Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-13 / 112. szám
rm 1960. május 13. péntek 3. oldal Városaink autóbussköxlekedése Kilencmillió utas egy év alatt, három új kocsit kapunk, több gondot fordítsanak a vállalatokra a városi tanácsok Tizennégy évvel ezelőtt, 1946- fcan jelent meg az első városi •autóbusz« megyénkben. Azért emlékezünk meg idézőjelben róla, mert a kecskeméti utcákat járó busz egy teherautóból utasszállításra átalakított jármű volt. Két évvel később már három valódi autóbusz szállította az utasokat. — egész éven át mintegy 148 ezer embert. Kiskunfélegyháza volt 1951- ben megyénk második városa, s a statisztika szerint 23 ezer utast szállított. Ezután rohamos fejlődésnek indultak városaink, s a gyors és korszerű közlekedés iránt egyre nagyobb lett a lakosság igénye. Baja 1955-ben 6, egy évvel később Kiskunhalas 2, Kalocsa i autóbuszt kapott. További érdekes számadatokat kell felsorolnunk, hogy érzékeltethessük a fejlődést. Tavaly Kecskemét forgalmát már 17 autóbusz bonyolította le, s ezek a járművek kereken hatmillió utast szállítottak. Kiskunfélegyházán nyolc busznak 850 ezer, Baján öt busznak 1 831 000, Halason három busznak 217 ezer, Kalocsán két busznak 42 ezer utasa volt. Megyénk városaiban összesen 35 városi autóbusz csaknem kilenc- milliós utasforgalmat bonyolított le. Városainkban az üzemek és hivatalok dolgozóinak nagy része ma már autóbusszal siet munkába, s reggelenként és visszafelé, a munkaidő befejezése után délutánonként, olyan zsúfoltak a buszok, mint a nagyvárosokban. Ahol nagyon Anyarozsnak „oltanak*6 760 hold vetést Megyénkben 105 ezer holdon termelik a homokvidék fontos kenyérgabonáját, a rozsot. Bács- Kiskun megyében 760 hold rozsvetést fontos gyógyszer- alapanyag, anyarozs termelésére is hasznosítanak. Befejezéshez közeledik már a vetések »oltása«, ami abból áll, hogy bizonyos fertőző anyagot visznek a kalászfejekre. Erre a hűvös időjárás nagyon alkalmas volt. Mivel ez a munka bizonyos gyakorlati ismereteket is kíván, a földművesszövetkezeteik mezőgazdászai előadásokat tartottak és a gyakorlatban is megmutatták a gazdáknak az »oltás« helyes módját Az anyarozs termelésére fordított fáradság bőségesen kamatozik, mert egy holdon — közepes termés esetén is — 50— 60 kiló anyarozs terem, amiért mintegy ötezer forintot kaphatnak a termelők, akik számára emellett megmarad a szemtermés is. ék a tűzzel j pen a kivonult tűzoltóság ne- I hezen tudta a tüzet megközelí- | leni, de amikor nagyobb kerülővel megközelítették, a beavat Hozás sikerrel járt. Megmentettek az egy mé- b'rre levő lakóépületet, a kocsiszínt a gépekkel és a kukoricagórét, így a kárt 2500—3000 forintra csökkentették. Ez is nagy összeg, ha figyelembe vesszük, hogy nem volt biztosítva, tehát nem térül meg. A szülőket ezek az esetek is újra figyelmeztetik: ne hagyják gyermekeiket felügyelet nélkül, és ne hagyják a gyújtó eszközöket a gyermekek keze ügyében, mert a gondatlanság nagy kárt és sok esetben gyermekáldozatot is követelhet. Arról nem is beszélve, hogy a gondatlan szülőket a hatóság szigorúan felelősségre vonja. T. M. Gyermekját Ügy látszik, a tűzrendészet! hatóság ós a sajtó ismételt figyeli neztetései egyes szülőknél -■er találnak megértésre. Erre v et következtetni az utóbbi pókban sorozatosan előforduló, gyermekek játékábul keletkező három tűzesetből. Május 1-én déli 12 óra 26 perckor értesítették a félegyházi tűzoltó alosztályt, hogy Juhász István és Czibolya Péter, Bokor utca 8. számú házánál tűz keletkezett, A tűzoltóság pár perc alatt a helyszínen termett és a tüzet elfojtotta. Az istálló tetőzete részben leégett, de a környező lakóépületeket sikerült megmenteni. A kár 2566 forint, mely összeg biztosítás következtében megtérül. Megállapították, hogy a tüzet az udvaron gyufával játszadozó két — 5 és 6 éves — gyermek okozta. Két nappal később, május; 3-án 14 órakor Kürtösi János; egyénileg dolgozó paraszt Kis- kunmajsa, Szabadkai út 71. számú házánál jeleztek tüzet. — Riasztották a félegyházi tűzoltóságot, de mire a helyszínre érkeztek, a községi önkéntes tűzoltóság eloltotta a tüzet, amelyet az udvaron játszadozó 4 éves kisfiú okozott. A kisgyermek a konyhából a vízpadon levő gyulát kivitte és a nádas tetőről lehullott száraz nádtörmeléket meggyújtotta. A tűz átkapott az istálló és az ól tetőzetébe, a szomszédos főépületet a tűzoltóság megmentette. A kár 1200 forint. Biztosítva nem volt. Ugyanezen a napon, a tűzoltók a kocsiról jóformán még le sem szálltak, újabb tüzet jeleztek. Ezúttal Huszka Ferenc, Pálmonostora, Lehegő-dűlő 148. sz. portájára szállott a vörös kakas. A károsult, a lánya és menye voltak otthon, egy kétéves kisgyermekkel. A kisgyermek a gazdasági udvaron a szalmakazlat gyújtotta meg. A tűznek kedvezett a szél járása, átterjedt a sertésólra és az istálló tetőzetére. Az ingoványos terenagy a tömeg, ott egy tartalékjárattal igyekeznek segíteni, hogy mindenki eljusson munkahelyére, Természetesen, ebben az időben minden járaton csúcs- forgalom van, s nehéz zökkenő nélkül kielégíteni az igényeket Emellett a forgalom, mégsem egészen nagyvárosi, mert az autóbuszok visszafelé csaknem üresen, alig egy-két utassal közlekednek. Véleményünk szerint a zsúfoltságot úgy lehetne megszüntetni, ha az üzemek és vállalatok a munkaidő kezdést összehangolnák, úgy mint azt már Budapesten is bevezették. Félórás munkakezdési eltérések nagymértékben enyhítenék a csúcsforgalmi nehézségeket. Mint a megyei tanács építési és közlekedési osztályán arról értesültünk, megyénk az idén három új autóbuszt kap városi forgalomra, amit járatsüritésre használnak majd fel. A fenti statisztikából világosan látszik, hogy új járműre elsősorban Baján és Kecskeméten van szükség. Az autóközlekedési vállalatok gazdaságosan, jól működnek, ami elsősorban jó vezetésüknek, és felügyeleti szervük — a megyei tanács építési és közlekedési osztálya — megfelelő irányításának köszönhető. Városi tanácsaink azonban már kevesebbet törődnek az autóbuszüzemek munkájának irányításával, pedig saját vállalataikról van szó. Baján például a tanács nem oldja meg az autóbusz-telepen uralkodó áldatlan állapotokat. A telepet ugyanis a vállalat nem tudja őriztetni, mert az ott levő egyetlen lakásban idegen lakik, nem paciig a"' vauaKt' egyik dolgozója. Ezt egyszerű lakáscserével könnyen megoldhatnák. Városi tanácsainknak jobban kellene ellenőrizniük az anyagfelhasználást, s a gépjárművek rendbentartását is, valamint azt, hogy az utasokkal udvariasan bánjanak, s a csúcsforgalmi idő túlzsúfoltságát kiküszöböljék. — N. O. — Mit valósítottak meg a műszaki intézkedések tervéből? Elkészültek a raj sok A műszaki intézkedések tervéből megtudjuk, hogy üzemeink mit tesznek berendezéseik tökéletesítéséért, gyártmányaik korszerűsítéséért, a gazdaságos termelés megvalósításáért. A jó terv tájékoztat a várható nyereségrészesedésről, — amennyiben a megjelölt feladatok nem maradnak papíron. Az egy főre eső termelési érték 139 forinttal nagyobb A Kiskunsági Cipőipari Vállalat »műszint«-terve igen részletes és alapos. Elképzeléseik szerint az első negyedévben a cipők minőségét illetően az előírt 80 százalék helyett 85 százalékot érnek el. Tervüket — amint a statisztikai adatok bizonyítják — megvalósították: 85,3 százalékra emelkedett az elsőosztályú cipők mennyisége. Ez azt jelenti, hogy három hónap alatt 20 500 forinttal nagyobb bevételt értek el a tervezettnél. Az egy főre eső termelési érték a minőség javulásának eredményeképpen 139 forinttal nagyobb volt az előírtnál. Az áprilisi eredmények pedig azzal biztatnak, hegy a második negyedévben is hasonló sikereket érnek el. Az új gépeket tökéletesítették Az É. M. Parkettgyártó Vállalat 3-as számú telepén 1959 decemberében indult meg a mozaik-parkettgyártás. Abban a hónapban egy köbméter faanyagból 39,7 négyzetméter készárut gyártottak. Az idei intézkedési tervben újabb, még magasabb célokat tűztek ki, s amint a példák bizonyítják, eddig meg is valósították. Jama l ciusbar.“ o -, apii i ísuam 47,30 négyzetméter parkettet gyártottak egy köbméter anyagból úgy, hogy a gépeket korszerűsítették. A decemberi anyagkihozatalt alapul véve a megtakarítás az első négy hónapban eléri a 163 710 forintot, A Kiskunfélegyházi Gépgyár az első negyedévben két jelentős gyártmányhoz szükséges rajz elkészítését tervezte. Az egyik rajz szerint a gyár vezetősége elektronikus vezérlésű géppel oldja majd meg a csővégek csőfalba való préselését az exportgyáftmányokriál. A másik rajz a konzervgyári csővezetékek könyökcsöveinek sajtolásához használatos új szerszámokról készül. A szerszámok felhasználásával a gyár csökkenti a kooperációs tevékenységét. A szerszámokat a különböző méretű könyökök sájtolá- sánál használják fel. A Kohó- és Gépipari Minisztérium Általános Gépipari Igazgatósága Műszaki Osztályához küldött jelentésben többek között az is szerepel, hogy a gyár vezetősége az első negyedévi műszaki fejlesztési -feladatokat maradéktalanul végrehajtotta. Mű r* Járda- és gyermehmedence-épités Kiskőrösön Befejezés előtt áll Kiskörösön a Petőfi Sándor utcai járdaépítés 800 méteres szakasza. Az útépítés 270 ezer forintba kerül. A Vegyesipari Ktsz a napokban kezdte meg a 10-saer 15 méteres gyermekmedence építését, amely a terv szerint a fürdési szezonra, június közepére elkészül Kiskőrösön. Kétszáz méteres szakaszon fejezték be állami beruházásból a villanyhálózat bővítését is. Ezáltal közel 30 lakóházban gyulladt ki a villany, öt lámpával bővült a közvilágítás. mmmmmm? s Türkizkék fehér mintában* kockás kartonruha türkizkclá pánt díszítéssel. Fekete ballon* szoknya türkizkék puplinolúz* zal, a szoknyán több soros tűr* ,;kizkék tűzéssel. Mindkét mól ? delit a Ruhaipari Tervező Val* halat készítette. Szívósságára jellemző, hogy jól j bírja a hideget. A rizsszalma- \ bálákkal méternyi magasságban körülbástyázott szabadtartásos ; ólban a fialások is zavartalanul bonyolódtak le télen, amikor odakünn mínusz 18—26 fokot mutatott a hőmérő. Táplálása nem keményítő, hanem fehérje tartalmú takarmánnyal történik; zöldlucernát, fölözött tejet, télen borsót, árpát, korpát adnak ; neki. I Az állomány ősszel érkezettj 45 süldőkocája ; első elléssel 316 malacot hozott világra, j melyeknek 19 kilogramm volt a választási átlagsúlyuk; 130-at, mint tenyésztésre alkalmatlant, hízásra fognak belőlük. Mindezt tudva és látva, nem nehéz kitalálni, hogy közismert hely lesz még a Miska-halmi erdő, amikor a benne tanyázó kocák »ontják« majd nagyüzemi gazdaságaink számára a malacokat, I. f* számolni, hogy hány helyütt tenyésztik még az országoan ezt a sertésfajtát. Kísérőnk, Janurik Mátyás üzemegységvezető elmondja, hogy a farmot ősszel létesítették. Svédországból importált 45 süldőt hoztak ide, majd folyamatosan még hatvanat helyeztek el a farmon, hogy megteremtsék a fehér hússertés tenyésztésének az alapját. A jövő sertésfajtája ez, hiszen a külföldi piacon is nem a zsírnak, hanem a húsnak, sonkának van keletje. A gondosan ápolt, az állatorvos naponta végzett ellenőrzése mellett fejlődő sertések mindegyikéről származási bizonylatot állítottak ki, s életük minden fontosabb mozzanatáról pontos feljegyzést készítenek, nehogy folt essék vérük tisztaságán, ami zavart okozna majd a későbbi tenyészetekben. A hússertés különben szapora, a második ellcstől 11—13 a fialási átlaga, a malacok választási súlya 18—20 kilogramm. Kunhalom lábánál, akácfákkal vegyes ritkás nyárerdőben, dróttal elkerített területen szokatlanul hosszú törzsű sertések túrják a földet. Az egyszerű módon épített hatalmas, levegős ól kutricáiban malacok sival- kodnak, kocák röfögnek, a bá- ! mulatra méltóan szép öt kan ; fülel csöndesen, j A Solti Állami Gazdaság íe- ; hér hússertéseinek a farmján ; vagyunk, a központtól néhány ! kilométerre, a Miska-halmi erő- I dőben. Közelebbről szemügyre ! veendő az állatokat, előbb | egészségügyi ceremónián esünk j át, bele kell taposnunk a kerítés ajtajánál elhelyezett, fertőtlenítő szert tartalmazó vá- ; lyúba. A három gondozó | azonban az éjjeli őr szállásául ; szolgáló házikóban még ruhát ; is cserél reggelente, amikor i megkezdi napi munkáját. Ugyel- | ni kell a fertőzésmentességre, ; mert kincset ér az itteni állomány. egy kéz ujjain meg lehet
