Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-02 / 130. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XV. ÉVFOLYAM, ISO. SZÁM Ara SO fillér I960. JÜNIUS 3, PÉNTEK Ä mezőgazdaságról és az Hiúság kulturális neveléséről tárgyalt a megyei képviselőcsoport A Bács-Kiskun megyei or­szággyűlési képviselőcsoport jú­A műszaki iejlesztés üzemeink nagyon fontos fel­adata. Ugyanis termelő berende­zéseink tökéletesítése, korszerű­sítése nélkül nehezen tudjuk megvalósítani azokat a nagy­szerű elképzeléseket, amelyeket a VII. pártkongresszus tűzött megyénk munkássága elé. A tennivalók sokrétűsége in­dokolja, hogy a hároméves terv befejező évében az eddiginél be­hatóbban foglalkozzunk termelő berendezéseink állapotával, fej­lesztésével, Erre szorít bennün­ket az a verseny is, amelyet a külföldi piacokon a kapitalista államokkal vívunk. Üzemeink vezetői egyet s mást tettek a műszaki fejlesztés sikeréért. Majd mindenütt el­készültek a műszint tervek. Ezek keretébe foglalják az évi tennivalókat, egyúttal felvillant­ják a távolabbi célokat is. Ä, Kecskeméti Épületlakafosipari Vállalat az idén célgépesítéssel növeli a termelést, a termelé­kenységet, A Bajai Ruhaüzem új kéttűs varrógépek beállításá­val biztosítja az olcsóbb ter­melést. A Bajai Gyapjúszövet­gyárban két új fonógép beállí­tása 36,4 százalékos termelé­kenység-növekedést eredményez. Igen sok gyárunkban — helye­sen — a régi, az elavult gép­park félfrissítését tervezik. A Kecskeméti Konzervgyár I-es telepén új záró-, palack- és üvegmosógépek gyorsítják a ter­melést, könnyítik a nők munká­ját az idei szezonban. Hasonló a helyzet megyénk más üzemei­ben is. Ezek a példák is bizo­nyítják: a helyes utat járják gyáraink vezetői. Az eddig elért eredmény még nagyobb lenne, ha üzemeink műszaki gárdájában több lenne a leleményesség és a kezdemé­nyező készség. Közel sem hasz­nálják ki azokat a lehetősége­ket, amelyeket az újító-mozga­lom biztosít. Késlekednek az olyan új eljárások bevezetésé­vel, amelyek termelékenység­emelkedést, anyagtakarékosságot eredményeznek — beruházás nélkül. Van igen jó példa arra — a Kalocsai Fűszerpaprika­ipari Vállalatnál —, hogy mi­ként lehet az öcsi-hitelből — önköltség-csökkentő — szinte máról holnapra korszerű üzem­részeket varázsolni, üzemeink vezetői mégsem élnek a lehe­tőséggel. Több helyütt új gé­peket kérnek, amikor a meg­levők kapacitása sincs kihasz­nálva. Másutt importanyagot kö­vetelnek olyan gyártmányhoz, amelyet hazai anyaggal is pó­tolni tudnának. Előadódik, hogy gyártmánykorszerűsítés címén herdáljuk az amúgy is szűkös anyagkészletet. Ha üzemi pártszervezeteink napi munkájuk közben figye­lemmel kísérik a műszaki fej­lesztést, s időben elhárítják az akadályokat, akkor jó ered­ményt érünk el termelő beren­dezéseink korszerűsítésében, — tehát többet, jobbat és olcsób­ban tudunk termelni, nius 1-én, szerdán délelőtt tar­totta meg szokásos ülését a Ha­zafias Népfront megyei székhá­zában. Az ülésen részt vett Ré­vész Géza, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának tagja, a Magyar Népköz- társaság nemrégiben kinevezett moszkvai nagykövete. A csoportülést Iván Istvánné, a képviselőcsoport titkára nyi­totta meg, majd dr. Dallos Fe­renc, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke adott tájékoztatást a megye mezőgaz­dasági problémáival kapcsola­tosan, különös tekintettel a me­zőgazdaság távlati tervezésére, a szőlőtelepítési programra, a növényvédelemre, a csőkutas öntözésre, a tőzeg talajjavítás szempont j ábóli hasznosítására, az erdősítésre, a sertés- és szarvasmarha-tenyésztésre. Má­sodik napirendi pontként Bor­széki Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára számolt be az ifjúság kulturális nevelé­sének kérdéseiről. Mindkét elő­terjesztést élénk vita követte, amelynek során felszólaltak Ré­vész Géza, Mészöly Gyula, Fe­kete Miklós, Pankovifs Józsefné, Nagy József és Máié István országgyűlési képviselők. Iván Istvánné, a képviselő- csoport titkára meleg szavakkal mondott köszönetét Révész Gé­zának azért az odaadó és lelki- ismeretesen végzett munkáért, amelyet az elmúlt másfél évben a megye különböző irányú gondjai és a választók kíván­ságainak megoldása érdekében tett. Új beosztásában sok sikert és jó egészséget kívánt. Révész Géza megköszönte az elismerést és Ígérte, hogy a jövőben is kapcsolatban marad a megyé­vel, választóival. A csoport ülése Iván István­né különböző időszerű kérdé­sekről adott tájékoztatójával ért véget. „Ä& arany a lábunk előtt hever*..** Dr. Nagyari András földművelésügyi miniszterheíyeffes is részt veit az országos legelő- és rétgazdálkodási témakollektíva tapasztalatcseréjén A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet és a Bács-Kis­kun megyei Tanács V. B. Mező- gazdasági Osztálya közös rende­zésében az országos legelő- és rétgazdálkodási témakollektíva a dunavölgyi szódás talajú gye­peken végzett kísérletekkel kap­csolatosan tapasztalatcserét tar­tott. Az összejövetelen mintegy százan vettek részt. Eljött dr. Magyar! András, a földművé-' lésügyi miniszter első helyette­se, Tompa Béla, az MSZMP megyei bizottságának mezőgaz­dasági osztályvezetője. Sarok Antal, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese, Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője, és az ország minden részéből neves proíesz- szorok, kutatók,, közöttük Herke Sándor Kossuth-díjas kutató, aki több évtizede foglalkozik már a rét- és legelőjavítással, és felbecsülhetetlen érdemei vannak a sziki mézpázsit gye­pek szénatermelésének növelé­sével kapcsolatban.­Először a Délalföldi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet Szú­nyogpusztai Kísérleti Telepén tekintették meg a kísérleteket. Itt már kilenc éve foglalkoznak a mézpázsit műtrágyás és öntözéses termesztésével, Herke professzor irányításával. Az em­lített időszak alatt átlagosan 34 mázsa széna­termést értek el az egyéb­ként terméketlen, két-három mázsa szénát adó gyepen. Megtekintették a Kunszent- miklósi Hunyadi Termelőszövet­kezet területén levő, csókáiból öntözött mézpázsit trágyázási kísérleteket, majd egy másik kunszentmiklósi telepen a szó­dás szikesen végzett újra-gye- pesítési kísérleteket. Végül Nagyszálláson a Bács-Kiskun megyei Tanács Szalkszentmár- toni Kostelepének 150 holdas nagyüzemi tábláját tekintették meg, ahol sziki mézpázsitot tér­VÉQRE ITT A NYÁR... mesztenek már évek óta, nagy sikerrel. Ezután a részvevők megvitat­ták a látottakat és a további feladatokat. Br. Magyari András felszóla­lásában hangoztatta: — Ez a nap élményt jelentett számom­ra, de gondolom, a többi. rész­vevő számára is. Egyben sür­gető feladatok megvalósítására is serkent bennünket. Egyik nagyon fontos teendőnk az ál­lattenyésztés fejlesztése, ehhez pedig a takarmány termesztésün­ket kell növelni. Az arány a lábunk előtt hever, ahogy szok­ták mondani, csak le kell ha­jolnunk érte. Lehetőség van a meszes, szódás, terméketlen terüle­teken is gazdag szénatermés betakarítására, mint ahogy ezt a kísérleti tele­peken tapasztaltuk. Közös erő­vel igyekeznünk keli tehát ar­ra, hogy minél több ilyen ter­méketlen területet felhasznál­junk takarmánytermesztésunk. növelésére. Az értekezleten sokan felszó­laltak. Szót kért Sarok Antal, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese, Herke Sándor Kossuth- díjas kutató, Nicsovíes György, a Szalkszentmártoni Kostelep vezetője, dr. Arany Sándor, professzor, Harmati István, a. Délalföldi Mezőgazdasági Kísér-*' leti Intézet tudományos mun­katársa, Szabó Béla egyetemi tanársegéd, Dőri Lajos, a Keszt­helyi Akadémia professzora,- Nikolics Pál, a Solti Állami Gazdaság íőagronómusa Prei- hofíer Imre, a Délalföldi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet munkatársa; dr. Baskai Tóth Bertalan egyetemi docens, ä témakollektíva elnöke. Az értekezletet Tompa Béla elvtárs, zárószava fejezte. be. : . Ezután a megyei vezetők el-* kisérték dr. Magyari Andrást á kostelep központjába, ahol megtekintették a nemrég érke-» zett import-kosokat. 150 ööö Ft értékű anyagcsokkentés a permdemgefiggdt Idkarékaiiági ízű tut úján. KÉT ÉV ALATT több mint kétszeresére növelte termelését a Ttszakécskei Permetezőgép- gyár. 1958-ban még csak kilenc­millió forint értékű árut állí­tottak elő, az idei előirányza­tuk viszont huszonkét .millió. Ez az egy szám magában azonban nem sokat mond. Hiszen a ter­melésben bekövetkezett minő­ségi változás ennél lényegesen nagyobb. Mondhatnánk, a gyár jelenlegi nevét már , csak tradí­cióból viseli. A termelés össz- volumenének ugyanis csak egy kis hányadát képezi a permete­zőgép-gyártás. TISZAKÉCSKÉN jelenleg a gyógyszeripar, az élelmiszeripar, a vegyiipar és a kohó-gépipar megrendelései alapján 292 féle gyártmány készül. Ezeknek a berendezéseknek és alkatrészek­nek a készítése igen anyagigé­nyes. A vállalatnál folyó fel- szabadulási verseny egyik cél- \ kitűzése ezért a takarékos anyagfelhasználás. Az itt elért eredmények elsősorban a ver­senyvállalások teljesítésének kö­szönhetők. AZ ÜZEMBEN nyolc munka­brigád versenyez egymással. Közülük négy csoport. lakato­sokból áll. Itt van a legnagyobb lehetőség az anyagtakarékosság- ra. A különböző minőségű vas­lemezek, sárga- és.vörösréz le­mezek kiszabása hasonló a tex­tilszakmához. A brigádok ygy, eszközük az egyes táblák ikl- darabolását, hogy abból, minél"’ többet tudjanak hasznosítani, A takarékosságban legjobb a Kutasi-brigád. Nevük .mellé, mintegy 50 000 forint értékű anyagmegtakarítás van már fel­jegyezve. Dicsérő szóval kell említenünk a Czvekán-, Szó- ráth- és az Andó-brigádot is, akik a normákkal szembeni anyagfelhasználást szintén je­lentősen csökkentették. A fel­szabadulási verseny eredménye­ként eddig 150 000 forint értékű anyagcsökkentés szerepel a per­metezőgépgyár takarékos,sági számláján. j/jöölc/.e sím. ej kút ül az. üti haa.qtwimtqinad au/jo/time. A napokban Kecskeméten járt dr. Hazslinszky Tibor, az Országos Filharmónia főtitkára és Hegedűs Imre előadó. A he- iyi kulturális szakemberekkel közösen elkészítették a városi tanács és az Országos Filhar­mónia új hangversenysorozatá­nak tervezetét. A végleges mű­sort néhány hét múlva ismer­tetjük lapunkban. Annyi már biztosra vehető, hogy a kitűnő Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar 4, a Debreceni MÁV Szimfonikus pedig egy alka­lommal szerepel városunkban. A Weiner vonósnégyes önálló estje bizonyára nagy közönség- sikert arat majd. Kecskemétre látogat az Állami Hangverseny- zenekar Európa-hírű kamara- zenekara is. Az Országos Fil­harmónia lehetőséget biztosított a helyi muzsikusok bemutat­kozására is. A közreműködő szólistákkal most folynak a tárgyalások. A vendégszereplő karmesterek kö­zött kitűnő neveket találunk. A nemzetközi jelleget Garaguly Károly, a Svéd Filharmónia volt igazgatója és Harry Blách angol dirigens (Beethoven-esLet vezényel) fellépése jelzi,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom