Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-30 / 257. szám

1960. október 30, vasárnap 3. oldal „önt is meghívjuk a tanácsülésre" Bugacon a tanácsülések előtt postás kopogtat be a tanácstagok­hoz meghívóval a kezében. Képünkön Platner János kézbesítő éppen Retkes Jani bácsinak adja át a meghívót. (Herbály János felvétele.) Csaknem 200 millió forint megyénk lakosságának takarékbetét-állománya emJbei 14-én la kar lkot iági napok kezdődnek megyénkben Kedden délután ülést tartott a megyei tanács gazdasági ál­landó bizottságának takarékos- sági albizottsága, s megvitatta a megyénkben folyó takarékos- sági mozgalom jelenlegi helyze­tét. A bizottság megállapította, hogy a megye lakosságának jó­része kedvvel kapcsolódott be a takarékossági mozgalomba, megszokta, hogy felesleges pén­zét takarékba tegye, s ma már a betétállomány megközelíti a 200 millió forintot. Megyénk az országos takaré­kossági mozgalomban hosszú ideig az elsők között volt. Az utóbbi időben azonban a többi megyében gyorsabban fejlődött a mozgalom és Bács megyét va­lamennyien megelőzték a taka­rékosságban. A bizottság meg­állapította: minden feltétele megvan annak, hogy megyénk újra a legjobban takarékoskodó megyék közé kerüljön. Ennek érdekében javaslatot terjesztett a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elé, hogy november 14- től 30-ig rendezzenek takarékos- sági napokat megyénkben. A bizottság tagjai úgy vélték, nem túlzott célkitűzés az, hogy év végéig a betétállomány 200 millió forint fölé emelkedjék. cA ifuuikcL (impel Megvalósíthatónak találták azt a javaslatot is, hogy 4000 fővel növeljék a taka­rékbetétkönyvvel rendelke­zők számát. Elhatározták, hogy a már be­tétkönyvvel rendelkezők között is mozgalmat indítanak a betét- állományuk további növelésére. Célul tűzték negyven új Köl­csönös Segítő Takarékpénztár alapítását megyénk üzemeiben, vállalatainál, ugyanakkor fel­hívták az iskolai takarékhélye- gekkel foglalkozó pedagóguso­kat: fokozzák ők ds tevékenysé­güket a betétátlagok növelése érdekében. A takarékossági albizottság azzal a javaslattal fordult a községi tanácsokhoz, hogy no­vember 14-ét — a takarékossági napokat — megelőzőleg a tanács­üléseken is foglalkozzanak a ta­karékossági mozgalommal. Kér­ték a tanácsokat, kapcsolódja­nak be a „takarékossági napok1 megszervezésébe. Ezt annál is inkább érdemes megtenniük, mert, mint ismeretes, 1961. április 4-én a városok és községek között folyó takarékossági verseny győz­tesei között pénzjutalmakat osztanak ki. Az első, második, harmadik és negyedik kategóriába tartozó községek első helyezettjei 50, 30, 15 és 10 ezer forintot kapnak, az első helyezést elérő város 100 ezer, a második helyezést elérő 50 ezer forintot kap, amit köz­ségfejlesztésre fordíthat. A ta­karékossági napok alkalmával mindenütt alkalom nyílik a ta­karékossági mozgalom fellendí­tésére, a községnek, illetve vá­rosnak pedig a versenyben való jó helyezés biztosítására. Végül a bizottság elhatározta, hogy a Hazafias Népfronttal karöltve 37 községben rendezik meg a már népszerűvé vált, jutalomkiosztással egybekötött, Kérdezz — felelek esteket. Ötezer pár rafia-papucs havonta A Kunszentmiklósi Háziipari Szövetkezetben a bedolgozó asszonyok havonta több mint ötezer pár rafia-papucsot ké­szítenek. Az ízléses, színes pa­pucsokból nemcsak a belföldi szükségletet látják el, de csak­nem kétezer párat exportálnak is minden hónapban. A háziipari szövetkezet a kör­nyéken már népi hagyomány- nyá vált rafia-papucskészítésbe bevonja Tass község ügyeskezű asszonyait is. A téli időszakra tanfolyamot indítottak részükre, amelyen elsajátítják a papucs­készítés mesterségét. Kecskemét ma Fotókiállítás a megyeszékhelyen A Kecskeméti Fotoklub és a városi tanács jelentős fotókiál­lítást rendez Kecskeméten, a Bányai Júlia Gimnázium dísz­termében. A november 5-én, délután 3 órakor nyíló tárlaton több mint száz nagyméretű fénykép a megyeszékhely életét, fejlődését mutatja be. A Kecs­keméti Fotoklub tagjai bemu­tatják azokat a képeket is, amelyek a közelmúltban több országos és külföldi kiállításon eredménnyel szerepeltek, díjat nyertek. A Kecskemét ma című kiállítás november 5-től 19-ig, két hétig tekinthető meg. A népkörök A népfront-körök, vagy ahogy a legtöbb helyen rövi­den nevezik: népköiök, köz­kedvelt szórakozóhelyei, s egy­úttal fórumai is a falu embe­rének. A hosszú, téli estéken fellendül bennük az élet, láto­gatói jóízű pipázgatás közben eldiskurálnak, megbeszélik a nap eseményeit, kicserélik az egész évi munka tapasztala­tait. meghányják-vetik a köz­ség, s a világ dolgait A korábban gazdakörként működő, pipázgató, kártyázga- tó egyesületek életét két év­vel ezelőtt új tartalommal te­lítette a Hazafias Népfront Olyan fórummá változtatta, ahol az egyszerű embert és egész népünket egyaránt érin­tő társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekben szót le­het érteni. A kötetlen, vitázgató esték mellett a parasztság tovább­képzését, művelődését is szol­gálják a népkörök. Helyet biz­tosítanak a népfőiskola élő­adássorozatainak, az ismeret- terjesztésnek, az ezüstkalászos taniolyamoknak. Megyénkben 28 helyen mű­ködik ilyen kör. Baján pél­dául 240 tagja van, közöttük 72 nő. Igen eredményesen dol­goznak a tiszakécskei körök, amelyek most november 7-e megünneplésére készülődnék, s ahová szívesen ellátogatnak neves tudományos kutatók, vagy a fővárosi írók. A körök népművelő, tudat- formáló tevékenysége igen je­lentős. Néhány helyen még­sem értékelik kellően', sőt «■fontosabb célra kell a helyi­ség« felkiáltással nem egy esetben megkísérlik felszámo­lását Különösen olyan helye­ken találkozhatunk ilyen né­zetekkel, ahol befejeződött a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. «-Itt már mindenki tsz-tag« — hangoztatják sok­szor. Szűk látókörűségre, politikai rövidlátásra vall az ilyen fel­fogás. Ezek az emberek elfe­lejtik, hogy a tudat átformá­lása a gazdasági alap megvál­tozásával sem megy egyik napról a másikra. Hosszas, céltudatos, kitartó munkára van még szükség e célból. A közeli napokban a Haza­fias Népfront megyei elnök­sége megbeszélésre hívja ösz- sze a népfront-körök képvise­lőit. Itt tárgyalják meg azo­kat a feladaltokat, amelyek végrehajtásával a tél folya­mán újból jelentősei léphe­tünk előre. Feltétlenül hasz­nos lenne, ha ebbe a munká­ba a helyi vezetők is bekap­csolódnának. Időnkénti láto­gatásuk a körökben és szemé­lyes állásfoglalásuk politikai és gazdasági kérdésekben minden bizonnyal éreztetné kedvező hatását az egész köz­ség életében, (ir) Ezek nem könnyű percek. Igaza van a slágernek: bizony vannak az ember életében kü­lönös percek, amikor érzi, hogy a szíve reszket... Természetesen mindenkinek a maga módján. Nézzük csak... * Első szereplőnk fogfájós kis­lány. Nincs több 20 évesnél, de már odakerült ő is — amely­től, valljuk be őszintén vala­mennyien irtózunk — a féle­lem székébe. Hányszor fordult vissza az aj­tóból? Ezt ne is firtassuk! Lé­nyeg az most itt van, álmat­lan éjszakákat okozó, rossz fo­gával, amelyen már nem segít más, csak a véső... A rendőr bácsi szíve újra meglágyul és a blokktömb zseb­be kerül. Az asszony pedig fel­sóhajt: — Hű, de melegem lett... «•' * — Hét sör, öt konyak, ennyi és ennyi fekete, az összesen 172 forint... — Kartársnő, édes, aranybo­gár, én csak egy konyakra tér­tem be. Ezt mind én ittam meg? Persze, persze. Olyan egyedül vagyok. Élni sincs kedvem. Az asszony elment, itthagyott, azt mondta, hogy züllött fráter va­gyok. .. Hát az vagyok ón, kar­társnő? Mondja? De ne is mondja, tegye el inkább a töb­bit is. Mit számít már nekem Könny sem csordul szeméből, pedig ezek a percek nem lehet­nek könnyűek: még a fogorvos­nak sem... csüng, majdnem három emelet magasságban. Azt mondják, va­lakinek az állványt is le kell szerelni tatarozás után. Az embernek borsózik a háta, ha meglátja a Rákóczi úton ro­hanó gyufaskatulya nagyságú autókat, de ők mit sem törőd­nek ezzel. Egy régi népdalt énekelnek: Jaj de magas, jaj de magas ez a vendégfogadó ... * — Nyúljon a bugyellárisába mama, mert pénz áll a háztól! — Istenem, istenem, biztos úr mit tettem... — Tudja azt, kérem jól. Múlt héten is figyelmeztettem önöket.-- ............. Vo ltak már toronyban? Le­het, de ott is megkapaszkodtak ugye a korlátban? Ez a két bátor kőműves vi­szont a Cifrapalota tetején XKKXKlOOOtKKKKKKKKKK Megyénk pedagógusainak 70 százaléka vesz részt szakmai módszertani továbbképzésben Szikraesö és kékes lángok, felszálló, ködös, szürke fény, kemény arc élű, szótlan ember, feszült figyelem két szemén. A munka tüze villan, lobban gyárak dobaja zeng, zenél — s magasba törő traverzekké simul össze a büszke fém. Vers: F. Tóth Kép; Pásztor A pedagógusok szervezett pe­dagógiai és szakmai módszer­tani továbbképzése az idei ok­tatási évben már megindult a szaktárgyi módszertani munka- közösségekben. A középiskolák­ban 65, az általános iskolákban 270, az óvodákban 20, a gyer­mekotthonokban 2 munkaközös­ségben folyik a nevelők kép­zése. Az 1960—61-es oktatási évben megyénk pedagógusainál- mintegy 70 százaléka vesz részt továbbképzésben. A foglalkozások előadói, álta­lában a munkaközösségek veze­tői, valamint a legjobb felké­szültséggel rendelkező pedagó­gusok, meghívott előadók és magas képzettségű pártmunká­sok. kétszáz forint, hiszen monuiam, hogy egyedül, nagyon egyedül vagyok... S fizet a koma, mert volt egy­két söre, meg egy élete, mit el­rontott szegény... Szöveg: Márkus János Kép: Pásztor Zoltán hogy kocsival ebbe az utcába nem szabad behajtani. — De hát biztos úr legyen kö- nyörülettel, én egy szegény, is­ten igazából szerencsétlen asz- szony vagyok. Ígérem máskor jobban vigyázok. Könyv jelenik meg az embertípusokról Dr. Henkey Gyula antropoló­gus négy év óta végez kutatá­sokat a kecskeméti járásban. Felkereste a környező falva­kat, köztük Bugacot, Izsákot, Tiszakécskét, s ott több mint 500 embert vizsgált meg és fényképezett le. Adatait, tapasz­talatait összegyűjtötte és a me­gyei tanács v. b. művelődési osztályának anyagi támogatásá­val ez év végén kiadja. A könyv száz, jellegzetes Kecske­mét környéki embertípus fény­iképét. leírását tartalmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom