Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-28 / 203. szám

1960. augusztus 38. vasárnap 5. oldal A népi ellenőrzés a gazdálkodó szervek segítőtársa Megyénk népi ellenőrző bizottságainak félévi munkája A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közel­múltban készítette el első télévi munkájáról szóló jelentését A jelentés a népi ellenőrzés rend­szerének életrevaló, sikeres vol­tára mutat; arra, hogy megyénk valamennyi népi ellenőrzési szerve betöltötte feladatát, s nagyban segített a párt- és a kormány által kitűzött gazda­sági, kulturális és társadalmi célok megvalósításában. Miként a jelentés írja, a félév végén 1553 népi ellenőrt tartottak nyilván a megyében, akik közül 349 munkás, 406 pedig — me­gyénk mezőgazdasági jelle­gének megfelelően —> paraszt. Jelenleg 27 szakcsoport mű­ködik a megyében, amelyekben a mezőgazdasági, ipari, keres­kedelmi, pénzügyi, kulturális és szociális élet legkiválóbb szakembered vesznek részt a különféle vizsgálatok előkészí­tésében és értékelésében: A szakcsoportok taglétszáma 264 fő. A megye területén 9 üzemi és 87 községi népi ellenőri cso­port (NECS) működik 781 tag­gal, Fenti számadataink a népi ellenőrzés szervezetének széle­sedéséről és erejéről számolnak t)e, a vizsgálatok rövid ismer­tetése pedig még inkább a fiatal ellenőrzési szerv hatékonyságát mutatja. Az első félévben hat országos elő-, illetve utóvizsgá­latban vettek részt megyénk népi ellenőrzési bizottságai; ter­PETŐFI NÍPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a PetSH Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó’ Mezei István, Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépités és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 16-3* Kiadóhivatal: Kecskémét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. ven felül pedig két országos vizsgálatban. Saját munkaterv alapján a megyei NEB három, a járási NEB-ek pedig hét vizs­gálatot végeztek, s ehhez még hozzá kell számítani a saját munkaterv alapján végzett három megyei-, s hét járási utó- vizsgálatot. A megye NEB-jel­hez az első félévben 138 köz­érdekű bejelentés és 80 magán­panasz érkezett Mindent össze­vetve: a megye NEB-jei 77 vizs­gálatot tartottak 618 helyen, 1012 népi ellenőr bevonásával. Itt kell megjegyezni, hogy csökkent a megánpanaszok szá­ma, ami az államigazgatási szervek, tanácsok, vállalatok 'ki­elégítő panaszintéző tevékeny­ségére vezethető vissza. Csök­kent a névtelen bejelentések száma is: mindössze 12 volt az első félévben. Érdemben vizsgálva a NEB-ek munkásságát, előre is meg kell állapítanunk, hogy nagy segítségére vol­tak társadalmunknak cél­kitűzéseink elérésében. Az 1960. évi felvásárlási ter­vek várható alakulásáról című vizsgálat termény-, állat-, állati termékek- és borfelvásárlásra terjedt ki, sok fontos megálla­pítást, javaslatot adva a felvá­sárlást végző szerveknek. Az üzemi konyhák és az üzemi ét­keztetés c. vizsgálat az üzemi konyhák elhelyezésére, beren­dezésére vonatkozott. A Kiskőrösi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság saját mun­katerve alapján vizsgálta meg a termelői társulások, szakcso­portok munkáját, megállapítva, hogy a járás területén működő szakcsoportoknak, pinceszövet­kezeteknek jóváhagyott műkö­dési szabályzatuk nincs, köny­velésük hiányos, s emiatt a pénzügyi fegyelem laza. A hi­bák okait a NEB elemezte és javaslataival együtt megküldte a földművesszövetkezetek járási központjának intézkedés végett. A közérdekű bejelentések kö­zül — amelyeknek döntő több­sége megalapozott és helytálló, mutatva a bejelentést tevők felelősségérzetét a társadalom ügyei iránt — a kecskeméti Ezermester Ktsz-el kapcsolat­ban érkezett jelentés a legérde­kesebb. A vizsgálat során meg­állapították a népi ellenőrök, hogy szabálytalanságok történtek az anyagbeszerzésnél; nagy eltérések vannak az egyen­legek között. s ez a társadalmi tulajdonban okozott kártételben nyilvánul meg. Az ügy azóta megfelelő szervek elé került. Gazdag félév van tehát me­gyénk népi ellenőrzési bizott­ságai mögött. « mbeAeU ~jj­tózakemeU utcáf{ NÉVADÓI Serényi Pál (1873-1919) [ Bács-Klskuu megyei Nyomda V. Kecskemét. — Tel.: 15-29, 27-49. Szegény földmunkás napszá­mos volt. Már 1903-ban belépett a szakszervezetbe, s azonnal nekilátott a földmunkások szer­vezésének. A szakszervezeti ház, majd később a munkásotthon gondnoka lett. Egyben ő volt a Népszava és a Földmunkások Lapjá-nak terjesztője is. Az 1918-as forradalomkor nemzeti tanácstag lett. A Tanácsköztár­saság idején a munkástanács és a választott szovjet tagja. Mint mezőgazdasági szakem­bert, a helyi szovjet őt jelölte Robert Wolfgang Schnell (Wyugat-Xémetoraxág) KERESGÉLŐ Láttam egy rokkant öreget. Három háborúnak volt tanúja. Azt mondták az ő boldogságát építik vérrel. A romokból szedi ki most övéinek csontjait. Fordította: BÁN ERVIN: A Petőfi-szoborfej tragédiája ki egyik küldöttül az országos szovjet gyűlés kecskeméti kép­viseletére. Itt nagyhatású be­szédet tartott a földmunkások helyzetéről, amelyet a Szociál­demokrata Párt csak másod­rangú kérdésnek tekintett. Kérte a földmunkások munkadíjának egyetemes rendezését és téli kenyerüknek biztosítását. A kü­lönböző népbiztosságokon min­den, Kecskemétet érdeklő ügy­ben eredményesen tárgyalt. A helyi szovjet ülésein is több, ér­tékes javaslatot tett, főleg a Földműves Iskola újjászerve­zése ügyében. 1919. november 15-ifce éjsza­káján őt is elhurcolták a tör­vényszéki fogházból és Szikrá­ban kegyetlen kínzások után megölték Francia-Kissék. Emlé­két a tanácsháza mögötti első keresztutca, a volt Festő utca őrzi. unavecse felől jövet, már messziről szemébe tűnik az utazónak Szalkszentmárton egyik legrégibb és legelhanya­goltabb épülete: a »Gól-ház-«. Amolyan újkori Pató Pál úr ta­nyája ez, amely hajdanában a falu, helyesebben »tekintetes Gál József uram« darálómalmát képezte. A Gál-család valami­kor gazdag volt. Gál József azonban nem elégedett meg csu­pán a földdel, neki rang is kel­lett a módos paraszti gőg mel­lé. így került aztán a Petőfi- ünnepségeket rendező emlékbi­zottság élére mint főtitkár, s így került fel malmának hom­lokzatára Petőfi Sándor híres mellszobrának gipszmásolata. “Több mint fél évszázadon I át dacolt a szoborfej az enyészettel, mely néhai Gál Jó­zsef uram hanyag unokáinak jóvoltából köszöntött rá az om­ladozó épületre. A helyi tanács v. b. immár évek óta több ízben figyelmez­tette az örökösöket, hogy reno- váltassák az épületet, s a noszo­gatás a napokban végre ered­ménnyel is járt. Amint azon­ban lebontották a szoborfej fe­lett a tetőzetet, az annyira be­ázott, hogy levált a falról és darabokra tört. I gy lett az enyészeté egy ’ nagyszerű alkotás, me­lyet Majsai Károly tanító és Lakos László helyi Petőfi-rajon- gó már évek óta hiába kért a falu számára Gál József gőgös unokáitól. A »Gál-lányok« hajt­hatatlanok maradtak »öröksé­gük« dolgában, — amely örök­ség, s így a tulajdonjog is — erősen vitatható, hiszen Majsai Károly nemrégiben olyan írá­sokra bukkant a Petőfi-ház tata­rozása közben, mely szerint a szóban forgó szoborfejet Leiden­frost Ármin, debreceni szob­rászművész ajándékozta 1901- ben a szalkszentmártoni népis­Sralcácskönyvvel nem lakik jól a diétás beteg! Nap mint nap hallani a kór­háziból elbocsátott, de otthoni diétázásra utasítón betegeik­től, hogy nincs Kecskeméten diétás vendéglő, ahol könnyű, fű&aenmentes ételeket lelhetne kapni. A panaszt jogosnak tartjuik. hiszen a többszáz gyomor-, epe-, cukor- és máj­beteg eredményes gyógyulása a megfelelő diétás-táplálko­zástól függ. Mint dr. Mándoki Antal, az SZTK rendelőintézet ellenőrző főorvosa mondotta, jelenleg 160 cukorbeteget tartanak szá­mon, akik rendszeresen jár­nak kezelésre; nem is beszél­ve azokról, akik nincsenek nyilvántartva. Mándoki főor­vos megemlítette, hogy évről évre számos májgyulladásos eset fordul elő Kecskeméten, s ha a betegék hat hónapig nem juthatnak diétás koszt­hoz — betegségük idült álla­potba megy át. Amint látjuk, a diétás ét­kek hiánya az egészség kárá­ra mehet Orvosi vélemény szerint meghosszabbítja a be­tegségi időt és emiatt a beteg később jelentkezhet munkára. Feltétlenül szükséges tehát Kecskeméten is diétás kony­hát létesíteni, sőt — budapesti mintára — diétás cukrász sü­teményeket is kellene árusí­tani. Érthetően, nagy szükség van hát ilyen vendéglő megnyitá­sára Kecskeméten. A Vendég­látóipari Vállalatnál érdek­lődtünk ennek lehetőségedről, de — mint megtudtuk — csak 1961-ben jöhet szóba egy dié­tás vendéglő létrehozása, amennyiben a Textilnagyke­reskedelmi Vállalat átadja Rákóczi úti raktárhelyiségét. A vendéglátóipard vállalat már beszerezte a diétás re­cepteket tartalmazó szakács- könyvet, s tanulmányozza is — mindez azonban sovány vigasz a betegek számára. He­lyiséget kellene a városi ta­nácsnak számukra biztosítani, mégpedig mihamarabb, hogy a recepteket ki is lehessen próbálni! k. a. Egy kereszt, két kereszt, ...St kereszt. „Lottó Ottó“ jól keres Csupán egy piros, sárga zsinóroktól díszlő nadrág hi­ányzik róla, hogy az ember' cirkuszi hírnöknek nézné. Ámbár nem az, ha­nem a szerencse számokkal kivarrott fia, a mozivászonról jól ismert »-Lottó Ottó« figurájának alakítója, kinek hangja túlharsogja a szekerek dübörgé­sét is: — Itt a lottó. — óriási nyeremény ütheti a markát! Nyughatatlan sze­me, amellyel keresi- kutatja a szerencsét üldöző embert, rá­akad mindenkire. S többen megbabonáz­va követik, már csak a — kissé íz­léstelen — érdekes­ség kedvéért is. »Ot­tók*í« •— tudniillik — nemcsak üzleti szakember, hanem »jópofa« látványos­ság is, akin derül- mérgelődík a piac közönsége. Derül, mert amolyan fél- nadrág-féle, míg a mérgelődés onnan származik, hogy üz­leti szellemével fe- lülmúl bárkit.. öt szám megjelö­lése, melyekre sa­játkezdeg húzza rá az x-et, jól jöve­delmez »Ottóid­nak-. ilyen esetek­ben négy forintra emeli fel a tarifát, mert hiszen fizetni kell a szerencséén —, hetven fillérrel többet a szelvény áránál. De hét egy kis árdrágítás, vagy mondjuk finomabb ban: élelmesség — hozzátartozik e lele­ményes üzletembe* piaci tevékenységé­hez. Hja, kérem a sze­rencsét nem adják ingyen!? (kohl) kólának. A Gál-lányokat azon­ban még ez az érv sem bírta jobb belátásra, összeszedték a szoborfej darabjait és bevitték az ősi »bagolyvárba-, ami félő, hogy hamarosan összeomlik és maga alá temeti a falu öröksé­gét a jogtalan »örökösökkel- együtt. Kovács Sándor Mese(?) az elgázolt cicáról Az egyik kisvárosban, valahol a körút környékén tilt egyszer egy kiscica. Éppen olyan tarka volt, mint száz ha­sonló társa, s a legtöbb ember még azt sem tudta, milyen névre hallgatott. Csak kóborolt és játszott az út mentén, mitsem tudva a világról, annak száz bajáról. Persze, mint mondtam, jóformán az se tudott róla semmit. Egyszer azonban történt valami, ami gyökeresen meg­változtatta ezt a helyzetet. A kiscica figyelmetlenül vág­tatott át az úton, amikor egy robogó gépkocsi száguldott arra. Nem volt ideje kikerülni, s a nagy ijedtségben tarka fai-ka ijesztő kétségbeeséssel meredt a levegőbe. Ez volt a kiscica utolsó kalandja, mert a száguldó gép­kocsi bizony elütötte. A cicát senki sem siratta, sőt még a temetéséről is elfeledkeztek. Csupán egyetlen egy ember akadt, aki mindennap arrajárva megfigyelte, hogy a kis­cica még mindig ott fekszik az út közepén. Ez az ember alkalomadtán egy gyűlésen elmondotta, hogy a kiscica az úton fekszik. Ezzel mintegy jellemezni akarta a város el­hanyagolt köztisztasági helyzetét. A gyűlésen -haraptak" a történetre és jó félórán át számos hasonló kiscica esetét vitatták meg, módfelett lelkiismeretesen, míg végül eldön­tötték, hogy tenni kell valamit a helyzet megváltoztatása érdekében. Az egyik hivatalos szerv vezetője összefoglaló­ként felajánlotta, hogy ők szívesen segítenek, csak hasonló esetekben hívják fel telefonon, majd ők értesítik azt a vállalatot — ugyancsak telefonon — amelyik az életből el­távozott kiscicák elszállíttatására és eltemettetésére hívatott. E vállalat bizonnyára nem fog elzárkózni az elől, hogy kö­telességét teljesítse — mondotta erre a vezető — és meg­felelő kivizsgálás után gondoskodik majd ezután az elgázolt kiscicák elszállíttatásáról és elföldeléséről. Hát a vita ekként zárult. Megindult a telefonálás, a ki­vizsgálás, a körúton fekvő kiscica ügyében. Igen ám, de mire az illető fő-főrevizorok, akik az utolsó vizsgálatot akartak megejteni, azaz meg akartak győződni arról, hogy a szóban- forgó kiscica valóban ott fekszik-e a körút sarkán, már későn érkeztek. A körúti árok mentén egy idős bácsi — aki tanúja volt a sok herce-hurcának — éppen az utolsó lapát földeket hányta a kiscica végső nyugvóhelyére. Nem tudta ugyanis elviselni, hogy egy macskatetem annyi sok ember­nek szerez munkát és okoz gyötrő gondokat... — Éné —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom