Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-24 / 174. szám
9<i0. július 24, vasárnap 5. Oldal VEZETÉK NÉLKÜLI TELEFON Teherautóra szerelik majd az adó-vevő készüléket A Reszelőgyár hatalmas udvarának közepén az égbenyúló fák árnyékában húzódik egy kis épület, amelynek lakói különleges dolgokkal foglalkoznak. A kis épületbe lépve, egy fiatalember nyújtotta a kezét: Marczinhech Miklós. Beszélgetni kezdtünk. Megtudtam, hogy a Budapesti Rádiótechnikai Gyár dolgozója. Másik társával együtt — aki akkor a városban volt— 500 órán át próbaüzemeltetik a vezeték nélküli telefont, illetve az adóvevő rádiókészüléket. Miért van erre szükség, hol használják majd ezt az adó-vevő rádiókészüléket? Tudott dolog, hogy SzovjetReggeli torna helyett antennaellenőrzés. unió a hétéves terv során egy több ezer kilométer hosszú gázvezetéket épít a nagyvárosokig, Illetve a modem ipartelepekig. E szerteágazó munka lebonyolítása olyan hírközlési berendezéseket kíván, amely megfelel a legújabb technikának, könnyen mozgatható és mindenek előtt üzembiztos. E kívánalmaknak megfelelően a Budapesti Rádió- technikai Gyár egy teljesen újfajta ultrarövidhullámú telefon- típust, — ahogy itt mondják vezeték nélküli telefont — állított elő. Ez a készülék 250 kilométer távolságra képes sugározni a diszpécser utasításait, a 20—30 kilométerenként közbeiktatott közvetítő állomások segítségével. — Az itt látható adó- és vevőA Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi Vállalat felvásárlói munkakörben alkalmaz technikumot végzett fiatalokat. Havi illetmény 1 000 Ft. Bővebb felvilágosítást a vállalat központjában Kecskemét, Csongrádi u. 2. a személyzeti előadó ad. 1897 Üzemi tolvaj a Zománcipari Műveknél Társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás miatt őrizetbe vette a rendőrség Domokos József Kecskemét Tatár sor 12. szám alatti lakost. Domokos 1950 óta dolgozott a Zománc- ipari Művekben és onnan folyamatosan lopkodta a zsákokat, keféket és egyéb tárgyakat. A nyomozás során megállapították, hogy a lopás által közel 4000 forint jogtalan haszonra tett •aert. . y m y ' l • r • Ilyen berendezés lesz a teherautókon. készülékeket teherautóra szerelik. A felszerelt járműveket mozgás közben tudják irányítani a közvetítő állomások — mondja Marczinhech Miklós, majd így folytatja: — IVfi a második csoport vagyunk Kecskeméten. Kapcsolatban vagyunk a Vecsésen, Dánszentmiklóson, Cegléden és Budapesten létesített rádióállomásokkal. Míg beszélt, közben fejére tette a hallgatót, s a következő percben már tisztán hallottuk, miről beszélnek a többi állomásokon. Még annyit megtudtunk: valószínű ezt a vezeték nélküli telefontípust használják majd fel a rövidesen megépítésre kerülő „Druzsba”, Barátság nevű, megyénk dolgozói által is ismert kőolajvezeték építésénél, amely átszeli a KGST-ben tömörülő államokat, köztük hazánkat is. Borítékon kívül Altatnunk a fizetésen kívül jelentős összegeket ad az üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozóinak. A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat legutóbbi szakszervezeti taggyűlésén Csényi József üb-títkár többek között megemlítette, hogy a szakszervezet az első félévben 23 ezer forintot fizetett ki különböző juttatás címén. Szülési segélyként 2700 forintot utal-» tak ki. Az új házastársak 600 forintot kaptak, kulturális cé-i lókra 1274 forintot, sportra 368, szociális célokra 1609 forintot költöttek. OMB-előlegként 13 ezer forintot osztottak szét. A statisztika szerint 79 dolgozó kapott segélyt és OMB-előleget a hat hónap alatt ^yyWWVWVWVyVWVWS»VW<AV» Csökkent a magánkisiparosok és kereskedők száma Kecskeméten A Kecskeméti Városi Tanács Pénzügyi Osztályának legutóbbi jelentése szerint Kecskeméten a magánkisiparosak száma egy év alatt 25,3 százalékkal csökkent. A vizsgált időszakban 11 kovács, ugyanennyi lakatos és kőműves, 20—20 férfiszabó és asztalos, 8 szobafestő, 8 bognár és 17 cipészmester mondott le a magánkisdpar gyakorlásáról, s legtöbben kisipari szövetkezetekbe, állami vállalatokhoz kérték felvételüket. Érdekes még megemlíteni, hogy a kisiparosok az elmúlt évben 197 ipari tanulót tartottak, s ezért közel 100 ezer forint jövedelmi adókedvezményben részesültek. A 65 évet betöltött iparosok közül 73-an mentesültek az adófizetés alól, összesen 54 600 forintos összegben. A kiskereskedők száma egy év alatt 19,2 százalékkal csökkent. ŐSZINTÉN - A FIATALOKRÓL Kunbajai helyzetkép Kunbaja, a bácsalmási járásnak ez a 3 ezer lakosú, határmenti faluja, az elsőnek alakult termelőszövetkezeti községek egyike. A. falu fiataljai — annak a mintegy 20 százaléknak kivételével, amely a korábbi években Komlóra, Pestre és Sztálin- városba költözött i— otthon: az állami gazdaságban, a két termelőszövetkezetben, illetve a gépállomáson dolgozik? Az ő helyzetükről, gondjaikról és örömeikről beszélgettünk a tanács és a tsz-ek vezetőivel. Csak a kultúrházon múlik ? Csenger Lajos vb-titkár szerint a fiatalok városra való ei- kivánkozásának fő oka a falusi szórakozási lehetőségek korlátozottsága. A község 200 férőhelyes, keskenyvásznas filmszínháza kicsi, korszerűtlen, kultúrház pedig jelenleg nincs. Ugyan a lebontott régi sem felelt meg a követelményeknek, messze, a falu szélén volt. Bálát csak a két italbolt egyikében rendezhetnek a fiatalok, s bár a lelkes színjátszó csoport most is tanul egy színdarabot, egyelőre nem tudgéból egy elvtárs foglalkozik a fiatalokkal, s igyekszünk kedvükben járni. Rendezvényeik céljára helyiséget ugyan nem tudunk adni, mert még a tsz-nek sincs rendes székháza, de minden módot megkeresünk arra, hogy örömmel dolgozzanak. Először is havonta rendszeresen osztunk előleget, ami ugyancsak 10 forint körül mozog, de a legszükségesebbre elég költőpénz. Ezenkívül a fiatalok minden teljesített 100 munkaegység után — mivel nekik háztáji föld nem jár — egy mázsa kukorica értékét kapják prémiumként. Ez sem sok, de nem titkoljuk: amint lehetőségeink többet engednek, többet is adunk. Igen jó hatással volt fiataljainkra, hogy a Budapesti Ipari Vásár alkalmából huszonkettőt 2 napos kirándulásra elvittünk, a tsz szociális és kulturális alapjából fedezve a költségeket. Elsősorban azokat választottuk, akik rendszeresen részt vesznek a közös munkában s ez a többieket is igen serkentette. Elhatároztuk, hogy az effajta kirándulásokat rendszeresítjük; a cséplés után például a Balatonra visszük el a fiatalokat. Hasonlót tervez a Vörös Csillag Tsz vezetősége is. Náluk a szövetkezetét patronáló fővárosi üzem is több ízben vitte már fel Pestre a fiatalokat. A pedagógusok is többet tehetnének. Csenger Lajos veszi át ismét a szót. — A pedagógusoktól is több törődést várnánk el a fiatalokkal való foglalkozást illetően. Igen jó hatásúak például a minden héten megtartott sport- foglalkozások. Ezek mintájára több érdekes témával foglalkozó előadássorozatot lehetne rendezni a fiatalokat érdeklő kérdésekről. A lányok részére meg kellene szervezni például a kézimunka, —■ szabás-varrás, — vagy háztartásvezetés tanfolyamát, olvasó- és filmankétokat tartani a fiatalok bevonásával. Az elmondottakból kitűnik, hogy ■— bár elismerjük a kultúrház létesítésének sürgősségét — más módon is meg lehet oldani a kunbajai fiatalok problémáját. A helyes, egészséges szórakozás nem szűkülhet le csupán a bálákra, s egyelőre csillogó táncterem nélkül is sok alkalmat találhatnak a szabadidő hasznos eltöltésére a kunbajai fiatalok! Az ellenőr szemével ö az, aki a legigényesebb vendégnél is kritikusabb és a szakmában otthonosan mozgó ember szemével vizsgálja a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók munkáját. A Bács- Kiskun megyei kereskedelmi felügyelőség egyik ilyen munkatársa esti célellenőrzés során vizsgálta meg Kecskemét két éttermében, egy kisvendéglőjében és egy presszójában, milyen az áruválaszték, a kiszolgálás kaijúráltsága, s betartják-e a fogyasztói árakat. Az ellenőr megállapította« hogy az üzletek áruellátása, választéka az adottságokat figyelembe véve elég jó. Ügy ételből, mint italból válogathat a vendég. Kiterjedt a figyelme arra is, hogy megállapítsa milyenek a berendezések, a felszerelések. Véleménye szerint az osztálybasoroláshoz méltó. Megfigyelte, hogy miként foglalkoznak a vendégekkel. Feljegyzésében ezzel kapcsolatban a következőket irta: A vendégekkel való foglalkozás« a kiszolgálás a fent említett üzletekben kielégítő. A zenekarok munkájára nem tett észrevételt egy vendég se. A mérőeszközök vizsgálatakor nem fordult elő különösebb hiba« Csupán a Pálma cukrászdában történt meg az a sajnálatos eset, hogy 1015 szimpla kávé le- főzése után pár dekás többlel jelentkezett. A 17-es kisvendéglőben pedig két adag halászlénél 0,70 fillérrel számoltak többet. Ezért a szabálytalanságért az üzlet vezetőjét 200 forintra büntették. Ebből is az a tanulság: Legjobb az egyenes út, jákí hol adják élő? De egyedül a kultúrház hiányán múlik-e a fiatalság szórakozásának, művelődésének sorsa? Ennek ellenkezőjét a termelőszövetkezetek vezetősége igazolja. Anyagi ösztönzés — jutalomkirándulások. =— Nálunk 40 tagú KlSZ-szer- vezet működik — mondja Vinkó elvtárs a Béke Tsz elnöke. — A tsz pártszervezetének vezetősé»''■■■■■stiiiaiiBftaiBaaaiiiuakaiaaaiBaaaaa» ! ! | A Bajai Vas- és Fémipari j Ktsz a zománcozott füstcső ! a a (egyenes és könyök) gyártását a in. negyed- j évben megkezdi. 1521 : |l Ä város szívében székelő Kalocsai Sütőüzemben a környék lakói gyakran megfordultak, s panaszkodtak a vezetőknek, hogy nem tudnak az udvaron teregetni, mert pillanatok alatt kormos lesz a kimosott fehérnemű. — Igazuk volt az asszonyoknak — mondja Tóth Ferenc elvtárs, az igazgató helyettese. — Ha a kemencékbe begyújtottunk, azok szinte okádták a kormot és a füstöt. Ennek azonban vége —, szól határozottan, majd ka- ronfog, s kimegyünk a tikkasztó meleget árasztó pékségbe. Az 5-ös, 6-os kemence előtt, Tóth elvtárs ezt mondja: — Itt még a régi módszer szerint fűtFüst és korom nélkül jük a kemencét.!. ■— Azért is vagyunk ilyen maszatosak. — szól Balezer Miklós kemencemunkás, majd így folytatja — az első és második kemencénél már más a helyzet; S hogy miért jobb ott, arra Ismét Tóth elvtárs válaszol: — A régi módszer szerint a kemencéket gőzbefú- vásos olajtüzeléssel fűtöttük be. Ilyenkor befeketedett a kemence, füst és korom szállt ki sűrű rétegben a kéményen, de még a kemencék ajtajain is; A tüzelés után nem tudtuk teljesen kitisztítani a kemencéket s ez meglátszott a kenyereken is. Az új módszerrel, a légbefúvásos olajtüzeléssel jelentős változásokat érhetünk el. A légfúvásos olajtüzelés előnye, hogy azonnal fűti a kemencét, nem piszkít, s ezért tökéletesebb a higiénia és egy mázsa kenyér kisütéséhez 1 kilóval kevesebb olaj kell. i. — Mi lesz ezután a kéményseprőkkel? *— fogja tréfára a szót az egyik kemencemunkás, majd így folytatja: — eddig másodnaponként jártak ide. Egy hete pedig a színűket se láttuk az első kemencéknél. Nem lesz szükség az év végéig most már a kéményseprőkre — avatkozik a beszélgetésbe Papp János szerelő. Szavait azzal támasztja alá, hogy mióta új módon fűtik a kemencét, azóta az ott lerakodott füst és korom is elégett, — Ez még csata hagyján mondja Cserenkó Lajos, majd így formálja szavait. — Az új módszer legnagyobb előnye, hogy nem veszélyes az emberre. Én tudom, mit jelent a régi módszerű kemencénél megégni. Egyszóval az új fűtési módszerrel füst és korom nélkül sütik a kenyeret, könnyebb lesz a pékek munkája, ezért nemcsak Kalocsán, hanem Géderla- kon, Fülöpszálláson és a császártöltési pékségekben is füst és korom nélkül készül a kenyér és a sütemény. (yen esz) ,
