Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-18 / 195. szám
I960, augusztus 18. csütörtöki 3. oldal »Csodálatos teremtő erő a doísoxó nép hatalma« Egy évtized - a tanácselnök emlékeiben (Községi tudósítónktól.) Amikor 1950 októberében megalakult a jászszentlászlói tanács, a lakosság nagy bizalommal fordult felé.ie. A sok orvoslásra váró panasz elintézése azonban már csak azért sem volt könnyű, mert akkor még a régi paragrafusok állottak rendelkezésünkre és sok ügy megoldásakor csak az emberségre támaszkodhattunk. Az akkori tanácsi embereket éppen ez edzette meg, s talán ennek a kénytelen „öntevékenység”-nek az eredménye is, hogy sokan közülük magasabb beosztásba kerültek azóta. A tanács akkori elnöke, Vásárhelyi Dánielné és titkára, Albreck Sándor a járási tanácsnál dolgozik napjainkban, az.akkori párttitkár. Bóna Sándor meg néphadseregünk századosa. Már az első évek megmutatták a különbséget Abban az időben községfejlesztésről még nem beszélhettünk, de — mivel a lakosság felvetette kívánságait — az akkori nehéz körülmények között is igyekeztünk annak eleget tenni. Társadalmi munkával mozit létesítettünk, óvodát bővítettünk. Nagy gondot fordítottunk az állam iránti kötelességek teljesítésére, s bizony, akkoriban keveset foglalkozhattunk a kultúrmunkával. az ifjúság nevelésével — még a szociális ügyek is harpiad-negyedran- gú kérdések voltak. Ha pedig nagyobb létesítmény építése merült fel, még a tanácsok is tiltakoztak ellene, mondván: azzal az adó szaporodik. Mindennek ellenére intézkedések sora bizonyította: lényegbeli különbség van a múlt rendszer és a tanácsrendszer között. 1951 tavaszán a Hunyadi utcát gyümölcsfával ültettük be, ez év augusztus 20-án ült össze az Alkotmány nevét viselő tsz első közgyűlése, majd novemberben az Űj Barázda Tsz is megalakult. 1952-ben főfeladatunk a három termelőszövetkezet erősítése — a begyűjtés, azaz a város élelmiszerrel való ellátása —, s az adófizetés teljesítése volt. Ez az esztendő nehéz volt: a kései fagyok ^Iseperték a véleményeket. Ezekben az években a községi tanács próbálkozott a tömegszervezetek működtetésével, de ez teljesértékűen csak az ellen- forradalom után sikerült. Az 1954-ben választott új tanácstagság is nagy segítségünkre volt. Ebben az időben kezdett a tanács tömegkapcsolata szélesedni, hiszen az új tanács első feladata az iskolák bővítése, parképítés, piaatérlétesítés volt. Még 1955-ben hozzákezdtünk a kultúrház építéséhez is — használt anyagokból, társadalmi fürdő létesítéséhez látunk hozzá s utcáinkat még több gyümölcsfával övezzük. Községünk lakossága megérdemli a megbecsülést, mert nemcsak a sok létesítmény megépítésénél, a társadalmi munka végzésénél tett tanúbizonyságot az állam iránti hűségéről, hanem ma is, amikor Jászszentlászló termelőszövetkezeti község lett. Jászszentlászlón 1960-ban is éppen úgy felkeltek aratni a termelőszövetkezeti gazdák családtagjaikkal együtt hajnali három órakor, mint egyéni gazda korukban. A cséplőgépek most is fél háromkor kezdenek hajnalok hajnalán, — mint ezelőtt egy évvel is. Az élet azonban már új, szocialista vágányokon fut, s a szélesebb vágányok mindig biztonságosabbak... Papp Adám, a Jászszentlászlói Községi Tanács V. B. elnöke munkával. Kalmárföldön iskolát építettünk. • A gyors, emelkedés évei 1956 tavaszán a községet árvíz fenyegette. A lakosságot 16 évtől 60 éves korig társadalmi munkára mozgósítottuk, s megépítettünk egy 850 méter hosszú csatornát, amellyel megmentettük községünket az árvíztől. Ezzel a munkával három nap alatt végeztünk! Az ellenforradalom kissé megrengette a tanács tevékenységét, de — mivel nem hagytuk el munkahelyeinket és főleg idejében megakadályoztuk az ellenforradalmi elemek tevékenységét —. a tanács újra megkezdhette munkáját. 1957-ben nagyarányú gyümölcsfaültetés folyt. Gyógyszertárat alakítottunk egy államosított házból. — pastahi- vatalt is létesítettünk. Járda és ravatalozó épült, mázsaházat készítettünk, 1958-ban pedig megszerveztük a Jászszentlászlói Vízgazdálkodási Társulatot, s az ilonaszállási megállóhoz várótermet építettünk. Ettől kezdve szinte felsorolha- tatlanok munkáink ilyen rövid cikk keretében. 1959-ben kétmillió forintos állami segítséggel hét és fél kilométeres főcsatornát építettünk, két betonúid készült, artézi kutat fúrattunk, apaállatistálló készült, s megrendeltük a 20 éves községrendezési tervet. Vízőrház. bekötőcsatorna, gyermekjátszótér, törpevízmű víztoronnyal, óvoda félmilliós költséggel, nyári napközi otthon — mivel termelőszövetkezeti község lettünk, szükség van. rá — villanyhálózatbővítés, kalmárföldi iskolához telefon- bevezetés, két zsilipépítés, vásártéráthelyezés —. de minek folytassam tovább? Uf szocialista vágányokat Mindazokat, a lakosság igényeit szolgáló létesítményeket, amelyeket tíz év alatt a tanács szervező munkája révén létrehoztunk, az elmúlt rendszer 80 év alatt nem bírta volna felépíteni. A tanács mindezeket csak úgy tudta elérni, hogy állandóan szoros kapcsolatot tartott a lakossággal, s a vezetők nem zárkóztak el javaslataik elöl. Mindezeket azért írtam le, hogy lássák: csodálatos teremtő erő a dolgozó nép hatalma. Munkánkat — főleg az utóbbi időben — nagyban segítik a társadalmi szervek, felsőbb tanácsszerveink is higgadtan és bölcsen intézkednek az ügyekben," s tanácstagságunk is hatalmas tapasztalatra tett szert tíz év államigazgatási hatalomgyakor- 1 lási munkájában. Az élet nem áll meg. Jövő évben községünket teljesen ellátjuk víz- és villanyhálózattal, járdákat és orvosi lakást építünk, így ünnepel Jászszentlászló (Községi tudósítónktól.) Az ünnepet előkészítő bizottság egésznapos programot dolgozott ki erre az alkalomra. — Reggel 6 órakor zenés ébresztő köszönti a lakosságot, 9 órától 10-ig ünnepj tanácsülést tartanak, majd 11 órakor megnyitják a földművesszövetkezet központi vegyesboltja helyén létesített új, korszerű önkiszolgáló boltot. Délután 16 órakor a sportpályán futballmérkőzést. 19 órakor pedig színelőadást rendeznek a fiatalok. cHug^usztus 20-ea készülitek Ünnepi tanácsülés, hangverseny, tanácstagok köszöntése liszakécskén Tiszakéeskén ünnepélyes keretek között emlékeznek meg augusztus 20-ról. Délelőtt 10 órakor az újonnan alakult 40 tagú szimfonikus zenekar tolmácsolásában felcsendülnek a Himnusz hangjai, majd ezt követően — a község műkedvelőinek műsora után — kezdetét veszi az ünnepi tanácsülés. Ünnepi beszédet mond dr. Havasi László elvtárs, a Kecskeméti Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára. A délelőtti program a helyi úttörő kamarakórus műsorával ér véget. Este színvonalas kulturális programmal folytatódik az ünnepség. A művelődési házban hangversenyt ad az újjászervezett 40 tagú szimfonikus zenekar. Strasszer Istvánná és Mójzes István, a Kecskeméti Katona József Színház művészei pedig énekszámokkal kedveskednek a publikumnak. Az esti program a felnőtt énekkar műsorával zárul. Jakabszáíláson kigyullad a vi lány (Községi tudósítónktól.) Jakabszáíláson augusztus 20-án gyúl ki a villany. A községi lay nács ünnepi ülésén Vörös Vilmos elvtárs, a község megyei tanácstagja fog beszélni, s 16, egy évtizede a tanácsapparátusban működő tanácstagnak adják át az oklevelet ezen a napon. A Hazafias Népfront aug. 20-án zöldség- és gyümölcskiállítást is rendez — borkóstolóval egybekötve. A szovjet kormány ajándéka Lumumbának: típusú repülőgép. egy IL—18-as iYT.TCTU AL OY JETRŐL 121EC 33<Ö]RTE]R:TE... Aki két éven át „elfelejtette" kifizetni tanulója bérét A várkastélynak is beülő ódon kecskeméti helyiipari iskola épületének egyik szobájában a kihallgatások előtti feszült csend üli meg a termet. Török Sándor és Rékasi Ferenc tanárokkal szemben ül a két szülő, özv. Mozsárik Istvánná és Újvári Istvánná. Mellettük Mozsárikné leánya, Bagó Júlia, hátamögött pedig a KIOSZ helyi képviselője. A szülők és a kislány kerekegyháziak. Azért jöttek ide, hogy Perczel Béláné kerekegyházi fényképész kisiparossal szemben fennálló jogos követeléseik kielégítéséhez kérjék az iskola vezetőségének segítségét. A megállapodás — ami nincs benn a szerződésben Az eszmecsere gyors bírósági tárgyalásra jellemző. Török tanár elvtárs egymásután teszi fel WSA/W^WA/WWWSAAAA^VVSA/WWS'WVWWNA/V kAA^WVWWWWAAr^OVW\A/V>A/^WW^VOW^SA/j Annyi féle virág van a kecskeméti Boldogulás Termelőszövetkezet Rákóczi úti virágüzletében, hogy hamarjában nem is tudnánk megszámolni. A nyíló cserepes virágoktól kezdve a szek- fűig számtalan dísznövénnyel tudnak szolgálni az eladók. Nem lesz fennakadás a közelgő Ilona napra sem, amikor is majd 4—500 vevő fordul meg naponta a boltban. Legtöbben majd Erzsébet előtt rohamozzák meg a virágüzletet: ilyenkor több mint 600 vásárlót szolgálnak ki. Mint Gyenes István boltvezető mondja, hetenként ezer szál rózsa liana-nap clatt talál gazdára, de nagy keresletnek örvend a gerbéra is, amelyet tartóssága miatt vesznek szívesen; ha naponta cserélik vízét, tíz napnál is tovább tart. Sokan keresik a tarka mezei csokrokat, ezenkívül a gla- diólusz, gloxina és általában a vágott virágok a legkelendőbbek. Névnapra és születésnapra számtalan gloxinát vesznek az ajándékozók, amelyet feldíszítve 30—50 forint között árusítanak. Külön érdekességként említjük meg, hogy nemsokára megjelennek az üzletben a tetszetős vázavirágok. Tízféle nyári virágot kötnek majd össze egy csokorba és alacsony áruk miatt bizonyára megkedveli a lakosság. A Hollandiában nagyon kedvelt szobanövény, a Begónia Elatior 15 év után ismét kapható lesz. Szeptember végén kerül az üzletbe és 16— 30 forint között vásárolhatják kedvelői. Ebből jelenleg 500— 600 cseréppel ápolnak a tájékozódó kérdéseket — Kislánya mennyi fizetési kapott? '— kérdi özv. Mozsáriis Istvánnét. — Három év alatt csak útiköltséget és 1300 forintot — hangzik a félénk válasz. — Úgy szólt a megállapodás, hogy az első évben nem ad fizetést a mester, a második és harmadik évben azonban hajlandó megfizetni a rendeletben előírt bért — vallja a kislány, amit megerősít Halász Ilonka írásban tett vallomása is. Kiderül, hogy mindkét szülő s fennálló törvények ellenére, saját gyermekének bőrére alkudozott és hajlandó volt minden törvénytelen feltételt elfogadni azért, hogy gyermekének szakmát adjon a kezébe. Újvári Istvánná ennek kapcsán így vall: — Azért vette fel a kislányomat tanulónak, mert belementem abba, hogy az első évben ne fizessen. Ez, persze, j nincs a szerződésbe véve/.. | Perczelné azonban nemcsak az első. hanem a második és harmadik évben is »elfelejtette« kifizetni a rendeletben előírt bért. Egy ízben, amikor özv. Mozsárik Istvánná átment hozzá, s kérte, hogy adja meg a jogos járandóságot, így válaszolt: „Segíteni akartam . . — Jöjjön máskor, most nekem is sok a kiadásom! — A háromcsaládos, napszámba járó édesanya nem tehetett mást, mint eloldalgott. Ez az elutasító válasz azonban többször megismétlődött. Pedig Perczelné tudta, hogy mi a kötelessége. Arra a kérdésre, ismej-i-e a tanulószerződéssel kapcsolatos követelményeket, rezignált hangon így válaszolt: — Általában, igen. — Az első félévben mennyi bér jár a tanulónak? — hangzik az újabb kérdés. — ötven fillér óránként. — Tehát egy hónapban 240 forint — szól ismét Török Sándor tanár, majd így folytatja: — Hát akkor miért nem fizette meg ezt az összeget? Perczelné így védekezik: — Budapesten elvették a helyiségünket, s Kerekegyházán, ahova költöztünk, újra kellett kezdeni. Egyébként én többször megmondtam a gyerekek szüleinek, hogy nem tudom őket felvenni, ök azonban erősködtek. ötször- hatszor eljöttek hozzám és szinte könyörögtek, hogy vegyem fel a gyereküket tanulónak. Én segíteni akartam nekik... Kár volna ez. utóbbi mondatokat elemezgetni, mert az a tény, hogy elismerte a törvénytelenséget, s az év végéig 4500 forintot fizet ki a gyerekeknek — rácáfol segítő szándékára. Intő példa Ezzel véget is ért a kihallgatás. A riport azonban még nincs befejezve, hátra van a tanulságok levonása. Ezeket pedig így sűríthetjük össze: Nincs joga egyetlen szülőnek sem, hogy a tanulófelvételnél| gyermekének bőrére alkudozzék és felrúgja a kormány ezzel kapcsolatos helyes és jó rendeletéit. Perczelné esete pedig intő példa azok számára, akik elfeledték, h^gy nálunk már nem tanonc-, hanem iparitanuló-képzés folyik. Venesz Kétszeresére emelkedett megyénkben a falusi cukrászdák száma két év alatt. Cukrászdákat létesítettek például olyan községekben is, ahol eddig egyáltalában nem működtek; többek között Tataházán, Csát- alján, Borotán, Miskén és Nemesnádudvaron, a kertészetben. A fokföldi ibolya is a kedvelt virágok közé tar1 tozik, amely jól bírja a szobai levegőt. Számíthatunk nagy menyiségű Nephlole- pisre, Plumosusra, Diffenbachiára és San- sevériára is, amelyekből elegendőt nevelnek az iivegházakban. Sokfélev virág között válogathatnak tehát a vásárlók. S teszik is, hiszen volt olyan nap, amikor közel 10 ezer forint bevételre tett szert a Rákóczi úti virágüzlet. Ez pedig annak a jele, hogy a virág csaknem minden otthon egyik legkedveltebb dísze. K. A.
