Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-28 / 203. szám

6. oldal 1960. angusztns 28, vasárnap Negyvenkét évvel ezelőtt Moszkvában tör­tént. A Nagy-Színház nézőterén a szovjetek VIII. összoroszországi kongresszusának küldöt­tei G. M. Krisanovszkij beszámolóját hallgatták. A színpadon állt az előadó egy hatalmas tér­kép előtt, melyen színes lámpácskák gyulladtak ki, időnként jelezvén, hogy Lenin látnoki erejű villamosítási tervének végrehajtása során hol születnek majd meg a hatalmas vízierőművek a szovjet állam iparának táplálására, a szocializ­mus építésének meggyorsítására. A Volga menten egész sor fénylő lámpácska égett azokon a he­lyeken, ahol ma a »volgai óriások- — ahogy a szovjet nép nevezi őket — ontják az elektro­mosságot. _ Ivankovo, Uglics, Scserbakov, Gorkij, Kuj- bisev és Sztálingrád — valamennyien óriások. Ma egyedül a kujbisevi vízierőmű ötször annyi villanyáramot szolgáltat évente, mint a forra­dalom előtti egész Oroszország. A 42 év előtt térkép ma már a multté. A valóság felülmúlta az álmokat. Mesterséges ten­gerek kék tükre veri vissza az eget: a »Volga anyácska- új tengerei. A Volga-mentd nagy va­rosok üzemeiben a hétéves terv automatizálási programjának első eredményei születnék. A négyezer kilométer hosszú folyam így válik az p^z világ előtt a kommunizmus jelképévé. Igen nagy jelentősége van a Szovjetunió élelmezésében a volgai halászatnak is. A fo­lyami halászflotta legnagyóbb egységei tartóz­kodnak állandóan a folyamon, sőt a Káspi-tóba is mélyen bemerészkednek, hiszen a folyam ha­talmas édesvíz-tömegei több kilométer mélység­ben még fel lelhetők a sósvízű Káspi-tenger víz­tömegei között is. Egyéb okoknál fogva is híres a Volga. Az Uglicsban épült óragyár termékeit jól ismerik viágszerte. Az uljanovszkiji kismotorgyár leg­különbözőbb gyártmányait a világ minden tá­jára exportálja a Szovjetunió, hogy csak néhá­nyat említsünk a volgai ipar termékeiből. Tel­jesen automatizált üzemek egész sora működik itt már most is. A szarátovi üveggyárban pél­dául automaták gyártják a különleges célokra készült ipari üveget. Alig néhány mérnök és különleges képesítésű szakmunkás dolgozik a gépek mellett. Űj központjai alakulnak ki a Volga mentén a vegyiparnak is. A hétéves terv célkitűzései között jelentős helyet foglal el a vegyipar fej­lesztése. Elsősorban a szintetikus anyagok elő­állítását szolgáló iparágak fejlődnek. Az egész Szovjetunió viszonylatában a vegyipar terme­lése megháromszorozódik, ezen belül a szinte­tikus anyagok termelése négyszeresére növek­szik. Csáky Lajos Végig a Volga mentén a kolhozok és a szov- hozok jó néhány évtizede felhasználják öntözéses földművelésre a folyam vizét. Képünkön az egyik Szarátov környéki gazdaság hatalmas mé­retű esőztető berendezéseinek egy részletét lát- natjuk. Nem ritka az olyan öntözőberendezés, mely több kilométer hosszúságban képes egy- időben a Volga-vízzel öntözni a terményeket. A hétéves terv újabb hatalmas beruházáso­kat eszközöl ezen a vidéken, de az egész Szov­jetunió mezőgazdasági termelésének fejlesztésére is milliárdokat fordítanak. Hét év alatt összesen csaknem 2000 milliárd rubelt ruháznak be az egész népgazdaságba, s ennek tekintélyes részét a mezőgazdaság kapja. A minőségi változás jel­lemzői közé tartozik a mezőgazdaságban, hogy háromszorosára emelkedik majd az egy hek­tárra eső műtrágyafelhasználás, a hústermelés duplájára, a tejtermelés 1.7-szeresére nő és a 100 hektárra jutó mezőgazdasági termelés meg­haladja majd az USA 100 hektárra eső mostani termelését. A hétéves terv távlataiban ezek az eredmé­nyek a termelés fokozásának újabb erőforrásait is feltárják, s olyan jólét megteremtésének a ki­indulópontjává válnak, mely a kommunista tár­sadalom teljes fölényét bizonyítják be a ma még talán kételkedők előtt is. Asztrahán. Ebben a hatalmas Volga-menti városban töltötte a közelmúltban szabadságát Ká­dár János elvtárs is. Egyike a Volga legnagyobb kikötőinek. Több tucat kilométer hosszúsá­gú móló nyúlik be a folyamba, de forgalma még jobban növe­kedni fog, mert 1965-re a ter­vek szerint az előirányzott be­fektetésekkel csaknem megkét­szerezik a Szovjetunió egész belvízi forgalmát. Mivel Asztra­hán a csatornák és a szomszé­dos folyók útján öt tengerrel tart kapcsolatot vízi úton, je­lentősége a hétéves terv végére megsokszorozódik. »Volga« — ezt a nevet viselik a Gorkijban épült hatalmas automobilgyár legújabb típusú kocsijai. A szép formájú és kitűnő Volgáikat hazánkban is jól ismerik. Ezek a kocsik nem­sokára már a most épülő Volga-menti autósztrá­dákon száguldanak. Több ezer kilométeres autó­utak épülnek a folyam mentén, melyek a leg­fontosabb ipari gócpontokat kötik össze egymás­sal. Nemcsak a szárazföldi szállítás útvonalait erősítik meg a Volga mentén, hanem mint év­századok óta most is hatalmas árutömeg özön- lik a Volgán a Szovjetunió egyik vidékéről a másikra. A Volga a Szovjetunió európai részé­nek legfontosabb víziútja. Gorkijnál 800 méter széles, Asztrahánnál már 8 kilométer, a Moszk­va—Volga csatorna — a szovjet emberek hatal­mas alkotása — pedig 5 világtengerrel teremtett összeköttetést. Ólm a elé üfifttfLiég, Az utóbbi időben egyre többször jö­vünk össze a városi tanács ünnepélyesen feldíszített és kivi­lágított házasságkö­tő termében névadó ünnepségre. A ke­resztelő szokástól eltérően, nem hull homlokukra hideg víz, az orgona hangjai helyett böl­csődal tölti be a termet, papi áldás helyett jókívánsá­gok hangzanak el, s ima helyett ünne­pélyes szavakkal hívja fel a végre­hajtó bizottság va­lamelyik vezetője a szülőket az újszü­lött nevelésében reá­juk háruló kötele­zettségeikre. Díszes emléklapot kap az újszülött az ünnepi beszédek és a bölcsődal elhang­zása után. A szülők ilyenkor rendsze­rint megvendégelik a jelenlevő rokono­kat, munkatársakat, az újszülött egész­ségére koccannak a poharak. Sokáig emléke­zetes marad minden részvevő számára a meghitt baráti han­gulatú, kedves, kis ünnepség. A név­adásnak ez a for­mája egyre jobban terjed, s mind na­gyobb népszerűség­nek örvend. Előké­szítésükből elsősor­ban a nőtanács ve­szi ki a részét, azon­ban a többi társa­dalmi szerv segítsé­gével még inkább meg lehetne kedvel- tetni a szülőkkel. Elsősorban a KISZ- szervezetektől vá­runk segítséget, hogy a fiatalok kö­zött népszerűsítsék a névadásnak ezt a formáját, hiszen ők azok, akik az újat, a haladót gyorsab­ban elfogadják és megértik. Göndör József Tizenháromezren vettek részt ez elméit hónapok rákszürö-vizsgálatain Alig tíz éve, hogy meg­kezdte munkáját Kecskeméten a megyei onkológiai gondozó. A fiatal intézmény ma már fontos szerve az egészségügyi szolgá­latnak. Évente több tízezer em­bert vizsgálnak meg, illetve ré­szesítenek szükség esetén keze­lésben. Ebben az évben is már közel 13 ezren vettek részt rák­szűrő vizsgálaton. Közülük ugyan csupán 38 beteg igényelt komolyabb kezelést, a szűrő- vizsgálat mégis fontos az elő­vigyázatosság szempontjából — tájékoztat bennünket dr. Bolyos Mihály a gondozó vezetőorvosa — mert a rákos megbetegedések a kezdeti stádiumban nem okoz­nak fájdalmat, időben történő felismerésével azonban teljesen gyógyíthatók. Számos példa iga­zolja ezt. A kimutatási karto­nok egész sorát mutatta, melyek piros ceruzával jelezték, hogy az illető meggyógyult. Köztük van P. I. aki, ami­kor megtudta, hogy rákos da­ganat fejlődött a nyakán, elke­seredésében öngyilkossági kísér­letet tett Terve nem sikerült* de cselekedete miatt mindkét karját tőből le kellett vágni. Elkeseredése alaptalan volt, mert a rosszindulatú daganatot hathetes kezelés után teljesen ártalmatlanná tették* Most már egészséges, i— de karjai hiány­zanak! Nehéz, fáradságos munkát kell végezni a gondozó dolgo­zóinak, hogy a rák-megbetege­désre hajlamos korosztályhoz tartozókat meggyőzzék arról, hogy az évenkénti legalább egy­szeri vizsgálat mennyire fontos* Többen még a figyelmeztető cé­dulát sem veszik figyelembe, nem jelennek meg a gondozó ingyenes vizsgálatain. Az onkológiai gondozó intézet vándorszolgálatot is szervezett. A Kecskemét környéki közsé­gekben a tanyavilágban a hely­színen szolgáltatnak egészség- ügyi felvilágosítást. Eddig már négy községben végeztek beteg­ség-megelőzési vizsgálatot. § Termelőszövetkezetek. □ ' § figyelem1. § Az 1961. évi kukoricatermésre l szállítási szerződést lehet kötni a TERMÉNYFORGALMI VÄLLALAT kirendeltségeivel. A szerződés határideje 1960. szeptember 15. Q □ A szerződött termelőszövetkezetek minden 150 kg májusija _ morzsolt kukorica után a rendes műtrágya-ellátáson felül c H 100 kg műtrágya vásárlására nyernek igényjogosultságot. C Q y .vitt Érdemes kukoricaszállításra szerződést kötni. BACS-KISKUN megyei terményforgalmi V. 2008 c a a Istálló a város szívében Tősgyökeres kecskeméti va­gyok, s mindannyiszor büszke­ség tölt el, ha látom városunk szép új parkokkal és ostornye­les fénycső-világítással övezett főterét, egyre szépülő központ­ját. De nyitott szemmel járok akkor is, amikor a tanácsházá­tól alig 50 méterre levő istálló mellett vezet el mindenapi utam. Lehetetlen állapotnak tar­tom ugyanis, hogy ez az istál­ló a város szívében szép, nyári estéken kétszárnyú ajtaján bő­ven ontja a bűzt. Végre lebon­tották előle a bódékat, de azok helyén azóta az istálló tartozé­kai: lovaskocsik és lerakott szá­lastakarmány kazlai éktelenked­nek. Bizonyosan nem kis prob­léma az istálló elhelyezése, de nem hisszük, hogy szorgalmas és odaadó munkával ne lehetett volna már azóta lehetőséget ta­lálni az istálló külterületre való helyezésére. Szabó Ferenc Kecskemét, Czigány János u. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom