Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-18 / 195. szám
4. oldal I960. augusztus 18, csillörlök „Művész keze és lelke kőbe formáli“ Petri Lajos portrékiállításáról E gy művész önvallomásai, életről, kifejezési formákról alkotott nézetei általában becses adalékul szolgálnak pályája megfigyeléséhez, a mondanivaló megértéséhez és segítségükkel jobban megértjük az alkotót, a műben megnyilvánuló gondolatot, vezérlő eszmét. Különösen Petri Lajos kitűnő szobrászművész írásait forgathatjuk haszonnal, mert ő •— mint már többen megállapították — a vésőn kívül a tolinak is mestere. Idézzünk hát a Nemzeti Szalonban tavaly emlékezetes sikerrel rendezett kiállításának katalógusából. »Tizenhat éves koromban értelmetlenül álltam a szegedi tárlaton kiállított újszerű, modern plen-air képek előtt, különösen Ferericzy kék-árnyékos, szürke lovaskocsija előtt. Egykét évvel későbben már csodálkozva döbbentem rá, hogy tényleg kék a napos árnyék a ragyogó hóban. Ma már azt is tudom, hogy nem az árnyék változott meg, hanem én tanultam meg az új festészettől a világ színességének megismerését.« (Egy megjegyzést nem hallgathatok el: milyen jó volna, ha Petrihez hasonlóan a mai tárlatlátogatók is próbálnák gazdagítani színvilágukat, s nem taszítanák el maguktól sok tehetséges művész alkotását, mert az a színeket a maguk különös, sokszor bizarrnak tűnő összefüggéseiben látja, s nem úgy mint az átlagember felületes, legtöbbször hamis képet rögzítő tekintete.) Berlini tanulmányai, angliai, hollandi utazásai — és egy feledhetetlen, a pályát mindörökre meghatározó Rembrandt- élmény után azzal tér haza. hogy szobrász lesz, mert »megteltem nyugtalanító elképzelésekkel, televoltam alkotó vágy- gyal«. Teles Edét — Kossuth- szobrunk alkotóját — választotta mesterének. »Tőle tanultam meg a művészet tiszteletét, a hatás alacsonyrendű eszközeinek megvetését, a giccs becstelenségének felismerését. Az azóta eltelt 52 év stílustörekvéseinek örvénylő forgatagában is az maradt művészi hitvallásom, amit tőle tanultam: az átérzés őszintesége, a megcsinálás tisztessége. Ezek mellett érdektelenné válik az, amit modernségnek vagy konzervatívizmusnak, ilyen vagy olyan iránynak neveznek.« Czegedre, majd Brüsszelbe * került. Itt önálló műtermében dolgozott 1932-ig, a nagy mesterek egész sorának közösségében.«. .. száműzök mindent, ami csak technika, csak divatos irány, még ha szellemes megoldást is jelent. A formakuitú- ra öncélú hangsúlyozása különben is együttjár a mondanivaló gyengülésével. Világosan megfigyelhető ez portréimnál, melyek munkálkodásom lényeges részét képezik... A portré a szemtanú tanúságtétele egy emberi lény mellett és annak megismerését szolgálja.« Dr. Bordás Sándor: Veszélyes növényvédőszerek A könyv foglalkozik a vegyszeres növényvédelem általános kérdéseivel, a kémiai növényvédelem munkafolyamataival. A mérgezések összes problémáit közérthető módon írja le, a növényvédőszer-mérgezés megelőzésének módjait, majd a növényvédőszereket, illetve hatóanyagokat ABC sorrendben tárgyalja. A könyv minden gyakorlati szakember számára, valamint termelőszövetkezetek és más termelő üzemek részére nagy segítséget nyújt. Népszerű nyelven, mindenki számára érthetően írja le a növényvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat. Sz. J. 1959-ben ismét a belga fővárosban állította ki több mint ötven szobrát, amelyet a közönség szeretetébe fogadott és amelyekről a sajtó is a legnagyobb elismeréssel írt. Hívták, csábították, maradjon — de ő hazatért, hogy megtalálja az utat.— mint írja — »a közönség szeretete és megbecsülése felé«. A múzeumban rendezett tárlaton megcsodálhatjuk — többek között — Kodály Zoltánról, Balázs Béláról (gyermekkori barátság fűzi össze mindhármukat), Juhász Gyuláról, Károlyi Lajosról, Madách Imréről, Petőfiről, Füst Milánról, Ady Endréről, Katona Józsefről mintázott portréit. Defejezésül még csak eny- ® nyit. Többször jártam műtermében és igaz hittel állítom: művészete is olyan, mint fentebb idézett sorai: kemény, világos, a lényegre törő, a felszín mögött is a maradandót kutató és maradandó. H. N. Alpár teljesíti hizlalás! tervét (Községi tudósítónktól) Alpár község az ez évre előirányzott 1767 hizottsertésből eddig 1080-at adott át a vállalatnak. Jól halad a tervteljesítés süldőből és hízómarhából is. A tervezett 315 süldőből eddig 215-öt, hízottmarhából pedig az előirányzott százból 56-ot adtak át. A vállalat eddig 28 anyakocát helyezett ki a községbe, s még húszat fog kiadni az idén. A Búzakalász Termelő- szövetkezet ebben a gazdasági évben 146 hízóra szerződött. A termelőszövetkezeti tagok és az egyéniek külön-külön 470 hízóra szerződtek. Jövő évben ünnepük Bácsalmás újratelepítésének 250 éves évfordulóját Jövő év tavaszán ünnepük Bácsalmás újratelepítésének 250 éves évfordulóját. Ennek kapcsán megalakították az előkészítő emlékbizottságot, melynek tagjai máris hozzáláttak az érdekesnek ígérkező ünnepség programjának kidolgozásához. A tervekben jelentős helyet foglal el a járási székhely fejlődését dokumentáló helyiipari és mezőgazdasági kiállítás, az általános iskola 75. évfordulójának megünneplése, a most épülő népfürdő átadása. Figche» István, az általános iskola igazgatója ez alkalomra megírja aa általános iskola történetét és kiadják az iskola évkönyvét. Fischer István tanulmányához a járási könyvtár munkatársai elkészítették a bácsalmási elemi és általános iskolákról megjelent cikkek és tanulmányok bibliográfiáját, melynek anyagát a; felső Bácskában, megjelent újságokból és egyéb kiadványok« ból gyűjtötték össze. „Gyertek haza libuskáim" Változatos kép fogadja az utazót Bácsalmáson, ha a tűző napsütésben végigsétál a Kossuth- parkban. Hirtelen arra gondol, hogy a debreceniek példájára kis állatkertet létesítettek a vastag törzsű fák hűvösében. Tévedés ne essék... feltevésünk csak illúzió! A Kossuth-parkban legelésző liba, malac, kecske, birka és tehéncsorda egyes lakosok gondatlansága következtében ténfereg és rágcsál a község belterületén. Hoffmann Mátyás bácsalmási laÚj ívató-tavat létesít a katymári Vörös Csillag Tsz A katymári Vörös Csillag Tsz jövő évi tervében 10 holdas ívató tó létesítése szerepel. A tó mélyítését és egyengetését gépekkel végzik, melynek költsége előreláthatólag 20 ezer forintba kerül. A ívató tó 1961 tavaszára készül el. A nyári hónapokban az új létesítményt fürdőnek is használják a termelőszövetkezeti gazdák. kost, úgy látszik, a szabálysér* tési előadó hiába büntette meg 300 forintra, birkáival továbbra: is csak a Kossuth-park füvét rágcsáltatja. A községi tanács ezenfelül még 200 forint kárté- rítésre is kötelezte Hoffmann, Mátyást, de a gazda, a jelek; szerint, fittyet hány a törvényre. Kelemen Pétemé és Balázs Antalné libuskái is itt csipegetik különös előszeretettel a virágokat. Mindkettőjüket már pénzbírsággal is sújtották, de.., a községi tanács többszöri figyelmeztetése, sajnos, csak fal- rahányt borsó számukra. Csodálkozunk, hogy a fent említett személyek nem ügyelnek a tisztaságra, s hagyják, hogy az országúira kibotorkáló állatuk esetleges balesetek előidézői legyenek. Kisvendéglőt és új cukrászdát avatnak A Madaras! Földművesszövetkezet augusztus 20-án avatja a régi moziból átalakított kisvendéglőt és az egykori talponállóból újjávarázsolt cukrászdát. A A két új létesítmény átalakítási költsége 80 ezer forintot tesz ki* A pavilonokat, kiállítási termeket végigjárva, igen sok érdekes dolgot láthattunk. Modern szerszámgépek, traktorok és szép kivitelű személyautók váltogatják egymást. Odább repülőgépeket, helikoptereket láthatunk. Ott vannak a kiállításon az építőgépek és emelődaruk is. Ezekből is egyre több lesz, de szükség is van rájuk. Segítségükkel még gyorsabb lesz az építés üteme. A sok érdekesség között láttunk két tűzoltóautót. Amint megszólalt a tűzjelző telefon, abban a pillanatban önműködően felpattant mindkét kocsi ajtaja és ugyanakkor a motorok is beindultak. A finommechanikai pavilonban a precíz, pontos műszereket, elektromos számológépeket az ízléses kivitelű rádiókat, lemezjátszókat és televíziós készülékeket csodáltuk meg. Amint a kínai elvtársak szerényen elmondták, ez még csak a kezdet. Szó se róla kezdetnek nem rossz! Kína egyik fontos kiviteli cikke a selyem. Estélyek, bálák alkalmával sok magyar nőn is kínai selyemből készült ruha suhog. Kukkantsunk tehát be a textilipari pavilonba is. A két részre osztott terem első részében grafikonok ábrázolják az Iparág fejlődését, míg a másik részén a gyártmányok kerülnek bemutatásra. Gyapjú és pamut szövetek sokasága van itt kiállítva, de mindennél szebb az a rész, ahol a bársonyok és a selymek vannak. Mennyi szín és árnyalat. micsoda minták! A selymek azt mutatják, hogy a kínai selyemgyártás a régi tradíciókra támaszkodva és az új technikát alkalmazva nagyszerű gyártmányokat produkál. Van olyan selyem, melyen több mint húsz szín ragyog. Mielőtt elhagynánk a kiállítást, nézzünk meg még egy néhány érdekes adatot. 1949-hez viszonyítva 1959-ben a papír- gyártás 877,1 százalékra, a cukortermelés 572,8, a növényi eredetű étolajtermelés 315,3, a só- bányászás 418,7, a cigarettagyártás pedig 281,2%-ra emelkedett. Ezzel egy időben a fogyasztás is jelentős fejlődést is mutat. Ha az egy főre eső fogyasztást 1952- ben 100-nak vesszük, akkor az 1958. évi fogyasztást a következők jellemzik: Papír 200, cukor 183,3, gumilábbeli 239,5, óra 1083,3, termosz 295,9, rádiókészülék 3666,7, étolaj 147,6, cigaretta 171,6 százalék. Minden tekintetben hatalmas emelkedés. Nőtt a gyártmányok száma, állandóan emelkedik a termelékenység és egyre nő a fogyasztás is. És mindez olyan méretekben, amire a történelemben eddig még nem volt példa. ^Mielőtt útrakelnénk a kínai fővárosból más tájak felé, látogassunk el egy textilgyárba és nézzük meg a Kínai Nagy Falat. Egy új textilgyár A pekingi 3. sz. Textilgyár is új és mint minden ilyen létesítmény, hatalmas. A gyárnak 5 600 dolgozója van. A nagy csarnokokban 3 690 fonó- és szövőgép dolgozik. Naponta 56 ezer kg fonalat termelnek és 320 ezer méter vásznat szőnek. A gyár igazgatója büszkén számolt be, hogy 1958-ban 26 százalékkal termeltek többet mint 1957-ben és 1959- ben Aljább 30 százalékos termelésnövekedést várnak. Az igazgató szerényen megjegyezte, hogy az ő gyáruk eredményei nem a legjobbak, a szomszédban levő két textilgyár náluk is jobb eredményeket ért el. Lehet hogy így van, de nekünk az volt a véleményünk, hogy ennek a gyárnak sincs oka a szégyenkezésre. Célul tűzték ki, hogy az 1958-tól 62-ig tartó második ötéves tervet a gyár egy év és 11 és fél hónap alatt fogja befejezni! Ismerve az új Kínát, a kínai embert, egy cseppet sem kételkedtünk e hatalmas temoó és a nagy célkitűzés realitásában A dolgozók 67 százaléka nő és a munkások 95 százaléka új, fiatal munkás. A dolgozók átlagos életkora 23 év. Kínában mindenütt hasonló statisztikával találkoztunk. Ez természetes is, hiszen a gyárak döntő többsége még teljesen új, így újak maguk a munkások is. A gépek, melyeken dolgoznak, mind kivétel nélkül a kínai ipar gyártmányai. Elmondották nekünk, hogy a kínai textilgépek igen kiválóak és nem tudnak annyit gyártani belőlük, amennyit a külföldi piac fel ne vásárolna. A munkások döntő többsége a gyár új lakótelepén lakik. A gyár területe 420 ezer négyzet- méter és ennek fele úgyneveTéglaégetés a népi kommunában. zett szociális terület, ahova a lakások, fürdők, ebédlők klubok tartoznak. Van a gyár területén bölcsőde, óvoda, iskola és sok más szociális intézmény is. Itt tudtuk meg többek között azt is, hogy Kínában a szülési szabadság 56 nap és a terhesség hetedik hónapjától kezdődően egy órával kevesebbet dolgoznak az asszonyok. A munkások átlagos havi keresete 54 juan. Ez elég alacsony, mivel sok az új munkás. A dolgozók közül 4200 tanul általános iskolában, gimnáziumban, szakmai és politikai oktatás keretében. Hetenként általában 4—5 órát tanulnak. Itt is, mint Kínában mindenütt, nagy a tanulási kedv. A gyárban ma már csak mintegy 100 Írástudatlan van, de már azok is tanulják a betűvetést. Látogatásunk alkalmával azt is elmondották, hogy a gyár létrehozása 37 millió jüanba került és ezt^z összeget a gyár 2 éves termelése teljesen fedezte. A dolgozók döntő többsége tagja a szakszervezetnek és 1300 KISZ-tag van. A dolgozók 94 százaléka fizikai munkás. tu oly tatjuk) Máfételkén hallottuk A Mátételki Általános Iskola nevelői közül Piukovics László- né, Pólyák Jánosné, Alpári Gyu- láné és Patarcsics Péter peda- ; gógusok példamutatóan foglalkoznak a pótvizsgákra készülő tanulókkal. A mátételki úttörőik vállalták, hogy augusztus 20-a tiszteletére rendbehozzák az iskola környékét. Cím nélkül Bácsalmáson augusztus 20-án délelőtt 10 órakor ünnepi tanácsülést tartanak a községi művelődési ház nagytermében. A járási székhely 10 éves fejlődését Nagy István elvtárs, a községi tanács elnöke ismerteti. Megkezdődtek a Bácsalmási Földművesszövetkezet létesítendő áruházának építési munkálatai. Az új áruház építése 1 millió 300 000 forintba kerül. Az idén 500 ezer forint értékű épületrészt húznak tető alá. A Ganz MÁVAG 40 tagú Acél- hang-kórusa augusztus 20-án Madarason ad hangversenyt. Bácsalmási anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Kollár Anna (anyja neve: Doszkocs Anna), Sugár Anikó (Vágó Gizella), Mityók Ferenc (Rutai Veronika), Harmati Rozália Katalin (Záv)r Julianna). Szoboszlai Zsuzsanna Mária (Tumbász Mária), Hoffsang Tibor (Müller Eva), Vinkó Teréz (Stifler Borbála), Németh József (Simon Margit), Radvánszki Julianna (Babis Julianna), Darabos Attila (Sztupovszki Mária), Tornai János (Vas Erzsébet), Horváth Gyula György (Gyetvai Veronika), Hirth Mihály (Koch Anna), Mezei Mária (Belső Margit), Péésvári Mária Ágnes (Nagy Agnes), Jung Gyürgyi Eva (Csák Katalin), Selymes József (Bundzsák Margit), Zsuknovics Mária (Selymes Anna). . MEGHALTAK: Kulimák Pál 80 éves, Varga Gábor 29 éves. Német Tibor 59 éves korában. J GYÓNI LAJOS: <15,> • KiHÜSIW
