Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-01 / 206. szám
1960. szeptember 1, csütörtök 3. oldal Aha! jól és ahol rosszul sáfárkodnak a gabonával Iapasztalatok hét soltvadkerii termelőszövetkezetből Soltvadkert egymás közelségében működő két tízesztendős termelőszövetkezete, az Üj Alkotmány és az Üj Élet jó eredménnyel fejezte be a cséplést. A gabonák terven felüli mennyiséggel fizettek, ami növeli a tagság jövedelmét, de egyszersmind felveti a kérdést is: a két tsz menyire járult hozzá államunk gabonakészletének a növeléséhez? Az Üj Alkotmányban búzából 150, árpából 120 mázsával termett több a tervezettnél. A tsz — amellett hogy megfelelő menyiséget osztott a tagoknak — a bűzaföldadón, géprészen telül — jóllehet annak idején szerződésben nem vállalt rá kötelezettséget — összesen 209 mázsa búzát adott át a Terményforgalmi Vállalatnak. Természetesen mázsánként megkapta a 20 forint nagyüzemi felarat, s még minőségi felárat is fizettek neki. Ha szerződött volna, szerződéses felárban is részesül. (Mellesleg megjegyezzük, hogy az állami vállalattal való kereskedés előnyeit felismerve, a tsz már most kötött előzetes megállapodást arra, hogy jövőre részt véve a holdanként 30 mázsa kukorica termesztésére indított mozgalomban, 200 mázsát átad majd a Terményfor- gaimi Vállalatnak.) A gabonát illetően tehát az Üj Alkotmány ebben az évben nemcsak jól gazdálkodott, hanem — eleget téve az állam iránti kötelezettségének — jól is kereskedett. Az Üj Élet Tsz-ről sajnos nem mondhajuk el az előbbi megállapítás rpásodik részét. hét hibás nézet ; mindent kiosztani, es a szabadpiac Itt is" többet takarítottak be búzaból, rozsból és zabból, mint amennyit terveztek. A két kenyérgabonából 234, illetve 47, s a takarmánygabonából ugyancsak 47 mázsa a terven felüli mennyiség. Csak a 68 holdon termesztett őszi árpa fizette pontosan a terv szerinti 12 mázsa átlagot. Remélni lehetett volna, hogy a társas gazdaság jelentős mennyiségű gabonát ad át az államnak, de nem tette. Mindössze 38 mázsa búzával (később rátérünk, hogy milyen minőségűvel.'), s 18,63 mázsa rozzsal, 3.31 mázsa árpával kereste fel a Terményforgalmi Vállalat felvásárló helyét. A kirendeltség kimutatása alapján a búzaföldadón, géprészen és tartalékon felül egy főre (beleértve az eltartott családtagokat is) 4,87 mázsa gaboEzzel szemben igaz, hogy a soltvadkerti piacon augusztus 19-én 300—320 forintot adtak egy mázsa búzáért, de az is igaz, hogy ezen a napon a piacra vitt áru 40 százaléka nem talált vevőre. Ezt az átlagot a huzamosabb időn át történt megfigyelések alapján állandónak vehetjük, s így kiderül, hogy a tsz-tagok- nak többször is meg kell jelenniük vevőt várva a piacon. Ha szerencséjük van, s már az első alkalommal eladhatják a búzájukat, a bevételből akkor is levonják a fuvarköltséget, meg azt az összeget, amelyet a piacozás ideje alatt a tsz-ben termelőmun kával megkereshettek volna. Mivel azonban kétszer, sőt háromszor — esetleg többször — is fel kell keresniük a piacot, mindannyiszor növekszenek a bevételt csökkentő említett összegek, tetézve a raktározás költségeivel is. Drága lecke És éppen az Üj Élet Tsz-nek nem kell a szomszédba mennie példáért ahhoz, hogy a szabadpiaci értékesítés lehetősége mennyire bizonytalan. Hiszen a Termény forgalmi Vállalatnak nemrégiben eladott 38 mázsa búzája is tavalyi, amellyel nyilván többször voltak piacon, de hasztalan. Elképzelhető, .hogy mennyi költség terheli már azt a 7980 forintot, amely összeget kaptak érte. Illetve csak kaptak volna! A költséges és emellett helytelen raktározás miatt a búza ugyanis dohos volt, s ezért — minőségi felár helyett — leértékelve, 1142 forint 40 fillért levonva vették át tőlük. (Nagyüzemi felárat azért nem kaptak, mert azt 150 mázsa mennyiségen felül fizetnek.) Ha mindehhez hozzávesszük még, hogy a tsz az államnak történő eladás mellőzésével bajosan teljesítheti árutermelési tervét, s ezért elesik 36 ezer forint hitel elengedésétől, — a vak előtt is világos, hogy a tagság nagyfokú veszteséggel kereskedik a gabonájával, noha azt hiszi, hogy nyereséggel teszi. Reméljük, hogy az elmondottakat megszívlelik a soltvadkerti Üj Élet Tsz tagjai, s vezetőikkel nem ellenkezve (nekik ugyanis helyes a szándékuk), a szomszédos Üj Alkotmányhoz hasonlóan államunknak adják el felesleges gabonájukat. A fenti érvek elfogadásán kívül azért is, mert hiszen nem mást juttatnak ezáltal több kenyérhez, mint a dolgozó parasztság legfőbb támaszát, a munkásosztályt. T. I. Veszettségi járvány Grönlandon Veszettségi járvány tört ki Grönland szigetén, amely nagy pusztításokat végez. Eddig ötszáz szánhúzó-kutya esett a betegség áldozatául. Csillebérci képeslap »Öreg este van már, a tűz sem világot, nyugovóra tér a csillebérci tábor...« A sűrű lombú fák susogása álomba ringatja a sátrak lakóit, s csak az őrök egyenletes léptei rezzenek a kavicson. Jaj, csak szúnyog ne lenne! A gondolatom messze szárnyal, mégegyszer átélem a nap eseményeit. Korai volt az ébresztő, de pár percen belül már minden altábor teréről pattognak a jelszavak: egy, kettő, három, négy, balra, kettő, három, négy. Reggeli torna. A postás, vasútas úttörőkkel együtt hajladoznak, futnak a kisdobos vezetők, akik kéthetes kiképzésre jöttek az úttörő városba, Csillebércre, hogy gazdag tapasztalatokkal megrakodva térjenek majd haza csapatukhoz, és újúlt * ' V' ,■ mm A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkatársai évente kétszer vizsgálják a Duna vizének minőségét, szennyeződését. Rendszeresen ellenőrzik a folyó fenoltartalmát, amely nemcsak a kutak vizét, hanem a halak húsának ízét is elrontja. Munkájuk eredménye, hogy a soroksári Duna-ágban csökkent a szennyeződés, s sikerült megakadályozni a halak pusztulását. Képünkön: Miltényi Józsefné és Mizsei Béláné a Dunából vett vízmintát vizsgálják. WAGAS-E A HAZADÓ? — LEHET ZSIRADÉKOT SZAPPANRA CSERÉLNI — NINCS OKUK PANASZRA — A VÁSÁRLÁSI VISSZATÉRÍTÉST ELKÜLDTÉK na jut. A tsz vezetői szerint 150 mázsa búzát lehetne átadni az állami felvásárlóknak. A tagság azonban a legutóbbi közgyűlésen úgy döntött, hogy osz- szák ki ezt a mennyiséget is. A »mindent kiosztani« elv mellett kardoskodók szándékát az vezérli, hogy a szabadpiacon jóval többet kapnak gabonájukért, mint az állami felvásárlótól. Hogy, mennyire tévednek, tegyünk Összehasonlítást a kétféle értékesítés bevétele között. Az állam többet ad Ha a tsz a számára nyújtott lehetőségekkel élve a Terményforgalmi Vállalattal bonyolította volna le az eladást, akkor a következő összegeket kapja egy mázsa búzáért: Átvételi ár 210 Ft. Nagyüzemi felár 20 Ft. Szerződéses felár (1959. december 15-ig történő szerződéskötés esetén) 10 Ft. Minőségi felár 10 Ft. äzesen; 250 Ft önökhöz fordulok segítségért. 1951-bcn vettem egy kis családi házat Baján. A lakóház egy szoba, konyhából áll. Minden évben 234 forint házadót kell fizetnem, holott jól tudom, hogy az ilyen ház adója a felét sem érheti el. Ezenkívül az idén 200 forint községfejlesztési adót is kiróttak, holott az elmúlt években csak évi 23 forintot fizettem.” — írja Németh Mihály bajai olvasónk. Felkerestük a Bajai Városi Tanács Pénzügyi Osztályát, ahol megtudtuk, hogy 1954-ben beadott házadó bevallási íven két lakószobát és három mellékhelyiséget tüntettek fel. Ezek után az évi házadó összege 234 forint. A városi tanácsnál ígéretet kaptunk arra, hogy augusztusban helyszíni szemlét tartanak panaszosunknál. A községfejlesztési hozzájárulást szabályosan állapították meg, a házadó arányában. összesen; Több olvasónk kérte már a szerkesztőséget arra, hogy Kecskeméten létesítsenek egy hulla- dékzsír-begyűjtő és szappancse- 10 Ft. {helyet. Olvasóink kérését-----— 5 tolmácsoltuk a MÉH’ és a Kecs25 0 Ft. ‘ keméti Földművesszövetkezet igazgatóságának, ahonnan az alábbi tájékoztatást kaptuk: A Kecskemét és Vidéke Földművesszövetkezet toll-, bőrfelvásárló telepe örömmel vette, hogy Kecskemét háziasszonyai szappannak való zsiradék-gyűjtőhelyet kérnek. A felvásárló telep már régebben foglalkozik szappannak való zsiradék cserélésével, s szívesen áll a háziasszonyok rendelkezésére. Címe: Rá- kócziváros 33. A MÉH Vállalat szintén foglalkozik zsiradékgyűjtéssel, illetve átvétellel, azonban az átvett zsiradékért készpénzzel fizet, nem cseréli át azt szappanra. A telep címe: Kiskőrösi út l. szám. * Pankovics János és Sándor bajai olvasóink azt panaszolják, hogy kevesebb háztáji állatot kaptak, mint amennyit a Micsurin Termelőszövetkezetbe való belépéskor ígértek számúkra. Olyan ígéretet is kaptak, ho-gy a közösbe beadott takarmányt kifizetik számukra. Arra kérik szerkesztőségünket, orvosoljuk a panaszukat. Megtudtuk, hogy Pankovics János a tsz háztáji juhállományát őrzi. A he vitt juhállományból összesen 25 darabot választott ki, amely bőségesen elegendő háztáji állománynak. Pan- kovics Sándornak öt darab birkája, ezenkívül négy darab báránya vgn, amely a közös állományban legel. A termelőszövetkezet mindkét tag részére a közösből biztpsítja az abrakta- Icarmányt is. Ily módon két olvasónknak nincs oka panaszra. * Kürschner Keresztélyné tassi olvasónk panaszlevelében a következőket írja: »Tagja vagyok a Kecskeméti Földművesszövetkezetnek, ahol 2792 forint értékű árut vásároltam. A vásárlási visszatérítést még a mai napig sem kaptam meg, annak ellenére hogy két levelet is írtam a földművesszövetkezetnek. Kérem a szerkesztőséget, intézkedjen ügyemben.« A Kecskemét és Vidéke Körzeti Földművesszövetkczetnél megtudtuk, hogy a vásárlási visszatérítés átutalása azért húzódott el, mert panaszosunk könyvén a név olvashatatlan volt. A földművesszövetkezet igazgatósága azóta Kürschner Ke resztélyné részére a vásárlás visszatérítést postán elküldte. erővel, még több lelkesedéssel, s természetesen nagyobb szakértelemmel folytassák az ifjúság, a kisdobosok szocialista nevelését. Délelőttönként értékes előadásokat hallanak és jegyzetelnek a hallgatók, feszült figyelemmel lesve minden gondolatmorzsát. Utána rendszerint megbeszélés, konzultáció következik, ahol nagyon sok problémára kapnak feleletet. A délutáni rajfoglalkozásokon gyakorlati útmutatásokat kapunk, dalokat, játékokat tanulunk, módszerbeli tájékoztatót adnak a jól felkészült vezetők. öt napon keresztül báb ismereteket is tanultunk, s amellett vezetőink igyekeztek értékes, szilárd, jó rajközösségeket kialakítani. Esti szórakozásunkról is gondoskodik a tábor vezetősége. Filmvetítés, bábfilm, táncbemutató, városnézés Budapesten* séta a János-hegyen és tábortűz tölti ki napunk hátralévő részét. A mi hazánk szereti gyere- " keit, törődik nevelésükkel, gondoskodik, békés nyugodt, vidám gyerekkorukról. A Csillebércen tanultak is ezt igazolják. Kalmár Ilona kisdobos raj vezető Bronzkori telep és árpádkori falu Ersekcsanádon Gellért Károly tanító jelen* tette a Türr István Múzeumnak, hogy Ersekcsanádon, a hajókikötővel szemben régi edénydarabok kerültek elő. A régészek a bejelentés nyomán kisiettek a helyszínre és megállapították, hogy Veránka szigeten egy bronzkori és árpádkori település van, melyeknek emlékeit a Duna állandóan mossa. A bronzkori cserépanyagról megállapítható, hogy az mintegy 3200—3400 éves. A bronzkorban e helyen település volt A természeti körülmények késztették arra a magyarokat, hogy már a korai időkben itt megtelepedjenek. A megtalált cserép- bográcstöredék arról vall, hogy a XII. század vége felé már falu állott e helyen. Öreg emberek emlékeztek arra, hogy a jelenleg is a Dunába folyó kicsi patakot Parági-foknak nevezték! őseik. Ez a kis patak nemcsak azért jelentős, mert régi korban ez védte a falut félkörben, hanem azért is, mert nevének segítségével sikerült azonosítani oklevelekkel a települést. A régészek ugyanis már régebben kerestek egy Parrag nevű helységet, melyről tudták, hogy Bodrog megyében volt. Egy 1520-as dézsma jegyzékben Ságod, Csa- nádszentgyörgy, Iser, Kákony* Szentistván társaságában Parrag is szerepel. Baja mellett. A szerencsés véletlen most a község pontos helyének ismeretét is a régészek kezébe adta, kik ennek az adatnak a birtokában most Ságod és Isér elpusztult települései után nyomoznak. Kőhegyi Mihály Hat új kút Akasztó községben A lakosság megfelelő ivóvíz- ellátása még sok kívánni valót hagy maga után Akasztón. Az ásott kutak többségének vize ivásra nem alkalmas. Az emberek így sokszor 600—800 méterre járnak vízért a közkutakra. Ezért vette tervbe a községi tanács, hogy még ebben az esztendőben hat kutat fúrnak at község belterületén, ami igen nagy könnyebbséget jelent majd a lakosságnak. A tanács már tett lépéseket ai fúrás ügyében, a kútcsövek be-* szerzése azonban problémát jelent. Reméljük, hogy ezt az aka-J dályt a megyei tanács tervosztályának segítségével rövidesen elhárítják.
