Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-27 / 254. szám

4. oldat 1960. október 27, csütörtök Becsüljük jobban létesítményeinket! 1 ÚJ FjLMEK L Légy jó mindhalálig Tóth Laci, a Nyilas Misi alkítója. S zinte naponta gazdagab­bak egy-egy létesítmény- hyel megyénk városai, közsé­gei. Új utak, üzemek, lakóhá­zak, művelődési otthonok, or­vosi rendelők hirdetik minden­felé dolgozó népünk erőfeszíté­seit. Amilyen büszke öröm a sokszázezer és -millió forintos értékeink látványa, annyira fel­háborító, ha valahol nem óvják, nem becsülik meg az áldozatos munka gyümölcsét. A dunavecsei művelődési ház példájáról már szóltunk. Kiál­tani tudna az ember indulatá­ban a tetőről hiányzó néhány cserép miatt. Nem akadt sen­ki, aki észrevegye és intézked­jék pótlásáról. Hovatovább csak sokezer forintos kőműves mun­kával tudják helyrehozni a tönkrement falakat. M aradjunk csak a művelő­dési intézményeknél: Kis­kunfélegyházán nemrégiben sok­százezer forintos ráfordítással felújították a Kiskun Mú­zeumot. Hogy a lakásgondon enyhítsen, emeleti részét ideig­lenesen lakások céljára utalta ki a helyi tanács. Az egyik lakó elutazott hazulról, gon­datlanul nyitva felejtette a víz­csapot. Távollétében megeredt a víz, átáztatta a falakat, sőt lecsepegett a földszinten levő múzeum drága értékeire is. Ugyancsak Kiskunfélegyházán egy évvel ezelőtt közel egymil­lió forintos költséggel helyre­hozták a Móra Ferenc Műve­lődési Otthont. Ám. a felújított épületben azóta már többször is festeni kellett, mert a fiatalok — az össztáncok szünetében — sokszor fél lábbal, sáros cipővel a falnak támaszkodnak, össze- -sározzák, koptatják. (A helyi KISZ-szervezet rendezőgárda szervezésével sokat tudna itt segíteni.) Vagy itt van például Kecs­keméten az Arany János utca 8. szám alatti, négymillió fo­rintos beruházással épített bér­ház példája. Az épületet a múlt év novemberében adták át ren­deltetésének. Birtokbavételé­vel több mint 150 ezer forintos értékű lakásokhoz jutottak a bérlők. Kívül-belül tisztitgatni, csinosítani és nagyon-nagyon becsülni kellene ekkora értéket. Nem ez tükröződik azonban az új épületnek a hetek óta kitört ablakú kapuján, amelyről már írtunk egy alkalommal. Az üveg kitörött, de a hiba helyrehozá­sára, s egy védőrács felverésé­re nem akad vállalkozó, bár legfőbb ideje lenne, mert be­köszöntőnek a fagyos napok, s a rongálódás csak fokozódhat. Könnyen befagyhatnak a vízve­zetékcsövek, ebből pedig cső­repedés, falbeázás, vakolathul­lás lesz. A rossz példákat sorolni le­hetne még. Vétkes nem­törődömség, hanyagság eredmé­nye mindahány. Az így okozott károk helyrehozása súlyos pénz­összegeket emészt fel, munka­erőt köt le. Pedig mi sokmin­dent szeretnénk még építeni. A második ötéves tervben újabb és újabb üzemeket, sokezer új lakást, iskolát. S az új létesít­mények elől vonjuk el a pénzt, a munkaerőt, ha minduntalan a rongálódásokat kell javítani, foltozni... A politechnikai oktatás kere­tében több ipari és mezőgazda- sági szakmával ismertetik meg a Katona József Gimnáziumban a tanulókat. Minden diáknak módjában áll az őt legjobban érdeklő munkaterületen fejlesz­teni tudását. Kiváló szakembe­rek, korszerűen felszerelt tan­műhelyek állnak az iskola hall­gatóinak rendelkezésére. Ebben az évben 200 ezer forintot ka­pott az iskola a városi tanács végrehajtó bizottságától műhely- felszerelések vásárlására. Üzemgyakorlatra a tanulók az Épületlakatosipari Vállalathoz, valamint a Bútorgyár műhe­lyeibe járnak. Mezőgazdasági szaktudásuk fejlesztésére a Du­na—Tisza közi Kísérleti Inté­zetben, a Boldogulás és az Baja a tavasszal lett termelő­szövetkezeti város. Bár dolgo­zó parasztságunk szövetkezetek­be tömörült, az elaprózott kis- parcellák megmaradtak és meg­művelésük nagy feladatok elé állította a termelőszövetkezeti vezetőket s általában a szövet­kezeti tagságot. A tavaszi és a nyári munkákkal a szövetkezeti parasztok megbirkóztak. Más a helyzet most. Az őszi betakarí­tás, valamint a szántás-vetés nehezen halad az elmúlt napok esős időjárása miatt. A több mint két hétig tartó esőzés kö­vetkeztében összejött a sok munka. Városunk munkásosztá­lya látva a termelőszövetkeze­ai JCj&Iéezy-eyijiilits tVaikútou A napokban igen jól sikerült előadáson szórakozott Vaskút község népe. A kultúrház nagy­termében Holéczy Ákos tánc- zenekara adott színvonalas mű­sort, amelyen közreműködött még Kovács Erzsi, Majláth Je­nő, Puszítai Eta és Szántó Erzsi. A többszáz főnyi közönség elé­gedettségét a fel-felcsattanó taps bizonyította. Nagy sikert aratott az Állami Déryné Színház társulata is a közelmúltban Heltai Jenő: Né­ma levente című színművével. Reile József levelező Aranykalász Termelőszövetkeze­tekben nyílik lehetőség'. A ter­melőszövetkezetek vezetői szíve­sen foglalkoznak a tanulókkal, segítik és becsülik munkájukat. A múlt évben a Katona József Gimnázium tanulói jó munkát végeztek a Boldogulás Tsz-ben. Ezért a tsz tagsága úgy határo­zott, hogy négyezer forintot ado­mányoz az iskola tanulói szá­mára. Nem érdektelen végezetül megjegyezni, hogy a gimná­ziumban tanuló lányok a könyv­kötő- és a kézimunka-szakkörök­ben sajátíthatják el a szakmát, míg a villamosság iránt érdek­lődők számára az elektrotechni­kai-szakkör biztosít tanulási le­hetőséget. Nagy Etelka levelező tek gondjait, segítségükre sie­tett. A Bajai Gyapjúszövet­gyár dolgozói például a Lenin, a Patyolat munkásai pedig a Deák Ferenc Termelőszövetke­zetnek nyújtottak támogatást. Ez nagy segítséget jelentett az első gazdasági évet próbálgató szövetkezeti tagoknak. A város munkásai is igyekeznek azon, hogy ezeket a termelőszövetke­zeteket a nehézségeken átsegít­sék annak érdekében, hogy a következő évben több kenyérga­bonát, vágóállatot, zöldséget és gyümölcsöt adjanak a város la­kóinak. H. Gy. Darvas József kétszeres Kos- suth-díjas író irta filmre Mó­ricz Zsigmond regényéből a magyar irodalom legszebb gyer­mekdrámáját. A gyermeki bi­zalom hőskölteménye ez, aho­gyan a kis emberpalánta elő­ször nekiütközik a felnőttvilág hazugságból, csalásból összera­kott falainak. Éppen ezért van benne valami az ősi. elemi tra­gédiák tiszta fájdalmából. A nézőben — a felnőttben — fel­sajog az első megcsalatás távoli, szomorú emléke, amögött az örökre elvesztett gyermekkor. Innen van, hogy ennek az „ifjú-- sági darabnak’’ mindig a fel­nőttek adóztak a nagy sikerek elismerésével. Ranódi László, a rendező vál­lalkozott arra, hogy felejthetet­len emlékű színpadi bemutatók és felújítások után, a magyar filmgyártás történetében má­sodszor hívja életre a vásznon Nyilas Misit — az igazit, ami­lyennek Móricz megalkotta. A forgatókönyv mindenben híven követi a regény fő vo­nalát, cselekményét, csupán né­hány kisebb változtatást eszkö­zöl a sűrítés, a filmszerűség érdekében. A rendező már több esetben bebizonyította, hogy avatott ismerője az emberi lé­leknek, s ihletett művész e lel­kivilág ábrázolásában. Mint rendező egyben kitűnő pedagó­gus is, aki képes arra, hogy a színészi alakításban járatlan gyermekszereplők játékát elkép­zeléseinek megfelelően formál­ja, alakítsa. A film hőse, Nyilas Misi a legszélesebben kibontott jellem, a legszínesebben ábrázolt figu­ra, s a rendező nagy műgond­jára jellemző az a fáradságot nem kímélő alaposság, ahogyan a főszereplőt és a többi gyer­mekszereplőt kiválasztotta. 27 ezer gyermek közül választották ki a hajdúszoboszlói Tóth Lacit a főszerepre, aki valóban meg- rendítően őszinte, a könnyekig meghatóan igazi Nyilas Misi, aki csalódott a felnőttekben, aki nem akar többet debreceni diák lenni, aki meg akar halni. Ugyanez a körültekintő gon­dosság és magas művészi igény vezette a rendezőt a felnőtt sze­replők kiválasztásánál is, s a címszereplő mellett egy sor ki­váló színészi alakítás emeli a film értékeit. Felejthetetlen Bihari József Názó tanár ura, Makláry Zoltán öreg pedellusa, — mintha csak a regényből lép­tek volna ki. Ugyancsak emlé­kezetes a sokoldalú Psota Irén „az undok” Viola kisasszony szerepében, s Töröcsik Mari Bella kisasszony alakítása, A klasszikus mű iránti tisz­telet árad mind a forgatókönyv, mind az egész film kompozí­ciójából, ahogyan az alkotók megteremtették a film Móricz- hoz hű hangulatát, ábrázolták a környezetet, életre keltették a századelejei debreceni kollé­giumot. Pásztor István szép felvételei ugyancsak nagymér­tékben járulnak hozzá a film­nyújtotta művészi élményhez. Ügy hisszük, a magyar film­művészet régi adósságát rótta le a Légy jó mindhalálig film- revitelével. Sokoldalú politechnikai oktatás a Katona József Gimnáziumban Az üzemek dolgozói segítettek a termelőszövetkezeteknek Oooooooooooooooooooooooooooooooooooooocoooooooooooc o<>o<>o<>oo<>oo^>o^ooooo<>op<k>oo<>ooo-c><><k>o<>oo^o<>ooock>o<><>pcohOoo<kkk>oo<k>o<><3 Egy hartai termelőszövetkezeti tag írta az alábbi levelet Moszk­vából — az Állami Biztosító ki- rendeltségének Dunavecsére: »Forró üdvözletemet és hálás köszönetemet fejezem ki az Ál­lami Biztosítónak, hogy lehetővé tette eljövetelemet. Jól érzem magam. Tiboldi János, Moszkva.« Sokan kérdezhetnék: Mikép­pen kerül a hartai Lenin Tsz tagja Moszkvába, — még hozzá TU—104-es repülőgéppel — s egyáltalán: mi köze ehhez az Állami Biztosítónak? EMLÉKEZHETNEK rá talán olvasóink, hogy annak idején közöltük a pénzügyminiszter utasítását a termelőszövetkezeti tagok önsegélyző csoportjainak megalakításáról. Az tette ezt szükségessé, hogy — mivel a tsz-tagok nincsenek szakszerve­zetben — részükre eddig se­gélyt, üdülést és külföldre uta­zást adó szervezet nem volt. A miniszteri felhívás nyomán — amint már közöltük is — me­gyénkben eddig 57 tsz csatlako­zott a mozgalomhoz 7200 taggal, s az önsegélyző csoport intéző bizottsága már eddig 232 eset­ben folyósított különböző címe­ken (betegség, baleset, házasság- kötés. szülés) rendkívüli segélyt — 70 600 forint összegben, s ha- láidgas miatt 18 390 foriütat fi­A TU—104-es repülőgéppel Moszkvába utazott tsz-tagok cso­portja látható képünkön a Moszkvai Nagyszínház előtt. zetett ki. Hévízre, s más üdülő­helyekre is szervezett a tsz- tagoknak kéthetes üdülést, sőt — mint cikkünk elején olvas­hatták — szeptemberben az ön­segélyző csoportok 25 tagja járt hatnapos utazáson a Szovjet­unióban, a csodálatos Moszkvá­ban. Nos, Tiboldi János, a hartai Lenin Tsz tagja is ezen az uta­záson vett részt, s onnan küldte üdvözletét és köszönetét az Ál­lami Biztosító dunavecsei kiren­zátartozója és minden nyugdíjas is, aki nem idősebb hatvanöt évnél és egészségi állapota meg­felelő. Akkor is kap segélyt az ön­segélyző csoport tagja, ha más­honnan — ide értendő a táp­pénz is — bármekkora összeg­gel már segélyezték. Az újabb segélynél a korábbi összeget nem vonják le. A tagdíjat 20 évig, vagy a tag esetleges korábbi el­halálozásáig kell fizetni. Húsz év után a tagdíjfizetési kötele­zettség megszűnik, de a tagság továbbra is változatlanul teljes jogalappal megmarad. Ugyan­csak díjmentesen megmaradnak a tag jogai, ha ötven százalékos rokkantságot szenved — a bal­eseti segélyt kivéve. Mindezek azt mutatják, hogy az önsegélyző csoport valóban a tsz-tagok szociális és kulturális segítségére létesült, s ahogy nö­vekedik a belépettek száma, úgy lesz egyre több lehetőség arra, hogy fokozódó eredménnyel tölthesse be rendeltetését. MINT MEGTUDTUK, a me­gyei intéző bizottság az idén még 50—70, megyénkbeli terme­lőszövetkezeti tagnak biztosít Párádon 10—14 napos üdülést, s a lehetőségekhez képest ezt a létszámkeretet még bővíteni fog­jak. Moszkvai üdvözlet — termelőszövetkezeti parasztoktól Méa idén 70 tss-lasrot üdültet Partidon a tss-tagok önsegélyző csoportja deltségénék, illetve rajta keresz­tül a kormányzatnak, amely le­hetővé tette az önsegélyző cso­portok létrehozását. A SOKFAJTA juttatás elle­nében a szövetkezetek tagjainak mindössze egy forintot kell fi­zetniük havonta. Az alapszabály szerint azonban kétszeres, vagy akár háromszoros díjat is lehet fizetni, s ebben az esetben a juttatások és segélyek összege is kétszeresére, illetve három­szorosára növekszik. Tízforintos tagdíjnál a rendes segély össze­ge 850 forinttól 7000 forintig ter­jedhet, attól függően, hogy a tag az önsegélyző csoportba való lépésekor hány éves volt. Baleset, elhalálozás, vagy rokkantság esetén is ugyanígy megvannak a feltételek, amelyekről az ér­deklődők pontos felvilágosítást kaphatnak az Állami Biztosító­nál, illetve a termelőszövetkeze­tek megbízottainál. TAGJA LEHET az önsegély­ző csoportnak — életkorra való tekintet nélkül — minden tény­leges dolgozó, betegállományban nem levő termelőszövetkezeti tag. Rendkívüli tagként beléphet a rendes tsz-tag házastársa, hoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom