Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-02 / 129. szám
I960, június 2, csütörtök A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKASPAR.T BACS- KISKUN MEGYEI LAPJA A lakosság érdekében dolgozik a tanácstag Kecskemét választókörzeteiben Kiskunhalas csipkekészítéséről híres. Az egyik legszebb csipke az úgynevezett Julianna terítő. Ennek első példányát az 1930-as években készítette Markovits Mária társaival együtt öthónapos munkával Julianna holland királynő eljegyzésére. Most újra elkészítették a térítőt. A halasi csipkevarrók 1960 órát dolgoztak rajta. A 71 éves Muharos Józsefné például 565 órát töltött a csipke készítésénél. A JuÁ tanácstagi fogadóórákon és beszámolókon gyakran fordul a lakosság kérelmekkel a tanácstagokhoz; elmondják panaszaikat, gondjaikat és javaslataikat, E megnyilatkozások a lakosság bizalmát tükrözik, amit bizonyít az is, hogy az 1960 első negyedévében megtartott fogadóórákon Kecskeméten 1354 lakos jelent meg. Vajon milyen segítséget kapnak a tanácstagok választóik gondjainak intézésére a városi tanácstól és a vállalatoktól? — erre kértünk választ, amikor ellátogattunk néhány tanácstag munkahelyére és lakására. Müszakváltás és vasúti átjáró A Kecskeméti Konzervgyár I-es telepén dolgozó két megyei és öt városi tanácstag minden segítséget megkap a vállalat vezetőségétől. Készt vesznek a tanácsüléseken és rendszeresen tartanak fogadóórákat. Egyik ilyen fogadóórán felvetették a dolgozók, hogy műszakváltáskor kénytelen gyalog hazamenni, mert az autóbusz zsúfolt, s erre az időre nincs kisegítő-járat. Bár a Kecskeméti Autóbuszüzerni Vállalat — a tanácstagok sürgetésére — néhányszor küldött kisegítő járatot, ez csak ideig-óráig tartott: a bosszantó állapot azóta is fennáll. A Voelker-telepen lakó munkások kérték, hogy a Nagykőrösi úti sorompó és a Fűtőház között nyisson gyalogutat a tanács, hogy a vonatforgalom miatt ne kelljen várakozniok. A városi tanács ipari és műszaki osztálya megvizsgálta a kérelmet, s megállapította: ennek megvalósítása balesetet idézne elő. Ehelyett más kiutat keresett a műszaki osztály: tanácskozásra hívta össze a négy hunyadivárosi tanácstagot, amelyen megbeszélték a Daróczi- köz és a Nagykőrösi út közötti úttest és járda megépítését. Így a Voelker-telepi munkásoknak sem kell időt tölteni a sorompónál, s a Daróczi-közi lakosoknak is lesz a betonúttal ösz- szeköttetésük. Ennek megvalósításában számít a tanács a helybeliek társadalmi munkájára is. Apró, de fontos gondok Jó példája a lakosság és a tanácstag együttműködésének a 64-es választókörzet, ahol dr. Janik Kálmán a tanácstag. Látogatásunkkor ekképpen tájékoztatott: A Julianna terítő Moszkvában — Két éve vagyok tanácstag és a lakosság javaslatait közösen beszéljük meg. Gyakran közegészségügyi kérdésben kérnek felvilágosítást választóim. Igen gyakori az olyan eset, amikor a szemétkihordást vitatjuk meg, másszor pedig a járdakövezet kerül szóba. Ügy gondolom, ha a városi tanács műszaki osztálya biztosítana anyagot, akkor rendbe lehetne hozni a Hajnal utca és a Bem utca közötti buktatós járdaszakaszt. Özv. Tószegi Ferencnél, a 88-as választókörzet tanácstagját, idős kora és betegsége otthonához köti, ezért fogadóóráit lakásán szokta megtartani. — Sokféle vitás kérdésben fordulnak hozzám az emberek — kezdte Tószegi néni. Amit lehet, magam elintézek, s ami a tanácsra tartozik, azt továbbítom. Nemrégiben a Szentháromság temető bejárata melletti kátyút kifogásolta néhány választóm, amelyet az autók vájtak ki. Már több ízben kértem a lehetetlen állapot megszüntetését, — de eddig nem történt intézkedés. — Szóváteszem a tanácsnál azt is, hogy a Batthyány utca közepe táján levő cukorka, sülttök és tökmag árusítása egészségügyi szempontból meg nem felelő, mert a bódé hátamögötli trágya- és szemétdomb bacillu- sokat terjeszt. Ügy vélem, enlianna terítő elkészítése Muha- rosnén kívül Baksa L ászióné, Dér Antalné, Fekete Rózsika, Püspöki Ferencné és Boros Sán- domé érdeme. Az értékes kiskunhalasi csipkét, amelynek átmérője meghaladja a 85 centimétert, kiállították a Kiskunhalasi Thorma János Múzeumban, majd elküldték Moszkvába, az ott nemsokára megnyíló ipari vásárra. A csipke értéke 18 ezer forint. MILYEN NEHÉZ A SZOVJET SZPUTNYIK ŰRHAJÓ! A Neues Deutschland összehasonlító rajza a szovjet szputnyikok súlyának növekedéséről, az elsőtől a most fellőtt űrhajóig nek engedéí.y^zését fontolóra vehette volna ,H kereskedelmi csoport. Miért lazíslt a kapcsolat Nem ilyen jó kapcsolata\van már választóival Kotvics StSp- dórnak, a 33-as választókörzet’ tanácstagjának. — Beszámolóit' szülői értekezlet alkalmával tartja és a panaszokat az autóbuszon hallgatja meg. Hogy igazságosak legyünk: a tanácstag és a választók kapcsolatának meglazulásában szerepet játszott az is, hogy kérelmeikre nem kapnak választ. A szociális otthon mellé postaládára, a Műkertben vízvezetékre, s éjszakára rendőri őrszemre volna szükség a környéken. Látnivaló tehát, hogy a tanácstagok kérelmeinek intézésére és az időbeni válaszokra a jövőben nagyobb gondot kell fordítani mint eddig. Azt azonban leszögezhetjük, hogy a kisebb, saját erőből elvégezhető feladatokra már a tanácstagoknak kell társadalmi munkát szervezni, akik ismerik körzetük gondjait (rossz utak, parkosítatlan területek, szeméttárolási nehézségek stb.). Bizonyosra vesszük, hogy a tanács egyes osztályainak segítségével ezek a célok gyorsabban haladhatnának a megvalósulás felé. Kohl Antal [gyom úmJmeU 'jKecskeméti NÉVADÓ, Villám István (1875—1919) f iU alcáf\ Vv 'ADÓi J Napszámos szülök gyermeke. A posta technikai csoportjához vették fel segédmunkásnak, később szerelő lett. 1903-ban lépett be a Szociáldemokrata Pártba. Szélsőbaloldali szocialista és művelt ember, minden idejét olvasással töltötte. Hatalmas koponyájú, vörös hajú férfi volt. Kitűnő vitázó és szónok vált belőle. Munkástársainak még a kis ebédszünetben is felolvasást tartott a szocialista irodalomból és toborozta a tagokat. A szintén mártírhalált hall Berényi Pállal kezdték meg a földmunkások szervezését, mely abban az időben igen sok akadályba ütközött. Még zárt teremben is csak rendőri engedéllyel és jelenléttel lehetett gyűlést vagy előadást tartani, s a hajnaltól estig dolgozó földmunkás, így ha akart is, nehezen juthatott el a párthoz. Az 1918-as őszirózsás forradalomkor tagja lett a nemzeti tanácsmik. Még az üléseken is M/WIM/WlAWWWVWVVWVWWVWV PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániei. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l?a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét —- Tel.2 15-23. 27-19 mindig könyv volt a kezeben. A Tanácsköztársaság kikiáltása után tagja lett a 10-es direktóriumnak és a munkástanácsnak, majd a választott szovjetnek. Mikor felsőbb rendeletre három tagúvá csökkent a direktórium, érdemeiért a postadirektóriumi ügyek megbízottjának nevezték ki. Okos, gyakorlati felszólalásai és indítványai mindig tetszést arattak. 1919. november 15-e éjszakáján őt is elhurcolták Szikrába Fran- cia-Kissék, s kegyetlen kínzások után végeztek vele. Nevét és emlékét az V. kerületi volt Be- niczky Ferenc utca őrzi, amely addig az egyik legreakciósabb kecskeméti főispán nevét t>i- selte. Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Bende Judit (anyja neve: Kovács Judit), Pintér Andrea (Schöberl Ágota), Kimóczi Ildikó (Gressai Mária), Kovács Éva (Iványosi-Szabó Julianna), Németh Ernő (Aczél- Szabó Terézia), Karácsonyi Emma (Konkoly Emma). MEGHALTAK: Varga Katalin pár napos és Dabi József 72 éves korában. önkiszolgáló vegyesboltba BOLTVEZETŐT KERESÜNK. Fizetés kollektív szerint — erkölcsi bizonyítvány szükséges. Csengődi Földművesszövetkezet. 1254 Gyermeknap után — felnőtteknek Gyermekkori élményeink, érzéseink, gondolati életünk erős meghatározói későbbi erkölcsi felfogásunknak, felnőtt személyiségünknek. Gyermekkorban kezdődik a közvetlen világ tapasztalása és később még akaratlanul is e tapasztalathoz viszonyítunk mindent. Szabó Pál például így emlékezik gyermekkorára: »Itt nincs öröm, itt nincs nevetés, az édesapámat sohasem láttam nevetni. Soha nem láttam, hogy édesanyámat, vagy valamelyikünket megcsókolt volna, csak a legkisebb húgomat, aki későn született, de akkor látnom már igen késő volt.« Jászai Mari, a nagy magyar színésznő, emlékirataiban így emlékezik: »Gyermekkaromban minden olyan rémségescn komoly volt, mint a halál. Apám előtt sohasem nevettem. Egyetlen egyszer sem mosolyogtunk egymás szemébe. Egyetlen egyszer sem tette rám kezét, csak ha vert...« íme, ezekből is látszik, hogy az otthon emléke mily erősen belevésődik a gyermek érzelmi, hangulati életébe, világképébe, egyéniségének alakulásába. Nagy és őszinte örömünkben a régi gyermek kacag, bánatunkban, keservünkben a megvert gyermek zokog ... A.gyermek boldogsága, bizalma az emberekben és saját magában, — az otthon légkörétől, a családi fészek melegétől függ. A gyermek fejlődésének előfeltétele, hogy érezze a szeretetet, a biztonságot, a felnőttek támaszát. Azt is igényli, hogy az egyes családtagok, szomszédok, rokonok szeressék egymást; egyetértést kíván családja és a világ között, hogy teljes békesség és derű legyen körülötte. Ezért most, a gyermeknap után, tekintsünk végig gyermeki tiszta szemmel gyermeksorsunkon és mai önmagunkon: Hogyan szerettek bennünket és mi hogyan szeretünk? Ilyen, s hasonló kérdésekből, válaszokból vonjuk le gyermekünk jelenlegi nevelésének tanulságait. Mert ne feled- I jük: az évek gyorsan elszállnak, de nem igy az emlékek. Emlékek és jövő áll előttünk; gyermekünk, akiben tovább élünk, s aki akarva akaratlan utánoz bennünket. Nemcsak hanghordozása lesz hasonló hozzánk, hanem életérzése, érzékenysége, felelősségérzete, önbecsülése és egyensúlyrendszere is. A családi körben lesz alkotó emberré, aki arra vágyik, hogy megörökítse amit megálmodott, kigondolt. Ha meleg otthont, jövőbe mutató célt éreztetünk meg j gyermekeinkkel, — a legtöbbet tettük, hiszen vannak ér- ; zékeny virágú fák és ugyanígy gyermekek is. Nagy viha■ rok miatt pedig az érzékeny virágú fák sohasem hoz! hatnak termést... Veczkó József ■ ■ ■
