Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-17 / 194. szám

4. oldal 1950. augusztus 17. szerda BAJA VIDÉKÉNEK NÉPMŰVÉSZETE B' A ki Baján jár, rögtön fel­tűnik neki a sok tarkaru­hás, bőszoknyás asszony és lány, különösen piaci napokot). De nem egyformák ezek a tarkasá­gok, és aki jobban megfigyeli őket, azt is meg tudja mondani, melyik faluból jött a viselőjük. Pedig az utóbbi évtizedekben már sokat tanultak, sokmindent átvettek egymástól a szomszédos falvak és népek. Mert sokféle nép él itt egymás mellett ezfek- ben a kis falukban. A pregacsa nevű csíkos gyapjúkö-tényt pél­dául régebben csak a bunyevá- cok viselték, most meg majd mindenik itt élő nemzetiség asszonyai benne divatoznak. Ugyanígy elterjedt a bunyevá- cok csancsanának nevezett, fe­hér mintákkal átszőtt, áttetsző ingújjvászna. Nem a mi korunkban vette kezdetét a népi divat határainak ilyenféle megsértése. A herceg- szántói sokac asszonyok inge újján már alighanem Száz éve,is látható volt a szeremlei ingúj- jak és főkötők hímzéseinek ha­tása. De az előbbi átalakult, az utóbbi háttérbe szorult, s ma a sokac népviselet egésze/? eredeti hatást kelt. Űjabban erősen ér­vényesül rájta a szerb hatás, kü­lönösen a töltött aranyhímzés­ben. ^aja környékén majd egy tucat kis népi egység él, nagyobb részt sajátos, különálló viselettel. Ezeket az egységeket részben nyelvi, meg felekezeti különbségek választották el egy­mástól, részben meg csak a kü­lönállóság tudata. A magyarság például régebben csak vallásfe­lekezete szerint oszlott meg Baja környékén. A református val- lásúak (Szeremle, Érsekcsanád) sárközi viseletben jártak és csak a sárközi református ma­gyarsággal léptek családi kap­csolatra. A katolikus vallásúak (Nagybaracska, Bátmonostor, Dávod) asszonyait messziről meg lehetett különböztetni tőlük dí­szes kötényükről, melynek virá­gait színes selyemmel gépelte rá a varrónő. — A második világ­háború után ide telepített szé­kelyek szintén katolikus vallá­súak, mégis őrzik különállósá­guk tudatát és régi népviseletük emlékeit (Gara, Csátalja, Vas­kút). A csehszlovákiai telepeseknél is csak a szekrényben találjuk már meg régi népművészetük tö­redékeit. ök szórványosan tele­pültek le Baja környékén, s így hamarosan nyomuk vész majd Legfeltűnőbb a különbség a két katolikus vallású délszláv nép­csoport, a sokacok, és a bunye- vácok között. Népviseletük még most is megkülönbözteti őket egymástól, s ez a különbség még nagyobb volt a múltban. Külön­állásukat csupán a hagyomány indokolja, az önállóság tudata, s ennek egyik legerősebb' kifeje­zője éppen a népművészet volt. népművészetnek a leg­több helyen igen nagy múltja van. A sárközi főkötő­hímzés alighanem a kalotaszegi írásos hímzéssel egy időben ala­kult ki és közös forrásból fa­kadt. A baracskai kötények tűzéses díszítései sem a varró­gép megjelenésekor keletkeztek, hanem korábbi színes zsinór-rá­tét és még korábbi láncöltéses hímzés folytatói. A zsinórozás­sal készült kötények ma is meg­találhatók még a falusi szekré­nyekben, hímzett rokonai pedig többfelé élnek a magyar nyelv­határon, magyaroknál és szom­széd népeknél. Így a Felvidéken A is, ahonnan a baracskai és szom­szédos magyarok települtek a XVIII. század elején. Végső so­ron ez volt a kalotaszegi és a sárközi főkötőhímzés forrása is. Ezek valószínűleg a reformáció puritán irányzatának hatása alatt változtak egyszínűvé és tö­mötté. Egyhangúságukat a tech­nika gazdagításával igyekeztek enyhíteni, laposöltéses leveleket vegyítve a láncoltéses kacska­ringók közé. N em hagyhatjuk említés nélkül, hogy a szóban forgó színes kötényhímzések legközelebbi rokonait a kelet­európai és a szibériai törökség- nél találjuk meg, ahol piros fe­zeket és nyereg alá való csótá- rokat díszítenek velük. Hazánk­ba alighanem a kunok hozták be, s ők terjesztették el, maguk pedig elhagyták később, mert az ország központi területén élve, nagyobb városokba települve, jobban ki voltak téve az újabb nyugati, polgári divatok hatásá­nak, mint a távoli kis faluk la­kói. Baja vidékének népművé­szetét tehát méltán érezheti ma­gáénak megyénk egész lakossá­ga. Lükő Gábor Mikor kap villanyt 12 pataji hás? Orvoslásra vár egy húszéves panasz Mikor gyullad ki a fény a Kossuth Lajos utca végén? — ezt kérdezgeti egymástól közel húsz esztendeje Dunapatajon 12 ház apraja-nagyja. A fent említett 12 házban a belső vil­lanyszerelési munkálatokat 20 esztendővel ezelőtt elvégezték, s nem csoda, ha a fényre szom- juhozó emberek mindent elkö­vettek, hogy hozzájuk is eljus­son a fény. A község akkori vezetői azon­ban óvakodtak attól, hogy vil­lanyt kapjon a paraszt. A fel­Magasssínvonalú hangversenysorosat a megyeszékhelyen As Országos Filharmó­nia szakemberei és a Kecske­méti Városi Tanács népműve­lési felügyelője elkészítették az 1960/61-es bérleti hangverseny- sorozat végleges tervét. Messze­menően figyelembe vették a si­keres tavalyi évad tanulságait és a kulturális bizottság tagjai­nak véleményét. Ilyen nívós zenei rendezvénysorozat Kecs­keméten nem volt és ezért örömmel, sietve ismertetjük a műsornaptárt. Különleges »csemegével« kez­dődik szeptember 19-én az évad. Carl Garaguly, az egykori Hubay-tanítvány, az európai hangversenytermek ünnepelt művésze remek programot állí­tott össze. Mozart egyik legha­talmasabb — g-moll — »a tra­gikus, küzdelmes szenvedély« szimfóniája, a mindig »char­mant«, elegánsan folyamatos Mendelssohn, a klasszikus ke­reteket szellemes kombinációk­kal megtöltő Hegedűversenye és városunk világszerte tisztelt szülöttének, Kodály Zoltánnak »egy nép hősi álmait és tragi­kus valóságát felidéző« Háry János szvitje alkalmat ad a Bu­dapesti MÁV Szimfonikusok kitűnő zenekarának és a nem­zetközileg elismert karmester­nek képességeik teljes kifejté­sére. Örömmel köszöntjük a legutóbbi berlini zenei verseny II. helyezettjét Komlós Péter hegedűművészt is. Róna Frigyes is sze­rencsés kézzel válogatta ki a bemutatandó számokat: Rimsz- kij-Korzakov: Spanyol capric­cio Liszt: Esz-dur zongoraver­seny, Schubert: VII. szimfónia akkordjait szólaltatják meg a Budapesti MÁV Szimfonikusok. Közreműködik Kertész Lajos zongoraművész. A Weiner vonósnégyest sem idehaza, sem külföldön nem kell méltatni. Csajkovszkij, Haydn, Weiner műveit mutat­ják be. A kecskeméti zenetanárok hangversenye az évad egyik ér­dekes, kiemelkedő eseményé­nek Ígérkezik. Erkel műveiből hallhatunk részleteket a Nemesszeghy La­jos által vezényelt Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar­tól. Közreműködik az egyre is­mertebbé váló Geszty Szilvia, Sík Olga és a Katona József Színház két közkedvelt művé­sze: Juhász Pál és Csajányi György. Hosszas »küzdelem« után si­került lekötni a Magyar Állami Hangversenyzenekar Kamara­Névadó ünnepség Baján " A városi tanács házasságkötő termében a napokban tartot­ták meg Romsics László SZTK-dolgozó és felesége Lacika nevű gyermekének névadó ünnepségét. A szülőket és az újszülöttet Márfai Mihály elvtárs, vb-elnökhelyettes köszöntötte, majd átadta részükre a tanács díszes oklevelét a névadás tényétől. Egy úttörő pajtás verset szavalt, majd a névadó szülő a házas­ságkötő teremben enni- és innivalóval vendégelte meg a nagy számban megjelenteket. A részvevők bensőséges hangulatú, kedves ünnepségnek voltak részesei és méltó keretek között ünnepelték meg az újszülött érkezését. zenekarát. Rados Ferenc, — aki májusban Liszt: A-dur zongoraversenyének kitűnő elő­adásával tette itt emlékezetessé nevét — is ellátogat ez alka­lommal. A Beethoven hangversenyt az angol Harry Blech vezényli. A Budapesti MÁV Szimfonikusok a II., és a VI. szimfóniát és a c-moll zongoraversenyt (közre­működik Miklós György) szó­laltát ják meg. A rendezők je­lentős anyagi áldozatokat vál­lalva is elhatározták Haydn: Évszakok című oratóriumának bemutatását. Ez a mű avatta 100 esztendővel ezelőtt »hazája legnépszerűbb mesterévé« a szerzőt. A Debreceni MÁV Fil­harmonikusokat Lehel György vezényli. Fellép a Szolnoki Ta­nács Vegyeskara (karigazgató: Kóbor Antal), Werner Mária (szoprán), Réti József (tenor) és Antalffy Albert. E felsoro­lás önmagáért beszél. A hangversenyek szín­helye a Katona József. Színház, így az eddigi zavaró körülmé­nyeket sikerül megszüntetni. Neves zeneesztéták, tudósok is­mertetik a bemutatandó mű­vekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Kecskemétre láto­gat — többek között — Balassa Imre is, az Operák Könyve szerzője. Ügy véljük, hogy minden kecskeméti művelődési dolgozó­nak össze kell fogni a rövidesen meginduló bérletezés sikere ér­dekében. Szolnokon, Békéscsa­bán és más vidéki városokban már tavaly is 5—600 ember lá­togatta rendszeresen a nagy- zenekari koncerteket. Eddig mi még nem büszkélkedhetünk ilyen eredményekkel. Ha a műve­lődési klubok vezetői, közönség- szervezők, kultúrfelelősök szív- vel-lélekkel segítik e kezde­ményezést, Kecskeméten is megnő az igényes zene hívei­nek tábora. Ne feledjük egy pillanatra sem: a Tanácsköztár­saság legnehezebb napjaiban a város és az üzemek akkori ve­zetői mindent elkövettek az ún. »komoly« zene megszeretteté­sére. Méltó hagyományokat folytatunk, amikor felszabadult népünket megismertetjük az emberiség zenekultúrájának ragyogó drágaköveivel. szabadulás után többször kér-* ték az érdekeltek a községi) elöljáróságtól, majd a tanácstól,, hogy kössek be házukat a háló» zatba. Megígérték nekik — de» más nem történt. A 12 családi még arra is vállalkozott, hogy* saját pénzükért megvásárolják) s társadalmi munkával leássák) az oszlopokat. Egyszóval min-1 den megvan, csak a bekötési hiányzik. A 12 ház lakói között akad egy 80 év körüli bácsi is, aká állandóan azon morfondírozik^ nem éri meg azt, hogy náluk isj kigyúljon a villanyfény. Egye-j dűl a községi tanácson múlikj hojjy az öreg bácsinak ne le-) gyen igaza. Gyimesi Dömötör^ Ismét műsor a Kedvesbem A Magyar Állami Operaháa művészei' kedden, augusztus 16« án Kecskemétre látogatnak. Aj Kedves eszpresszóban rendezen­dő esti műsor keretében fellép Gencsi Sári és Környei Lajos, az Állami Operaház tagjai, vala­mint Rónai Egon előadóművészj Zongorán Gazda P. Tamás kísérj A műsort rossz idő esetén ,a Hi-i rös Étteremben tartják. ZAKÓVASÁR — Te ne szólj bele! GYÓN1 LAJOS: (14) 3,5 millió tonna, mely 29-szer több mint 1949-ben volt. A gép­gyártás 1959-ben több mint 60 ezer különböző szerszámgépet gyártott, ami 38-szor több az 1949-es termelésnél. Így lehetne sorolni egymásután a különböző területeket, melyek mind a nagyarányú fejlődést mutatják. Mindez azt mutatja, hogy Kí­nában az ipar fejlődésének üte­me olyan magas,, melyet egy kapitalista országban sem is­mertek, a régi Kínában pedig még álmodni sem mertek volna ilyesmiről. A világ egyik iparilag legel­maradottabb országa volt Kina, de már komoly pagyiparral ren­delkezik. Teljesen új iparágak keletkeztek, modem üzemek sokasága működik Kínában. Mind ezeket az eredményeket a kínai dolgozók a párt vezeté­sével érték el. A párt a marx- izmus-leninizmus alapigazságait alkotóan alkalmazta a kínai vi­szonyokra, győzelmesen vezette a szocialista forradalmat a gaz-' dasági, politikai és ideológiai frontokon, nagy lehetőségeket teremtett a termelő erők fej­lesztésére. Kína 10 év alatt elért ered­ményeihez hozzájárult az a se­gítség is, melyet a népi demok­ratikus államok és elsősorban a Szovjetunió nyújtott.7Az első ötéves terv alatt pl. 166 hatal­mas ipari létesítmény építését kezdték meg a Szovjetunió se­gítségével és ebből 1958 végéig 113 új létesítményben már meg is indult a termelés, A Szovjet­unió Kínában jelenleg is 12 ipari nagyüzemet épít, vág: vesz részt azok építésében. Bár hol is jártunk Kínában, mindé nütt láttuk a Szovjetunió segít kezének nyomait: a hatalma gyárak szovjet berendezéseit, szovjet tervezőket, mérnököké és technikusokat. A Szovjetuni teljes gyárakat adott ét Kíné nak és ezekben a gyárakba egy ideig ott dolgoztak a szór jet munkások is. A kínai mur kások mellettük tanulták meg szakmát és eredményeik a: mutatják: jó tanítványokna bizonyultak. A Szovjetunió mellett a töb baráti ország, a Német Demo] ratikus Köztársaság, Csehszl vákia, Lengyelország, Magya ország, Románia és Bulgária segíti Kínát a különböző ipa objektumok létesítésében és m területen. Az ilyen barátság testvéri segítés csak a szo< aiista országok között leheti ges. Nézzünk meg most egy r hány érdekes adatot az 1958. végéről, melyek szintén jól lusztrálják Kína gyors fejlőt sét. Az adatok szerint Ki acéltermelésben a világon a 1 tedik helyet foglalja el — 19 ben még csak a huszonhatot volt. Széntermelésben Kína h madik a világon, 1949-ben n a hetedik volt. Villamos en giatermelésben jelenleg a ti2 egyedik, 1949-ben a 26-ik v Kínában repülőgépeket, gép csikat, traktorokat és tengerj hajókat is gyártanak. 1949 e mindezt külföldről importén Tíz év alatt több mint 300 e különböző szerszámgépet gy tottak. A régi Kínában az < gépgyár megindulása óta el 92 év alatt kb. 100 ezer s: számgép készült... (Colyuuju 1953-tól 1957-ig, az első ötéves terv során a mezőgazdaság, á kisipar, a kapitalista ipar és kereskedelem szocialista átszer­vezése mellett nagyott fejlődött az ipar és a közlekedés. Ennek eredményeként az ipar összter­melése, beleértve a kisipart is, 128 százalékkal emelkedett. Az első ötéves terv sikeres megva­lósítása megteremtette az alapot Kína szocialista iparosodásának. 1958-ban hozzáfogtak a máso­dik ötéves terv végrehajtásához. A párt fő irányvonalának irányt- mutatásával „minden erőt meg­feszítve, többet gyorsabban, job­ban, gazdaságosabban” —• elv szerint 1958 a népgazdaság min­den területén a „Nagy ugrás” éve volt. Ez alatt az egy év alatt az ipar össztermelése 66 százalékkal emelkedett! A fej­lődés jelentősen túlszárnyalta az első ötéves terv éveiben el­ért emelkedést is. Ha az 1959-es év eredményeit összehasonlítjuk 1949-cel. akkor kitűnik, hogy 10 év alatt az ipari össztermelés Kínában 11,7- szeresére emelkedett, ezen belül a nehézipar 27-szeresére, a könnyűipar 6.2-szeresére. Ha az egyes területeket közelebbről megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az acéltermelés —, mely jelenleg évi 12 millió tonna —, az 1949 évi 158 ezer tonnának a 76-szorosa. 1959-ben 335 mil­lió tonna szenet bányásztak, tízszer többet, mint 1949-ben. A villamosenergia évi termelése 39 milliárd kw óra volt, ami az 1949-es termelésnek kilencszere­se Jelenleg az évi olajtermelés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom