Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-24 / 174. szám
I960, július 24. vasárnap 4. oldal Mit tartogat a közönségnek a színkáz új műsorterve? Elég gyakran esett szó arról az utóbbi időben, hogy a Kecskeméti Katona József Színház a legjobb vidéki színházak sorába került. Különösen az elmúlt két esztendő céltudatos műsorpolitikája, nem utolsósorban az együttes magas művészi színvonala, igényessége játszott közre abban, hogy színházunk ezt a tiszteletre méltó rangot elérte. A helyes és határozott, céltudatos műsorpolitika az egyik összetevője a színház kimagasló művészi teljesítményének. Éppen ez»"t minden esztendőben alapos Készülődés előzi meg a végleges műsorterv összeállítását. Az évek óta kialakult gyakorlat szerint a színház* előzetes javaslatait előbb a megyei párt- bizottság mellett működő kulturális bizottság, majd a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése vitatja meg, s a javaslatok, helyesnek látszó kezdeményezések összeegyeztetésével születik meg a színház műsorterve, melyet a Művelődésügyi Minisztérium illetékes művészetpolitikai szervei fogadnak el végleges formájukban. Így történt ez az idén is. S ennek az eredményeképpen birtokunkban van a Kecskeméti Katona József Színház 1960—61-es évadjának műsortervezete, melyről néhány szóban szeretnénk beszámolni olvasóinknak. Klasszikusok A múlt év prózai műsora egész sor nagy felkészültséget igénylő és országszerte eseményszámba menő műveiket tartalmazott, melyek egy közös gondolat, eszmei mondanivaló köré csoportosultak. Ez a béke, a háborús erők elleni harc vezérmotívuma volt. Az idei műsorban szereplő művek alapvető mondanivalója is érinti a békeharc nagy ügyét, emellett több mű sikeresen veszi fel majd a harcot a különböző téves nézetek, kispolgári ideológiai torzítások ellen. A következő évadban is, mint már néhány év óta, jelentős helyet foglal el a programban a világ színmű-irodalma nagy klasszikusainak megszólaltatása. Shakespeare kezdi a sort. Ez alkalommal vígjátókai közül választották ki a Makrancos hölgyet, ezt a derűs, mulatságos történetet, mely kitűnően illik bele a jó néhány évvel ezelőtt megindított Shakespeare-ciklus- ,ba. A romantika nagy mesterének Victor Hugónak műsorra kerülő Királyasszony lovagja (Ruy Bias) című drámája azt hirdeti, hogy az ember értékét nem születése, rangja, hanem lelkének nemessége, belső értéke adja meg. Ruy Bias megragadó. romantikája mellett kitűnő szerepeket is ad. Mint ismeretes. az utóbbi években a fővárosban és több vidéki színházunkban is felújították. Ősbemutatók Nagy eseménynek ígérkezik egy Magyarországon eddig még nem játszott Gorkij darab, az Utolsó nemzedék ősbemutatója. Gorkij ebben a művében is a polgári társadalom széthullásának jelenségeit vizsgálja, megrázó képiekben tárja fel egy jellegzetes orosz nemesi família felbomlását. A kecskeméti színház nagy erőfeszítéseket tesz a darab műfordításának elkészíttetésére. s a bemutató előkészítésére. Az ősszel kezdődő évad egyébként más ősbemutatókkal is örvendezteti meg a közönséget. A nagy cseh drámaíró Karel Capek: Fehér kór című műve is ismeretlen még hazánkban. Az izgalmas dráma a fasizmus ellen, a béke mellett tör lándzsát. Egy képzeletbeli országban játszódik le, ahol különös betegség ütötte fél fejét. Egy névtelen kis orvos megtalálja a kór ellenszerét, de elhatározza, hogy csak akkor adja át a köznek az új gyógyszert, ha az ország lemond háborús terveiről. Előbb a hadianyaggyáros, majd maga a tábornok betegszik meg, s életét féltve lemond a háború előkészítéséről. De már késő, mert az általuk keltett hisztéria elsodorja a jó- akaratú, bátor orvost is. Ősbemutató lesz a modem nyugati drámaírás egyik legismertebb egyéniségének Tenessee Williams Orfeusz alászáll című művének bemutatása is. Ez az érzelmekben gazdag, s a mai amerikai életforma fonákságait tükröző darab hazánkban első ízben Kecskeméten kerül a közönség elé. Az új évadban az új magyar dráma megteremtéséért is komoly lépéseket tesz a színház. Minden bizonnyal országos esemény lesz Darvas József Kecskeméten bemutatásra kerülő új drámájának premierje. Az Író a Kormos ég kecskeméti sikere alapján tett ígéretet arra, hogy rövidesen elkészülő új darabjának ősbemutatóját Kecskeméten tartja. JSyitódarab * Kodály Háry Jánosa Az évad Kecskemét nagy szülöttjének- Kodály Zoltánnak Háry János című dal játékával nyűik. A színház zenés részlege rövidesen megkezdi a próbákat, megindul a tanulás, a zened korrepetálás, hiszen a »Háry« nagy erőfeszítést jelent még egy operatársulattal rendelkező vidéki színháznak is. Az operettrészleg másik bemutatója az elmúlt évadban már beharangozott Boccaccio, Suppe műve lesz. Felújítja a színház Jacobi: Leányvásár című operetjét is, Zöld láng címmel új magyar operettet visz színpadra, s parádés szereposztásban mutatja be Sosztakovics nagyoperettjét, melynek a címe Dalol a város. Két magyar szerző zenés vígjátéka egészíti ki a programot, az egyik Felkay Ferenc Princesszin című vigjátéka, másik Tahi László: Különleges világnap című Budapesten most is műsoron tartott zenés darabja. Kik szerződtek a színházhoz Néhány új taggal is gazdagodik a színház együttese. Kecskemétre szerződött Gozmány György, aki az államosítás utáni éveikben néhány idényt már eltöltött Kecskeméten, és visszatér a megyeszékhély színpadára a jól ismert komikus, Szokoli Gyula is. Két tehetséges új művésszel egészítik ki a prózai társulatot. Korompay Vali Győrből, Major Pál Békéscsabáról szerződött a színházhoz. Az együttes néhány ismert tagjától el kell búcsúznunk az idény végén. Budapestre szerződött Labancz Borbála és más vidéki színházhoz kerül Baracsi Ferenc, Tánczos Tibor és Med- gyesi Mária. Július 24-én tartja záró előadását Baján színházunk, utána megkezdődik a nyári szabadság. Művészeink nagy része a Balaton mellett üdül, néhányan külföldre készülnek, Simon György például Ausztriát járja be feleségével együtt autón. Csáky Lajos Forgatják a „Noszty fiút" A szigligeti szőlők közé költözött a Hunnia Filmstúdió forgatócsoportja, mely a Mikszáth jól ismert művéből, a Noszty fiú esete Tóth Marival című regényéből készült filmet forgatja. Mint ismeretes, Gertler Viktor, a rendező eddig kevéssé ismert fiatal színészeket szerződtetett a főszerepekre. Petényi Ilona játsza Tóth Marit, Mécs Károly pedig Noszty Ferit; Képünkön a film egyik jelenetében Tóth Mari találkozik a vadászruhás Noszty Ferivel, — Tóthék szigligeti szőlőjében. A UatymácLpílcLa Tízéves a katymári községi könyvtár — újságolja boldogan Fekete Dezső, a Bácsalmási Járási Könyvtár vezetője. — A jubileum alkalmából megélénkült a községi tanács díszterme, vitatkozó, gesztikuláló emberek bizonygatják igazukat. Miről tárgyalhatnak ilyen lelkes izgalommal? — kérdezheti a kíváncsiskodó, aki egy pillanatra betekint a tanácsháza ablakán. A zöld asztalnál ott ülnek a község, a termelőszövetkezetek, a vállalatok, ktsz-ek és a tömegszervezet vezetői és figyelmesen hallgatják a felszólalókat. Érdekes a téma, mondhatnák újszerű. A községi könytár sorsáról dönt most a községi tanács végrehajtó bizottsága. Nagy nap ez a termelőszövetkezeti község életében. A falusi könyvtár tanácsi kezelésbe adásának körülményeit latolgatják. Miért tulajdonítanak oly fontos szerepet e gondolatnak? Érre adnak választ a felszólalók. Papp György elvtárs, a katymári Béke Tsz elnöke elsőként nyújtja a karját magasba. Szót kér, s máris megered gondolatainak zsilipje. — A termelőszövetkezet tagsága úgy döntött, hogy a közös gazdaság könyvtárát átadjuk a községi könyvtárnak. Mi teszi ezt szükségessé? Elsősorban is a ta* nyatelepüléseken mű-* ködő letéti könyvtá* rak már nem elégítik ki az olvasók igé* nyelt, könyvállományuk gyarapítása sem kiélé-* gítő. S ha már a könyveket elolvasták, azok ott hevernek a tsz, vagy a tanyai iskola egyik iro-* iájában. Viszont, ha a tanács irányításával egy-* séges falusi könyvtárat hozunk létre, nagyobb lehetőség nyílik a művelődésre. Szakítunk ca egyes letéti könyvtárak egyoldalúságával, nem-* csak szakkönyveket, hanem szépirodalmi műve-* két, technikai és mezőgazdasági folyóiratokat is olvashatunk. Mindazt, amit igényünk alapján rendel meg a községi könyvtár. Ugyanakkor a könyvállomány összetétele is sokrétűbb, gazda* gabbá válik, mivel szakember végzi a könyv-* tár irányító munkáját. Nem kellett most noszogatni az embereket, egymás után lendültek magasba a kezek, s egy* ben már szavaztak is a községi könyvtár tana* esi kezelésbe való átadására. A katymári példa azt mutatja, hogy csakis ott valósulhat meg az Elnöki Tanács erre vonatkozó határozata, ahol találkozik a vezető és a nép közös akarata, Bieliczky Sándor Baklanov regénye Érted? — ismételgette reménykedve. De a magyar most sem értette. Az ősz hajú, napbarnított arcú, sűrű fekete szemöldökű, tömpe orrú és fekete szemű magyar ember ott állt a traktor mellett, csak úgy fehér ingére felkapott télikabátban, sapka nélkül, és egyre csak ezt mondta: — Nem értem... Nem tudom. .. — Nincs neki, azt mondja —1 fordította le saját értelmezésében Latisev, miközben a drótkötéllel bajlódott. — Szükségünk lenne segítségre, vagy öt emberre! Leontyevnek úgy tetszett, hogy túl hangosan beszélnek vele, de Latisev még hangosabban szólt a magyarhoz: — Mi az, hogy nincs? Mi az életünket hagyjuk itt a ti házaitoknál, te meg azt mondod: „nincs”... Talán bennünket nem várnak odahaza a gyermekeink? De minek is beszélek neked, ha úgysem értesz oroszul. .. Meghajolt, s úgy tett kezével, mintha a földet ásná a lánctalp körül. — Lapát! Ásni... És ekkor a magyar megértette. bólintott, intett, hívta őket, (87.) hogy menjenek vele. Rosszul be. fűzött cipőjében csoszogva előreszaladt. Nazarov követte. Kicsorbult téglalépcsőn leereszkedtek a pincébe, végigmentek egy sötét folyosón. Nazarov csizmája orrával tapogatta ki az utat maga előtt, a magyar hangja és halványan csillogó ősz haja irányitatta. A pince- és penészszag egyre áthat.óbbá vált. Végre Nazarov függőleges hajadé- kokat látott maga előtt a deszkafalon, fény szűrődött ki rajta. A magyar kinyitotta az ajtót. A hosszú pincében két gyertya égett; a levegő olyan sűrű volt, hogy látni se lehetett, sűrű pára terjengett az alacsony bolthajtás alatt, és a savanyú szag itt még fojtóbb volt’ Kockás gyapjútakaróba bugyolált batyuk hevertek a padlón. De amint beléptek, a batyuk megmozdultak, felültek. A pince tele volt lakásukból kivert emberekkel, akik egymás hegyén-há- tán feküdtek a földön, és most ezek a gyerekek, asszonyok, akik mindenféle holmikkal bástyázták körül magukat, Nazaro- vot nézték. Riadtan méregették a fegyveres embert, aki éjnek idején ismeretlen okokból lejött hozzájuk fentről. ahol folyt a harc, ami elől menekültek. Az idős magyar eltűnt. Nazarov tanácstalanul állt az ajtónál, mert semmit sem tudott mondani ezeknek az embereiknek. De ekkor egy kétéves-forma fekete szemű, göndör hajú fiúcska kibújt a csomóból, és rövid, ügyetlen kis lábán odatipegett Nazarovhoz; megragadta figyelmét a nikkelezett tokban levő tőr, amely két kis szíjon lógott. Odament óvatosan meghimbálta, fölnézett, nem lesz-e dühös a bácsi, majd újra meghimbálta, és megint fölnézett rá. Amikor Nazarov tekintete találkozott a gyerek bizalmat tükröző fekete szemével. hirtelen ellágyúlt, megsímogatta göndör haját. De túlságosan óvatosan, egyrészt, mert még nem tudott bánni a gyerekkel, másrészt és főleg azért, mert a kisfiú magyar volt, és mind őt nézték, várták, mit fog tenni. Ezt a tapasztalatlanságát és óvatosságát az anyák azonnal észre vették, és csak ekkor nézték meg alaposan, s látták, hogy a szovjet tiszt maga is jóformán gyerek. És a feszültséget bizalom váltotta feL Egy asszony odaszaladt a kisgyerekhez, karjára vette és futó, zavart mosolyt vetett Nazarovra. Az öreg ismét előbukkant, de lapátokkal, és győzelmesen magasra emelte őket. — Nekünk emberek is kellenének — mondta Nazarov s körülnézett, keresve valakit, aki szavait lefordítaná. — Segítségre van szükségünk. Valóban, akadtak is embereiig akik tudtak oroszul. Megtanácskozták a dolgot, és néhányan követték Nazarovot. Latisev, kerti ásóval a kezében) beosztotta az embereket, és kézmozdulatokkal mutatta meg nej kik, hol és hogyan kell ásniok# hová szórják a földet; traktora mellett vezérnek érezte magát. De még jóformán hozzá sem kezdtek, amikor az utcájukba torkolló mellékutcában lövések dördültek, lábak dobogtak a kövezeten, és a méllékutcábóli egyik kezét oldalához szorítva és másikkal lövöldözve, Mro- hant Orlov. »Németek!« — kiabálta; A traktorhoz érve bezuhant az árokba és fekve is lőtt a mellékutcába, ahol senki sem látszott. És ekkor megpillantották a ház mögül előbukkanó horogkeresztes tankot. Megfordult, és a mellékutcából feléjük tartott* forgatta a tornyát; lánctalpa remegve ereszkedett a kövezetre. Nazarovban még élénken élt az örömteli érzés, amikor látta, hogy ezek a pincébe rejtőzött idegen emberek egyszerre csak megbíztak benne. És bár tudta, hogy ő talán meghal, ha ottmarad, de felelősnek tartotta magát az életükért, rákiáltott a magyarokra:- — Fussatok! (Folytatása következik)
