Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12 / 138. szám

198#. Jffnltis Hí vasárnap LAPJA Nem az apparátus — a tanácstagság a gazdája... Társadalmi munkaszervezés Kiskunhalason KECSKEMÉTEN ÉPÜL Több helyen a tanácsok még ma is szinte megoldhatatlan­nak tartják azt, hogy a lakos­ságot nagyobb arányú társadal­mi munkára mozgósítsák a községfejlesztés érdekében. En­nek több oka lehet. A tapasz­talatok szerint a legfőbb okok közé tartozik, hogy nem lel­kesítik eléggé az embereket a községfejlesztési tervekben megjelölt célkitűzések; gyenge a tanács és a lakosság közötti kapcsolat; a tanácstagok és a vb-vezetők elfoglaltságukra hi­vatkozva a szak-apparátus dol­gozóinak adják ki albérletbe a társadalmi munka szervezését. (Előfordul az is, hogy rossz a munkaszervezés és a lakosság igénybe vett ideje nem áll arányban a kívánt eredmény­nyel, ami természetesen elked­vetleníti a társadalmi munká­ban részt vevőket.) Mit véges ssívesen a lakosság E hibák kiküszöbölésével mindenütt nagymértékben fo­kozható lenne a lakosság tár­sadalmi munkában való rész­vétele. Bizonyítja ezt az is, hogy tavaly megyénkben a la­kosság már több mint 12 mil­lió forint értékű önkéntesen végzett munkával gyarapította a községfejlesztési alapot. A legszebb eredmények Kiskun­halason születtek, Ügy véljük, módszereiket jól hasznosíthat­ják a többi tanácsok is. Halason sem egy szóra ér­tették meg a társadalmi mun­ka jelentőségét. A város párt­ós tanácsvezetői elemezve a la­kosság hangulatát, észrevették, hogy azt a munkát végzik szí­vesebben.. ami közvetlenül szol­gálja érdekeiket. Egy dűlőút rendbehozásán például szíve­sebben dolgoznak, mint az or- 6zágútén. Széleskörű közvélemény-ku­tatást rendeztek hát, s ennek alapján állították össze a vá­ros hároméves — 1958—60-as — fejlesztési tervét. Közel 50 ezer írásbeli javaslat érkezett be, s ezekből tárgyilagos ké­pet alkothattak arról, hogy mit szeretne a lakosság. A javas­latok alapján összeállított vá­rosfejlesztési terv megvalósí­tása azután az egész város tár­sadalmának szívügyévé vált. Lemérhető volt ez a tanács­tagok magatartásán is. Ugrás­szerűen megnövekedett a ta­nácsüléseken való megjelenések aránya, s a felszólalások szá­ma. De nemcsak a tanácsülése­ken, hanem választóik között is nagyobb kedvvel végezték tevékenységüket a tanácstagok. Nem egyszerűen a javaslatok­ról folytatott viták részvevői voltak már, hanem egyben a határozatok végrehajtásának szervezői és végrehajtói is. A lakosság mozgósításával a munka irányítását is vállalva segítették egy-egy létesítmény mielőbbi megvalósítását. A „mindenható“ tanácstag Rendszeressé vált például, hogy ha egy tanácstag körzeté­ben a földes utat akarták rend­behozatni, az erre előirányzott összeget rendelkezésére bocsá­tották, s ő gazdálkodott vele, természetesen a pénzügyi sza­bályok szerint. A tanácstag rendelte meg az anyagot, fi­zette a fuvarköltségeket,, vagy szervezte a társadalmi mun­kát, s nem egyszer 4—5 ezer forint birtokában 20—25 ezer forint értékű munkát végezte­tett el. Egy-egy létesítmény építésé­nél már a kivitelező vállalattal történő szerződéskötéshez is meghívták a körzet tanácstag­ját, s étitől az időtől kezdve ő szorgalmazta, ellenőrizte a munkálatokat, gondoskodott a szükséges fuvarról, társadalmi munkáról és tartott minden­nemű kapcsolatot a kivitele­zővel, — így szinte »minden­hatóvá-« vált a város építésé­ben. Ezzel a módszerrel 1958- ban 500 ezer, 1959-ben 2 035 000 forint értékű társadalmi mun­kát végeztettek el a lakosság­gal Kiskunhalason, ami tavaly például 40 százalékkal növelte a városfejlesztési alapot. Év vé­gére sok nagyszerű létesítmény valósult meg. Ipari üsem épül társadalmi szakmunkával Ma már ipari üzemet építe­nek városfejlesztési alapból. Az üzem jövőre 600 embert foglalkoztat. Újdonság még az is ennél az építkezésnél, hogy szakmunkát is végeznek társa­dalmi munkában. Ezt úgy szer­vezték meg, hogy a város párt­ós tanácsvezetői maguk mentek ki a különböző üzemekbe, ktsz-ekbe és gyűléseken be­szélték meg a munkásokkal a tennivalókat. Ez igen szép ered­ménnyel zárult, 30 ezer óra szakmunkát ajánlattak fel a dolgozók. A társadalmi mun­kára felajánlott szakmunkáról azután pontos kimutatást ké­szítettek, s azt átadták az épí­tésvezetőnek, aki az építési tervbe részletekre és nevekre bontva beillesztette. Amikor Kecskeméten, a Bocskai utca 5. szám alatt épül fel a Köz« úti Üzemi Vállalat irodaháza. Az augusztus 20-án átadásra ke­rülő háromemeletes épületben 40 irodahelyiség lesz, ebédlővel*. klubbal és mellékhelyiségekkel. Az irodaház építése három-i millió hatszázezer forintba kerül. A Kecskeméti Konzervgyár I-es telepén transzformátorház épül közel másfélmillió forintos költséggel. Az új transzformá­torházban a villanyszerelők már megkezdték a szereléseket. Ké­pünkön az átvezető szigetelőket szerelik. A 35 ezer volt ára­mot három hatalmas transzformátor osztja majd szét a kon­zervgyár telepén. nd-diM t 1960 Peches hajótörött 300 forint pénzbüntetés rágalmazásért időszerűvé válik a szakmunka elvégzése, értesítést küld az illetőnek, hogy kezdje meg a munkát. Kiskunhalason nagy gondot fordítanak a társadalmi munka gondos megszervezésére, ne­hogy munka hiányában az idő kárbavesszen, s emiatt kedvü­ket szegjék a társadalmi mun­kában részt vevőknek. Ugyan­akkor a létesítmény ünnepélyes avatására is meghívják őket, nyilvánosan köszönik meg köz­reműködésüket. Ez a módszer helyesnek bizonyult, mert Kis­kunhalas lakossága örömmel vesz részt a társadalmi munká­ban, és lelkesedik a város fej­lesztéséért. N. O. mÍm.oU Dr. Kacsóii Pongrác áicskjimeli NÉVADÓi ití uUÓA, 'ADÓi J Budapesten született (édes­apja, Kacsóh Lajos MÁV fő­felügyelő Kecskeméten volt joghallgató). Matematikai és zenei lángész. Hatodik gimna­zista korában a kolozsvári egyetemen a tanárjelöltek ré­szére kiírt fizikai pályázatot ő nyerte el, ami nagy feltű­nést keltett. 190i-ben ezen az egyetemen avatták fel a ma­tematikai és fizikai tudomá­A nő dísze — a plakát Különös rágalmazási bűn­ügyet tárgyalt a bajai járásbí­róság dr. Lantos büntetőtaná­csa. Balázs János bajai fodrász- segéd 3zt sl kijelentést tette hogy Stéger Antal fodrászmes- ' tér egyik tanulójának szerződé­sét azért bontották fel, mert a fodrászmester lepénzelte a vá­rosi tanács ipari-műszaki osztó­jának egyik előadóját. Az ügy­ben megindult a vizsgálat és megállapították, hogy Balázs János kijelentése alaptalan, s rágalmazásért a bíróság 300 fo­rint pénzbüntetésre ítélte. PETŐFI NÉPE Valami szenzá­ciót hajhászó új­ságcímet sejt az ol­vasó a fentiekben, pedig csak a szür­ke tényeket írtam le. A minap ugyan­is tanúja voltam egy kedves párbe­szédnek, amely két ismerősöm közt folyt. A férfi: — Ejnye, de érdekes ez a nyakfüzér, vajon hol veite és miből készülhetett? A nő: — A kol­leganőmtől veilem tizenöt forintért, de már tízért is kí­nálják, plakátból van. A jelenlevők ál­talános álmélkodá- sa következett, majd mindenki igyekezett szem­ügyre venni a leg­WW^VWWVWWWWWSi újabb divatcikket, amely nem babsze­mekből, se nem kukoricából, de még csak nem is földimogyoróból, tehát a megszokott nyaklánc-alapanya­gokból, hanem pla­kátból készült. Az érdeklődés központ­jába került isme­rősünk azután szak­szerűen el is ma­gyarázta a készítés mikéntjét. A szí­nes plakátot kis há­romszögletű darab­kákra kell szabdal­ni, s azt összeso­dorni, majd megra­gasztani, illetve felfűzni. Plakátja válogatja, hogy mi­lyen nyakék lesz belőle. Az övé, ha nem tévedek — ejnye, hogy ki­ment a fejemből! — aha, megvan! — a burgonyabogár elleni védekezés plakátjából szüle­tett. S ezt becsü­letszavamra mon­dom, egészen ízlé­ses, szolid látványt nyújtott. — Csak egy baj van, — hívta föl figyelmünket vala­mire a tapasztalat- csere előadója, szá­mítva rá, hogy el­mondjuk nejünknek is a dolgot — a plakátragasztók már nagyon éberek és csak nagy fifikával lehet elcsenni, vagy kunyerálni tőlük egy-egy plakátot. Mondják kérem, nincsen véletlenül egy plakátragasztó ismerősük? t. tóth A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőn Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont; 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-3S Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét —— Tel.t 15-29, 27-19 Lw^wwmsvwmwvwmvwv^vwwwvwvuwwwwvwvw^/^wwvi meg. nyok doktorává, — „Legnai gyobb dicsérettel”! Budapesten tanároskodott s minden szabad­idejét zongorájának és a né­pies dalszerzésnek szentelte. Mikor Heltai Jenőék megírták Petőfi „János vitéz”-ének ope­rett szövegét és verseit, egy budapesti komponista sem véli lalta. Valaki Kacsóh tanárt ajánlotta Heltainák, aki jobb híján fel is kereste. Kacsóh vállalta. Soha operettnek ha- zánkban olyan fergetes sikere nem volt, mint a János vitéz■» nek. Még a bukdácsoló kecs* keméti színházban is hetekig zsúfolt házak nézték végig. Mikor a kecskeméti állami reáliskola nagy tudós igazgat tója, Hanusz István meghalt, a minisztérium elismeréséül őt nevezte ki ide igazgatónak 1909-ben. Személyének varázsa újjászervezte a már haldokló kecskeméti zenei- és művészi életet, s büszke volt mindenki, aki társaságába kerülhetett. Mikor Budapest elöljárósága 1912-ben felállította a szociáU politikai és művészeti osztói lyát, ők hívták meg szakelő-i adónak. 1912. január 20-án búi csúzott Kecskemétről. Nevesebb alkotásai a János vitézen kívül a »Csipkerózsii ka«, a »Rákóczi«, a »Harang«, a zenefejlődés történetéről ki­adott könyve. Molnár Ferenc- nek az örökszép »Liliom« című színjátékénak hatodik jelene­téhez ő komponálta az »An­gyali kórus« zenéjét. Nevét pá­rosunkban a ÍV. kerületi új te­lepítés egyik utcám örökíti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom