Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-31 / 205. szám

1960. augusztus 31. szerda 3. oldal Egy falu 10 éve és 12 millió forintfa Már a honfoglalás előtt tele­pülés volt a mai Bácsbokod község helyén. A krónikások Kerek Békéd néven emlékeztek meg róla, s a helységet a hon- foglalásikor és a tatárdúlás ide­jén is számontartották. A XV. században — nevét pontosan nem tudjuk — Bököd vagy Bu­kódnak nevezték, 44 adózó háza volt, míg az akkori Baja csak 23 házból állott. A következő évszázadok azon­ban nem hoztak fejlődést a községnek, mert a földesurak, egyházi hűbérurak csupán adás­vétel tárgyának tartották a köz­séget, lakosságával együtt. A honatyák csak magukra gondoltak Az adatok szerint 1867-ben már több mint 4 ezer lakosa volt a községnek. A 601 iskola- kötelesből 455 járt akkor isko­lába, de ezeket csak egy tanító és egy segédtanító oktatta. Még az első világháború után sem változott lényegesen a helyzet e tekintetben, bár a képviselő- testület egyemeletes iskolát építtetett, de az iskolakötelese­ket csak nyolc tanító tanította. A végzett tanulóknak azonban csak egy-két százaléka — főleg a vagyonos és értelmiségi csa­ládok gyermekei — tanult to­vább. Ennek okát nem nehéz meg­találni, hiszen a község föld­területének egyharmadát kezé­ben tartó negyvenöt családnak nem volt érdeke, hogy a többi földnélküli agrárproletár, vagy kevés földdel rendelkező kis- paraszt gyermekei tanuljanak. A képviselőtestületben pedig csak a módosabbak szava ér­vényesülhetett. Évtizedeken át fizette a lakos­ság a községi pótadót, ebből zonban mindössze egytanter- mes óvodát, egy egészségházat is három mélyfuratú kutat-épít­tették az akkori honatyák. A felszabadulás megnyitotta a fejlődés útját Csak a felszabadulás után nyílt meg Bácsbokod község lőtt is a fejlődés útja. Az első vek még akkor is a régi ren- let visszaállítani akaró erők­el szembeni nehéz harcokkal eltek el, de alkotmányunk negszületése, majd a tanácsok legalakulása forradalmi válto- ást hozott a községben. Az első téves tervben korszerű vaj- zem épült három és félmillió forintos költséggel, nemsokára utána pedig egy gépállomás há­rommillió forintos beruházás­sal. Újjáépült az orvosi rendelő, a tanácsháza, s egy művelő­dési otthon is létesült. Amikor a községfejlesztési alap létesült, a lakosság öröm­mel kapcsolódott be á közsé­get építő, szépítő munkába. 1957-től 1960-ig 3 668 000 forint értékű községfejlesztési alapot képeztek, amelyen belül 431 ezer forint értékű társadalmi munkát és 222 ezer forint ér­tékű saját anyagot is felaján­lottak. Ma már 22 tanerös iskola működik a községben, amely­ben a politechnikai oktatás és a serdülő fiatalok továbbkép­zése is sikeresen folyik. Az egytantermes óvodából három óvoda lett, öt tanteremmel és száz főt befogadó napközi ott­honnal. Építettek hét mélyfú­rású kutat, egy törpevízművet víztoronnyol, 4367 méter víz­vezetékkel és 22 kifolyó kúttal. Ma már a községnek nincs olyan utcája, amely legalább az egyik oldalon ne lenne jár­dával ellátva. 6213 négyzetmé­ter betonjárda és 4348 négyzet- méter téglajárda épült az utób­bi években. Ha mindehhez hozzávesszük a belterületen épült 5256 négy­zetméter kövesutat és a külte­rületen épült 6907 négyzetmé­ter bekötőutat, a csaknem egy kilométer hosszú villanyháló­zat-bővítést és a három és fél kilométer bel területű fásítást és parkosítást, értékelhetjük: milyen nagy változások történ­tek a községben tíz év alatt, amelvnek értéke több mint 12 millió forintot tesz ki. Elkészült a község ötéves terve összeállították már a község­fejlesztés ötéves tervét. Bács- bokodon erre a célra mintegy har és félmillió forintot tervez­nek, amelyből csaknem egymil­lió forint értékű a társadalmi munka, s mintegy negyedmillió forint értékű a tervezett saját anyag értéke. A tervek szerint egy központi orvosi rendelőt, 15 kilométer hosszú vízvezeté­ket, mintegy nyolcezer négyzet- méter aszfaltjárdát, s egy mo­dern, ezer férőhelyes művelő­dési házat (kultúrkombinátot) és szélesvásznú mozit létesíte­nek. A tíz év alatt elért eredmé­nyeket az egész község össze­fogásával, a párt, a népfront, Az egykori cselédek ma jómódú szövetkezeti tagok 'TAztvei a dávedi 'Uákóazi 'Venntlőizö vei kezet milliót, amiből több százezer ér­tékű a saját erejű, házi építke­zés, beruházás. A isz-tagok mun­káját megkönnyíti és gazdasá­gosabbá teszi a két saját Zetor, a teherautó és a megfelelő mun­kagépek. A tanácsok a törvé­nyek, rendeletek alap­ján rendszeresítették a nyilvános panasznapo­kat. Itt gyakran már a a helyszínen elintézik a panaszokat, bejelen­téseket, a hosszabb utánajárást igénylő dolgokat pedig a szak­hivatalok közreműkö­désével. % Szerkesztőségünk egyik munkatársa a napokban csendes szemlélőként részt vett az egyik panasznapon a Bajai Városi Tanács 4-es számú szobájában. Az első panaszos nő volt. Elmondotta, hogy pihenő idejében nem tud otthon nyugodni, a tanács, a KISZ és a nőtanács szoros együttműködésével való­sították meg. Ügy hisszük, hogy a szövet­kezeti községgé vált Bácsbo­kod lakossága, munkássága, pa­rasztsága és értelmisége, vala­mint pártszervezete és társa­dalmi szervezetei a jövőben még szorosabban együttműköd­nek a község további fejlesz­tése érdekében. Bogár János Érdekes találmányok, felfedezések A fénysugarak azon tulajdon­ságát, hogyha egyik közegből a másikba mennek át, irányukat megváltoztatják (fénytörés) i. u. 50-ben Kleomédesz görög tudós fedezte fel. A papírt i. u. 100-ban már Kínában ismerték és Európába az arabok hozták be. Az első papírmalom 1389-ben a német- országi Gleismühleben műkö­dött. Az első síkszitás papiroské­szítő gépet Louis Robert francia munkás készítette 1799-ben. A törvény szerint A termelés irányításában nagyon fontos a termelőszö­vetkezeti vezetők tájékozottsá­ga, a rendeletek ismerete. Ezek ismeretében nem követnének el szabálytalanságot, nem hú­zódna hónapokig a tsz-tagok vagy kívülállók panaszainak, követeléseinek intézése, nem fordulna elő, hogy egyes ked­vezményektől elesnek, azon­kívül a tsz-eknek sem kellene bírságokat, kamatokat íizetni- ök. A rendeletek előírásait sér­tő, hibás intézkedésekkel a tsz-től elhidegíthetik az embe­reket. A párt és a kormány he­lyes politikáját emiatt az egy­szerű dolgozók kétségbevon­ják, nem érzik, hogy a rádió­ban hallottak, az újságban ol­vasottak rájuk is érvényesek. Ezt bizonyítja Ország Jó­zsef vaskúti gazdának vagy Kövesdi Istvánnak, a siikösdi Vörös Zászló Tsz tagjának az esete is, akiket a tsz-elnök elutasított jogos kérelmükkel. Illik tudni, hogy a szövet- kezti tagok nyugdíját az állam fedezi a tsz-ek által biztosí­tott nyugdíjalapból. Ezt a szö­vetkezetnek akkor is meg kell fizetnie, ha egyetlen nyug­díjasa sincs. (A saját föld után aranykoronánként két forint, állami tartalék föld után három forint.) Nem hozatott volna tör­vényellenes határozatot a köz­gyűléssel a nagybaracskai Űj Élet, a vaskúti Egyetértés Tsz elnöke sem, ha ismeri a 7-es és 8-as törvényerejű ren­deletet. Ilyen és számtalan hasonló esetek azok, melyek a szövet­kezeti mozgalom előrehaladá­sát gátolják és hozzásegítik az egyszerű dolgozó embereket a helytelen vélemény kialakítá­sához. Minden szövetkezeti vezető gondosan tanulmányozza a tsz működésével kapcsolatos rendeleteket, jogszabályokat. Ez nem időrablás, hiszen az alapos ismeretek birtokában gyorsabban tudnak intézkedni. Bokor Sándor Mi hiányzik még kisipari szövetkezeteinkből Kél évtizeddel ezelőtt a boltokban a kultúrált kiszol­gálást a »legalázatosabb szol­gája« köszöntéssel, s az üzletaj­tóban hajlongások közepette el­sóhajtott »■magamat ajánlom« üdvözléssel rqérték. Erre szükség is volt az ak­kori rend kívánsága szerint, s másrészről: csak ezzel lehetett konkurrenciát támasztani, munkát, vevőt szerezni és meg­tartani. Ma senki nem kívánja, hogy a kiszolgáló az ő „legalázato­sabb szolgája” legyen. Van ke­reslet, nincs tétlenség a szol­gáltató iparágakban, a keres­kedelemben, s a jó munkát sem kell hangzatos reklámokkal hir­detni. A jó áru, s a jó munka vásárlót vonz. Mégis túlzás lenne azt állíta­nunk, hogy javító kiszolgálá­sunk szintje jó, azon emelni nem szükséges és nem lehet. 1958-BAN e sorok írója Var­sóban egy olyan fodrász ktsz- ben járt, ahol a pedikűrtől a fogorvosi ellátáson át a dauerig mindent lehetett „kapni”. Nos, ez a „szépségkombinát” a fej­lett szocialista kulturáltság je­gyében működik, szolgálja ki vevőit; mint a mi „mindent egy helyről” .áruházaink. Nekünk — főként vidéken — sok-sok üzletházat, műhelyt és üzemet kell még építenünk, mire eddig eljutunk. A mecha- mzált kiszolgálás útját ugyan már járja kereskedelmünk, de kisipari termelőszövetkezeteink még nem. A baráti államokból hozott bő tapasztalatainkat hasznosítanunk kell a vidéki kisipari termelőszövetkezetek sajátos lehetőségeiben; s a mű­szaki és kereskedelmi tapaszta­latokat mozgósítani kell a ki­szolgálás kulturáltságának eme­lése érdekében. Elképzelhető légy nél­küli, ventillációs szellőzésű, tisztakendős fodrászüzlet; el­képzelünk olyan vegyes ktsz-t, amely ősszel—télen végigházal­ja a várost és falut, s a tavaszi tatarozási, csatomajavítási, te­tőfedői, villanyszerelési, festés— Kiállítás a művelődési házban Érdekes és tanulságos az élüzemmé lett Bajai Gyapjúszövet­gyár termelését nagyszerűen dokumentáló kiállítás, amelyet so-k ezren látogatnak a József Attila Művelődési Ház kiállítási termében. A kiállítás ízléses környezetben mutatja be a gyár készít­ményeit, a világ csaknem minden részében népszerű gyártmá­nyait. Szövetek és takarók, szőnyegek díszlenek a legválaszté­kosabb kiállításban, színekben és minőségben elsőrendűt nyújt- j va. j Külön kell szólni a kiállítás művészi megtervezéséről, amely Bácskai Mikii Ferenc festőművészt dicséri, valamint a kiállítást szervező brigád vezetőjéről, Nyilas Emilről, a Gyapjúszövetgyár művelődési otthonának igazgatójáról. Az ilyen kiállítás nemcsak bepillantást enged egy üzem dolgozóinak munkaterületére, de jogos büszkeséggel tölti el az ;tthon és külföldön is megcsodált gyártmányok készítőit. F. I. mázolást munkákra már jó elő­re felveszi a megrendelést; a javítandó villamos háztartási cikkért, háztáji kisgépért pedig érte küld, illetve hazaszállítja azokat. A fényképész ktsz-ek az amatőrök népes tábora szá­mára oktató órákat adnának je­lesebb munkájukat kirakataik­ban kiállíthatják, mértékes ktsz-eink csinos felfogadó helyi­ségekben tárgyalhatnak. Mindez növelné a kiszolgálás kulturáltságát, a vevő kényel­mét szolgálná, s ezekhez csat­lakozhatna végre a nagyon szükséges, állami .vállalatoknál jól bevált részletakció lehető­sége, ami nagyban segítené a vásárlókedvet. Egy jól kivá­lasztott hitelakció például jól beválna egyes időszakban ilyen címeken: „Kutat és esővíz­gyűjtő csatornát minden házba — félévi részletre!”, vagy „La­kóház külső-belső tatarozása hathavi részletre”. Ki ne mer­ne ilyen lehetőségek közé bát­rabban belépni egy-egy rende­léssel? Óriási ferülel áll tehát kiaknázatlanul a kulturáltabb kiszolgálás tekintetében, de ná­lunk sok helyen még az elemi udvariasságról is megfeledkez-1 nek, sok helyen pedig még belső civódásók is zajlanak le a vevők előtt, s már ez magá­ban sok vevőt riaszt vissza egyes ktsz-ektől. Véleményünk az, hogy a ja­vító szolgáltató iparban, a ktsz-ekben sok helyi adottság található, sok támogatást nyújt­hatnának a felügyeleti szervek, s ezekkel egytől-egyig a kultú- ráltabb kiszolgálás érdekében a vevők, s vásárlók kényelmére lehetne gyümölcsözte*ni. Alszegi József Anya- cs csec^emsvédelem Kínában Nyilvános fogadónapon mert a házmester nem tart rendet a ház gyer ­mekei között. Fütyül­nek, ordítoznak, sőt újabban már futbal­loznak is a folyosón. Segítséget kért. A tanácstag azonnal telefonált az igazgatási osztályra és azzal bo­csátotta el a panaszost, hogy a házmester ha­marosan külön utasí­tást kap a házirend szigorú megtartására) A második panaszos azt kérte, hogy felesé­gét helyezzék el vala­hová munkába, mert ő betegsége miatt bizo­nyos ideig nem tud dolgozni. A tanácstag nyomban telefonált a munkaerőgazdái kodás­hoz, majd az egyik üzemhez. Tíz perc múlva a panaszos nyu­godtan távozott, mert megoldódott legfőbb problémája. Fiatal menyecske volt a következő. Ma­gából kikelve, elkese­redve robban be a szo­bába. Szidta az egész világot, elsősorban az urát, aki tegnap itta­san ment haza. Han­goskodott, veszekedett, a szomszédokat is fel­keltette és az átkozott > a kínai forradalom győzelme ital miatt még asszo-1 (jta eltelt tíz esztendőben az nyára is kezet emelt, j anya- és csecsemővédelem ha- A sok éktelen kifa- 5 talmas hálózatát építették ki a kadás hallatára a ta- f Kínai _ Népköztársaságban. A nácstag el-elmosolyo- $ múlt év végén több mint 200 , , ,. ...... 5 szülő-kórház volt'Kínában, ösz­lyodott bajuszkaja 5^ nyoloezer aggyal és 3 500 alatt, majd szelíden < szülészeti klinika a városokban, megkérdezte, hogy mit!Jellemző a fejlődésre, hogy is kíván a menyecske. > 1947-ben mindössze 81 szülő- . .. , , „s kórház volt Kínában, körülbe­szemeltet aS meresztett <lül 1 700 ággya1' Tavaly a fa,usi szemeket meresztett, 5 szülészeti klinikák- és szülőott­aztan kivágta: »Sem- h száma elerte a harmin. mit, csak alaposan kw t> négyezer ággyal, panaszoltam magam, t A népi kommunák hatásköré­MoSiÍJ^r meg 1S 5 óén jelenleg több mint 3,6 mil­nyebbultem mert jól i á óvoda napközi otthon mű­esik az embernek, ha S ködik. A legtöbb kínai tarto- valaki tureiemmel ve-^mányban már lehetővé vált, gighallga.ja.« ) hogy a gyermekek zömét nap­(kincses) Jközi otthonokban helye’-'’- b Tíz éve, hogy az egykori püs- öki uradalom cselédei, 25 föld- oz juttatott újgazda, 131 kát. jld földön a dávodi határban j Alkotmány néven termelő- övetkezetet alakított. E lelkes kis csoport akkor al­tállomány, igaerő és felszere- s nélkül indult a paraszti fel- nelkedés útján. Ma már csak kellemetlen érn­ie az egyházi birtok cselédsor- . a cselédlakások füstös, sötét, észségtelen, négycsaládos kony­ája, hiszen 95 új ház épült a lszabadulás óta a pécsi püs- ■le cselédlakásai helyén. A me­sst is villany váltotta fel, a It csendőrlaktanyában pedig i a tsz irodáját találjuk. A katolikus főpapok egykori idalmi cselédei jól gazdálko- , erős szövetkezetté fejlesztet- c tsz-üket. Az alapító tagok- z újak csatlakoztak. A volt !/házi birtokon ma 161S kh dön, 173 taggal egészséges, fejlődő, nagy jövő előtt álló 'vetkezet gazdálkodik. 4. tsz jelenlegi oszthatatlan jyona megközelíti a 2 millió intőt. Másfél év alatt végzett tkezéseiit értéke eléri az 1,2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom