt anyag értéke meghaladta a 394 ezer forintot. Gabonaaszta- gok, lakóépületek, értékes ipari anyagok és ki tudná még elsorolni, mennyi népgazdasági- és magánvagyon ment veszendőbe. A károsodás ez idő alatt 40 287 forinttal volt több, mint a tavalyi év hasonló időszakában.

Égő szalmával — a bolhák ellen ?

Különösen a mezőgazdaság szocialista szektorában emelkedett számottevően a tűzesetek száma, ahol az idei kártérték 147 238 forintot tett ki. 84 782 forinttal volt nagyobb a gazdaságok károsodása, mint a múlt esztendő első nyolc hónapjában.

A gyulladásokat valamennyi esetben a tűzrendészet! előírások szem elől tévesztése és a gondatlanság idézte elő. Itt kell megemlítenünk a solti Szikra Termelőszövetkezet 23 ezer forint értéket tönkre tevő tűzesetét, amelynél Szintai István tsz- eLnökhelyettes felelőtlen intézkedése játszott közre. Szintai István ugyanis utasítást adott a sertéshizlalóban elszaporodott bolhák elégetésére, és e célból szalmát hintetett a hizlalda kövezetére. A szalmát meggy ujtot- ták és... de a többit már nem érdemes részletezni. Elég any- nyit megjegyezni, hogy Szintai István gondatlanságára 23 ezer forint veszteséggel fizetett rá a termelőszövetkezet. Szomorú példa — okuljanak belőle a tsz-ek!

Zsúfo't az ÁFOR-telep!

Valamivel kedvezőbb a helyzet ipari üzemeinkben, és íigyeüzemekben és a Kalocsavidéki Fűszerpaprikaipari Vállalatnál évek óta nem fordul elő tűzeset. Ez azzal magyarázható, hogy az üzemek vezetői törődnek a tűzrendészettel, szívügyüknek tekintik ,a szabályok betartását és a tapasztalható hiányosságokra idejekorán felhívják a figyelmet.

Hathatós intézkedésre volna azonban szükség a faipari üzemekben, ahol a zsúfoltságból eredő helytelen nyersanyag- és hulladéktárolás nem kis veszélyt rejt magában.

Ennél is aggasztóbbak a körülmények az ÁFOR telepein — különösen a vasútállomások melletti lerakatoknál. Itt ugyanis az előírt tűztávolságot képtelenek betartani, mert hordótárolásra szinte minden talpalatnyi helyet felhasználnak.

Mondanunk sem kell, hogy a zsúfolt hordótárolás — tűzveszélyes. Komoly népgazdasági érték mehet veszendőbe, ha az Ásványolajforgalmi Vállalat nem tesz sürgős intézkedést telepei bővítésére, a megfelelő és biztonságos üzemanyag-tárolás érdekében. Véleményünk szerint, az ÁFOR rohamos fejlődésével egyidejűleg erre a problémára is kell megoldást találni.

63 tűzeset, gyerekjátékból

Igen gyakran hívták megyénk tűzoltóit gyermekjátékból eredő tűzesetek lokalizálásához is, amikor a szülők hanyagsága miatt a gyermekek gyufához jutottak és -játékból« felgyújtották a küzdelmes munkával létrehozott épületet. Ebben az évben például — januártól augusztus 31-ig — 63 alkalommal kérték tűzoltóink segítségét a gyermekek által okozott; de valójában a szülők számlájára írható tüzek oltásához.

Igaza van Dudás István századosnak, a Bács-Kiskun megyei Tűzrendészed Osztályparancsnokság helyettes vezetőjének, hogy a gondatlan szülőket, és azokat, akik hanyagságból idéznek elő tüzet, a jövőben is súlyos bírsággal kell sújtani. Megyénkben az év első nyolc hónapjában 240 szabálysértési eljárást indítottak a tűzkárért felelős személyek ellen és 15 384 forint pénzbüntetést róttak ki a mulasztókra.

Népgazdasági és egyéni vaA kecskeméti Vörös Csillag Tsz szérüskertjében az asztagok között tűzvédelmi vízvezeték-hálózatot szereltek fel. Amint képünkön is láthatjuk, a tűzcsapok kielégítő mennyiségben adnak vizet, amelyet a tsz hiúroglobusa táplál. Ottjártunk idején azonban egy kellemetlen, nem is éppen szépség-, de lényegbeli hibával találkoztunk: a nyomótömlő szabályszerűen volt szétgöngyölítve, de nem szerelték rá a csap kapcsára.

gyonról van szó, amelynek előteremtése ezer és ezer ember fáradságos munkájába került. Bűnös hanyagság ezeket az értékeket a tűz martalékává hagyni, vagy kitenni a megsemmisülés veszélyének. Éppen ezért óvjuk, becsüljük mások és az állam vagyonát, s tartsuk szem előtt a tűzrendészet szabályait.

Kohl Antal

dési osztályának képviselőiből! alakult bizottság elbírálta a Faj lusi Fotópályázatra beküldött! szakköri és egyéni fényképeket.

A zsűri elöljáróban megáll a-, pította, hogy a pályázók több» sége nívós képanyaggal jelent-4 kezett. A legtöbb alkotás meg» ütötte az általános kiállítási mércét. A bizottság azonban» nem vehetett számításba min-» den munkát, mivel az amatő-4 rök többsége nem értette meg aj pályázat jellegét, a fejlődő, szocialista falu életének és muiH kaján alt sokoldalú ábrázolását» A képbírálat végén ezért úgw döntött a zsűri, hogy a két elsői díjat: egy laboratóriumi felszed relést és egy Zorkij típusúi fényképezőgépet nem adja ki. i

A második díjat, egy Weltaá flex típusú fényképezőgépet ai tiszakécskei fotoszakkör tagja* Bányai András nyerte el 4 »Nádtető alkonya« című képé-» vei. A harmadik díjat, egyf törpenagyító készüléket Rádin) Józsefnek, a kiskunhalasi foto-i szakkör tagjának ítélték odet »Társadalmi munka« című ké-» péért. A pályázaton legtöbb, képpel szerepelt a tiszakécskei; fotoszakkör. Vezetőjét, Baranyái Józsefet oklevéllel jutalmazta al bíráló bizottság. Wéber Mihály* a kiskunhalasi fotoszakkör tag-» ja szintén oklevelet kapott.

A Hazafias Népfront megyei titkársága, az OFOTÉRT Válla-» lat és a megyei tanács művelődési osztálya közli az érdekel-» tekkel, hogy október 31-ig új» pályázatot ír ki, előreláthatólag 1961. május 15-ig szóló beküldési határidővel. A most ki nemi adott díjakat, az új pályázat díjaival együtt ítéli majd oda a zsűri.

— Sff —

Tíz évvel ezelőtt...

Tíz esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Kecskemét» Ének-Zenei Általános Iskola. Ilyen intézmény akkor még a világon sehol sem működött. Azóta — csupán hazánkban — 98 ének-zenei általános iskola tevékenykedik hasonló elvek szerint.

A tízéves évforduló alkalmával november első hetében! rendezendő ünnepségekre örömmel utaznak Kecskemétre at testvérintézmények képviselői,- a magyar zeneművészet élői reprezentánsai, élükön Kodály Zoltánnal. Ö beszélni is fog aa iskola ifjúságához.

Tíz esztendeje kezdte meg tevékenységét a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola. Ügy érzem azt a napot feljegyzik a város életének és a művészetek történetének magyar krónikásai.

(hm