Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-31 / 205. szám
4. oldal 1960. augusztus 31. szerda A komoly műfaj is tetszik a falunak Az „Acélhang"-kórus hangversenye Madarason Legjobbak között az Ifjú Gárda Tsz - _ Tavaly a páhi Ifjú Gárda Termelőszövetkezet a járás társas gazdaságainak sereghajtói közé tartozott. Ebben a gazdasági évben azonban megváltozott a helyzet. Üj vezetőségével, élén a szakképzett Kamasz István elnökkel, a járás legjobban teljesítő tsz-ei közé küzdötte magát. » , ,,,,, Amíg például tavaly a kenyérfejadagot is alig-alig tudtak kiosztani, — az idén a részesedésen kívül 500 mázsa szerződéses búzát adtak át a Terményforgalmi Vállalatnak, visszaadták a 200 mázsa kölcsönvetőmagot, s természetben „kifizették” a buza- földadót is. összesen mintegy 1000 mázsa kenyérgabonával növelték az állami készleteket. , A vállalt kötelezettségeken felül még 112 mázsa szabadva* sárlású zabot is eladtak a vállalatnak. A vagonokba is közvetlenül ők rakták a gabonát, amiért fuvarköltség-térítésben resze- sült a szövetkezet, s a munkabért is megfizette nekik a. Terményforgalmi Vállalat. Az első „lépcső" Madarasra látogatott el a Ganz- MÁVAG »Acélhang-« énekkara, mely az ország egyik legnagyobb múltú munkáskórusa. A hangverseny műsorát klasz- szikus és operakórusok, magyar, szovjet és a baráti népek népszerű kórusai alkották. Az est kiemelkedő műsorszámai voltak: Gounod: Faust című operájából a katonakórus és Verdi Rigolettójából a »Csitt csak csendben« kezdetű kórusrészlet. Nagy sikere volt még a közismert »Doni legények« című virtuóz szovjet kórusműnek, melynek sziporkázó előadása az énekkart és kitűnő tehetségű karmesterét, Kalmár Mártont dicsér}. Az »Ej uhnyem« című orosz népdal-feldolgozás volt hangulatilag a legjobb. Ilyen jó értelmezésben még hivatásos együttestől is ritkán hallani az említett kompozíciót. Nehéz mű, mert rövid dallam ugyanazon hangnemben hangzik el mindannyiszor és a fokozást a megkomponált ►■crescendo« jelenti, amit a kórus sejtelmes pianisz- szimóval kezdett és fortisszimó- val fejezte be, mindezt terra» szos megoldás nélkül, szinte állandó hömpölygésnek tűnt az egész. A szólamok közül meg lehet említeni a tenort, mely tisztán csengő tónusával, a basz- szus pedig erőteljes (nem hörgő) mégis kulturált mélységével biztosította a kar tisztaságát. Meg kell említeni még, hogy a leglényegesebb műveknél sem esett az énekkar, azaz nem volt »kényszermoduláció«. A kórus dinamikai skálája igen széles, amit a karmester muzikálisan ki is használt. Kalmár Mártonról, a kiváló képességű karmesterről kell még szólani, aki igen jól összefogta az énekkart, kitűnően értelmezte a műveket, érthetően, minden fölösleges pózolás nélkül, fölényes biztonsággal léptette be a szólamokat, egyszóval ura volt a kórusnak. A műsorban zongorán kísért: Durko Zsolt tehetséges fiatal zeneszerző, önálló műsorszámként Chopin: E-dur etűdjét hallottuk Durko Zsolt ízléses interpretálásában. Az est tanulsága, hogy tud a A Drágszéli Községi Tanács Végrehajtó Bizotsága 1959 júniusában kérelemmel fordult a járási tanácshoz és kérték, hogy engedélyezzék a községben levő iskolai, óvodai és egyben nevelői lakás céljait szolgáló magánház megvételét. Az indokokat felsorolták és feltüntették a ház vételárát is, amely akkor 120 ezer forintba került volna. Szóbeli ígéret hangzott cl ugyan — nem is egyszer — de az intézkedés elmaradt. Felhívtuk Madarász László elvtársat, a megyei tanács elnökhelyettesét, aki felvilágosításában a következőket mondotta: — Már két alkalommal sürgettem meg a Kalocsai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságánál a drágszéliek kérelmét. ArKét héttel ezelőtt KRESZ- verseny zajlott le Baján a bajai közlekedést ellenőrző csoport rendezésében. Csupán a tanulságok miatt foglalkozunk ennyi idő után a versennyel, amelynek megrendezése egyébként már igen időszerű gondolat volt. Az első bajai KRESZ-versenyre azonban kellő propaganda hiányában kevesen neveztek be. Elsősorban azt lehet hiányolni, hogy az igen nagy forgalmat lebonyolító Városi Autóközlekedési V. gépkocsivezetői nem neveztek be, s ilyenformán nem is alakulhatott ki közöttük a nemes versengés. Nem jöttek el a taxisok és az autóbuszvezetők sem. Bizonyosan tanulságos lett volna a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak magánhasználatban levő személy- gépkocsik s motorok indulása is. Az első KRESZ-verseny tanulkomoly műfaj is sikert aratni falun. Herényi Sándor zeneművészeti főiskolai hallgató ra hivatkoztak, hogy az eredeti kérvény elveszett, csak a másodpéldány áll rendelkezésükre. Kértem, hogy akkor a másod- példány figyelembevételével együtt küldjék el javaslatukat hozzám, hadd terjeszthessem a végrehajtó bizottsági ülés elé. Ez mindmáig nem történt meg. A megyei tanács vezetői részéről megvan a jóindulat, hogy segítsenek Drágszél oktatási helyzetén. Csak azon csodálkozunk, hogy a Kalocsai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága ily hányaveti módon kezeli c fontos kérdést. Meddig kell még könyörögni a járási tanácsnak, míg eljuttatja javaslatát a megyei tanácshoz? Reméljük, hogy nem kell megvárni a második ötéves terv végét! Bieliczky Sándor ságait, reméljük, megszívleli a rendezőség és nagyobb propagandát fejt ki legközelebb mind a járásban, mind a város üzemeiben. Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy a verseny lebonyolítása igen ötletes és jó volt. Az öt kilométer hosszú útszakaszon változatosan voltak elhelyezve a különböző jelzőtáblák, baleset-imitációk, amelyek mellett minden versenyzőnek meg kellett állnia és a szabályok szerint eljárnia. A KRESZ-versenyen részt vevő 11 személyautó, 12 motorkerékpár, 4 autóbusz és két tehergépkocsi igen érdekes és tanulságos versenyt vívott a helyezésekért. Éppen ezért, reméljük, az első KRESZ-versenyt rövidesen követi a sokkal alaposabban megrendezett második. Pechtler Ferenc levelező Kiskőrös megelőzte Kecelt. Pár évvel előbb lett kész a strandfürdő a járási székhelyen, mint a rivális nagyközségben. Kecel most kezdi pótolni a mulasztást. Húszadikán avatták az első »lépcsőt«. Megtelt vízzel a 15 méteres medence, s ha kerítés még nincs is — a gyerekekre már gondoltak a község vezetői: a kútfúrók kétrészes iszaptárolóját képezték ki pancsoló35.000 forint társadalmi munka Vitatkoztunk a kiskőrösi tanácsházán az idei községfejlesztés során végzett társadalmi munkákról, aztán az egyik nagy »létesítményhez« is kimentünk a Dózsa György útra, s leírjuk amit tapasztaltunk. Az itt készülő községi park méreteit tekintve, a vezetők nem túloztak. Ha elkészül, nagyobb lesz mint a Luther téri. A végzett társadalmi munkd értékét ellenben alábecsülték. Több az mint 30 ezer forint. A kertészek szerint üt} a 35 ezret is. Még egy jó hírt hallottunk Kiskőrösön. Hat új kádfürdő épül a strandon, hogy a jövőben még több ember egészségét segítsen visszaadni a gyógyvíz. nak és a gyerekek fürdőmedencéjének. Tájékozódásunk szerint a kút hozama megfelelő. Karvastagságú csövön szüntelen önti a vizet, s a napi fürdőzők száma már meghaladja a háromszáz főt. Probléma azonban, hogy a kit1 fúrás a vártnál jobban sikerüli A víz hőfoka 43 Celsius. Ezért mire jövőre a nagymedence elkészül, egy hűtő-kutat is kell fúrni. Kitüntetés, jutalom Nagy készülődés előzte meg az »országjárást« a Dél-Báes megyéi Téglagyár Vállalat keceli üzemében. A fegyelmezett, jó munka és a felszabadulási verseny kimagasló eredményeinek elismeréséül a telep dolgozói meglátogatták a magyar tengert, aminek költségeihez jelentős összeggel járult hozzá a vállalat igazgatója. Az elmúlt héten pedig kitüntetések és pénzjutalmak átadására került sor. Kerekes Sándor égetőmester példamutató szorgalmáért és az elmúlt évhez viszonyítva mintegy 15—20 százalékos szénmegtakarításért a Kiváló dolgozó jelvény birtokosa lett. Pécsi János behordó is Kiváló dolgozó oklevelet kapott, több dolgozó pedig pénzjutalomban részesült. MEGJEGYZÉS Meddig várjanak még? Néhány megjegyzés a bajai KRESZ-versenyhez GYÓNI LAJOS: ^■HHwna Most pedig a hatalmas elemi csapások ellenére egyre jobban élnek és ebben is tükröződik a közös gazdálkodás előnye. A rizs, árpa, búza, babfélék és egyéb növények terméshozama tekintetében 1958-hoz képest 32 százalékos emelkedést értek el. 1958-ban jelentős mennyiségű élelmiszert kellett más területről behoz- niok, 1959-ben pedig már fölöslegük is volt. Imponáló adatok egész sorát ismertük meg. Azon a területen, ahol a kommuna van, 9 év alatt a csatornázások során 450 ezer köbméter földet ástak ki. Most pedig, a kommuna megalakulása óta eltelt 1 év alatt máris 430 ezer köbméter földet mozgattak meg. Szépen fejlődik az állattenyésztésük is. Van többek között 19 ezer sertésük, 3600 szarvasmarhájuk és 80 ezer .baromfiuk. A mezőgazdasági gépek száma még elég alacsony, de vannak már traktoraik és kombájnjaik is. A kommuna iparilag is sokat fejlődött. Vannak nagy javítóműhelyeik, ahol kisebb mezőgazdasági gépeket is gyártanak. Élelmiszer feldolgozó üzem, gyapotfeldolgozó üzem, tégla és mészégető is található a kommunában, (25.) A gazdasági fejlődés mellett nagy eredményeket értek el a művelődés, egészségügyi és más területen is. A kommunának 13 állami általános iskolája van és ezenkívül van 32, úgynevezett népi erőből létrehozott általános iskolájuk. Ezeket az Iskolákat a kommuna tartja fenn, az működteti és tanítói is a kommunától kapják fizetésüket. Az általános iskoláknak 6400 tanulója van. Van gimnáziumuk is és a különböző esti tanfolyamokon is sokat tanulnak. A kommuna területén 7 egészségügyi állomás és egy kórház is működik. Óvodákat, bölcsődéket, szociális otthonokat és étkezdéket is építettek, melynek következtében 7700 nőt szabadítottak fel a házi munka terhei alól és vontak be a termelésbe. Emelkedett az élet- színvonal is. minden tekintetben. A tagok jövedelme csupán egy év alatt megkétszereződött. A jövedelem elosztása munkaegység arányában történik. Amint megtudtuk, az összjövedelem 23 százaléka az önköltség, 7 százaléka a mezőgazdasági adó, 10 százalék a kommuna közös alapjára megy, 5 százalék pedig a brigád köztulajdona lesz. A megmaradó Épül a tanácsterem Először azt hittük, lebontják az egész csengődi tanácsházát, aztán megnyugtattak — esak a tetőszerkezet kap más kiképzést, hogy az épülő tanácsterem és az egketési szoba ne üssön el a nagy épület stílusától. A bővítés tervét a járási tanács v. b műszaki csoportja készítette, í mesterek pedig »felforgatták« a. egész épületet. Bontják a fala kát, ajtókat helyeznek át, ko pácsolástól visszhangzik mindéi szoba. Szerencsére a rendetlen ség nem tart már sokáig. — Százezer forintra gondol tunk, ennyi' lett megszavazva a átalakításra — mondja a tanács titkár —, de lehet, hogy olesób ban is megússzuk. A munka jf halad. November 7-én már ii tartjuk az ünnepi tanácsülést. Sürgős intézkedést! Rossz hírrel fogadott bennür két Maros Zoltán, a járási ku túrház igazgatója. Lepecsételte annyi ünnepi est, víg raulats? és szép előadás helyét, a ku túrotthon nagy színháztermi Már kész az első szakvélemén Idézünk belőle: »A színháztere födémszerkezetének teherbírá az évek folyamán minimum csökkent, használata így élétv szélyessé vált.« Szakvélemények szerint színházterem egész födémszc kezetének és tetőszerkezetén teljes lebontása és új vasbeto födém készítése a feladat, ho a színháztermet ismét haszn ni tudják. Ez a munka előre!: hatolag 200 000 forintba kerüli Sanghaj — részlet a kikötőből. a másikukat tizenketted magával egy vadászfegyverért cserélték el. Mindez alig 10 éve történt... Ezekután még jobban megértettük a kínai ember lelkesedését. Kiállítás a nyomor emlékeiből Mély benyomásokban volt részünk és talán azt mondhatom, hogy kínai tartózkodásunk alatt a legmegrázóbb élményem is ehhez a kommunához fűződik. Mielőtt elhagytuk volna a kommunát. kedves vendéglátóink javasolták, hogy nézzünk meg egy kiállítást. Sok kiállítást láttam már. de mondhatom, hogy ilyet még nem. Nem valami pompás, fényes kiállításról volt itt szó, hanem a legszerényebbről, amit rendezni lehet és ez az egyszerűség, mondhatni primitívség volt benne a legmegrázóbb és ugyanakkor a nagyszerű és felemelő is. (Folytatjuk) parasztok, értelmiségiek, diákok, népi milicisták, kereskedők egységes szervezete. Nem csupán gazdasági, hanem közigazgatási szervezet is. A kommunát a gazdálkodási bizottság irányítja, mely a pártbizottság vezetésével dolgozik. A pártszervezeten kívül K1SZ- szervezet és nőszövetség is tevékenykedik. Ezek elsődleges feladata a termelésre való mozgósítás. Érdekes volt megtudni, hogy a kommuna 13 ezer felnőtt női dolgozója mind tagja a nőszövetségnek is. A kommuna minden egyes vezetőjének van parcellája, ahol élenjáró módszerekkel kísérletezik. A járási párttitkár, akinek kísérleti parcellája ebben a kommunában van, büszkén mutatta a földet, ahol a gyapot magasabb terméshozaménak elérésén fáradozik. Amint a kommuna különböző területein jártunk, találkoztunk két idősebb emberrel, akik elmondották, hogy 1949- ben egyiküket a földesúr tized- .Tiagávai adta el egy lóért, míg ■ rész 30 százalékát a tagok ellátására fordítják, 70 százalékát pedig munkaegységeik arányában osztják szét c tagoknak. Amint eddig is lát hattuk, a kommu na különbözik f termelőszövetkezettől. Röviden össze foglalva, a nép kommuna nem más, mint a munkások,
