Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-14 / 139. szám

MUNKÁSPÁRT 0ÁCS — KISkUN MEGYEI LAPJA ___r ■ . . ------- ■ A MAGYAR. SZOCIALISTA ViTág’préfSfálJcil, egyesuljefolc! Két hét múlva Fennállásának 150. évfordulóját ünnepelte a szakemberek szerint már ja­vában aratjuk az őszi árpát. Az aratásra való felkészülés tehát egyik legfontosabb teendő most a mezőgazdaságban. Megyénk­ben majdnem 300 ezer kataszt- rális holdról kell betakaríta­nunk a gabonát. A termelőszö­vetkezetek kalászos területe meghaladja a 110 ezer holdat, ez majdnem háromszorosa a tavalyi területnek. Ez a növe­kedés természetesen a termelő- szövetkezetek fejlődéséből szár­mazik, mivel mint ismeretes, megyénk közös gazdaságai a télen jelentősen megnövekedtek területileg és számos új szövet­kezet alakult. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy a kalászos­vetés az elmúlt évekhez viszo­nyítva megyénkben valamivel kevesebb a szokottnál, tehát elsőrendű feladat minden szem gabona betakarítása. Ez is alá­húzza az aratásra való alapos felkészülés fontosságát. Figye- lembevéve gépállomásaink ren­delkezésére álló gépparkot és azt, hogy megyénk termelőszö­vetkezetei 25 aratógépet vásá­roltak az állami gazdaságoktól, körülbelül a kalászos terület fe­lét tudják közös gazdaságaink géppel aratni, a többi levágása a kézi kaszákra vár. Ez az 50 százalékos arány is csak úgy biztosítható, ha a rendelkezés­re álló gépeket a lehető leg­jobban kihasználják gépállomá­saink cs termelőszövetkezeteink. Kétségtelen, hogy jelentősen nö­vekedett az idén gépállomá­saink gépparkja, azonban a ter­melőszövetkezetek növekedése ennél nagyobb arányú volt. Eb­ből származik az említett arány és ez egyben figyelmeztető is arra, hogy minden termelőszö­vetkezetben alapos munkamér­leget kell készíteni, figyelembe véve a várható szeszélyes idő­járást is. A termelőszövetkeze­tek vezetői, a gépállomások ve­zető szakembereivel együttmű­ködve, már most jelöljék ki, melyik területet aratják kom­bájnnal, aratógéppel. A terme­lőszövetkezet tagsága döntse el, hogy melyik lesz az a tábla, amelyet kézi kasza fog levágni. Természetesen a kijelölésnél nagy gondot kell arra fordítani, hogy például a gépi aratásra szánt terület olyan legyen, ame­lyen a legjobban ki lehet hasz­nálni a kapacitást. Van néhány üzemen kívüli marokrakó aratógép még a ter­melőszövetkezeteknél. Ezeket is munkába kell állítani. Nem sza­bad megfeledkezni arról sem, hogy az aratással egy időben szükség van a növényápolás el­végzésére. Még az aratás előtt oldják meg közös gazdaságaink a takarmánybetakaritást. Több mint 20 ezer katasztrális hold rét van kezelésükben, amelyen az idén a kedvező időjárás kö­vetkeztében jó szénatermés vár­ható. Fogjunk össze tehát minden erőt a kalászosok sikeres be­takarítása érdekében. a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium Szombaton és vasárnap ünne­pelte a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium fennállásá­nak 150. évfordulóját. Erre az alkalomra az ország minden részéből ellátogattak az iskola öreg diákjai. Az ünnepségek szombaton az emlékjelvények és emléklapok átadásával kezdődtek, majd megnyitották az iskola volt nö­vendékének, Móczár Károly festőművésznek gyűjteményes kiállítását, valamint az iskola kiállításait. Délután megkoszo­rúzták az iskola volt diákjának és névadójának, Móra Ferenc írónak szobrát, ezután a teme­tőben keresték fel az elhunyt tanárok sírjait. A szombati prog­ramot társas vacsora zárta be, melyen több mint hatszázan vettek részt. Vasárnap délelőtt emlékün­nepséggel folytatódott a jubi­leumi találkozó. Az ünnepi be­szédet Darvas József, az író- szövetség elnöke mondotta: »Én is félegyházi diák voltam — kezdte Darvas József —. kicsit félegyházinak érzem magam. Magaménak érzem, annak tar­tom ezt az iskolát is.« A nagy tetszéssel fogadott és hangula­tos beszédét ezekkel a szavak­kal zárta: »Az öreg iskola le­gyen és maradjon évszázadokig a haladó magyar kultúra ott­hona.« Ez alkalommal avatták fel a szülői munkaközösség által ado­mányozott zászlót és osztották ki a kitüntetéseket és jutalma­kat. Este az iskola udvarán szabadtéri előadáson mutatták be a «Hatvani diákjai« című daljátékot, mely alkalomra Fél­egyházára érkezett Kemény Egon zeneszerző és Soós László szövegíró, a darab szerzői. A kétnapos ünnepség során az iskola volt növendékei, mos­tani tanárai és diákjai kedves és hangulatos találkozókon hosszasan elbeszélgettek élmé­nyeikről. T. M. Ev végére megkétszerezik az állományt Két és félmilliós verseny felajánlás a Mátételki Állami Gazdaságban Megírtuk, hogy a Mátételki Állami Gazdaság tavaly 5 mil­liós nyereséget ért el. Az idén a gazdaság dolgozói a pártszer­vezettel, a szakszervezeti bizott­sággal és a vezetőséggel egyet­értésben két és félmillió forint értékű terven felüli versenyfel­ajánlást tettek. Új lóvontatásu permetezőgép a Csengődi Áliami Gazdaságban Nagy Mihály, a Csengődi Ál­lami Gazdaság ökördi üzemegy­ségének főgépésze, egy kezdet­leges tyísérlet tökéletesítésével új, lóvontatású permetezőgépet készített. Már tavaly ősszel fog­lalkozott a találmánnyal, az öntözést forradalmasító csőku- tak berendezésének műhely­munkája miatt azonban csak az elmúlt héten foghatott hozzá zavartalanul a permetező el­készítéséhez. Az egy lóval vontatható gép Pannónia motorkerékpár két gumikerekére szerelt, 150 liter permetlé befogadására alkalmas, vízszintesen elhelyezett henge­res tartályból áll, s négy ló­erős, kétütemű benzinmotor, valamint Csepel kompresszor szükséges a működtetéséhez. Három szórócsövének mindegyi­kén három szórófej permetezi a tartály tartalmát, egyszerre két irányba. Három sor szőlőt hat-hat oldalról lehet tehát perme­tezni az elmés géppel. Előnye az eddig ismert és több helyütt alkalmazott ló­vontatású hidas permetezővel szemben az, hogy kevesebb, sőt úgyszólván nincs is hibaforrása, Nincs kitéve az eldugulás ve­szélyének, mert nem dugattyús­szivattyús berendezéssel bocsát­ja ki magából a permetlevet, hanem Négyezer kacsa az érsekcsanádi Búzakalász Tsz-ben Az érsekcsanádi Búzakalász' Tsz élelmes tagjai saját erőből építettek,, egész csekély beruhá­zással kacsanevelőket. Jelenleg 4000 kacsát nevelnek. Ebből 2000 már másfél kiló körül van. Számottevő jövedelemre tesznek szert a kacsanevelésbői és azt tervezik, hogy jövőre még több kacsát nevelnek. sűrített levegő hat atmosz­féra nyomására, de már a fele nyomására is tökélete­sen porlaszt. Működése közben a lóvezetőn kívül még egy kezelőre van hozzá szükség, — s naponta 10—12 katasztrális hold szőlőt lehet vele bepermetezni. Csütörtökön már mindössze csak a szórófejeken volt javí­tani való, s mire e sorok meg­jelennek, a gép teljesen készen áll rendeltetésére. Ez egyen kívül még hétnek az alkatrészeivel rendelkezik az üzemegység műhelye, s rövid időn belül azokat is elkészítik. Tervezik, hogy később további tízet »gyártanak« még, A gazdaság valamennyit a termelőszövetkezetek ren­delkezésére bocsátja, — s úgy hírlik, hogy megyénk tijbb gyárában is hozzáfognak a sorozatgyártásához. Nem érdektelen az sem, hogy az új permetezőgép mennyibe kerül. A számítások azt mutat­ják, hogy az anyag ára 13 500, a munkadij 1500 forint; — az egyéb költségekkel együtt tehát jóval 20 ezer forinton aluli ösz- szegből elkészíthető. Ha figye­lembe vesszük, hogy sorozatban már sablon szerint gyártható, az előállítási költsége még ala­csonyabb lesz. Az üzemegység főgépésze be­jelentette, hogy másfél hónapon belül egy önjáró gépet is készít a gazdaságnak, amellyel egy­szerre négy sor szőlőt — s a gyümölcsfákat is — lehet per­metezni. Ezen elől lesz a szóró­berendezés, s egy ember is ele­gendő a kezeléséhez. T. I. Elhatározták, hogy az idén 700 mázsa búzát, 247 mázsa ár­pát, 2647 mázsa kukoricát, 10 800 mázsa cukorrépát, 1700 mázsa őszi takarmánykeveréket és 200 mázsa burgonyát ter­mesztenek terven felül. A nö­vénytermesztésben történt fel­ajánlások meghaladják a más- félmillió forintot. A gyümölcstermesztésben dol­gozók nem kevesebb mint ezer mázsa almával akarják túltel­jesíteni az éves tervüket. A gyümölcsös szakszerű ápolása, az öntözéses művelés ezt min­den bizonnyal lehetővé teszi majd. Az állattenyésztésben dolgo­zók sem akarnak lemaradni a többiek mögött. 8400 'iter tejjel akarják növelni a tejtermelést, míg a választási malacok le­választása során 3000 kilogram­mal akarják túlteljesíteni az éves tervet. Már hírt adtunk arról, nogy a kecskeméti Aranykalász Tsz- ben 1050 darabból álló baroimfi- törzsállomány van, az úgyneve­zett New-Hampshire-i fajtábób Ezt az állományt az év végére 2000 darabra szeretnék növelni* A törzstelepen három nő és két férfi gondozza a jószágokat. Sa­ját keltetőállomásuk is van* amelyről folyamatosan szállíta­nak naposcsibéket a Barnevál- nak. — A képen Tápai Margit eteti a tyúkokat. Állandó bevétel a tejtermékekből A garai Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben állandó bevé­telt jelent a tejtermékek feldol­gozása. Vajat, sajtot, túrót, bir­kasajtot készítenek a termelő­szövetkezeti gazdák. A község lakói már megszokták és meg­szerették a Vörös Csillag tej­termékeit és szívesen vásárol­ják. Naponta több száz forint bevételre tett szert, a közösség a tejtermékele eladásával. A szövetkezet 30 ezer liter tej le­adására is szerződést kötött, Forró sikert aratott Kecskeméten a Honvéd művészegyüttes Szombaton este Kecskeméten, a Katona József Színházban lepett fel a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese. Már az elsőként fellépő férfi-kórus megnyerte a zsúfolásig telt nézőtér közönségének szívét, s kü­lönösen Mihajlov »Doni fiúk« című dalával arattak nagy sikert. Az utánuk következő műsorszámukban a népi zenekar, majd a táncegyüttes nyújtott felejthetetlen élményt. A tánckar külö­nösen a »Kimenő előtt« és a »Kimenő alatt« című kedves táncjátékával aratott forró sikert. A közönség csaknem vala­mennyi műsorszámot vastapssal jutalmazta. J/táiödizor kü/fenek a DCiiluuiuitj ritka madarai a Szíaái-sziki madárizLqeteti Fülöpháza község határában a Szívós-szék vadvizekkel bo­rított területén ma már ritka­ságszámba menő madarak ta­nyáznak. A vadvizek szigetecs­kéin gulipánok, danka-sirályok, vöröslábú cankók, széki lillék és nagygodak a földön fészkel­nek, s rakják le tojásaikat. Az idei költési idényben az első generáció kiköltése után már másodszor raktak tojást a vízi világ madarain A sirályszigeten egymást érik a fészkek és a kutatóknak na-, gyón kell vigyázni, nehogy ösz- szetapossák a fészekaljakat, vagy a fű között már száz szám­ra bujkáló pelyhes fiókákat, amelyek még nem tudnak re­pülni. A danka-sirályok csapa­tokba verődve járják a szántó­földeket és a mezőgazdaságra káros rovaraié tömegét hordjak kicsinyeiknek eledelül. A Ma- , dártand Intézet munkatársai ed­dig már száznál több fiatal ma­darat gyűrűztek meg XV. ÉVFOLYAM, 139. SZÄM Ára SO fillér I960. JÚNIUS 14. KEÜIÍ

Next

/
Oldalképek
Tartalom