Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-24 / 174. szám
I960. Julius 24, vasárnap 3. old a* Súlyosabb büntetéseket a társadalmi tulajdon károsítóíra! A bíróságaink elé kerülő bűncselekmények Jelentős ; része még ma is társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűn- ! tett. A népi vagyon megkárosítói között igen sok a keres- j kedelmi alkalmazott, akiknek cselekménye nemcsak sík- ) kasztásból és lopásból tevődik össze, hanem felelőtlenség- ; bői, súlyos hanyagságból és nemtörődömségből is adódik, i Ez év első felében a kiskőrösi járásbíróság 170 társa- I dalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmény ügyében tárgyalt és 49 személyt elítéltek. Közülük nyolcán egy év és ezen felüli börtönbüntetést kaptak, a többiek pedig — bűncselekményükhöz viszonyítva — kisebb börtön- és pénz- büntetéssel bűnhődtek. Ezekből az ítéletekből sem tanultak azonban Kiskőrösön. A rendőrségnek újra akadt munkája: most kezdték meg a helybeli földművesszövetkezet egyes boltvezetői visszaélésének felgöngyölítését. Máris sejteni lehet, hogy ehhez a bűnügyhöz — mint az előző években is — ugyancsak nagyban hozzájárult a gazdasági vezetők hanyagsága, az éberség hiánya. Mi mást tételezhetnénk fel Szélpál Istvánnak, a kunbajai borpince vezetőjének bűnügyéről, aki 75 ezer forintot sikkasztott el? Vagy beszélhetnénk a Borotai Gépállomás főkönyvelőjéről is, akinek kezéhez a nép pénzéből majdnem 100 ezer forint tapadt. Egyes emberek munka közben több kárt okoznak, mint hasznot. Példa erre Andráska János, Kovács János és Bo- lemányi Sándor kőművesek esete. Páhiban tatarozták a cuk- , rászdát és az oszlopok dobálása közben összetörték az ott felejtett 10 literes likőrös üveget. A likőr ugyan nem ömlött ki, de nem is szóltak a cukrászda vezetőjének, hanem, hogy ne menjen j,kárba’! az, testvériesen szétosztották egymás között. Vállalatainktól, üzemeinktől — különösen az építő iparból — nap mint nap érkeznek jelentések a közvagyon rongálásáról is és nem egy esetben arról, hogy lopkodják az építőanyagot. Az egy évi és hat hónapi börtönbüntetésre ítélt Fekete István, a Mélyépítő Vállalat dolgozója, például részeg állapotában az 1400 forint értékű vállalati ruháját elhagyta. Később a szikvízüzemből lopott szódásüvegeket. Egy városföldi traktoros meg hanyagságból 3000 forint értékű kárt okozott aratás közben a kezelésére bízott kombájnban. ' A bajai járásban az első félévben különösen fa-, építőanyag-, kukorica- és üzemi lopások fordultak elő. 7000 forintos kár érte például a Sütőipari Vállalatot, mert Ko- roknay András és Némedi László hanyag kezelése miatt 16 mázsa liszthiány keletkezett. Mindketten bűnt követtek el, s ezért súlyosabban kellett volna büntetni őket a négyhónapi javító-nevelő munkánál. Szintén enyhe ítélet született Tomasovszki György műszerész bűnügyében is, aki a bajai ruhaüzemből rendszeresen lopkodta a különböző alkatrészeket. Három hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, holott társadalmunkra nézve bűne sokkal veszélyesebb. Ugyancsak három hónapi felfüggesztett börtön- büntetésre ítélték Barna István nagybaracskai vadászt, mert a lebontásra került erdészház anyagából téglákat, cserepeket ajándékozott el, sőt azt is megengedte, hogy ismerősei fákat vagdossanak ki az erdőből. Példamutató, visszariasztó büntetéseket kell hozni bíróságainknak a jövőben hasonló bűnügyekben. Olyan büntetéseket, amelyek gondolkodásra késztetik a bűnözőket, mielőtt a társadalmi tulajdonhoz nyúlnának. Márkus János JKtqk ezd&döit cl cUnnyMzüsd. Igényes étlap— szegényes konyha — Ennek a krumplilevesnek halászlé íze van™ — mondja kollégám egy szerdai napon a Kunszentmiklósi Földművesszövetkezet Vendéglő-Étterem borzongatóan hűvös kerthelyiségében. Ekkor még minden figyelmemet a számomra feltálalt karfiollevesnck nevezett valami kötötte le, amiben rózsaszín és rozsdabarna mor- zsácskák úszkáltak. Szomszédom azonban még később is fanyalogva turkált levesében, s hogy megnyugtassam — szakítva az illem- szabályokkal — megkóstoltam az övét is. Valóban egyszerű krumpli- leveshez méltatlan íze volt. Ám hozzák a menü többi tartozékát is: a szappan módjára csúszkáló, félmcleg sósburgonyát és a megint felettébb gyanús másod- vagy harmadnapos ízű sertéspörköltet, meg az ecet nélküli »savanyú káposztát«. Nézem az étlapot — gazdag választék. Egyféle készétel és hétféle frissensült. De miféle furcsa játéka a véletlennek: ismét ébredez a gyanúm. Mi szükség van arra, hogy egy nagyon is közepes ételforgalmű, harmadosztályú, vidéki földművesszövetkezetben ekkora választék legyen? Vagy talán ma különleges világnap van? Gyorsan kérek egy tegnapi, majd egy tegnapelőtti étlapot. A három egymást követő napon készült étlapon kétszer i találom meg a rízslevest, háromszor a karfiolt. Főzelék: első nap zöldbab és tök, második és harmadik nap ugyanez — paradicsomos káposztával gyarapodva. A köretek, tésztáit, saláták és előételek mindhárom napon azonosak, de még a készételek is, annyi változással, hogy a harmadik napra a rakott burgonya és a töltött paprika »kifogyott«, úgylátszik nemcsak az étlapról, hanem a maradék ételek tárolására szolgáló jégszekrényből is. Ezek után azt hiszem törvényszerű, hogy a frissen sültekben és zónákban sincsen változás három napon át. Ne haragudjanak, de én nem hiszem el, hogy mindennap »végigfőzik« ezt a változatos étlapot. — Erre az elfogyasztott menü után min- d«n jogom megvan... —éné— Vita a párt gazdaságszervező munkájáról QÍvenhatezer forint az első félévi megtakarításunk Elkészült a Megyei Filmhíradó 3. száma Nem egészen egyéves múltra tekinthet vissza az a kezdeményezés, amelynek eredményeképpen megszületett a megyénk életének eseményeit rögzítő helyi filmhíradó. A Megyei Moziüzemi Vállalat néhány lelkes munkatársa a megyei párt és tanácsszervek támogatásával teremtette meg a technikai bázisát ennek a nagyjelentőségű vállalkozásnak. Ma már, részben saját konstrukciójú laboratóriumi berendezésekkel, részben külföldön beszerzett teljesen korszerű filmező felszereléssel önállóan készítik el az egymást követő híradófilmek vetítésre kész forgalmazható másolatait is. Az eddig vetített első két híradót is nagy tetszéssel fogadták megyénk dolgozói. Bács megye minden keskenyvetitésre berendezett filmszínházát végigjárták a kópiák. A Megyei Filmhíradó harmadik számát csötörtökön délután mutatták be a megyei tanács kultúrtermében meghívott közönség előtt. A filmhíradó politikailag aktuális, érdekes és színes riportjai megyénk több jól gazdálkodó termelőszövetkezetének életébe engednek betekintést. Meglátogatták a híradó riporterei a Bajai Villamos- ipari Gyárat, az erről szóló riportban végigkísérhetik a nézők a jól ismert háztartási porszívógépek készítésének teljes munkafolyamatát A termelőszövetkezeti és ipari vonatkozású riportok mellett rövid pillanatképek vannak a híradóban: A kiskőrösi melegvizű gyógyfürdőről, a nyári bajai vízi életről, a kecskeméti ifjúsági tomaversenyekről. — A Petőfi Népe július 12-i számában olvastam Faragó Lajos elvtársnak, a félegyházi Dózsa Tsz párttitkárának vita- j indító cikkét a párt gazdaságszervező munkájáról. Örömömre szolgál, hogy a lap helyt adott ennek a vitának. Véleményem szerint a párt gazdaságszervező tevékenysége, vagy ahogy azt mi leszűkítve nevezzük — a termelés pártellenőrzése — nemcsak a kommunisták belső pártügye, hanem a nyilvánosságot is érdeklő kérdés. A pártot, a párt útmutatásait ugyanis tíz- és tízezrek követik. Egyetlen tsz-tag számára sem lehet közömbös tehát a pért tevékenysége, gazdaságszervező, felvilágosító és nevelő munkája. Faragó elvtárs írásából az én figyelmemet főleg a munka szervezésről szóló rész ragadta meg. Ügy érzem. ezekből sokat tanulhatunk a Dózsa Tsz tagjaitóL Sajnos, nálunk rosszabb az arány a tsz- ben dolgozó családok és családtagok között. A kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezetben 87 család és 140 tag neve szerepel a nyilvántartásban. A mi gazdaságunk kisebb a Dózsáénál. 893 holdon gazdálkodunk és ebből 510 a szántó. Közös gazdaságunkban 51 család 61 taggal dolgozik. Tagjaink közül öt nyugdíjas. (Pártszervezetünknek 19 tagja van.) A közös munkában átlagosan 40—50 dolgozó vesz részt. Kiemelkedő nap volt, amikor hatvanan dolgoztak. — Példát mutat a családtagok bevonásában Molnár Mihály fo- gatos, aki negyedmagával dolgozik és június 30-ig 890 munkaegységet szerzett. Nem mondható ilyen szorgalmasnak Suba Sándor. A kapásnövények egyéni művelésre történt kiosztásakor három hold kukoricát kapott Az első kapálását nagyne- heaen elvégezte, azonban ennek ellenére nagyon gazos maradt A kukorica második kapálásához többszöri felszólításra csak nemrégen fogott hozzá. Az ő kukoricája gazosságával kirí a többi közül. Suba Sándornak van egy 17 éves lánya is, az azonA MÉLTATLANKODÓ TAXISOFŐR Megyejáró utam során nemrégiben egy geológus és egy miniszteri osztályvezető invitálására szerkesztőségünk telt kocsijából átszálltam hozzájuk útitársul, a fővárosi taxiba; Számomra rendkívül érdekfeszítő volt az utazás, sokat tanultam két vendéglátómtól. Több órán át magyaráztak egymásnak, vitatkoztak, nem másról, mint hogy milyenek szűkebb pátriánkban a talajvíz-viszonyok, miképpen lehetne még olcsóbbá tenni az öntözést, mennyivel csökken majd a termények ára, ha már mindenütt lehet »csinálni« esőt, Aktatáskáikból időnként kimutatásokat vettek elő, azokkal alátámasztandó állításaik igazát, — miközben falut falu után maga mögött hagyva robogott velünk a taxi. Elhallgattam volna naphosszat diskurzusukat; Nem így a gépkocsi- vezető. Mögötte ülve hamarosan észrevettem, hogy unja az egészet, közömbös számára a táj is, amerre útunk vezet. Egyszer vagy tíz percre magunkra maradtunk, s nyomban panaszkodni kezdett: — Kérem, mégis csak borzasztó. Pesttől idáig másról sem beszél a két elvtárs, mint az öntözésről, a munkáról. Ebbe bele lehet bolondulni. Huszonöt éve vezetek kocsit, de ilyen utasaim még nem voltak. Viszek én másokat is csaknem minden nap, de azok között az életről folyik a szó. A nőkről, kalandjaikról. Élvezet kérem szépen hallgatni, Mert miért is mindig a munka? Az ember nem azért él, nem igaz? Kell egy kis ki- kapcsolódás. Ez a két elvtárs pedig? Rettenetes; Alig váram, hogy visszafuvarozzam őket Pestre. Nem szóltam neki egy szót sem. Minek ' is? Tudtam, hogy fecséreltem volna a szót, ha szemináriumot tartok neki a taxiban arról, hogy a két utas vitája hasznosabb, mint az, ha valaki élénken ecsetelve elmondja utitársának, hogy milyen körülmények között váltott csókot akár Lollobri- gidávaL Jó két óra múlva azonban, amikor ismét kettesben maradtunk, bejött a taxisofőr a »csőbe«. Megint panaszkodni kezdett, de most imigyen : — Nehéz kérem as élet. Én is megkeresem a havi kétezerötszázat, de örülök, ha hébe-hóba vehetek egy kis szamócát, mert olyan drága. Meg a zöldség, meg a csirke is. ‘ És dőlt belőle a panasz. — De a szamócának mi köze az élethez? — — Az élethez elég egy kis kaland, szerelmi história. Nem igaz? Értetlenül nézett rám, de mert a szemén észrevettem, hogy pedzi, mire célzok, hirtelen még hozzátettem: — Maga mondta! Már elfeledte? Mélyet sóhajtott, de miután visszajőve, a geológus és az osztály- vezető újból folytatta a vitát az olcsóbb termeléséről, úgy tűnt minden szavukra élénken hegyezi fülét a taxisofőr. Tarján István ban legtöbbször máshol dolgozik, napszámba jár. s nem törődik a közösbe vállalt kukoricájukkal. Suba Sándorék mulasztását már többször szóvátették a párttagok és a pártonkívül! dolgozók is. Szeretném, ha a gazda értene a szóból- reggelenként! időben megjelenne a munkahelyén és leányával együtt szorgalmasabban dolgozna a közösben. — Faragó elvtárs cikkéből nem tűnik 3d, hogy a kiskunfélegyházi Dózsa Tsz-ben a pár- tomkívüliek részt vesznek-e 9 termelés pártellenőrzésében, segítik-e a pártat gazdaságszerve-1' ző tevékenységében? Nekünk ugyanis igen sokat segítenek & pártonkívüliek. Ezzel kapcsolatban Szekeres Sándorra hivatkozók, aki gyakran kezdeményez, javasol, felszólal a közgyűléseken és a munkában tapasztalt hiánvossógokat ott a helyszínen teszi szóvá. — Gazdaságszervező munkánk eredményeit, feladatait , párttaggyűléseken | szoktuk : megvitatni a termelés kérdéseidnek napirendre tűzésével. Hiá- •nyossága volt azonban tanácsainknak, hogy elvileg nem tiszitáztuk a párt gazdaságszervező [munkájának feladatait. Ügy vé- ilem azonban, hogy a lapban folyó vita ennek napirendre tűzését megkönnyíti majd. [ — Hadd említsem meg azt a i jól bevált gyakorlatunkat, hogy ja következő napi tennivalókat ;minden esetre megtárgyaljuk a munkacsapatok tagjaival és így reggel mindenki korán munkához láthat. — Végül azt szeretném elmondani, hogy pártvezetőségünk a napokban ellenőrizte a szövetkezet féléves bevételi és kiadási tervének helyzetét- Örömmel állapítottuk meg, hogy elmaradásunk nincs, sőt a tervezett kiadást 56 ezer forinttal csökkentettük a különböző megtakarítá. sokkal. — Mi ezekkel a tapasztalatokkal tudunk hozzájárulni a színvonalasnak és tartalmasabbnak ígérkező vitához. Elmondta: Báli József, a kish kunhalasi Vörös Október Tsz párttitkára. Feljegyezte: í Nagy József t